Somogyi Néplap, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-17 / 168. szám

A jeltorony alatt AZ ORSZÁG KÖZEPE Békefesztivál Pusztavacson Ígértük olvasóinknak, hogy — előzetesen — többször is visszatérünk arra a nagy je­lentőségű, országos béke- tesztiválra, amelyet augusz­tus 6-án és 7-én rendez a Képes Űjság az ország kö­zepén, Pusztavacson. Kéré­sünk — az eredeti felhívást némiképp módosítva — az volt, hogy „Találkozzunk az ország közepén!’’. Ezúttal arról mondunk el egyet és mást, hogy miképp határoz­ták meg a szakemberek ha­zánk középpontját, s hogy ez a hely az évenkinti de­monstrációkon kívül milyen más hasznos ismeretszerzési és tudományos munkaprog­ramot kínál. A történet tizenöt évvel ezelőtt kezdődött, amikor a Képes Üjság játékos kedvű munkatársai kíváncsiak let­tek: vajon hol lehet az or­szág közepe? Mint ahogy a képkeretező tűhegyes árral keresi meg a rama közép­pontját, hogy oda fúrhassa be a képkarikát, úgy pró­bálták ők kartonból kivágott térképen kiegyensúlyozni és tűheggyel „felkutatni" ha­zánk középpontját Aztán csakhamar rájöttek, hogy ez így nem vezet pontos ered­ményre. Szakemberekhez fordultak, térképészeket kér­tek föl, akik pontosan ki­mérték a mértani középpon­tot. Ez pedig a földrajzi szélesség 47° 11’, s a földraj­zi hosszúság 19° 30’-nél vaui; az Örkénytől mintegy nyolc kilométerre fekvő hétszáz éves kisközség, Pusztavacs központjától egy kilométer­re. Elődeink tehát a közben többször is bekövetkezett történelmi változásoktól füg­getlenül, nem követtek el túl nagy hibát hiszen főváro­sunkat innen mindössze 40— 45 kilométer távolságban 'építettek föl... De ha ismeretterjesztésre vállalkozunk, legyünk ponto­sak. 1977-ben az Országos Környezet- és Természetvé­delmi Hivatal és a Kiskun­sági Nemzeti Park igazgató­ságának fölkérésére a Kar­tográfiai Vállalat jelölte ki Magyarország geometriai középpontját. Egy évtized múlva a jól ismert Ybl-díjas építész, Herényi József ter­vezte meg az azóta híressé vált jeltornyot. A területet védetté nyilvánították A tornyot az Örkényi Építő­ipari Szövetkezet öntötte formába, s a toronycsúcs fémplasztikáját Fekete Ta­más szobrász készítette el. 1978-ban épült meg ez a lé­tesítmény. Itt, és a közelben levő hatalmas réten teszünk, tehetünk hitet valamennyien eredendő szándékunk és vá­gyunk, a béke mellett, az atomháború ellen. Találkoz­zunk hát Pusztavacson, az ország középén, a Képes Üjság országos békefeszti­válján ... Ismerkedjünk meg a kör­nyékkel, a lehetőségekkel. A kiskunsági táj egyik értéke a pusztavacsi nagyerdő, ahol 17 000 holdas vadrezervátum van. A fák alatt megtalálha­tók a hétszáz éves Puszta­templom romjainak marad­ványai. A közelben említés­re méltó az ácsai őstölgyes égbe nyúló lombkoronáival, s az ország egyik legszebb román kori műemléke, az ácsai templom. Zárt, az al­földi tájra jellemző homok­puszta ez a vidék, amelyet jellegzetes gyeptakaró borít. Minden évszakban nyílik valami szép, a táj jellegé­hez simuló virág. Közülük most csak az agárkosbort, a magyar szegfül, a fűszeres illatú kakukkfüveket, a kü­lönböző herefajokat sorol­juk föl, s a legjellegzetesebb füveket: a barázdált csen- keszt és az éles mosófüvet. Mindezt csak azért, hogy a természetkedvelők is kedvet kapjanak a pusztavacsi ki­rándulásra . . . A jeltorony alkotói arra is gondoltak, hogy ne csak a kötayezet, a táj, hanem a \ Ä- , V ***'. természet életének ritmusát meghatározó csillagászati jelenségeket is megfigyel­hessék a látogatók. Ezért a SZÜV kecskeméti számító- központja a jelenségek meg­figyeléséhez csillagászati adatokat határozott meg, amelyek természetesen csak erre a földrajzi, mértani kö­zéppontra vonatkoztathatók. A toronyban elhelyezett kő­lapon a nap látható, tehát ellenőrizhető pályájának di­agram adatait is feltüntet­ték. Ezek segítségével bár­melyik hónapban, napon és órában megállapíthatjuk a nap magasságát, a napsugár vetületének az északi irány­nyal bezárt szögét, a nap­kelte és napnyugta irányát. Időmérésre használható ket­tős diagramma is látható itt De erről talán ennyi is elég a csillagászat hivatott és amatőr szerelmesei számára. A jeltoronyban egyébként kőlapba vésve látható az or­szág térképe, a középpont helye, a hosszúsági és szé­lességi koordináták adatai. Ezenkívül egy krómacél rúd lefelé mutató csúcsa jelzi a középpont helyét. Nagy tá­volságból is látható a rúdra elhelyezett, középpontot jel­ző félgömb. Azt már csak a pikantéria kedvéért jegyez­zük meg: ha az ország kü­lönböző részéből érkeznek vendégek, fogadóik a kőbe vésett térkép megfelelő pontjára helyezik el a vörös borral telt poharakat, s on­nan emelve köszönthetik vendéglátóikat, s az ország közepét... Érdekes, hogy az égtája­kat nemcsak a kőlapba vé­sett jelzésekből lehet meg­tudni. A vizuális tájékozó­dást segíti az is, hogy észak—déli irányban boró­kasort ültettek, amelynek északi oldalát egy jegenyefa zárja le. A középponthoz viszonyítva sugarasan telepí­tett borókasor lehetővé te­szi a különböző évszakok és napfordulók megfigyelését. Erről elég annyit elmonda­ni, hogy a z északkeleti bo­rókasor a nyári napfordu­lón, a keleti a tavaszi—őszi napéjegyenlőség idején, a délkeleti pedig a téli nap­fordulón jelzi a napkelte irányát. Csak kiegészítésüt jegyez­zük meg, hogy a jeltorony déli bejárata előtt levő két diagram segítségévei meg lehet határozni a pontos zónaidőt is. (Ez azonos a rá­dió által jelzett pontos idő­vel.) Nos hát, sok mindent el­mondhatnánk még a bővít­hető megfigyelésekről és le­hetőségekről. De talán ennél is fontosabb: a jeltorony ha­zánk, társadalmunk, politi­kánk szándékát is kifejezés­re juttatja: a természet vé­delmének fontosságát, az ember és a természet har­monikus kapcsolata megőrzé­sének követelményét. Találkozzunk hát az or­szág közepén! Legközelebb a programról ejtünk majd szót. J. B. Megszépül s Volga-pert Kalinyinban várják a magyar csoportokat I Munkában a légi növény- védelem Nagyon büszkék a kai w nyiniak arra, hogy szoros baráti kapcsolat alakúit ki városuk és Kaposvár között. A Kalinyinszkaja Pravda rendszeresen közöl cikkeket, összeállításokat arról, mi történik Somogybán. Leg­utóbb például azt írta meg a helyi lap, hogy egyre több turista jut el a testvérme­gyékbe. Különösen nagyra értékelik a testvérvállalatok, -intézmények egyre szoro­sabb együttműködését. Hírt adott az újság nem­régen a szovjetunióbeli uta­zásuk során Kalinyinba el­látogató magyar csoport gaz­dag programjáról is. Jól si­került a volgai hajóút, a múzeumlátogatás, a város­nézés. A fiatalokból álló csoport egy napig a Kali- nyini Pamutfonó-ipari Kom­binát vendége volt. A szép nap megkoronázásaként ba­rátsági estet tartottak c Pro­letárka művelődési központ­ban. Aki többszőr járt a szov­jet testvérvárosban, rögtön észreveszi z nagy változáso­kat. Üj lakótelepek, kereske­delmi központok épülnek, korszerűsítik a gyárakat, a közlekedést. Kalinyin a Vol­ga két partján terül el, te­hát nagy a hidak szerepe a forgalom gyors lebonyolítá­sában. Éppen ezért váltott ki nagy visszhangot a testvér- város lakóiban, hogy tavaly ősszel lezárták a régi hidat, s megkezdődött a várva várt rekonstrukció. -c -|M* Az emberek igen kedvelik ezt a szép formájú, régi hidat, számtalan levelet ír­tak a szerkesztőségnek, a tanácsnak, s az iránt érdek­lődtek: nem változik-e meg a hídszerkezet képe a fel­újítás során. Örömmel vet­ték tudomásul a választ, hogy erről szó sincs. Sőt, a szakemberek szerint még jobban érvényesül a jövő­ben. A korszerűsítés folya­mán háromsávos betonút épül, mellette pedig gyalog­utak. Megtisztítják a gránit­lapokat, a fel- és lejárókat. Alagút épül a közelben levő stadion irányába. Kicserélik a fémszerkezeteket is. A ré­gészek föltételezése szerint a tveri kreml a folyó jobb partján állt hajdanában. Amíg dolgoznak a hídépí­tők, ők majd a talajt fogják vallatóra. Ha minden jól megy, 1985 második felében már megindul a forgalom a hídon át Testvérvárosunk híres az orvostudomány fejlődéséről. A somogyi orvosok is érdek­lődéssel fogadhatják azokat a híreket, amelyek a lézer se­bészeti alkalmazásáról szól­nak. Sok tudományos mun­katárs foglalkozik a lézer gyógyászati alkalmazásával a Szovjetunióban. A kali- nyini tudósok — V. V. Bo­gatov, B. N. Davidov, V. A. Szolovjev docensek, akik a Kalinyir.i Orvostudományi Egyetemen végeztek — az elsők között kezdték meg a lézer gyakorlati alkalmazá­sát a plasztikai sebészetben. A Szovjet Tudományos Akadémia kalinyini csoport­ja 1975-ben kapta meg az első univerzális sebészeti lé- zerbeniezést állatkísérletek céljára. A három évig foly­tatott kísérletek eredménye­ként kidolgozták a szövetek szétVágását, valamint a bőr- átültetést lézer műtőkéssel. A Kalinyini Orvostudomá­nyi Egyetem sebészetén ma már tobb mint ötszáz bete­gen alkalmazták a gyógyítás e módját az arcon es az állkapcson. Volt közöttük ' rossz- és jóindulatú daganat is. A tapasztalatok szerint a lézerrel operált betegek a műtét után nem éreznek nagy fájdalmat. A gyógyu­lás ideje egyforma, a vágás azonban . finomabb, ponto­sabb, ez pedig különösen az arcon fontos. Még sok területen alkal­mazható a lézerberendezés, éppen ezért folytatják a kí­sérleteket. L Q A fülledt, párás idő ked­vez a kártevőknek, s foko­zott védelemre kényszeríti a mezőgazdasági üzemeket. A MÉM repülőgépes szolgá­lata az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek meg­bízásából naponta 20—25 ezer hektárnyi területet permetez be a különféle hatószerekkel. Munkáját né­miképp hátráltatja a tartós meleg, 25 fok felett ugyanis nem tanácsos kiszórni a ve­gyi anyagokat, ezért a kora reggeli és — sötétedésig — a késő esti órákban szállnak fel a gépek. Az egyik legfontosabb tennivaló most a szőlő- peronoszpóra elleni véde­kezés. E feladatot, mivel a szőlőültetvények egy része hegyoldalakban van, heli­kopterrel hatékonyabban végezhetik, mint a kevésbé ' fordulékony merev szárnyú gépekkel. Éppen ezért 50 helikopterbrigád dolgozik a Tokaj, a Mecsek és más borvidékek szőlői felett. A biztonság érdekében min­den gépet külön szerelő vizsgál ál egy-egy felszállás előtt, és az esetleges hibák­nál a szervizszolgálat is azonnal a helyszínen terem. A légi növényvédelem meg­lehetősen költséges, • éppen ezért mind gyakoribb, hogy több szomszédos nagyüzem közösen bérel gépet, így egy-egy felszállással egy­szerre nagyobb területet szórhatnak be, gazdaságo­sabb a munka. Napenergia A tagság révén a magyar szakemberek megismerked­hetnek a napenergia haszno­sításában már jelentős ered­ményeket elért országok ta­pasztalataival, s a nemzeti tagozatok együttműködésének keretében lehetőség nyílik az információk kölcsönös átadá­sára. A Nemzetközi Napener­gia Társaság több mint húsz nemzet szakembereit tömö­ríti, tagja a többi között Ausztrália, India, Japán, Ka­nada, az USA, s jó néhány európai tőkés ország. Hazánk- az európai szocialista orszá­gok közül elsőként kapcsoló­dott be a társaság munká­jába. A magyar szakembereket is régóta foglalkoztatja a napenergia hasznosítása, mint az energiagondok enyhítésé­nek egyik lehetősége. Kísér­leti jelleggel már több he­lyütt gyártanak napkollekto­rokat. A Barcsi Építőipari Szövetkezeti Vállalat meleg- víz-szolgáltáíás és fűtés cél­jára készít különféle beren­dezéseket más hazai vállala­tok bevonásával, a Villamo;- eüergiaipari Kutató Intézet pedig a kísérleti gyártás mel­lett a fejlesztésekben együtt­működik a budapesti Műsza­ki Egyetemmel. Biztató ered­mények születtek a napener­gia mezőgazdasági célú hasz­nosításában is. SOMOGYI KRÓNIKÁJA A honismereti mozgalom ügye nyert ezen a héten: Kaposváron július 11-e és 15-e között rendezték meg a XI. országos honismereti aka­démiát, melyen, sok neves szakember vett részt. Más megyékből százhúsz vendé­günk volt. Az MSZMP So­mogy megyei Bizottságának Oktatása Igazga tósága adott otthont a tanulságókban gaz­dag rendezvénysorozatnak, melynek során dr. Hanga Mária művelődési miniszter­helyettes történelmi emlékhellyé avatta a somogyvári, Idői­ben fölsaentelt bazilika és kolostor romjait, így Puszta­szer es Mohács után van egy harmadik történelmi emlék­helye is hazánknak. Az aka­démia legkiemelkedőbb elő­adását Pozsgay Imrétől, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárától hal­lottuk, aki Nemzet és ifjúság címmel beszélt annak az ag­gasztó jelenségnek az okai­ról, hogy a fiatalokban nem tudatosulnak kellőképpen a szocialista vívmányok, csak annak zavarai. Ha az ifjúság több erteil« vet «1, azt )»­lenti, hogy az előző generá­cióknak nem sikerült konszo­lidálniuk, nemzettudatiba épí­teniük. ezeket az értékeket; tehát az előttük járók maga­tartásának vizsgájáról is szó van — hangsúlyozta. Szólt a közép kelet-európai helyzet­ről, elemezve ebben a ma­gyarság helyzetét. Beszélt a társadalmi konszenzusról: alapjai megvannak, de bizo­nyos elemei vitássá váltak. Megállapította, hogy nincs a magyar társadalomban olyan jelentős csoport, melynek pillanatnyi vagy távlati érde­kei a szocializmuson kívülre vezetnének. A szocializmus, mint reális társadalmi vi­szony olyan értékké vált, hogy ennek lényegét nem vi­tatják. Döntő jelentőségűek voltak ezek a napok a holnapi ke­nyerünk szempontjából. Me­gyeszeri« találkozott az uta­zó a táblákat borotváló kom­bájnok látványával. Igaz. hogy az aratás ma nem egy egész társadalmi osztályt érintő nagy feladat, téeszen- teátó « teák sehasj’ munkája; á közfigyelem azonban ma is joggal terelő­dik nyaranta azokra, akik ezekben a napokiban helytáll­nak, Lesznek sokan, akik a mai napot is ezzel a mun­kával töltik. Az aranyié táb­lák egyre fogynak, a hajrá­hoz érkezett ez a munka. Hót közben lapunk is összeállítás­sal érzékeltette az aratás idő­szakának feszültségét, azt a felelősségteljes hozzáállást, melyet munkatársaink ta­pasztaltak megyeszerte. Tisz­telet az ország kenyeréért dolgozóknak! Talán a jövő ígérete van abban a bemutatóban is, melyet csütörtökön a kis- gyaláni Petőfi Tsz-ben tartot­tak: betakarítógépek mutat­koztak be a szakemberek előtt, munkában. Az NDK- ban gyártott E—5il4-es kom­bájnok és a lengyel Bízón Rekord, dó magyar gépek is bizonyítottak! Nem volt eseménytelen a hét kulturális szempontból sem. Siófokon például szín­háza ősbemuttót tartottak egy új magyar musicalből, Békés Jazset—tiuUna Gábor —Horváth Attila Császárok című, munkásikörnyezetben játszódó művéből. Erről la­punk más oldalán számolunk be. Sok olyan programot is szerveztek az elmúlt napok­ban, melyek részben a hon­ismereti akadémia resztvevői t gyönyörködtették, másrészt viszont nekünk, „kívülállók­nak” is őrömet okoztak. így a Killián Ifjúsági és Üttörő Művelődési Központ­ban megrendezett hagyo­mányőrző és' -ápoló kiállítás, mely főként gyerekek mun­káit mutatta be, és azt a re­ményt oltotta belénk, hogy leszneK, akik továbbvisziik a megőrzésre érdemes emlékek tevőleges szeretetét maguk­ban. Jelentős eseménye volt a nem túl gazdag kaposvári nyárnak az a hangverseny is, melyet ugyancsak az ifjú- sági központban tartott a ka­posvári Barokk együttes. Tegnap ünnepélyesen meg­nyílt a Dráva menti nyár programsorozata. Ez a jelen­tős rendezvény a nemzetisé­gek arculatát is felvillantja minden esztendőben, ugyan­akkor a legváltozatosabb mó­dokon igyekszik élménnyé avatni minden programot. L. L. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom