Somogyi Néplap, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-30 / 153. szám
ÉPÍTŐTÁBOROZÓK Márpedig er nem fóka! Mármint az. bogy Halásztelken, a Kertészeti Egyetem Tangazdaságának építőtáborában ebben az évben is somogyiak segítenek a gyü- m.ölcsszedesben, a szőlő gondozásban, a borpalackozásba n. — Mi ötkor kelünk, s hatra járunk dolgozni a borkombinátba — mondják a fiúk közül néhányan, s gyorsan hozzáteszik: — Ez nem fóka,.. Biológiai ismereteinket ugyancsak felül kell vizsgálnunk, hiszen a fókáról mindeddig azt hittük, hogy a jeges vizek lakója. S Halásztelken pedig mi derül ki? — A nagyon jól sikerült tréfa, azaz a móka. legfelsőbb foka itt: „fóka”. Ezt tartja a helyi nyelvi játék. „Rakéták” a meggyfák alatt s a gyerekek ehhez tartják magukat. Sokat nevetünk, tréfálkozunk, de azért a munkáról sem feledkezünk meg. Az idén négy két hetes turnusban somogyi diákok táboroznak Halásztelken. Az első csoport június 19-én kezdett Kaposvár általános iskoláiból 87 végzős úttörő, valamint a Munkácsy és Táncsics gimnáziumból 27, illetve 42 középiskolás. Táborvezetőjük a Kinizsi iskola pedagógusa, Damm Istvánná, akit közvetlen, barátságos stílusáért, s határtalan gyermekszeretetéért nem véletlenül neveznek csak Damm-mamanak. Az általa irányított táborokra évről évre a rendkívül jó hangulat a jellemző. Az első csoport táborosai kozott kevés az olyan fiatal, akik először vannak építőtáborban. A legtöbben már visszatérő vendégek, sőt hárman az idén mar a negyedik alkalommal dolgoznak a nyári szünetben. Mindhárman brigádvezetők, s a Táncsics gimnázium III. A osztályába járnak. „Benó” (Nagy László) fejére kötött pöttyös kendője nemcsak a napszúrástól, hanem a fáról potyogó meggytől is véd. Míg beszélgetünk, többször elrohan, hogy a brigád munkáját irányítsa. „Pepó” (Orbán Sándor) , nyugodtabbnak látszik, s csak szemével te- kintget a csoportja felé, hogy vajon hány ládánál tartanak, s nem maradnak-e le túlságosan a versenyben? A táborvezető lánya, Damm Andrea a harmadik a törzsgárdában. — Azért szeretünk építőtáborozni, mert itt mindig olyan jó kis társaság gyűlik össze, amelyik nemcsak a munkában, hanem a délutáni kötetlenebb játékban, sportban is összetart — mondják szinte egy emberként. Az építőtáborban a gyerekek délutánonként és este sokszínű programokon vehetnek részt: többek között asztalitenisz, tollaslabda es kispályás foci bajnokságon, hajókiránduláson, • Szentendrén, a Parlament-látogatáson, filmvetítéssel egybekötött bel-, kül- és katonapolitikai fórumon, fővárosi művészek és Eles István pa- rodista műsorán. — Jövőre is jövünk — jelentik ki a legtöbben, majd hozzáteszik —: ez nem „fóka”. Diákok a konzervgyárban Javában tart a főszezon a Nagyatádi Konzervgyárban: a zöldborsó mellett cseresznyét, meggyet is feldolgoznak, sőt megérkeztek már az első szamóca- és ribizliszál- lítimányok. A konzervkészí- té&sel egy időben csomagolni kell a belföldi piacra, illetve az exportra kerülő üvegeket is, ám erre nincs elegendő munkásuk a nagyatádiaknak. Korábban úgy próbáltak segíteni magukon, hogy diákokat vettek föl nyári munkára; a véletlen adta az ötletet, hogy építőtábort szervezzenek. Tavaly a városi építőtábornak NDK- ból érkezett tagjai is voltak, ám semmiféle munkát sem tudtak biztosítani a számukra, igy a konzervgyárat kérték föl foglalkoztatásukra. Akkora volt a siker, hogy a nagyatádiak elhatározták: a többi konzervgyár mintájára ők is szerveznek építőtábort. Az első turnust a múlt vasárnap fogadták. Harminchárom fiatal érkezett a kaposvári és a csurgói gimnáziumból, illetve a nagyatádi szakmunkásképző intézetből, A táborozok reggel héttől délután egyig dolgoznak a ké&záruiraktárban: címkét ragasztanak, csomagolnak és rakódnak. A délután a „pihenésé. A gyári KlSZ-bizottság színes programot állított ösz- sze, van benne filmvetítés, vetélkedő, diszkó, gyárlátogatás, balatoni kirándulás .., A második turnus július 3-án kezd, ebben fonyódi és bolgár fiatalok vesznek részt. Testvérmegyenk, Kardzsali diákjai sem ismeretlenek a városban, hiszen két éve már táboroztak itt — ők építették meg a nagyatádi gyerekek kedvenc szankózó- domtjját. A harmadik turnusban lengyel és kaposvári fiatalokat várnak. A nagyatádi konzervgyárban az építőtábortól függetlenül az idén is fölvesznek munkára vállalkozó diakokat. Nyolcvan—száz segítő kézire van szükség. Ugyanakkor a jövő héten fogadják a kertészeti egvetem egyik osztályát: hallgatói a termelésben segédkeznek majd. Rutint szerezhetünk A kórházat építik Siótfok az idegenforgalmi feladatok megoldásában nagyon számít a fiatalok önkéntes építőtáboraira. Sok gondon enyhít, hogy a környezetvédelemiben először vesznek részt kemény kötésű fiúk, s megtisztítják a tó vizét a szeméttől. Másodszor szervezték meg a Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat építőtáborát is felszolgáló, szakács, cukrász, hentes fiataloknak. A tervek szerint mintegy hat- százan dolgoznak ezen a nyáron tizennégy egységben. Kedden délután érkeztek az első táborozok a Tündébe. Akik korábban elfoglalták a szálláshelyüket, már játszottak az asztalifocival, amikor a többiek beállítottak. Farkasvölgyi Ákos táborvezető a szazhatvan fiatal elosztását beszélte meg a szűkebb stábbá], így helyette a felesége, a tábor nevelési felelőse kalauzolt bennünket. — Honnan érkeztek a fiúk és a lányok? — Fejér, Komárom, Heve«, Borsod megyéből. Szétnéztünk odalent, s bemutatta nekünk a mezőcsád Radics Imrét. Jeles eredménnyel végezte a miskolci kereskedelmi és vendéiglátó- ipari szakmunkásképző második osztályát A dél-borsodi áfesz felszolgáló-tanulója, s most másodszor jött ebbe a szakmai táborba. — Nekem már tavaly nagyon tetszett mondén: a környezet a munka. Zamárdii- ban voltam, most is szövésén mennék oda. — Mit ad ez az építőtábor? — Elsősorban több nrtint szereztem a szakmában, többet láttam. Talán szabadabban dolgozhattam, jobban, rám bíztak mindent. — Hasiznát látta ennek odahaza? — Természetesen... A főnököm is mondta, hogy meglátszik rajtam a gyakorlat Mellénk telepszik egyik osztálytársa, Károly Rudolf, a Miskolci Vendéglátó Vállalat felszolgálótanulója. — Máshova akartam menni először — mondja — aztán Imre ide csábított... ötvenen jöttünk Miskolcról. Reméljük, hogy jó lesz.. — Az biztos — igy Imre. — Mindennap fürödhetünk a Balatonban, lesznek jó programúk. arról beszél, hogy a SAÉV munkásszállójában laknak, elhelyezésük es a koszt kitűnő, 17-től 2il óráig kimenőt kapnak, és számos kulturális, illetve sportrendezvényen vesznek részt. — Vetélkedő, kispályás foci, pingpongozás stzerepelt eddig — többek között — programjaikban, vasárnap pedig kirándultunk Fonyódra, s fölkerestük Badacsonyban a Kisfaludy-házat. — Mikor lesz a táborzárás? — Tíz napig dolgozunk a kórházépítkezésen, s július 1-én, pen teken fejezzük be itt a munkát — S mi a további nyári program? — Együtt maradunk mindnyájan még két hétig, mivel Barcson az új bölcsőde építésénél segédkezünk. A kérdésre, hogy miért jelentkeztek építőtáborozásra, ezt felelték: jó dolog hasznossá tenni magunkat, no meg a munkájukért járó kereset sem lényegtelen. A SÁÉV- nál egyébként az idén először három kaposvári munkahelyen szerveztek tábort s több t virtusban. — Szakmunkások nem csinálhatták volna különbül — mutat elismerően a frissiben felhúzott fiaira Sági István, a SÁÉV építésvezetője Kaposváron, a kórház újonnan létesítendő egyik építményénél. Pedig nem mesterek, hanem szakmunkástanulók dolgoznak itt: tizenhatan a barcsi 525-ös szakmunkásképző intézetből. — Másodikosok — halljuk, de nyomban helyesbít Sáfrán Lajos, a brigád vezetője: — őszitől harmadikba járunk majd; tudjuk tehát, hogy igazi mestermunkát kell végeznünk a kórházépítésen, hiszen ebben az épületbeh aggregátor, víznyomásfokozó és trafók lesznek. Dicsérően nyilatkozik a brigád munkájáról Berkics Rudolf szakoktató is; — Egész tanévben együtt voltunk, jól ismerem a fiúkat; mindnyájan kőművesek. Itt felső falazást végeznek, s elmondhatom róluk, hogy szorgalmasak, becsületesen dolgoznak, átérzik önként vállalt munkájúk jelentőségét. — Meddig tart a munkaié? — kérdezzük az építő- tá borozóktól. — Reggel negyed 8-tól délután fél 4-ig — hangzik a válasz, majd Cseh János Másfél héttel ezelőtt nyíltak meg az építőtáborok. Az első turnusban dolgozó fiúk és lányok már befejezik a táborozást. Akik őket váltják, azok nagy izgalommal csomagolhatnak, készülhetnék az útra. Vidám országjárással föiér, hogy sokan - így a' somogyiak is — más megyébe utaznak két hétre. A gyümölcsszedők, a tó vizét tisztítók, a konzervgyárban, az építkezéseken dolgozók már becsületet szereztek a diákok munkájának, így azzal a jó érzéssel indulhatnak haza, szívesen fogadják a helyükre lépőket. Nagy szükség van a fiatalok munkájára a két balatoni állami gazdaságban, a vendéglátásban, a megyei kórház rekonstrukciójánál, és mindenhol. A tapasztalatok szerint jól fölkészültek a munkaadók, hogy valóban kihasználják a nagy értéket: a munkáskezek segítségét. Összeállításunkban az épitötáborozó somogyiak és más megyeiek hétköznapjából villantunk föl epizódokat. Az izzasztó munka, az esti vidámság egyaránt megtalálható az élmények között. Lányok énekelnek a gyümölcsös végében. Ezt a halk aláfestő zenét elnyomja egy- egy harsány kiáltás: — Lányok! Hova kell a rakéta? — Merre vigyük a szószéket?! A meggyszedést megköny- nyitő két eszköz a formájáról kapta a nevét. Csaknem ötszáz fiatal szedi a gyümölcsöt, mégpedig exportra. A Bogiári Állami Gazdaság szakemberei minden segítséget megadnak, hogy a munka megfeleljen a külföldi vevők kenyes igényeinek. A brigádok szárral együtt szedik le a meggyet a-, fáról, s különösen fontos, hogy gondosan kiválogassák a nem megfelelő szemeket. Egymás mellett dolgozik a bogiári és a lengyeltóti építőtábor csapata. Mi a lengyeltótiakat látogattuk meg, Keczer ZoHán tábor v ezetőv el. — Csongrad megyéből érkeztek a táborozok; most kétszáz lány, kilencvennégy fiú dolgozik itt. Hétfőn a nagy forróság, a hétvégi kirándulás miatt visszaesett a teljesítmény, kedden azonban az előző esti biztatás, no meg a hűvösebb idő hatására könnyebben és gyorsabban ment a munka. Különben szorgalmasak a gyerekek — dicséri őket Szabó Gyulámé művezető. SOMOGYI NEI PLAP Odább a válogatást figyeli Hajnal Ferenc szakmunkás. Szerinte ügyesek, különösen, ha elhangzik egy-egy dicsérő szó is. — A meggyet mindig nehéz volt szedni — teszi hozzá. — Oda kell figyelni Tóth Andrea, a szeged! Radnóti Miklós gimnázium elsőse eldicsekszik, hogy az osztály harminckilenc tanulója kilenc híján itt van. Monostori Tamás először van táborban, nagyon örül annak, hogy fiúk és lányok együtt vannak, mert közösen szórakozhatnak, hiszen itt diszkó is van. Valaki hátulról bekiáltja: az a bánatuk, hogy keveset vannak a Balatonon. A táborvezető megjegyzi, hogy amikor ide érkeztek, rossz volt az időjárás, azóta voltak a tóparton. Most is mennek majd. A gazdaság gondoskodik a buszról. Általában jó a hangulat — folytatja. — Van filmvetítés, most Ki mittud?-ra készülünk föl, aztán lézerbemutatót láthatnak a fiatalok. A viszony nem merev: tegező- dünk, beszélgetünk. Sok újság jár ide, olyan figyelmes a gazdaság, hogy az otthoni megyei lapot is megrendelte. Keczer Adél, a táborvezető felesége a Juhász Gyula Tanárképzőt végezte; ő tartja nyilván a teljesítményeket Gyorsan válaszol a kérdésre, kik a legjobbak: a 25-ös fiúbrigád, a 22-es brigád. — Azt hiszem, nem lehet panasz a gyerekekre — mondják bécs ázáskor. Ez nem fóka
