Somogyi Néplap, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-30 / 153. szám
Vaspróba negyedszer A KISZ Somogy megyei Bizottságának mecénási bizalma töretlen: ismét megjelent a Vaspróba antológia, ezúttal már negyedszer 1975 óta. S hogy az ifjúsági szervezet nem méltatlan ügyre pazarolta a pénzt, talán bizonyíték az a lista, amelyet az utószót író Szíjártó István közzétesz azokról, akiknek az első Vaspróba-kiadványok óta megadatott a hivatalos könyvkiadói, önálló mű öröme: Kerék Imre, ár. Laczkó András, Kelemen Lajos, Csokonai Attila, Vallató Géza és masok könyvükkel nemcsak az antológiasor létjogosultsága mellett voksolnak, hanem azat is bizonyítják, hogy az „egyírós Somogy” ! definíció a múlté ... Ehhez. a kiadványsorhoz — mely a kezdő alkotóknak nyújt megjelenési lehetőséget — olyan írók adták nevüket eíőszószersóként, mint Tokát« Gyula, PapP Árpád, Gyergyai Albert, s most Szász Imre, aki így fogalmazott: „ -. .kevés önzőbb öröm van ám a szerkesztőinél, mór-mór az alkotás örömével határos: segítettem valamit létrejönni, ami nélkül nem vagy sokkal nehezébben jött volna leire.” Fodor András, Lajta Kálmán, Szíjártó István érezheti most ezt az „önző örömöt”, ők a Vaspróba ’ftl szerkesztők Egy mondatig még le kefl cövekelnünk, az antológia evszámánál: a kötet krónikus késése az előzőnél már azt a negatívumot eredményezte, hogy kevesebb lap, folyóirat tette mérlegre, valószínűleg amiatt, hogy korábbi megjelenést sejtettek a régebbi évszám okán. Pedig a kezdőnek az is sikerélmény, ha a neve megjelenik a lapok könyvszemle rovatában; hátha még hasznos tanácsokat is kap ... Igaz a Fodor András-i megállapítás, hogy Somogy elsősorban a líra hona, főként költők próbálgatják tehetségüket, nem prózaírók. Ezä nemcsak a megye folyóirata bizonyítja majd minden számával, hanem ez az antológia is. A próza műfaját alig néhány írás képviseli, ezek sem olyan meggyőzően, hogy Fodor tétele megdőlne. Völgyi Lajos humora meg-megcsillan a Flanell és Panell című szatírában, mely egyszerre lő több céltáblára, így aztán a golyók egy része nem talál telibe. Moldova-modorban fogant munkája azonban egy régi parancsolatot így fordít- ferdít bennem: „Moldova nevét a szádra hiába ne vegyed!” Mert az olvasó rögtön vele hasonlít össze a kezdő hátrányára ... Ujkéry Csaba két írását teszi közzé, a Gyaur egy ötlet, az Ézsiás szürrealizmusával látomást* próza, és érzékeltet valamit a szerző kvalitásaiból. Kovács Géza novellájában is a lírikus moccan. Éz áll a kötet legerősebb prózájára, Szügyi Varga István Sakkos, bűzös nyár című írására is, melyben ígéret van. Kérdés, hogy milyen gyakorisággal kerül ki a kezéből novella. Eszterházy, Hajnóczy hatása idővel majd elkopik, s ami marad, az önálló hang. Dóró János tanulmányrészletet tett közzé Szász Imre munkásságáról; úgy érzem, túlságosan is hagyja magát befolyásolni a már megjelent értékelésektől. Ami talán nem is meglepő az érvényes Fodor And- rás-i meghatározás légyében; a lírai anyag erőssége. Az antológia általában a fiatal költők mesterválasztását is elárulja, talán nem túl elkapkodott a következtetés: gyengül a tiszta, csak látszatra egyszerű Nagy Lász- ló-i — említhetnék még mellé néhány nevet — költészet hatása, eltűnik a Weöres Sándor-i játékosság es erőteljesen jelenik meg a már-már költőmérnökien bonyolult, filozofikus töltésű líra, noha ez elsősorban a versiró individuumának bűvkörében talál célt. A kivételek, mint például Szügyi Varga Tér-gólya-idő című leírása, Inkább csak erősítik ezt a benyomásomat. Az antológia szerkesztői talán azoknak biztosítottak nagyobb teret, akiktől kötetet remélnek, Erdélyi Sándor ezek közül vaió; Anyám szavai mint varjak kavarognak című versében, a Hazafelé apáknak emléket állító költeményében az olvasó örömmel fedezi fel, hogy azt a szálat kapja fel, melyet somogyi előd, Papp Árpád ejtett el, s nem epigon módjára másolja, hanem rokonként próbálja folytatni. A Nagy László-i úton próbál lépni Böhm András. Az országos publikációk alapján ismert Jákói Attila, Matyi- kó-Sebestyén József — ő már hivatásos kiadó antológiájában is sikerrel szerepelt —, de Németh Ferenc is joggal bizakodhat önálló kötetben. De jóslásokba ne bocsájtkozzunk, inkább idézzünk fel néhány ígéretes nevet: Szóládi Tiborét, az An- tonioni-Cortázar film trükkjét (Nagyítás) verssé váltó Latz Béláét — a Torzítás című munkájáról van szó —, Szverle Ilonáét, Békés Józsefét, akiben, ha takarékosabban bugyog majd a metaforaforrás, talán feltámad a prózaírás igénye. Gyarmati László képversei a húszas évek avantgardizmusát idézik, a kassáki kör máig is kedvelt játékait Az egyen- bonyolultságban jó volt Bayer Béla viszonylag egyszerűbb hangú verseire bukkanni, Püspök Lívia, Keszi Teodóra helyenként lágyabb futamait befogadni. (Az alkotók sokaságát mutatja be a somogyi antológia, bizonyára egy-két név kimaradt a felsorolásból-) A társművészetek közül a képzőművészet — ide értem a fotót is — csatlakozik a Vaspróbához; most Soóky Miklós, Borsa József> Bernath. Csaba, Bátai Sándor, Szabó György, Cseke Zsuzsa, Halmos Klara, Szíjártó Réka, Füleki János és Borsos Lajos munkáival. A várakozás időszaka következik. Ki állja a nagyobb próbát? Vagy rozsdásodik a vason kívül a szellem is? tieskó László Lakácsai lányok Bárban Három jókedvű lakócsai kislány' mosolyog a fényképezőgép lencséjébe, pedig ugyancsak volna miért szo- morkodniuk. Az idei nyárelő ugyanis nem fogadta kegyébe a már nyolcadik alkalommal kapuját megnyitó bári délszláv-olvasótábort. A hűvös, esős napokon tréningruhába, plédbe burkolózva hallgatták az előadásokat, vettek részt a kiscsoportos foglalkozásokon, ahol a látottakat és hallottakat beszélték meg egymással és a foglalkozásokat vezető pedagógusokkal, főiskolai hallgatókkal és a pécsi Janus Pannonius gimnázium tanulóival. Természetesen szerb-horvát nyelven, mivel a tábor vezetőjétől a konyhán ételeket por- ciózó személyzetig valameny- nyien horvát anyanyelvűek. S itt vannak a jugoszláviai Pél monostor iskoláiból érkezett társak is — a tábor leg- szigorúbb nyelvi rektorai. A három Somogy megyei kislányt a szerb- horvát nyelven oktató lakócsai körzeti iskola köti ösz- sze. Hárman ugyanis három községből — a somogyi délszláv szigetről — érkeztek a Duna mellé: Eszter Tótújfa- * Inból, Judit Potonyból, Melitta LakócsárőL őket kérdeztük a tábor életéről. Bunyevác Eszter: — Az idei tábornak még a tavalyinál is gazdagabb a programja. Ezt csak azért mondom, mert nekem sikerült tavaly is eljutni ide, s az előző évekből visszatérőkkel összehasonlíthattuk a foglalkozásokat Számomra azért külön öröm ez a duplázás, mert korábban csak a pécsi rádióból és televízióból ismerhettem azokat az embereket, akik itt évről evre részt vesznek a foglalkozásokon. S mivel ősztől a pécsi szerb-horvát nyelvű gimnáziumba járok — velünk indul az iskola —, bizony, jó lesz, hogy már ismerősökkel találkozom. Épp ezért nekem a személyes beszélgetést biztosító kis csoportos foglalkozások tetszenek a legjobban. Czeglédi Judit: — Csak most végeztem a hatodikat, de elmondhatom, hogy ilyen Járványügyi szakemberek tanácskoztak Kaposváron A járványügyi-klinikaikórházhigiénés bakteriológusoknak Kaposváron — a köjál-székházban — megrendezett értekezlete bizonyítja, hogy a szakemberek mindennapi tevékenysége is fejleszti a tudományágat. A tegnap befejeződött kétnapos rendezvényen az ország valamennyi megyei közegészségügyi és járványügyi állomása képviseltette magát. Az eredményeket ismertető és elemző értekezletre minden évben sor kerül, ám eddig a főváros adott otthont e tanácskozásnak; mostantól a megyeszékhelyek lesznek a gazdák. Első alkalommal Kaposvár volt. A nyolcvan résztvevő számára a somogyi tanácskozás egyidejűleg továbbképzést Orosházáit megnyílt a harmadik ' orosz—szovjet zenei tábor, amelynek tizenkét napos munkájában ötven hét magyar es három szovjet muzsikusjelölt vesz részt. ^ A Magyar—Szovjet Baráti Társaság, az Ifjú Zenebarátok Magyarországi Szervezete, valamint a vendéglátó orosháziak: által kétévenként rendezett zenei táborban a hazai zeneiskolai versenyek nyertesei, valamint a zene- akadémiai előkészítősök vesznek részt, s most először szovjet vendégek is vannak a táborban; a moszkvai különleges tehetségek iskolájának három diákja. Az orosés konzultációt is jelentett. fitz előadók a tapasztalatokról számoltak be. Szó volt az ez ideig kevésbé ismert baktériumfajtákról, az általuk okozott körfolyamatokról, az újonnan alkalmazott gyógyszerek hatékonyságának vizsgálatáról, de a mun- kaerö-ellatotteágról és a laboratóriumi tevékenység szervezéséről is. A tanácskozás résztvevői hangoztatták, hogy a kaposvári eseményt rendkívül hasznosnak érezték. Megállapították: egy év elteltével a járvány ügyben nagy volt az előrelépés. Az itt szerzett információkat és tapasztalatokat a szakemberek kutatómunkájukban hasznosítják. házi tábor a szovjet és orosz zene népszerűsítését, a szovjet zenepedagógia módszereinek terjesztését, vaLamint a lehetséges ifjú magyar muzsikusok képességeinek fejlesztését szolgálja, A hatvan növendék a városi zeneiskolában a Liszt Ferenc Zeneművészeti. Főiskola, valamint a moszkvai Csajkovszkij konzervatórium tizennyolc tanárának irányításával tanul szovjet és orosz zeneműveket. Az elsajátított alkotásokat három hangversenyen. mutatják be a fiatalok, és koncertet adnak a tanárok is. Mindenki megáll egy pillanatra és kalapot emel a Lloyd biztosító társaság londoni csarnokában, amikor megszólal a Lutine Bell, az 1799-ben elsüllyedt Lutine vitorláshajó harangja. A harangot a tenger fenekéről hozták föl s kongatásával ma azt jelzik, hogy valahol a világtengereken elsüllyedt vagy eltűnt egy hajó. A tisztelgés az elmúlásnak szól: emberenek, hajóénak. Az utóbbi években azonban mind gyakoribb, hogy az eltűntnek jelentett hajó újra felbukkan — csak átfestve, új név és új zászló alatt. Tengeri matfia Legtöbbször a XX. század kalózainak keze van a dologban, akik azonban lényegesen más módszereket használnak, mint elődeik. Nem fekete halálfejes lobogó alatt haladó vitorlásokon, hanem gépfegyverekkel felszerelt gyors hajókkal hajóznak, a zsákmányt sem elhagyott szigeten rejtik el, hanem őrzését, titkos szám alatt, valamely jónevű bankházra bízzák. A biztosítótársaságok csupán 1979-ben 800 millió frank kártérítést fizettek a titokzatos körülmények között elsüllyedt hajókért, pedig mint kiderült, a hajótulajdonosok nemegyszer maguk süllyesztették el hajójukat. A nemzetközi bűnözés egy ilyen esetére példa az „Anan X” hajó esete. Eredetileg Nigériába és Angolába tartott Útközben a hajó görög kapitánya azt az utasítást kapta, hogy cserélje ki a zászlót és a hajót Nifin névre keresztelje át. A hajótulajdonos azután egy másik afrikai államnak adta el a rakományt majd utasítást küldött: a hajót süllyesszek el. A belgrádi Ilustrovana Politika szerint a hajók eltüntetésével foglalkozó bűn- szövetkezetek előszeretettel keresik tói azokat a görög Országos zenei tábor A három leány (balról jobbra): Czeglédi Judit, Bunyevácz Eszter, Popovics Melitta. élményben még nem volt részem. örülök a személyes találkozóknak és beszélgetéseknek, de izgulok is. Otthon ugyanis azt gondoltam: ismerem a nyelvet. Pedig dehogy ismerem! Rá kellett döbbennem, hogy itt, a táborban ahány felől jöttünk, annyiféleképpen beszédjük a szerb-horvátot Meg aztán könyveim sem nagyon vannak. Itt a mohácsi délszláv könyvtár jóvoltából nagyon sok könyvet láttunk. Körári Magda néni — a tábor vezetője — szerint a könyvtár többet is tud biztosítani, de hát nálunk, Lakócsán a nyári szünetben legföljebb Pusztai bácsit kérhetjük meg, hogy nyissa ki a kölcsönzőt. ., Popovics Melitta: — Lényegesen kedvezőbb helyzetben vagyok, mint másik két barátnőm. Igaz, én is csak a hatodikat végeztem el, de ott lakom Lakócsán, és édesapám is beszéli a nyelvet, meg a tantestület nagy része is. Ezért nem okozott különösebb gondot, hogy fölkészüljek a bólyi nemzetiségi vers- és prózamondó-versenyre. Ott díjat is nyertem ... Jóllehet otthon. nagyon sok szerb-horvát nyelvű könyvünk van, én a legértékesebbre mégis azt tartom, hogy reggeltől késő estig anyanyelvűnkön beszélhetünk, s közben megismerkedhetünk más, baranyai és tolnai iskolákban tanulók tájnyelvével is. Ha a hideg miatt kevés is a kirándulás, de a környékkel megismerkedtünk, meg Mohács nevezetességeivel is. Az olvasótáborok művelődő közösségek. Ez derült ki az idén 61 gyereket vendégül látó bári találkozón is. önismeretre, társadalomismeretre, a hagyományok őrzésére ösztönözték őket az előadók, a foglalkozásokat vezetők. S e tábor a demokratizmus Imolája; helyet kapott a zene, a tánc és a népszokások ismerete is. Kapa László Fizikatanárok ankétja Befejeződött Szombathelyen az általános iskolai fizikatanárok háromnapos országos ankétja. Az évente sorra kerülő tanácskozáson minden alkalommal a fizikai tanterv időszerű kérdéseit vitatják meg a résztvevők. Az idei anikéton ötszázötven pedagógus vett részt, hallgatta meg a szakma legjobbjainak előadásait, mondott véleményt a vitában. Megállapítottak: az általános iskolai fizika tankönyvei: jók, viszont a nyolcadikos és a középiskolai anyag illeszkedése még finomítandó. A kör zépiskola oly nagyot lépett előre a fittkatamtasban, hogy csak a legf öl készültebb .diákok tudják zökkenő néiflküH. követni a gimnáziumok, szakközépiskolák első osztályának tanmenetét. Az ankétón a tanárokat tájékoztatták a tudományon kutatás legújabb eredményeiről isi hajóésiajdonosokat, akik az ezredesek uralma alatt tol- lasodták meg. ök ugyanis a junta támogatásáért annakidején jelentős hiteleket kaptak. ám később a pénzforrás elapadt, s így bukszájuk kiürült, fizetésképtelenné váltak. Ekkor lépett színre a tengeri maffia. Az ajánlat: feltétlen engedelmességért cserébe megmentés a csődtől. 1978 óta mintegy 50 hajó járt úgy, mint a Denis M, amely görög zászló alatt 5000 tonna cementet szállított Nigériába. A nyílt tengeren Rigolettóra keresztelték, s a Cayman-szigetek zászlaját húzták föl rá. Irányt változtatva Szudánban kötött ki, ott a cementet még egyszer eladták. A reklamáló nigériai vevőt a biztosítóhoz utasították, a Denis M. (alias Rigoletto) pedig ismét nevet, zászlót, cserélt, és eltűnt a Földközitengerről. Igaz, a Lloyd harangja mégsem szól hiába. A tengeri maffia által patronált hajók gyakran végzik a tengerfenekén, különösen ha néhány út *tán fölkeltik az Interpol figyelmét. A csalások utján szerzett profit, különösen ha az utakat fegyver- és kábítószercsempé- szessel kombinálják, mégis lehetőséget nyújt, hogy a na jótulajdonosokat bőségesen kárpótolják és a résztvevők hallgatását megvásárolják. Olaj helyett: víz Egy másik példa: a Salem tankhajót olasz rendelésre Kuvaitban olajjal töltötték föl. A Shell cég megvásárolta a rakományt és a LloydwS! 4# «Utó döfi árra biztosította, Mint ezek után várható, útközben a Salem nyomtalanul eltűnt. Helyette a dél-afrikai Durban kikötőben megjelent egy bizonyos Lem a, és a Shell tulajdonát képező 193 ezer tonna olajat a Sasol állami olajtársaság tartályába pumpálta. A hajó tartályait megtévesztésül vízzel töltötték föl és a Lema mint Salem hagyta el a kikötőt. Nem sokkal később a British Trident, a British Petroleum (BP) tankhajója a nyugatafrikai partok előtt találkozott a súlyosan sérült Sa- lemmel A legénységét mentőcsónakokból vették föl, de az angoloknak feltűnt, hogy a „hajótöröttek” milyen jó- kedvűek és tele vannak pénzzel. Dakarban dl ts hagyták a Trident fedélzetét. A mentőcsónakok csodálatosan fel voltak szerelve: nem hiányzott az ital és a cigaretta sem — csak a legfontosabb {ármányt, § hajónaplót felejtették el magukkal vinni... Végül a vizsgálatba bekapcsolódott az Interpol és kiderítette: a hajótulajdonost egy dél-afrikai bank fizette le, így játszották ki a fajgyűlölő rezsimmel szemben hozott olajbojkottot. Gáti István (Folytatjuk.) SOMOGYI NÉPLAP