Somogyi Néplap, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-01 / 128. szám

ÖSZTÖNZÉST ÉS KONTROLLT Az elmúlt években kevés intézkedéssorozat váltott ki olyan szélsőséges indulato­kat, félreértéseket és támo­gató nyilatkozatokat, oly­kor ideológiai színezetű za- ' vart, mint a kisüzemi ter­melés es fogyasztói szolgal- tatás szervezeti rendszeré­nek módosítása, azaz a kis­vállalkozások létrejöttét szol­gáló jogszabályok. Több mint egy év telt el a kisvállalkozások rajtjától. A megyei tanács ülésén márci­usban tekintették át a ta­pasztalatokat. Ennek alapján szeretném néhány gondolko­dásra érdemes témára föl­hívni a figyelmet. ' Lakossági igények és vállalkozások A vállalkozások viharos gyorsasággal fejlődtek a személy- és teherszállítás­ban. Még emlékezünk a la­kosság dühös kif akadásaira, amikor nem tudtak időben járműhöz jutni, amikor a lovas kocsisok borsos árat és rakodót „kértek” a szál­lításokhoz. Egy év alatt gyökeres fordulat követke­zett be: elfogadható áron, szinte a hét bármely órájá­ban, sok településén rendel­kezésünkre állnak a fuva­rozók. Hasznos vállalkozás ez mindannyiunknak. Elő­fordul, hogy irigyeljük a vállalkozókat — jövedelmük, élelmességük miatt. A lé­nyeg mégis az, hogy eny­hült a kiszolgáltatottság ér­zésé. Különösen a városiak ki­lincseltek reménytelenül, hogy kiöregedett, veszélyes fáikat kivágják és elszállít­sák. Ma több gazdasági munkaközösség ajánlja tevé­kenységét. Szakszerű kert- és parképítés, tanácsadás társul mindehhez. Mindenki jól jár. A családi házak építése, felújítása szinte mindig pénztárca- és idegkimerito «gyakorlat volt. Anyagot kel­lett beszerezni, szakiparost nehezen találtunk, meg kel­lett birkózni a terveztetés, hatósági jóváhagyás ügyei­vel; most csaknem húsz kis­közösség ajánlja tevékeny­ségét. Egymással együttmű­ködve átvállalják az anyag- beszerzés és a szállítás gondjait is. Persze pénzért. De legalább választhatunk az ajánlatok között. Nőtt a kisiparosok és ma­gánkereskedők száma. Tevé­kenységűik nyomán köze­lebb kerülnek hozzánk a «különféle szolgáltatások, fo­gyasztási cikkek, növekszik a kínálat, a választék. Hogy olykor drágábban? Igaz! De nem szűnt meg a hagyomá­nyos szolgáltató és kereske­delmi tevékenység sem. Sőt a szocialista szervezetek ke­retében is nő a választás szabadsága: észrevehető a kínálat- és választékbővítő törekvés. Átszerveztük a Gelkát és az Afitot. A megyében mű­ködő* öt kisvállalat dolgozói­nál közvetlen és erőteljes anyagi érdekeltség alakul ki. Érdekük, hogy az ügyfél hoz­zájuk forduljon, vele udva­riasan foglalkozzanak. Igaz, az anyag- es alkatrészhiány nem számolható föl egyik napról a másikra. Kívána­tos, hogy ennek gyorsításá­ba további kisvállalkozók ■kapcsolódjanak be. Nem sorolom tovább. Néz­zük gondjainkat, feladatain­kat, lehetőségeinket! Vi­szonylag sok még a fehér folt a szolgálataiban, az áruellátásban. A hagyomá­nyos szolgáltatásban (egyedi vas-, fém-, faipari termékek készítése, cipó- és méretes ruházati javítás), némely te­lepülésen a személyi szol­gáltatásban (fodrászat, fény­képészét, lakástakarítás stb.) alig , nőtt a kapacitás. Több szolgáltató szervezet még nem korszerűsítette műkö­dési rendjét. Termelőszer­vezetek még ritkán vállal­koznak profiljukhoz illő szolgáltatásra. Bizonytalan a vállalkozók árképzési és -alkalmazási gyakorlata, nehezen birkóz­nak meg az ügyviteli, adóel- . számolási, illetékfizetési előírásoikkal. Gyenge a pro­paganda: a lakosság alig sze­rez tudomást létezésükről, ajánlatukról. Körülményes az anyag- és alkatrészbe­szerzés. Nem lendült föl eléggé az alkatrésztermelte­tés es -forgalmazás. A tanácsok szerepe Jogos a kérdés: mi közük mindehhez a tanácsoknak, az állampolgároknak? Mit tehetünk, hogy a fejlődés ösztönzésével a káros jelen­ségek háttérbe szoruljanak? A lakosság ellátásában, élet- és munkakörülményei javításában törvény írja elő a tanácsok és tanácsi szer­vek kötelességeit. A tettek­hez a körülményeket, az igé­nyeket figyelembe nem ven­ni súlyos hiba volna. így minden tanácsnak, megyei szakigazgatási szervnek ille­tékességi területén ismernie kell az igényeket, s megta­lálni az ösztönzés, a támo­gatás és ellenőrzés lehetősé­geit. Ugyanakkor nincs olyan apparátus, amely „hivatal­ból”,. felülről meghatároz­hatja a pontos minőségi és mennyiségi igényeket. Ehhez jelzés kell. A tanács közve­títhet, felhívhat vállalkozás alakítására. Adó- és műkö­dési engedményt biztosíthat, területet, helyiséget adhat bérbe; segíthet az indulás­kor, az adminisztrációs, az elszámolási bizonytalanságok mérséklésében. Az igények meghatározásában azonban nélkülözhetetlen a lakosság közreműködése. Élniük kell tehát a demokratikus fóru­mok (a falunapok, tanács­tagi beszámolók, népfrontak­tíva-, tanácstestületi ülések, bejelentések és közérdekű javaslatok stb.) lehetőségei­vel. Kisvállalkozások a gazdaságban- A közvetlen lakossági el­látástól távol eső gazdasági, termelési szférában is ked­vező jelenségek bontakoztak ki. Szorító gondok enyhül­tek: nem kell hónapokig ke­resni például az érintésvé­delmi vizsgálatot elvégző szervezetet, a szerszámterve­zés- és gyártás összhangja, átfutási ideje csökken. Nem egyszer’ fontos kooperációs feladat, kapacitásgond oldó­dott meg, főleg a vállalati gazdasági munkaközösségek létrejöttével. Kezdenek ki­alakulni a kivitelező, terme­lő szervezetek rugalmas hát­térszervezeted. Általánosságban megálla­pítható, hogy az egyéni és közvetlen anyagi érdekelt­ség alapján többszörösére nő a munka termelékenysé­ge, megbízhatóbb a minő­ség. A legtöbbje hiányt, szűk kapacitást pótol, meg­határozható áru- és alkat­részmennyiség jön létre. Jobban felszínre kerülnek a rejtett, ki nem használt szel­lemi es szaktudásbeli tarta­lékok. Nyíltabbak a feszültségek is: egy munkahelyen nem áll módjában mindenkinek A korszerűbb oktatásért A Magyar Tudományos Akadémia agrártudományok osztálya a hét elején a Ka­posvári Mezőgazdasági Fő­iskolán tartotta ülését. A találkozón dr, Tamás István akadémikus elnökölt. Egyik résztvevőjét, dr. Horn Artur akadémikust, az Állatorvos­tudományi Egyetem nyugal­mazott tanárát, tanácsadóját kérdeztük: — Mi volt az ülésszak célja? — Az Akadémia agrártu­dományi osztályának tagjai régebbi tervüket valósítot­ták meg, amikor itt rendez­ték meg az ülést — vála­szolt a professzor, aki al­kalmazott állatgenetikával, állattenyésztéssel és állatte­nyésztés szervezéssel foglal­kozik, több külföldi egyetem és akadémia tiszteletbeli tag­ja; eddig tizenkét szakköny­ve jelent meg, jelenleg an­golul ír állattenyésztéssel foglalkozó könyvet — ezt egy holland kiadó gondozza majd. — A jelenlegi ülés egyik pontja volt az agrár felső- oktatás néhány újabb alap­elvének kialakítása. Az osz­tály tagjai nagy elismeréssel hallgatták a kaposvári főis­kola vezetőit és tanári ka­rait, amikor azokról a szép eredményekről és megoldá­sokról tájékoztattak, ame­lyeket az intézet kezdemé­nyezett. Elismerésre méltó ahogy itt megvalósították t kutatás és a gyakorlat egy­ségét; olyan szervezeteket hoztak létre, amelyek mél­tán tekinthetők mintának az ország többi, hasonló intéz­ménye számára. — Milyen területeket érin­tett a tanácskozás? — Elemeztük az agrárok­tatás szervezetét és a ter­melés integrációját a kuta­tással. Az oktatást magasabb színvonalra kell emelni, gyorsan és hatékonyan al­kalmazni azokat az eredmé­nyeket, amelyeket a világon a termelésben alkalmaznak vagy feltalálnak. Mindezt döntően motiválja, hogy a magyar — erősen exportra irányuló — termelés nem mondhat le a legkorsze­rűbb módszerek alkalmazá­sáról. Ezeket a felismerése­ket minél gyorsabban, ha­tékonyabban — legtehetsé­gesebb szakembereink, ta­naraink segítségével — köz­kinccsé kell tenni, beépítve a termelés folyamatába. — A felsőoktatásban ez hogyan valósítható meg ? — Helyezzék előtérbe az ágazati fejlesztés szempont­jait; ezt minden hozzászóló kifejtette. A jövő agrár szak­embereinek igen fontos a nyelvek ismerete, hiszen egyre nagyobb szerepet kell vállalniuk a világ élelmi­szerellátásában. a fejlődő or­szágok gazdaságának maga­sabb színvonalra emelésé­ben. Jelenleg az idegen nyelvek tudásának hiánya a legsúlyosabb gond a fiatal szakember nevelésben. A nyelvtanulást a középiskolá­ban, sőt még fiatalabb kor­ban keil kezdeni, az egyete­mek és főiskolák feladata már csak a szaknyelv elsa­játítása legyen. Ezért kerül előtérbe egyre jobban az ag­rár felsőoktatás intézmé­nyeinek felvételi vizsgáin a nyelvtudás. K. L. részt venni a második gaz­daság munkájában. A kis szervezetek rugalmassága, belső munkaszervezése a nagyüzemi szervezet merev­ségeit bírálja. A vállalatok, üzemek kötelessége a belső irányítási, érdekeltségi rend­szer fejlesztése. Ebben las­sú a haladás. Ugyanakkor a kisvállalkozásokban is sok még a lehetőség. Indokolt a melléktermékek és hulladé­kok újrafeldolgozása; javíta­ni lehet a kiszolgáló és ki­segítő tevékenységek inten­zitásán, a kiegészítő tevé­kenységek (pL csomagolás) színvonalán. Az egyedi al­katrészek, részegységek gyár­tását is lehetne ösztönözni stb. Az ellenőrzés Az érvényes jogszabályok minden szervezeti formánál pontosan meghatározzák, melyik szerv milyen tevé­kenység ellenőrzésére kötele­zett. A tanácsok az önálló vállalkozási formák hatósá­gi és árellenőrzését végzik. A hetven első fokon eljáró tanács emberei azonban — érdemben és rendszeresen — nehezen tudnak eleget tenni e kötelezettségnek, amely je­lenleg 5500 kisiparost, 830 kiskereskedőt, 120 gazdaság munkaközösséget, több mim 150 szocialista szervezethez kapcsolódó szolgáltatóhelye, jelent. A lakosság értékelő és reagáló közreműködése nélkül teljes kontroll' aligha biztosítható. A tanács határozott arról, hogy az ellenőrző apparátust belső átcsoportosítással is erősítepi kell. A bizonyítha­tó tisztességtelen törekvé­sekkel szemben az állam- igazgatás teljes szigorával lépünk föl. A tanácsok vé­gül is a vállalkozások la­kossági és .közületi igényei kielégítésének ösztönzése mellett a befolyásolás, az el­lenőrzés összhangját kíván­ják biztosítani. Dr. Orosz László, a Somogy megyei Tanáos V. B. ipari osztályvezetője Kiváló szövetkezet lett a Vörös Csillag Tsz Ünnepi küldöttgyűlés Balatonszárszón Tegnap délelőtt ünnepi esemény színhelye volt a ba- latonszárszói Vörös Csillag Tsz irodaháza, ahol átadták a termelőszövetkezetnek — múlt évi gazdálkodása, nyo­mán — a kiváló szövetkezet címet dokumentáló oklevelet. A rendezvényt Babócsay Ká­roly, a tsz pártalapszerveze- tenek titkára nyitotta meg, majd a helybeli általános is>- kola úttörői adtak műsort Ezt követően Mohai András elnökhelyettes számolt be a közös gazdaságnak a kiváló cím elnyerését eredményező munkájáról. A ba latonszá rszői Vörös Csillag Termelőszövetkezet 1974-ben a kötcsei Béke, a szóládi Kossuth és a bala- tonösaödi Vörös Csillag Tsz egyesülésekor alakult 13-62 taggal (több mint fele nyug­díjas volt). Az egyesülés után — az erők koncentrálá­sa révén — évről évre jobb eredményeket értek el, még­pedig négy főágazatban — szántóföldi növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés és műszaki —, valamint az er­dészeti és terménygazdálko­dási önálló ágazatban. A háztáji termelés és áruérté­kesítés szervezésére külön szervezetet hoztak létre. A tsz-nek jelenleg 1164 tagja van, s az egy dolgozóra ju­tó termelési érték nyolc év alatt — az egyesülés óta — 2,5-szeresére növekedett. Mohai András elnökhelyet­tes ágazatonként részletesen elemezte az 1974 óta eltelt időszak gazdálkodását, érté­kelte a kisgazdaságok egye­sülésének szükségességét, s elmondta többek között, hogy az utóbbi két-három eszten­dőben lényegesen javult a munká szervezettsége, minő­sége és a technológiai fegye­lem. A múlt évben bekap­csolódtak az intenzív gabo­natermesztési programba is, nagy területen kívánnak fog­lalkozni lucernám ag-termese- téssel. Az elnökhelyettes számadatokkal illusztrálva kifejtette, miként gyarapo­dott évek során a tsz va­gyona, nőtt a jövedelmező­ség, a munka termelékenysé­ge s hogyan növekedett az egy főre jutó termelési ér­ték. Végezetül elismerését fejezte ki a szövetkezet vala­mennyi tagjának, dolgozójá­nak. A jelen levők rfhatárol­ták, táviratban kívánnak mi­előbbi gyógyulást a szövetke­zet kórházban tartózkodó el­nökének, Bognár Józseptek. A küldöttgyűlésen ezután Tihanyi Zoltán, az MNB So­mogy megyei igazgatója, a megye pártbizottságának tag­ja szólt a jelen levőkhöz, majd Sugár Imre, a megyei tanács elnöke, a megyei párt-v>b tagja a megye me­zőgazdaságának fejlődéséről beszélt, visszapillantva a megtett útra, utalva a továb­bi feladatokra. Hozzászólá­sában hangsúlyozta: a hét település tsz-tagjainak össze­fogásából született mindaz az eredmény, melyet a Vörös Csillag Termelőszövetkezet elért, és külön kiemelte, ez a fejlődés folyamatos, törés­mentes volt Ezt követően Sugár Imre átadta a kiváló szövetkezet címet dokumentáló oklevelet Mohai Andrásnak, s egyéni kitüntetések és jutalmak át­adására is sor került. Kivá­ló Munkáért miniszteri ki­tüntetést kapott Gerencsér Jenő traktoros, Rajczi Lajos gépkocsivezető,. Gazdag Ká­roly növénytermesztési fő- ágazatvezető, s a TOT Kivá­ló Termelőszövetkezeti Mun­káért kitüntetését vette át Fenyvesi Henrik kertészeti főágazatvezető. Nyolcán Ki­váló Dolgozó kitüntetésben részesültek, 25-en pedig pénzjutalmat kaptak. Tízezer hízósertést értékesítenek 34 millió forint beruházásokra A közelmúltban vonták meg a VI. ötéves terv eddi­gi teljesítésének mérlegét a nagyberki Kaposvölgye Ter­melőszövetkezetben, s a kül­döttgyűlés jóváhagyta a gaz­daság idei tervét. Az értéke­lés arra utal, hogy megala­pozott célok kövétkezetes megvalósításának színhelye ez a mezőgazdasági nagy­üzem — különben aligha válhatnának valóra évről évre a program egyes elkép­zelései. A szövetkezetnek az a tö­rekvése, hogy a tájegység hagyományaihoz híven fo­kozatosan az állattenyésztést helyezze előtérbe, és ennek megfelelően alakítsa át a nö­vénytermesztés szerkezetét. Két év alatt mintegy két­százzal nőtt a szarvasmar­hák száma — ezen belül több mint százzal a tehene­ké —, s folyamatosan bete­lepítik a szaktelepet. A számszerű növekedéssel egy időben emelkedett a tejter­melés : tavaly 46 százalékkal több tejet értékesítettek, mint 1980-ban, s ez a szá­mos gazdaságban vesztesé­ges ágazat Nagyberkiben jelentős nyereséget adó ága­zatta lépett elő. Közben vá­gómarhát is 13 százalékkal többet adtak el. Ügy számoltak, hogy a VI. ötéves terv utolsó évé­ben 750 tonna vágósertést állítanak elő. Most 730 ton­nánál tartanak, s kilátás van rá, hogy tízezer hízót adnak ki a szaktelepről. Ennek feltételeit még az idén meg­teremti a szövetkezet. Figyelemre méltó az is, hogy miközben ezek az eredmények megszülettek, az ötéves tervidőszak első két évében 879 tonnáról 447 tonnára csökkent a felhasz­nált folyékony energia. '(Sze­repe van ebben annak is, hogy 1500 tonna kukoricát nem szárítottak, hanem ned­vesen tároltak, s megszün­tették a lucernalisztüzemet.) A termelési érték 18 szá­zalékos növekedésének üte­me arra mutat, hogy 1985- ig túlteljesíthetik a 178 mil­lió forintos tervet (a növény- termesztés máris túlhaladta a maga előirányzatát). A feladatok ütemes telje­sítése, illetve túlteljesítése természetesen nem nélkü­lözhet egy sor előfeltételt — például az esedékes beru­házásokat. E tekintetben az idén legtöbbet az állatte­nyésztésre fordítanak. Az idei beruházások költsége meghaladja a 34 millió fo­rintot, melyből 9,3 millió gépekre megy, a többit épít­kezésekre költik — folyik például az ezer férőhelyes, szakosított tejtermelő tehe­nészet megvalósítása a Ka­posvölgye Tsz-ben. A Medicor Művekben több, világviszonylatban Is elismert orvosi műszerrsaládot fejlesztettek ki. A piaci igények figyelembevételével kél új orvos-diagnosztikai műszer gyártásara készülték föl. Képünkön: a memória-oszcilloszkóp prototípusa, amely tárolja a vizsgálat eredményét, az adatok később bármikor „lehívhatók” — visszakereshetők SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom