Somogyi Néplap, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-18 / 143. szám
jt Családok a siófoki Bányászban A fürdés, a napozás a nyaralók elsődleges programja. A siófoki SZOT Bányász- üdülő vendégei feltalálják .magukat a hűvösebb napokon is: van, aki kereszt nej t- vényfejtö bajnokságot szervez. a gyermekek a házban található sportszereket kérik el. A társalgóban ilyenkor kártyacsata folyik, mások pedig a^ kétezer kötetes könyvtárban1 böngésznek, olvasnivalót keresve. A 218 szermélyes üdülő egész évben üzemel. Az itt dolgozók azt mondják: jobb így, mintha csak a főszezonban tartanának nyitva, ösz- szel-télen főként az idősebbek és a nászutasok jönnek, nyáron családok az ország ■minden részéből. A konyhán dolgozó hét emberre ilyenkor nagy feladat hárul: ötszáz személyre főznek háromféle menüt naponta, mivel ide járnak étkezni a környező üdülök vendégei is. Milyen programok várják a beutaltakat? Turnusonként hajókirándulás Tihanyba, Füredre,' Badacsonyba, autóKeresztrejtvcnyfejtő bajnokság az üdülőbea busszal a Bakonyba. Filmvetítések, gyermekműsorok, zenés-táncos estek. A nagyobb rendezvényeken, kirándulásokon részt vesznek Siófok más üdülőinek vendégei is. Sporty programokat szinte naponta szerveznek. S akinek még ez sem elég, az ellátogathat a siófoki kulturális eseményekre, melyeket mindig meghirdetnek. A Bányászba beutaltaik egy harmad része gyermek, így a tervezésnél elsősorban rájuk gondol a több üdülőt ellátó kulturális csoport. S nekik kedvez a saját üzemeltetésű büfé is, ahol hét-nyolc féle üdítő ital várja az aprónépet Friss hús a pecsenyesütőknek vágóhidat, ahonnan hasított sertéseket viszünk majd Za- márdiba feldolgozásra. A munkával valószínűleg még az idén elkészülünk, s jövőre már a tavalyinál jóval több, mintegy tízezer hízót vághatunk. Ezzel a mennyiséggel számottevően javíthatjuk az ellátást. A hajóállomás! üzlet szerződéses üzemeltetőjétől megkérdeztük, milyen a forgalma június közepén. Nos, a vendégsereg egyelőre nem veszi ostrom alá a boltot, azonban a vakáció még csak ezután kezdődik, s ez bizonyosan érződik majd a forgalomban. X Nem pihen a komp A" Balaton két partja, ■ Szántód és Tihany közti keskeny szorosban sok száz éve közlekednek vízi járművekkel. A hódoltság előtti időben a halászok tölgyfa- törzsből vájt bödönhajókat használtak. De jártak a vízen embereket, lovakat, hadianyagot szállító vitorlás és evezős sajkák is. A szántódi rév első igazán nagy hajóját 1777-ben bocsátották vízre. A vitorlával és négy evezővel hajtott dereglyén már követ, bort, gabonát is szállítottak. Az 1800-as években — a szél irányától függően — 50—70 percig tartott az átkelés, de nemegyszer előfordult, hogy a révészek nem bírtak a hajóval,’* az mesz- sze elsodródott. ’ Századunk elején, egészen 1928-ig, egy nagy hajó és két ladik szolgálta ki a révet A 20 méter hosszú és 6 méter széles nagy hajóba belefért őt kocsi meg őt pár ló, mintegy 20 szarvasmarha s vagy száz ember. A révészlegények . olyankor is eveztek, ha kedvező szél kapaszkodott a kifeszített vitorlákba. Az egyik partról a másikra füstjelekkel hívták át a révészeket (Két füstre nagy hajóval kellett menni, a kis hajót egy füstjellel hívták.) Az első motoros hajó 1929- ben állt szolgálatba Szántód és Tihany között Hossza 20 méter, szélessége 8 méter volt, s egy 50 lóerő* dízelmotor hajtotta. CSsak 1981- ben került vízre a 36 méter hosszú és 11 méter széles második komphajó, amelyet tíz éven belül még további három követett A legújabbakon egyszerre 30 gépkocsi és 500 ember foglalhat helyet, * a két part közti utat 8—10 perc alatt teszik meg. A szántód—tihanyi komphajók ma már évente mintegy félmillió járművet és 2,5 millió utast szállítanak. Képünkön a Baross Gábor nevét viselő modern komphajót láthatjuk, amelynek már csak egyik oldalán van hajóhídja. így jobb a komp helykihasználása, több gépkocsi fér rá. Császárok és más proletárok Bér anyagiak híján a nagyon népszerű és magas színvonalú boglári kápolnaszínházi előadásokat ezúttal nélkülözzük, azért előadások nézői többször í* lehetünk a déli parton. A KISZ Központi Bizottsága keretében működő Fiatal Értelmiségiek Tanácsától kaptuk az információt, hogy ezen a nyáron is rendeznek színházat Siófokon. Erre néhány társulat, illetve a színművészeti főiskola a meghívott. A főidény július ötödikén este Valentyin Katajev Bolond vasárnap című komédiájának előadásával kezdődik; ezt a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház társulata játssza el. Hetedikén is fellépnek a darabbal. A debreceni Csokonai Színház július 10-én és 11-én mutatja be a gyerekeknek A három gida című mesejátékot, a felnőtteknek viszont ezeken a napokon este Peter Shaffer Black comedy című vígjátékát adják elő. A színházművészeti főiskola növendéked új magyar munkásdarabbal állnak közönség elé július 14-én és 15-én. Békés József Császárok című műve ez. Tizenha- todikán a siófoki deszkákon Moliére Botcsinálta doktorában komédiáznak ,a főiskolások. Arthur Schnitzler Körtánc című színpadi művével lép föl július 19-én és 21-én a békéscsabai Jókai Színház társulata, míg a budapesti Radnóti Színpad Nicolas Guillén műsorát hozza Siófokra Este kell a szerelem címmel. A jövendő színészei, a mai főiskolások előadásokkal kirándulnak Boglárra is: 16-án és 18-án a Császárokat, 21- én és 22-én a Botcsinálta doktort adják elő. Az operettkedvelők sem maradnak élmény nélkül. Egy élet dallama címmel Kálmán Imre revűgalat rendez Lengyelffy Miklós a Magyar Televízió és a Délbalatoni Kulturális Központ égisze alatt, neves művészek közreműködésével. A siófoki szabadtéri színpadon július 4-én tartják a premiert, s fellépnek a műsorral Nagykanizsán, Földváron, Székes- fehérváron, Lellén, Füreden, Keszthelyen, Kaposváron, Zalakarosban is. A foklór kedvelői megcsodálhatják majd július 26-án a Fülöp szigetek táncosait, A Csendes-óceán gyöngyszemei című műsorban, a. kambodzsai népi együttes pedig június végén lép föl a művelődési központban. Ínycsiklandozó illat Jelzi, hogy nem járunk messze a pecsenyesütő pavilontól. A siófoki hajókikötőnél régóta árusít finom falatokat a siófoki November 7. Mezőgazdasági és Kertészeti Termelőszövetkezet. Most ez a bolt, továbbá a szövetkezet másik hét vendéglátó egysége (pecsenyesütők, büfék, bisztrók, borozó) meg a piactéri zöldségbolt is magánszemélyek szerződéses bérleményeként segíti a tópart ellátását. — Az árut az üzemeltetők szerzik be, de hússal, töltelékáruval mi látjuk el őket a zamárdi húsüzemünkből — tájékoztatott Kapinya Ernő, a November 7. Tsz háztáji és kereskedelmi ágazatvezetője. — A szerződéses egységek évi tervezett forgalma 6,5 millió forint. A zöldségbolt és az egyik pecsenyesütő kivételével a többi üzlet szezonjelleggel működik. A zamárdi húsüzemünk tavaly 4200 sertést vágott le; az állatok a szövet kezet hizlaldájából meg a háztájiból kerültek ki. A Zamárdiban vágott, illetve feldolgozott hízókból évi 21 milliós forgalmat bonyolít le az üzem. A legtöbb áru a siófoki áfész révén jut a fogyasztólehoz, de rendszeresen szállít a húsüzemből a szárszói áfész, az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat, a tabi áfész. Gondoskodnak néhány nagyobb üdülő folyamatos ellátásáról, s eljut a termékük Balatonfü- redre, sőt — a füstölt áru — Budapestre is. — Termékeinkre nagy az igény, főként az 'idegenforgalmi idényben . keresik a Zamárdiban előállított húskészítményeket. Éppen ezért növelni kívánjuk az üzem kapacitását: most hozunk létre Siófokon — egy régi épület átalakításával — új Dalos, táncos estek Tele van nyaralókkal Ba- latonföldvár. A fürdés, a napozás, a kirándulás mellett számos kulturális program is hozzájárul, hogy a vendégek kipihenjék magukat a nyáron. A balatonföldvári üdülőhelyi klub ez évi programját most .is úgy állították össze, hogy minden korosztály megtalálja a szórakozást, a változatos művelődési lehetőséget A kicsiknek az Állami Bábszínház szinte minden hétén ad műsort. Ugyancsak nekik — de a nagyobbaknak is — szól Rodolfó bűvészest.je július 23-án és augusztus Zü-ámA BM Kaposvár Tánc- együttes és zenekara a nyár eiső két hónapjában négy alkalommal lésp a földvári közönség elé. A népzenét népdalokat kedvelőknek júliusiban a KISZ KB Rajkózenekara és tánckara ad műsort a hónap végén pedig Jákó Vera. A tizenéveseknek a Mini együttes koncertezik mindhárom hónapban, a Benkó Dixiland július 1,0-1 műsora ígér kitűnő szórakozást. S hogy vidáman búcsúztassák a nyarat, augusztusban a Téka együttessel táncházban rophatják majd a táncot kicsik és aaftyek, . Mire mennek otthon? Egyik fia a négy közül, az „amerikánus” hazajött látogatóba, í autóval körüljárta a Balatont, öt is elvitte bár őszintén megvallva, nem szívesen mozdult ki a falujából, éppen most, az aratás küszöbén. A földvári Neptun- szállóban pihentek le a kirándulás után. Baranyai Imre hajnali háromkor falébredt, és sehogy sem bírta tovább az ágyat. Vigyázva, hogy zajt ne üssön, felhúzta lábbelijét, ünneplő gúnyáját, lesettenke- dett a szőnyegekkel borított lépcsőn, és jó reggelt kívánt a hunyorgó portásnak. Végigballagott a mólón, óvatosan átlépte az elemlámpás horgászok blinkerbotjait, majd letelepedett a langyos betonra. A távolban Tihany fényei csillagozták a vizsza- gú sötétséget, a móló tövében hullámok csattogtak. Baranyai Imre rágyújtott egy Kossuthra, és arrafelé fordította a fejét, amerre faluját sejtette. Eltűnődött. Lám, még csak egy napja van távol és máris nyugtalan. He), Rábaköze, Szilsárkány, de beléd lehet szeretni! Vajon a fiatalok is ugyanezt a nyomasztó sóvárgást érzik a szülőfalu iránt? Hiába, nem tudott újra elaludni az elegáns Neptunban... Jó ég tudja, mi zavarta. Vastag ujjai közé fogta bozontos, szürkülő bajuszát. Messze van ide Szilsárkány, gondolta, és én mégis mindent látok benne. A házak at, a faltat, a kocsmát, mindent. Az embereket ú, A régieltel, s fmtmlakmi. Mert rsgóis «6zem ám azt a , falut, igen régóta ... Most hajdani mezítlábas, egy szál gatyás gyerekkorára pillantott vissza. A Potyon- di-tanyára, ahol édesapja, a szigorú cseléd ember kilenc gyereket nevelt fi)L Eszébe jutott a régi, ütőtt-kopott asztal, amelyet nagyszülővel együtt tizenhármán ültek körül, s a tarisznya, amelyet egy-egy almával, palatáblával iskolába hordott. (Most mintha újra a vállán himbálózott volna.) Hol van az már ... Mindennap reggel 7 órakor misére kellett sorakozni ... Mennyit mesélt akkoriban nagyapó a régi útlápról/ Nyolcéves korában látta a pápai huszárok meg az osztrák vértesek csetepatéját a falu határában. (Ki- lencvenhárom éves korában halt meg.) A part felől friss fűszagot hozott a hajnali szellő. Baranyai Imre mélyet lélegzett. Gulyásgyerekként kezdte a munkát ő is, mint sok más falubeli társa. Először hétéves korában szegődött el. Hat év múltán már aratott. (Közben a távoli frontokon a halál aratóbandája kaszálta rendre a nótánál, rózsával bevonult első legényeket.) Küldi Dénes suszter — akkor szabadságos katona — tanította meg kaszálni. Hányszor emlegették később együtt a kocsmában azt az aratást... A marokszedö asszony sírt- rítt a nyomában, mert fájt neki, hogy gyerek után kellett hevébe szednie az áldást. Később cseledsort. Huszonöt ets&sméé is——csőért, lm= tálypénzért. A házasságából négy fiú és négy lány született. Ha tudta volna előre, micsoda súlyos gondok szakadnak a vállára, bizony kétszer is meggondolta volna a családa lapitást. Negyvenöt után földet kapott. Később tsz-tag lett. A kaszálón kapta a hírt, hogy elnöknek választotta a falu' népe. Néhány küzdelmes esztendő után átadta a helyét egy fiatalabbnak. Kevés szavú ember volt világéletében, örökké a határt járta. A feleségének se mondta meg soha, hová igyekszik, csak sejthette az asszony, hogy ha teszem azt, gumicsizmát rántott, akkor vizes területre készült. Holnap hazamegy, akármit szól a gyerek, ez az~ amerikánus. Aztán kezdődhet az aratás. Igaz, ő már csak a szemével arat, de mégis ott akar lenni, ott kell lennie. Hol vannak már az ínséges esztendők! A régen halott nagyapó emlékezetében. O mesélt az 1865-ös évről, amikor minden vetés elfogyott, 1866-ban pedig az egerők meg a sáskák tarolták le a határt. Nagyapó szerint a búzakenyér egy-egy hold főidet kóstált, és a legények a kocsmában egy icce kort hárman ittak azokban az esztendőkben ... Hol volt, hol nem volt, régen volt... Milyen gyönyörű a virradat a Balaton partján! A kikötőben clbődült egy hajó. Haza, mihamarabb. Mire mennek otthon az öreg Baranyai nélküli 8g»ea*i András Kemping a félszigeten Ha hajóval közeledünk * boglári móló felé, távolról úgy tetszik, mintha a vitorlások a sátrak és a lakókocsik között úsznának. A kikötő és a vitorláskölcsönző szomszédságában levő félszigeten ma kétcsillagos szálláshely várja, a vendégeket. — Egy hónapja nyitottunk — mondja Wiesner István, a boglári Seiko kemping gondnoka. — Már az első napon kilenc vénén voltunk. Most 220 vendégünk van. Egy hét múlva „/telt ház” lesz. A tizenhárom alkalmazott közül tizenketten törzsgárda- tagok, de a vendégek többségéről is elmondható ez. Van, aki már 15—2i0 éve minden nyáron eljön ide. A családias légkör, a strand homokos fövenye, a félsziget nyugalma, csendje évről évre visszacsalogatja a magyarok mellett az NSZK-ból és Ausztriából érkező vendégeket. Sokan már előre lefoglalják és kifizetik a helyet Ez a főszezonban gyakran nehéz helyzetbe hoz bennüket. A fejlődés ellenére vannak még hiányosságaink. Tűzvédelmi okokból csak a lakókocsiknak adhatunk áramot, a sátraknak nem. Ezt sok vendég kifogásolja. A tábort átszelő bitumenes úton a félsziget csücskében levő móló felé tartunk. Horgászok ülsek a parton. Ide váltottak horgászjegyet. Tavaly 126 ezer forint bevéteia származott ebből a kempingnek*, Balatoni nyár
