Somogyi Néplap, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-17 / 142. szám

Tisztelt Szerkesztőség! Bihari Sándor — Kaposvár, Béke u. 23. sz. alatti lakos — május 8-án megjelent észrevételére az alábbi tájékozta­tást adom. A város közterületeire és az autóbuszmegállókba ta­valy 450 hordozható padot helyeztettünk ki. Ebből 119 el­tűnt, illetve a rongálások következtében használhatatlanná vált. Ismeretlen tettesek 220 padot 70 százalékban megron­gáltak. A javításokat a téli hónapokban elvégeztettük, azon­ban a padok számának csökkenése nem teszi lehetővé, hogy a korábban megszokott helyek mindegyikére padot helyez­zünk. El nem mozdítható ülőfalak építésével is kísérletez­tünk, például a Honvéd utcai buszmegállónál és egyéb la­kótelepi területeken. Sajnos ez sem hozta meg a várt ered­ményt, mivel az ülőkéket rendszeresen kicsavarozták vagy feltépték vasalással együtt. A fenntartási és pénzügyi lehetőségeink igen szűkösek, ezért nem tudunk évente újabb közterületi padokat vásá­rolni; erre csak 2—3 évente van lehetőség. Ezúton kérjük a lakosságot, hogy szíveskedjen a segít­ségünkre lenni a közterületre kihelyezett pihenőpadok ép­ségének megóvásában, illetve a szándékos rongálások meg­akadályozásában. Tiszteletiéi: '■ ' Lebó Gábor csoportvezető, Kaposvári Városi Tanács V. B. ÉKV-osztálya Tisztelt, Szerkesztőség! A Somogyi Néplap június 12-i számában közölt hír a vetésf ehéritö bogár kártételéről csak részben helytálló, emiatt félrevezető lehet. A fertőzött terület valóban meghaladta a 3Ö ezer hek­tárt nagyüzemeinkben, aminek elsődleges oka, hogy a rendkívül enyhe tél szinte egyáltalán nem gyérítette a kár­tevő népességet. Ugyanakkor üzemeink minden korábbit meghaladó mértékben, 25 ezer hektáron védekeztek tete­mes költséggel. Ennek köszönhető, hogy károsítás csak a tavaszi vetésekben jelentkezett szórványosan kisebb fol­tokban. Az őszi búzában és árpában nem okozott vesztesé­get a kártevő. A kár mértéke nem haladta meg a korábbi években tapasztaltakat. Tisztelettel: Tóth István, « Somogy megyei Növény- védelmi és Agrokémiai Állomás igazgatója Tisztítótelep három hét alatt A Balaton déli partján két-három éve már égető gondot jelentett a szenny­vízürítőhelyek környezet-' szennyezése. Ezt az aggasztó folyamatot fordította meg sikeresen az egy hónap alatt kivitelezett és egy éve üzem­be helyezett balatonkeresztú- ri, új rendszerű teraszos­kazettás szennyvíztisztító telep. A laboratóriumi vizs­gálatok alapján a telep lé­nyegesen jobb hatásfokkal működik, mint a meglevő szennyvíztisztítók. Beruhá­zási költsége tizede a hagyo­mányos telepekének, üze­meltetése pedig még fele­annyiba se kerül. Energiát a tisztítás nem igényel, a meghibásodás kizárt. Az új eljárást négy fiatal somogyi szakember dolgozta ki az Alkotó Ifjúság Egye­Szaäo Ferenc­esilékszoóa Fonyódon A neves zeneszerző életé­nek utolsó évtizedeit a Bala- ton-parti településen töltötte. Emlékének adózik a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum és a Somogy megyei Múzeumok Igazgatósága által szervezett kiállítás, melynek ünnepé­lyes megnyitójára szerdán délután került sor. Az egy­kori nyaraló, a mai zeneis­kola egyik termében a szerző ■ íróasztala, könyvszekrénye, könyvei, apróbb használati tárgyai mellett kézírásos kot­tái és levelei láthatók. Kis­faludy Stróbl Zsigmond Sza­bó FérencTŐl készített mell­szobra rangot ad a tárlat­nak. A megnyitó utáa a zene­szerző műveiből összeállított emiékhangverseny hangzott el a zeneiskola tanulóinak és tanárainak közreműködésé­ivel. A hangverseny után Sza- lóky Béla, a zeneiskola igaz­gatója mondott avatóbeszé­det. Megemlékezett a zene­szerző munkásmozgalmi múltjáról, emigrációban töl­tött éveiről és szólt életének utolsó, Fonyódon eltöltött szakaszáról. A megnyitón a zeneszerző özvegye és egy­kori baráti köre is részt vett. sütéssel kötve hasznosítási szerződéit. A megoldás lé­nyege, hogy az egyszerű földmunkával kialakított kazetták közt áramló szenny­vízből biológiai tisztulás ré­vén oxigénben dús, ismét fölhasználható víz lesz. A 250 köbméter napi kapacitá­sú telep egyébként a nyári időszakban akár 700 köbmé­ter szennyvizet is képes fo­gadni, mivel melegben gyor­sabban játszódnak le a bio­lógiai tisztulást segítő folya­matok. Azóta Fonyódon, az idei első félévben pedig Zamár- diban és Balatonszárszón épült hasonló telep. Az utóbbiakat a múlt héten ad­ták át, így végre meg le­hetett szüntetni az oly sok környezetszennyezési gondot okozó, elavult szárszói és szemesi ürítőhelyeket. Sokatmondó, hogy egy ha­sonló kapacitású, hagyomá­nyos rendszerű szennyvíz- telepi előkészítő árából . öt ilyen teraszos-kazettás víz­tisztítót lehet létrehozni. Az eddig megépítettek átlagos beruházási .költsége 2 millió forint volt. Nem kevésbé fi­gyelemreméltó, hogy például a zamárdi létesítmény mind­össze három hét alatt ké­szült el! A négy meglevő teleppel a Balaton déli partján na­ponta képződő 3000 köbmé­ter szippantott szennyvíznek 80 százaléka már tisztítható. B. F. XXXIX. évfolyam, 142. szám 1983. június 17., péntek Szavaznak a vásárlók E héttől a megye városai­ban, nagyközségeiben az élelmiszer-, a vendéglátó- és zöldségboltokban a törzsvá­sárlók kérdőívet kapnak, hogy véleményt álkossariak az ellátásról, a boltban dol­gozók munkájáról. A Fogyasztók Országos Tanácsának javaslatára a fogyasztók megyei tanácsa szeles körű fölmérést végez a kiszolgálásról, a fogyasztói érdekvedelemről. A tapasz­talatok alapján döntenek majd városonként, nagyköz­ségenként arról, hogy me­lyik az a három üzuet. ame­lyik méltó a Fogyasztok ki­váló boltja címre. Természetesen nemcsak azok mondhatnak véle­ményt, akik kérdőívet kap­tak. Bárki elmondhatja ész­revételeit, véleményét sze­mélyesen a területileg ille­tékes fogyasztók tanácsá­nak, vagy levélben is meg­írhatja azokat A megye öt városában és Boglárlellén működik a Hazafias Nép­front mellett fogyasztók ta­nácsa. A kérdőíveket vagy a sze­mélyes észrevételeket július tizedikéig kell eljuttatni a fogyasztók tanácsához. Ott július húszadikáig értékelik a tapasztalatokat. Nehéz már az iskolatáska. Bátorítja-e beosztottait arra, hogy ne értsenek önnel egyet: „Lelki jutalmak”. E cím­mel figyelmet keltő teszt- jcérdés&ort tett közzé a Bog­iári Állami Gazdaság Sor­közben című üzemi lapja. Hogy a kérdésekre őszinte válaszokat kapnak-e, s nogy a válaszok összegezése alap­ján sikerül-e majd érdemle­ges következtetéseket le­vonni, nem tudom. Ügy ér­zem azonban, a kérdések többet mondanak el egyes munkahelyek lappangó, oly­kor nyílt konfliktusokat oko­zó, az emberek hangulatát, munkakedvét, teljesítőké­pességét meghatározó belső gondjairól, mint az esedeges válaszok. íme néhány kérdés.' Gratulál-e munkatársai­nak mások előtt teljesítmé­nyükhöz? Elősegítá-e, hogy reflektor- fénybe kerüljenek azok, akik jól végezték a rájuk bízott munkát? Jelentéseiben feltünteti-e a kollégái, beosztottai által végzett munkát? Közzéteszi-e beosztottai ötleteit, javaslatait. termé­szetesen a saját nevük alatt? Bátorítja, jutalmazza-e be­osztottait ötleteikért, kritikai készségükért, azért, hogy el­térnek a megszokottól és megkérdőjelezik a rossz gya­korlatot? Bátorítja-e beosztottait arra, hogy ne értsenek önnel egyet, hogy ragaszkodjanak saját elképzelésükhöz? Beszélget-e beosztottaival azok terveiről, családjáról, problémáiról? Amennyiben döntéseket hoz, vagy mások munkáját értékeli, gondol-e arra, ho­gyan fogja ez érinteni azo­kat, akikre vonatkozik? Foglalkozik-e mások ér­zéseivel, szakmai előmenete­lük érdekében tett terveivel? Tudatában van-e annak, hogy. a teljesítményt külön­böző módon lehet jutalmaz­ni. (Nemcsak fizetésemelés­sel, de dicsérettel, jó szóval is.) önvizsgálatra és tovább­gondolásra késztető kérdé­sek ezek, melyek nyilván el­sősorban a vezetőkhöz szól­nak. Alkalomadtán tanulsá­gos lehetne minderről tuda­kozódná a beosztottak köré­ben is. A Mí3CÍc5M jeSZtŐ Című, 1973-ban készült amerikai filmet ma este 22.45 órakor mutatja be a tv az első műsor­ban. A két csavargó hányattatásairól szóié, s brutális jelene­tekben sem szűkölködő filmet csak a IS éven felüli nézők­nek ajánlják. A rendező Jerry Schatzberg, a két főszereplő Gene Hackman és AI Pacino. Fölmérés a somogyi hévizekről Túlnyomó részét nőm hasznosítjuk Somogy termálvizekben gazdag megye. 52 hévízkút található elsősorban a Tab— Buzsák—Marcali—Savoly vo­naltól délre, de további 50— 60 kút telepítésére volna mód. A fúrások többsége szén­hidrogén-kutatási célokat szolgáit, egyes kutak nem a hévízben leggazdagabb réte­gekből erednek, azonban így is 7—7,5 millió köbméterre tehető a megye évenként hasznosítható készlete. A feltárt hévizek átlagos hőmérséklete 58 fok, nem ritka azonban a 70 fok körü­li sem. E magas hőfokú ku­tak vize gyakran lerakódáso­kat okozó agresszív ásványi anyagokat tartalmaz. E gaz­dag „energiába ny a” mégis jobb kiaknázásra érdemes. A hévizforrások túlnyomó részét nem hasznosítjuk. A termelő kutak többségét — összesen tizenhatot — fürdők vízellátására használják. A hévízgazdálkodásnak nincse­nek hagyományai. A fürdő­kön kívül mindössze egy-két sikertelen kísérlet történt' a meleg vizek energiájának hasznosítására. Pedig erre a lakások, növényházak, állat­tartó telepek fűtésétől a ter- ménysízáritásig számos mód kínálkozna. A tervszerű hasznosítás fő akadálya az volt, hogy nem állt rendelkezésre pontos föl­mérés a hőforrások értékéről, vízhozamáról, jellemzőiről. A szakemberek nem tudták, 'hogy mennyi a természeti kincs, amivel gazdálkodni le­hetne. Most a megyei tanács ÉKV-osztályának irányításá­val feltáró munka kezdődött, melynek során számba Te­szik a meglévő értékekeit Még az idén elkészül egy úgynevezett hévízkataszter, amely lehetőséget ad a hasz­nos! táai célok pontos megje­lölésére, egy hévízgazdálko- dás-fejlesztesi program elké- sizítésere. Jean-viccek — Jean, engedje le az ébresztőórát a földszintié! — Minek, uram? — Hogy felhúzzam. * • • — Melyik az én bal ke­zem, Jean? — A szélső uram. — Nekem mind a két kezem szélső. Jean. — Akkor két bal keze van, uram. • t » — Beteg vagyok, Jean. Hozzon néhány előre gyár­tott elemet! — Minek uram? ! — Hogy gyorsabban fel­épüljek. > • • — Jean, ha elalszom, olsta el a villanyt! — Rendben van. uram,; Majd szóljon, ha elaludt! , ti« — Vettem egy új cipőt. Jean, de csak néhány nap múlva vehetem föl. — Miért, uram? — Mert az eladó azt mondta, hogy az első na­pikban szorítani fog. < • • — Jean, fejje . meg a disznót! — Minek, uram? — Hogy disznósajtot csinálhassunk. • * « — Hozzon egy nyugtát, Jean! — Minek, uram? — Hogy nyugtával di­csérhessem a napot. A hét vicce Fehér új lakást kapott. A kollégái kis idő múlva megkérdezik: — Na, hány hibát fedez­tél föl a lakásban? — Egyet... — Akkor boldog lehetsz! — Miért? A iöbbiröl még nem tudok. Ugyanis a bejárati ajtót netn lehet kinyitni. Tökéletes távcső — Szép távcső — szói elismeréssel Fenyő. — Mi­lyen gyártmány? Japán? — Dehogyis japán! Né­met Az sokkál jobb! — Ne higgye! Nincs jobb a japán gyártmány­nál. — Nekem ez is megte­szi. Tegnap például meg­céloztam a maga ablakát, és láttam, hogy valami ifi- asszonnyal hetyeg. — Na látja — hűti le Fenyő. — Ha japán gyárt­mányú távcsöve volna, azt is látja, hogy a maga fe- lesé'ge volt az. SOMOGYI*"" Aa MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Főszerkesztő-h.: úr. Keresek Imre Szerkeszt óság: Kaposvár, Latlaka Sándor a 2 Postacím: Kaposvár Pf.; SI. 74él. Telefon: U-519, 11-511. 11-512, Kiadja a Somogy me?vd Lapkiadd Vállalat. Kaposvár, Latin ka Sándor m. t Telefon: 11-51 a Postacím: Kaposvár, PL: 91. 9M Felelőm kiadd: Balajeza Iámmá, Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethet# a hírlapkécbosftd postahivataloknál és kézbesítőknél« Előfizetési díj egy hónapra 34 Ft, negyedévre Itt Ft, fél évre 204 Fi. egy évro 4M Ft, Index: 25 907 ISSN ti 3 3—ÜS9C Készült a Somogy megyéi Nyomdaipari Vállalat kaposvári Özemében. Kaposvár, Május L a. Ül. Feleld« vezető: Tarka* Béla lgazgaté. Kéziratokat nem őrednk ««€? ém nem adunk matt Beszédes kérdések

Next

/
Oldalképek
Tartalom