Somogyi Néplap, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-18 / 143. szám

<r UJ • &wvr> t. v it ä arróiífmnrm rgxrmmr <\ r \ ■■ ° KfofY.KJ FI ■■ ■•■ NÉPLAP ■ AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIX, évfolyam, 143. szám 1983. június 18., szombat Ülést tartott az Országos Elnökség A HAZAFIAS NÉPFRONT ÁLLÓSFOGLALÖSA Bencsik István alelnők ve­zetésével tegnap ülést tar­tott a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöksé­ge. Az ülésen részt vett Ba­ranyai Tibor, az MSZMP KB osztályvezetője. A testület S. HeOedüs László titkár elő­terjesztésében megvitatta az MSZMP KB 1983. április 12—13-i ülésének határoza­tát, és állást foglalt az eb­ből adódó népfrontmozgalmi feladatokban. Az állásfoglalás a többi között hangoztatja: Az el­nökség nagyra értékelte, hogy a Központi Bizottság az egész dolgozó nép tapasz­talatait, véleményeit figye­lembe véve alakította ki ál­láspontját, értékelte a politi­kai, gazdasági és ideológiai helyzetet, állapította meg azokat a célokat, amelyetc az elkövetkező években egész nemzetünk továbbhaladását és fejlődését biztosítják,’ s amelyeket a népfront VIL kongresszusa is nemzeti fel­adatként rögzített. A párt vezető szerepével erősödött népünk nemzeti összefogása, szélesedett a szocialista, demokrácia, fejlő­dött a s£t&ialista gazdaság és kultúra. A népfrontmoz­galom kész együttműködni a közösen kialakított felada­tok megvalósításában, amely­re a párt következetes szö­vetségi politikája jó alapot ad. A Hazafias Népfront egyet­ért a Központi Bizottság vé­leményével, hogy eredmé­nyeink védelme és további fejlődésünk leginkább gaz­dasági teljesítményűnktől függ. A nehezedő és bizony­talan világgazdasági körül­mények között kell tervein­ket ésszerűen teljesíteni, irá­nyítási rendszerünket és téri meló tevékenységünket kor­szerűsíteni, a következő öt­éves és távlati terveinket közakarattal formálni. A népfront támogatja azt az elgondolást, hogy a társadal­mi eszmecsere, a vita cél­szerű szélesítése, a társadal­mi közreműködés fejlesztése elősegíti e feladatok meg­oldását. A népfront mozgalmi esz­közeivel támogatja az üzemi önállóság és felelősség növe­kedését, az üzemi demokrá­cia fejlesztését és érdemi megerősödését. Kész közre­működni a korszerű iparpo­litika kialakításában, a be­vált agrárpolitika tovább- fplytatásaban. Egyetért az­zal, hogy a gazdaságosság, a takarékosság gyakorlatának érvényesülnie kell a szemé­lyes fogyasztásban, a béren kívüli juttatásokban, az ál- lami és kommunális szol- gáltatásokbán, a település- fejlesztésben és gazdálko­dásban egyaránt. A' lakosság széles körű bevonásával és mozgósításá­val kész részt venni egy új, átíogó terület- és település­fejlesztési koncepció kimun­kálásában, amely az eddigi­eknél jobban segíti az élet­képes települések erősödé­sét, mérsékli az életkörül­ményekben meglevő indoko­latlan különbséget, javítja a társadalmi közérzetet. A népfrontmozgalom tá­mogatja a párt következetes törekvését a szocialista de­mokrácia szélesítésére. Fon­tos feladatok várnak a nep- frontmozgalomra a válasz­tási rendszer fejlesztése, az országgyűlés és a tanácsok belső demokratizmusa, mun­kássága és hatáskörük széle­sítése érdekében. A Hazafias Népfront fon­tosnak tartja — emeli ki az állásfoglalás —, hogy tovább fejlődjön a társadalom, an­nak szerves részeként az if­júság egysége és egyetértése, emelkedjen műveltsége, nö­vekedjen társadalmi felelős­ségtudata, hazaszeretete és elkötelezettsége a világ gaz­dasági fejlődése iránt. A népfront cselekvő része kí­ván lenni azoknak az erőfe­szítéseknek, amelyek az em- bei iség legfontosabb létfel­tételét, a világbékét kíván­ják biztosítani — hangsú lyozza egyebek között a do­kumentum. Az országos elnökség Szentistványi Gyulánét, sa­ját kérésre, érdemei elisme­résével — nyugállományba vonulása miatt — felmen tette országos titkári tiszt­ségéből, s egyúttal megvá­laszolta a Hazafias Népfront al elnökévé. Tanácskozott az országgyűlés lerv- és költségvetési bizottsága Pénteken befejeződött az országgyűlés nyári üléssza­kát előkészítő bizottsági esz­mecserék sorozata: a Parla­mentben a terv- és költség- vetési bizottság megvitatta a Magyar Népköztársaság 1982. évi költségvetésének végre­hajtásáról szóló tájékoztató jelentést. A tanácskozáson először az országgyűlési bizottságok vezetői tájékoztatták a je­lenlévőket korábbi, a na­pokban megrendezett testü­leti üléseik tapasztalatairól Dr. Pesta László szociális és •gészségügyi. Cselöt«! László a mezőgazdasági, Sas Kál­mán az építési és közlekedé­si bizottság elnöke; Stadin- ger István az ipari, Barát Endre a kulturális bizottság titkára és dr. Röder Edit a jogi, igazgatási és igazság­ügyi bizottság tagja testüle- *tük véleményét kifejezve elfogadásra javasolták a ta­valyi zárszámadással kap­csolatos törvényjavaslatot. •A bizottsági üléseken el­hangzott, általuk tolmácsolt észrevételekre Hetényi Ist­ván pénzügyminiszter vála­szolt. ___ B efejezte munkáját a Legfelsőbb Tanács fl dolgozó kollektívák jogairól szóló törvény Moszkvában tegnap a dol­gozók kollektíváiról szóló, törvénytervezet vitájával folytatta munkáját a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak ülésszaka. A törvénytervezetet az ülésszakot megelőző napok­ban öntötték végső formába a legfelsőbb tanács illeté­kes bizottságai, felhasználva az országos vitában elhang­zott javaslatokat, kiegészíté­seket. A tervezet törvényerőre emelése jelentősen megnöve­li annak lehetőségét, hógy a dolgozók közvetlenül részt vegyenek munkahelyük irá­nyításában. Bővíti azoknak a termelési, szociális és nevelé­si kérdéseknek a körét, ame­lyekben a kollektívák irányí­tó szerepet játszhatnak, s nem csak a javaslattétel, ha­nem az önálló döntésihozatal jogát is biztosítja részükre. Gejdar Alijev első minisz­terelnök-helyettes terjesztette a küldöttek elé a beszámolót. Alijev rámutatott, hogy az új törvény meghatározza a dolgozó kollektívák és az ál­lamhatalmi szervek egymás­hoz való viszonyát, azokat az elveket, «melyek alapján a dolgozók részt vehetnek a irányításban. A törvény bő­víti azoknak a termelési, szociális és nevelési kérdé­seknek a körét amelyekben a kollektívák irányító szerepet játszhatnak.' A kollektívák a jövőben nem csak javaslato­kat és észrevételeket tehet­nek, hanem a törvény jogot is biztosít számukra önálló döntésiek meghozatalára. Gejdar Alijev ezt követően részletesen szólt arról, hogy a törvény elfogadása jelentős lépés a szocialista demokra­tizmus kiszélesítése útján. A kollektívákról szóló törvény — mulatott rá Alijev — je­lentős hozzájárulás a lenini értelemben vett szocialista önigazgatás gyakorlati való- raváltásához. A felszólalók megállapítot­ták! hogy a törvény növeli a szakszervezetek szerepét és felelősségét. A kollektívákról szóló tör­vény elfogadása és a leg­felsőbb tanács két ülésszaka között hozott határozatok megerősítése után az ülés­szak befejezte munkáját Szárítják az Őszi árpát, a siófoki November 7. Mezőgazdasági és Kertészeti Termelőszövetkezet még az esős napok beállta előtt hozzálátott az őszi árpa aratásához. Ebben a tsz-ben ’csaknem 1200 hektár kalászost és több, mint 600 hektár borsót takarítanak be ezen a nyáron. Jó ütemben halad a munka a magyaratádi tsz-ben Évek óta zöldségtermelés­sel is foglalkozik a magyar­atádi termelőszövetkezet. Az idén 260 hektáron vetettek cukorborsót, zöldbabot, pap­rikát, dinnyét. A cukorbor­sót három ütemben vetették. Az első két szakaszon folyik a betakarítás, jó termés ígér­kezik. A korábbi szárazság miatt a Harmadik szakasz­ban elvetett borsótáblán ÉSZAKI ÁTJÁRÓ Új híd a Sión Tegnap délelőtt új hidat avattak Siófokon. A déli után az északi is elkészült, s immár három hídja van a somogyi part fővárosának. Az eredeti terv többet ígért, mint amennyit végül Sike­rült megvalósítani, hiszen az északi híddal a 70-es utat akarták ‘mentesíteni, mégpe­dig egy olyan sorompó nél­küli közlekedési lehetőség révén, amely Balatonvilágos- tól Szántódig „zöld utat” adott volna a gépkocsiknak. Az anyagi erő azonban csu­pán a hídra és a hozzá tar­tozó létesítményekre futotta, ám ez az ötvenmillió fo­rintért megvalósított Sió-híd is sokat segít a nyári for­galom lebonyolításában. Mielőtt az első jármű át­gördült a hídon, dr. Németh István, Siófok város tanács­elnök-helyettese köszöntötte a tervezőket, az építőket, s röviden ismertette az új lé­tesítmény „történetét”, meg­valósításának körülményeit. A beruházás előkészítése már az ötödik ötéves terv­ben megkezdődött, s 1983: ban láttak hozzá a kivitele­zéshez. A híd alapjának megépítésével egyidóben vé­gezték az úgynevezett köz­műkiváltásokat: víz- és gáz­vezetéket helyeztek át, csa­padékelvezető csatornát épí­tettek, ipari víztárolót a vasútnak, s később is akadt néhány speciális tennivaló. Az eredetileg tervezett vas­betontartók nem bizonyultak megfelelőeknek, ezért úgy­nevezett acélszekrény tartó­kat alkalmaztak, melyek szerkezetileg a déli hidéval azonosak. A műtárgy ma­gassága miatt megemelték a Mártírok útja burkolatát is, valamint összeköttetést te­remtettek a Munkásőr utcá­val. A híd hossza 37,40, a szélessége a járdával együtt 11,35 méter. E munkálatok után az Erkel Ferenc utca korszerűsítése és a vasút melletti terület kiépítése kö­vetkezik. Az új létesítmény terve­zője az Üt- és Vasúttervező Vállalat, a beruházás lebo­nyolítója az UTIBER volt, a kivitelezők pedig a Hídépí­tő Vállalat, a Délviép és a KÉV dolgozói voltak. A leg­eredményesebben munkál­kodóknak oklevelet adott át dr. Gáti István, a Balaton- partí város tanácselnöke. csak gyenge minőségű ter­més várható. A 683 hektáron termelt búza és árpa fejlődése meg­felelő. A búza aratását a tervek szerint a korábbi évek gyakorlatával ellen­tétben már korábban, július elején megkezdik. A beta­karításban négy nagy telje­sítményű kombájn áll a szö­vetkezet rendelkezésére. Szépen fejlődik a tsz ál­latállománya. A rácegresi kocatelepen sertéskanokat is nevelnek a KAHYB-bai kötött szerződés alapján. A* év első öt hónapjában 117 állatot adtak át a kaposvá­ri vállalatnak, s hamarosan újabb szállítmány átadása várható. Bár korszerűnek éppen nem mondható a termelő­szövetkezet 240 férőhelyes tehenészete, mégis elisme­résre méltó eredményeket ét el a tejhasznú állománnyal. A közelmúltban kapott az egység elismerő oklevelet a megyei tejtermelési verseny­ben elért harmadik heiyeze­A 186 aktív és 1*2 nyug­díjas tagot számláló szövet­kezet eredményesen támo­gatja és ösztönzi dolgozóit a háztáji gazdálkodásra is. A magyaratádi ak kistermelés­ben főként kukoricával es babbal foglalkoznak. Húsz vagon meggy A korábbi években Ka­rúdon és a hozzá tartozó 15 településen átlagban 25 vagon megy- gyet vettek át a kisterme­lőktől. Az idén a becslések szerint 20 vagon meggyre számítanak, ebből egy vagon minőségi pándi meggy a többi cigánymeggy. Ebből a gyümölcsből a legtöbbet Ka­rúdon és Nágocson termelik. Az áfész egy hazai konzerv­gyárral, valamint a megyei Zöldérttel állapodott meg a teljes mennyiség átvételére. Nagy munkát követel a szövetkezettől a meggy fel­vásárlása. A hűvösre fordult idő jól jött, mivel elhúzódik az érés, így az átvétel is. A folyamatosság érdekében úgy határoztak, hogy a gazdáktól szombaton és vasárnap is át­veszik a gy ümölcsöt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom