Somogyi Néplap, 1983. május (39. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-31 / 127. szám
Kosárlabda MNK A MAFC jutott tovább Szombati két vereségével minden esélyét elvesztette a SÁÉV újonc NB I-es kosárlabdacsapata az MNK-ban való továbbjutásra. Vasárnapi játéka a ZTE ellen már inkább csak amolyan ellen- félkóstolónak bizonyult. Nem így a ZTE-nek! Az egerszegi csapatnak ugyanis csak győzelem esetén maradt némi reménye, hogy csoportgyőztes legyen. A továbbjutás az Oroszlány—MAFC mérkőzésen dőlt eL Ha a bányászok 14 ponttal nyertek volna, ők végeznek az első helyen. Ha a pontkülönbség 11—14 között van, akkor a két együttes a ZTE számára biztosított volna szabad utat Ennél kevesebb különbségű győzelem esetén a MAFC volt a továbbjutó. A fővárosi együttes csak arra ügyelt, hogy a pontkülönbség — függetlenül vereségétől — számára kedvezően alakuljon. Célját elérte, s ezzel a kaposvári csoportban megszerezte az első helyet Vasárnapi eredmények A ZTE és • SÁÉV játékosainak párharca ZTE—SÁÉV SC 92:76 (46:36) Megyei labdarúgó-bajnokság (Folytatás a 4. oldalról) Caupgú: Majw — Czftnfc, Kíh vaca A--, C. Kovács, Kiss, Tátrai F., Mód, Novak (Küteön), Horváth A. (Eteki), Kesziei, Péntek. Edző: Készed Ferenc. Vasas: Oláh (Kutas#) — Pozsár, Pataki, CzAmmermaon, LaJczkovics, Pintér, Kovács, Szabó, Pávetí, Fá- bribán, Sárdi. Edzó: Szentgrrótá JáGóllövők: Nórák, Készéi 01-esből), Eleki. Jók: Kováé* A, Kiss, Péntek, Eleki, illetve Kutasi, Czimmer- mann. VBKM Tatot tfi—Csuryó ifi 4 A Ko.áca Antal Tab—La (Inka SE %3t (3:1) Tab, 400 néző. V.: Pálfy. Tab: Kársa F. — Reichert Veiten, KJbsa L«, Molnár, Kiss Km vtnkfler, Barabás (Majkó), Berki (Németh), Reichert J., Kovács. Edzó: Púba József. Latinka SE: Hajnal — Bálint, Tóth, Bátora, < Bantos* Reit, Mfkó, A tó (Tamás), Hargitai, Bőgődéi, Bocz, Rán. (Mb. edzó: Mészáros AndGótlövők: Kiss K. (2), Kovács (2), Majkó, Vinkler, illetve Bocz, Mikó. Jók: Kiss F, Kiss K., Reichert Z„ Kovács, Molnár, illetve Reit Bálint, Tóth, Bocz. Rákóczi ifi U.—Tab ifi 10:0 Farkas István Marcali VSE—Karád 2:1 (2:1) Karád, 200 néző. V.: Nyerki. Marra.»: Dombóvár! — Hajdú II-, Héder, Zajcsuk, Babáira, Hajdú L, Luka, Elek, Juhász (Molnár), Guriczia, Béres. Edző: Kis- borsó Imre. Karád: Keresztes — Balogh, Sosteú (Horváth), Komáromi rí. Lázár, Komáromi I., BuzsáJti, Károlyi, Lepenye, Andrásé vies (Oberhuber), Lees. Edad: Horváth János. Góllövők: Babina illetve Lepenye. Jók: Dombóvári, Babina, Hajdú I, illetve Balogh, Károlyi. Marcali ifi—Karád ifi 5:1 Főnyedi László Kadarkát—Somogy sárd 4:1 (2:1) Kadarkát 250 néző. V.J Ignácz. Kadarkút: Tumarm — Németit (Tóth), Marán, Farkas, Kujbus (Púpos), Kercsó, Szigeti, Bakonyi, Nagy, Kövesd, Rácz. Edzó: Schán György. Somogysárd: Németh — Cziffna, Sági I., SzaJat. Dávid, Belovies, Vancsura, Sági II., Serei, Szukics, Lukács. Edző: Mali Miklós. Góllövők: Rácz (2), Köve- si, Szigeti, illetve Szukics. Kiállítva Szukics a 65. percben a játékvezető megsértéséért. Jók: Kövesi a mezőny legjobbja, Rácz, Szigeti, Nagy. Somogysárd ifi—Kadarkút ifi l.D N«*y Lajos A forduló válogatottja: Kornai (Barcs) — Reichert Z. (Tab), Kovács A. (Csurgó), Rat (Latinka SE), Babina (Marcali), Kiss K. (Tab), Bagladi (Kaposgép VL), Kovács (Tab), Gódor (Kiss J. SE), Kövesi (Kadarkút), Ráqz (Kadarkút). L B.-leBs Z. Tab 3. Kiss J. SE 4. Csurgó 5- Kaposgép 6. Latinlka SE 7. Barcs 8. Maroa® 9. VBKM 10. Kadarkút 11. Karád 15. Somogysárd 13. Fonyód 14. Gazdája* 16. KKSE 16. Keresztár SS IS 4 6 90-39 4 28 16 7 5 56-31 39 28 17 47 64-25 38 28 17 4 7 58-30 38 28 15 7 6 5U-42 37 28 16 4 8 68-44 36 28 14 7 7 81-27 35 28 8 10 10 49-40 >tí 28 W 6a2 51-50 25 28 11 3 14 42-66 25 28 8 8 12 47-51 24 28 7 10 11 41-59 21 28 7 9 12 36-49 23 28 4 8 16 44-53 16 28 2 7 19 31-81 11 28 4 2 22 22-115 10 UJKÉRY CSABA MBneHüiöH Dóid mindennek tisztes távolból' tanúja volt, és amikor tiszta lett a levegő, a lányokhoz csatlakozott, akik szívesen vették. Elindultak, hogy meghúzzák magukat éjszakára valahol, így akadtak az épülő üres házra. Fecó pisszegéssel figyelmeztette társait, ahogy a ház közelébe értek. Sötét volt, úgy tűnt, hogy néha bentfel- izzik valami. — Van bent valaki — mondta Csoki. — Vagy valakik — tette hozzá Boby. — És? — kérdezte Fecó. — Nem zsaruk, az biztos — mondta Gigi. — Akkor meg oké — bólintott Fecó. Óvatosan megközelítették a bejáratot. Belülről beszédfoszlányok szűrődtek ki. Rozsdás intésére egyszerre léptek be. — Jó estét, kérem a személyi Igazolványokat! — mondta Boby, Egy pillanatra csend lett, aztán Doki szólalt meg nyugodtam. — Az útlevelemet ne mutassam? — Több komolyságot! — Menj az anyádba! Holtra ijeszted a csajokat. — Ja, hogy hölgyek is vannak? Kisztihand, az egészen más. Gyufa lobbant, és megvilágította az egymást vizsgáló arcokat. — Téged még sötétben sem tévesztenek össze egy zser- nyákkal — röhögött fel Csoki. — A zsernvák azzal kezdi, hogy zseblámpát kattant és a szemedbe világít, majd aztán kéri a dokumentumot — mondta Doki. — Jó helyre hoztál bennünket, Fecó — mondta Rozsdás. — Igyekszik az ember, bár nem tudtam, hogy kiutalták már. Az ismerkedés gyorsan ment, tüzet raktak bent a szobában. Behallatszottak a nádi világ hangjai, biztonságban érezték magukat A két üveg pálinka kézről kézre járt, és rövid tőmondatokból kiderült, hogy ki kicsoda, amiből az okos értett. Doki vitte a 6zót, — Ajánlatos lesz fnrven már holnap továbbállni. Kár, pedig milyen szépek vagyunk így együtt — Szépek, az biztos, csak a csajok vannak kevesen. Egyikünknek nem jut — mondta Fecó. — Ugyan, lányok, csak nem gond négyeteknek öt krapek? — kérdezte Rozsdás. —1 A fesztivál elmarad — mondta Gigi. — Még csak egy kis szelíd ismerkedés sem? — kérdezte Boby. — Várjatok — szóit közibe Doki —, ne osztozkodjatok még. — Ki akarja őket bántani?! — kérdezte Fecó. — Senki, öreg, senki — mondta Rozsdás. — Tudjátok mit kéne tenni? — kérdezte Doki. — Na mit, te nagyokos — mondta Csoki. — Látom, :e egy olyan nagy durnás vagy. — Megmondom neked, ni- ger. Itthagyni ezeket a franc ba. Elmenni. — Nehéz ügy. Elkapnak — mondta Rozsdás. — Ültem srácokkal, akiket elmartak a határon. Olyan riasztórendszer van, hogy a madár sem tud átrepülni. — Nem a határnak — mondta Doki. — Én holnap felkerekedek, és nekivágok valami lakatlan helynek. Mert akárhova mész. is, mindenütt vannak zsaruk. Korlátok, szabályok között kell élned. Frei! Ez az én jelszavam. Tudjátok mit jelent? — Szabadság — mondta Zita. — Az, szabadság, — Nyugaton, ott van szabadság, Kmk-ért meg ilye nekért nem csuknak le senkst — mondta Margó. Ünnepi könyvhét Z. Soós István albuma Az ünnepi könyvhét kuriózuma a Kaposvári Városi Tanács kiadásában megjelent album, amelyet Z. Soós István munkásságának szentelt a várd6. 1936-től él közöttünk, nincs olyan idős polgára a megyeszékhelynek, aki ne ismerné személyesen. S ezen túl : sokunkban képei is élnek. A Soós családnak a Zala megyei Bánokszentgyörgyön népes rokonsága van; István Nagykanizsán született, 1990. augusztus 3-án. Huszonhét éves volt, amikor Rippl-Rónai József temetéséről pasz- telleket készített — ezeket nyomban be is mutatta. A nyolcvanhárom éves Z. Soós István összeforrott Kaposvárral. Ennek számtalan jelét adta; a Berzsenyi Társaság alapító tagjai között találjuk, 194,5-ben Kaposvár polgármestere, dr. Kaposvári György beajánlotta a szovjet parancsnoksághoz; megrajzolta a szovjet hadsereg ötvennyolc olyan, katonájának az arcmását, akik többszörös kitüntetésiben részesültek. A történelmi leltárt folytathatnánk még sokáig. Szíj Rezső, az album összeállítója, szerzője sok adatot gyűjtött ösz- sze Z. SoósróL Csupán a fontosabb állomások: a sok kárt szenvedett múzeum élére került Gönczi utódaként. Nem tesz említést a szerző arról, hogy a szabadiskola — a mai Balázs János Képzőművészeti Kör — megszervezésében is tevékenykedett. Kunffyhoz baráti szálak fűzték, a festő népszerűsítését alázattal vállalta. 1975-ben is még fölkérték egy emlékkiállítás megrendezésére. Szíj Rezső alaposan fölmérte Z. Soós pályáját; anyaggyűjtés közben látta, hogy a műfaji tagoltság a legmegfelelőbb szerkesztési elv a teljes föltérképezéshez. (A részletgazdaság azonban aligha válik a szerző erényévé.) Szíj fölismerte: Z. Soós grafikái vezetik igazán „nyomra”. 1928-ban már 12 levelezőlapon örökítette meg Kaposvár utcarészleteit Rézkarcokat is készített a városról (nagytemplom, Kossuth- sízöbor), ezt folytatva számos munkája jelent meg Kaposvárról. A megyei könyvtár gondozásában eddig több kö— Nyugaton, vagy keleten, nekem tökmindegy. Ott is csak cigány lennék — mondta Csoki. — Menj akkor roma országba — szólalt meg Fecó. — Meg is lesz, beszélnek róla. Akkor minden cigány odavándorol, és az lesz a legerősebb ország a világon. — Ugyan, bokszos, még egy faluban sem tudtok összeférni egymással — mondta Boby. — Nemcsak a cigány. A fehér is balhézik a fehérrel. — Én elmegyek — folytatta Doki. — Keresek az országban egy olyan helyet valamelyik erdőben, ahol nem él senki, csak én. Ott nem zargat, parancsol senki, és szabad leszek. — Nő nélkül, kaja nélkül? — kérdezte Rozsdás. — Szerzek majd egy csajt, aki eljön velem. Kaját is szereznénk, és élnénk a magunk akarata szerint. — Én elmegyek veled — szólalt meg Zita. — Én is — mondta Margó. — Figyeljetek, elmehetnénk mindannyian, nem lenne egy rossz mulatság — mondta Boby. — Én tudok egy helyet a Bakonyban — szólalt meg Csokj. — Régen, kölyökko- romlban annak a környékén is volt kanász az apám. Az erdőben akadtam rá egy romos emeletes házra. Nem lakta senki. Doki kivett * fűzből egy elszenesedett fadarabot, és nagy fekete betűkkel felírta a falra, „FREI”, (folytatjuk) tete látott napvilágot, legutóbb egy mini könyv, Kaposvári miniatűrök címmel. Félszáz rajzot készített a megyeszékhely nevezetes építészeti emlékeiről. Vallomásnak szánta ezt is, mint minden rajzát. A város centenáriumára megjelent albumában teljesedett ki igazán szándéka: az 1973-ban megjelent rajzsorozat történeti értékeinkre hívja töl a figyelmet. Az alkalmazott grafika Z. Soós igazi műfaja. Tervezett plakátot, emblémát, Rippl- ftóna'i Józsefnek érememléket készített. Tildy Zoltán köztársasági elnök javaslatára 1948-ban a Műemlékek Országos Bizottsága megbízta az 1785-ben épült szennai református templom restaurálásával. Templomok számára készített faliképéit a barokk, a hazai történeti falképfestészet határozta meg — írja könyvében Szíj Rezső. A Margit- templomba tervezett freskója azonban nem valósulhatott meg. Z. Soós István az Iparművészeti Főiskola elvégzése után egy évet Glatz Oszkár mellett töltött a Képzőművészeti Főiskolán. 1963-tól a rajzolásnak szentelte életét, ezt a határvonalat meghatározónak ítéli monográfusa. „A magános, csonkolt, kidőlt, széltől, vihartól csapzott fák, csupasz ágakkal, sok-sok festőnek és rajzművésznek voltak minden időben kedvelt témái —, hisz a fákban any- nyi minden emberi érzés belemagyarázható ” — írja Szíj Rezső, s megállapítja: „Z. Soós István rajzművészete minden elismerő jelzőre méltán tart igényt. Mert ő, aztán valóban bravúrosan rajzol, oly fokán a tudásnak, ami szinte fehérhollószámba megy a »modernizmus« berkeiben, amelyekben nyíltan hirdették, hogy »nem kell tudni rajzolni«. Száműzték a tudást, hisz bizonyos »izmusok« hiadat üzentek a művészi tehetségnek, a. tudásnak, a látványnak, a tükrözésnek, a egy kiagyalt világot akarnak az értelmétől megfosztott emberre ráerőszakolni. Ezzel a szemlélettel szegült szembe Z. Soós István a maga festészetével és különleges ízlésű rajzművésze tévéi” — összegzi Szíj Rezső. Mecénása lett ennek az albumnak a Kaposvári Városi Tanács, az erkölcsi és anyagi érték egyaránt jelen-, tős, szinte fölbecsülhertetlen. Bízunk abban, hogy nem marad folytatás nélkül a megkezdett sorozat. H. B. A népművelőasszony Kánya apró falucska Tab- tói öt kilométerre. A dombok között meghúzódó községnek hatszáz lakója van. Többségük állattenyésztéssel, földműveléssel foglalkozik, a munkaadó a helyi termelő- szövetkezet. A kányái ember nem elvándorló fajta, a szép völgyű szülőföld szoros csomóval köti az itt lakókat. Az ide tartozó társközségeknek Kánya egyik lépcsője Tab előtt; a faluban tanács, általános iskola, művelődési ház és könyvtár működik. A művelődési ház vezetője, Schmuck Ferencné, maga is itt született e kisközségben. Garabonciást tevékenység-e faluban népművelőnek lenni? Jelentkeznek-e a kányaiak közművelődési igényekkel? Kik ma a népművelő segítőtársai? Ezekkel a kérdésekkel kerestem föl a kányái népművelőt. — Értelmiségi család vagyunk. A férjem ped&gógus, előttem ő volt itt a tisztelet- díjas népművelő. Én is a pedagóguspályát módosítottam népművelőivé. A művelődési házunk elég kicsiny, nagyobb színházi előadásokra nem alkalmas; ennek sokszor érezzük a hátrányát, mert sokan igényelnék a látványos, mozgalmas színpadi műveket. A művelődési ház egyúttal könyvtár is. Könyvtárosunk hetente kétszer kölcsönöz. — Kányái rendezvényekről mostanában sokszor hallottunk, még a szemlén való részvételre is vállalkoztak. — Jó a kapcsolatom a tahi művelődési házzal, a megyéi művelődési központtal is. Tavaly decemberben itt rendeztük telt ház előtt a járási szemlét. Mindig az aktuális dolgokra próbálom felhívni a kányaiak figyelmét. TIT-sorozataink ennek megfelelően zajlottak le az egészségügyről,.a mezőgazdaság időszerű kérdéseiről. Figyelembe veszem a közikívánságot Is: a „kis Kabos”- ra, legutóbb pedig nótaénekesekre várt telt ház Kányán. Most éppen egy kiállítást szervezek. — Milyen körből verbuválódnak Kányán a művelődési otthon barátai? — A kis létszámú értelmiségi körön kívül a tanács és a termelőszövetkezet támogatja a munkámat És természetesen a férjem. Rájöttem: hiába születtem itt és ismernek névről a falubeliek, kevés az, ha egy meghívót bedobok a postaládába. Ha valamilyen, rangos, nagyobb rendezvény közeledik, férjemmel bejárjuk a falut Mindenkit személyesen hívunk. Ez a legmeggyőzőbb propaganda. — Van sikerélménye a falusi népművelőnek? — A gyerekek a leghálá- sablb közönségünk. A szövet-; kezet buszával utaztak be a táreközségi iskolások nemrégiben a Rigócsőr királyfira. Szeretnénk egy megfelelő ifjúsági klubvezetőt is találni a falusi fiatalok összefogására. Örülök, amikor az emberek megszólítanak: „Lesz valami a héten a kultúrház- ban?”. Említem a népműveióasz- szonynak, hogy bajos volt megtalálni, nem leltünk feliratot a házon. — Látja, ez eszünkbe se jutott. Talán nincs is rá szükség. Mindenki tudja, hol a művelődési ház! Békés József SOMOGYI NÉPLAP Oroszlány—MAFC 96:90 (45:45, 83:83) Ez utóbbi mérkőzésen a rendes játékidő nem hozott döntésit, ezért hosszabbítottak. A MAFC teljesítményén már érződött az előző napi ZTE elleni mérkőzés hatása. A SÁÉV a ZTE ellen az első játékrészben, mint a pontkülönbség is mutatja, jól tartotta magát. Szabó T. távoli dobásaival szerezte pontjait A szünet után azonban a nagyobb erőnlét és rutin, továbbá a magassági fölény döntőnek bizonyult Egyébként ezek a vonások a kaposváriak valamennyi mérkőzésén előtűntek. A SÁÉV szárhára mégis nagyon jól jött ez a kupaküzdelem, mert leendő ellenfeleivel szemben mérhette föl jelenlegi erejét. A SÁÉV csapatában az alábbiak szerepeltek: Halász, Gosztxmyi, Szabó T., Simon, Fodor, Szabó G., Stickel, Monok, Magyarfi, Gálost, Czim- balek. Közülük Magyarfi végig remekül játszott Rajta kívül Szabó T_, Stickel és Monok teljesítménye dicsérhető. A csoport végeredménye: 1.MAFC 5 pont (+5), 2. ZTE 5 (+1), 3. Oroszlány 5 (—0), 4. SÁÉV 3. Virág néni. Z. Soós István grafikája