Somogyi Néplap, 1983. május (39. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-28 / 125. szám

Az Elnöki Tanács ülése Szervezeti módosítások Június 23-ra összehívta az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Az alkotmány 22. parag­rafusának 2. bekezdése alap­ján az országgyűlést júni­us 23-án délelőtt 10 órára összehívta. Az Elnöki Tanács a Mi­nisztertanács előterjesztése alapján, a gazdálkodás fele­lősségi rendszerének haté­konyabb működtetése ér­dekében módosította a sza­bálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény, a büntető törvénykönyv hatályba lé­péséről szóló^ 1979. évi 5, törvényerejű * rendelet, va­lamint a munka törvény- könyve egyes rendelkezése­it. A jogszabálytervezeteket előzetesen az országgyűlés illetékes bizottsági.! is meg­vitatták. A Minisztertanácsnak a közlekedés és a hírközlés irányítási és szervezeti rend­szerével összefüggő jogsza­bálymódosításra vonatkozó előterjesztését megtárgyal­va, az Elnöki Tanács mó­dosította a Magyar Népköz- társaság Minisztériumainak felsorolásáról szóló 1973. évi IV. törvényt, a postáról és távközlésről szóló 1964. évi II. törvényt, valamint a köz­lekedéssel összefüggő egyes törvényerejű rendeleteket. A Magyar Posta a jövőben a Minisztertanács felügyele­te alá tartozó országos ha­táskörű szervként működik; E szervezeti módosítások jú­lius 1-től lépnek hatályba. Az Elnöki Tanács a to­vábbiakban felmentésekről és kinevezésekről döntött, kitüntetések adományozásá­ról határozott, bírákat merí­tett fel és választott. A felelősségi rendszer továbbfejlesztéséért A gazdálkodás felelősségi rendszerének továbbfejlesz­tését ' az tette indokolttá, hogy felelősségi rendszerünk — bár alapvetően kiépült és egészében jól tölti be rendel­tetését — a gazdálkodás egyes területein nem mű­ködik kielégítően. A felelősségi rendszer ha. tékonyabbá tétele érdekében a jogi felelősségi rendszert r az anyagi és erkölcsi ösz­tönzéssel együtt, továbbá á vezetőkre irányadó követel- . mények teljesítésének rend- . szeres értékelésével össze­hangoltan kell működtetni, i A törvényes előírások meg­sértése vagy felróható mu­lasztás esetén minden eset­ben meg kell állapítani a felelősséget, és alkalmazni kell a felelősség mértékének megfelelő szankciót. Gondos­kodni kell arról, hogy pon­tosan elhatárolják a dönté­si hatásköröket, következe­tesebben érvényre juttassák a testületi döntések előké­szítéséért viselt felelősséget, javítsák az ellenőrzést — különösen az ár- és minő­ségellenőrzést —, fokozódjék a jogalkalmazás törvényes­sége, szakszerűsége és gyor­sasága. A gazdálkodás felelősségi rendszerének következete­sebb működését szolgáló irányelveket a Miniszterta­nács határozatban állapította meg. Ugyancsak e törekvés jegyében módosította egye­bek között az állami ellen­őrzésről és a gazdasági bír­ságról szóló rendeleteket. A felelősségi rendszer to­vábbfej lesztése érdekében az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel módosította a munka törvénykönyvét Mi­vel a fegyelmi eljárás meg­indításának eddigi, egyéves határideje egyes esetekben — főleg a beruházásoknál — gátolta a felelősségre vonást ezt a határidőt az új rendel­kezések három évre emelik feL Ez a határidő — foko­zott felelősségükre figyelem­mel — a vezető állású dol­gozóknál négy, a magasabb vezető állásúaknál pedig öt esrre módosul. A szabálysértési felelősség­re vonás egyszerűsítése, gyorsítása és hatékonyságá­nak növelése volt a célja annak, hogy az Elnöki Ta­nács korszerűsítette a sza­bálysértésekről szóló tör­vényt vábwnáat a büntető törvénykönyv hatályba lé­péséről és végrehajtásáról rendelkező tvr-t. A módosí­tás érteiméiben, bővül azok­nak a szabálysértéseknek köre, amelyek elévülési ha­táridejét attól a naptól kell számítani, amikor a szabály- sértés a hatáság tudomására jutott. A tor és a hozzákap­csolódó nrútusztertaaácsi ren­delet kiszélesíti az olyan ese­tek körét ahol helyszíni bír­ság alkalmazható, ugyanak­kor felemeli a bírságösszege­ket A felelősség fokozása érde­kében a jogszabály néhány új rzabálysértóei módot is megállapít — ilyen például a hatóság félrevezetése —■, illetve módosítja több sza­bálysértés — köztük az ittas vezetés — meghatározását megváltozik az az értékhatár is, amely felett a jogellenes magatartás már bűncselek­ménynek éa nem szabálysér­tésnek rrúiiőttí). így például a vagyon elleni, szándékosan elkövetett caelekmé,’,yeknél 1000-rcX 2000, a devizagaz­dálkodás megsértésénél 3000- ről 5000, az adócsalásnál, a csempészetnél 10 OOO-rőí 30 000 forintra emelték W az értékhatárt Ugyanakkor ezek és egyes más, súlyo­sabb szabálysértések eseté­ben a jövőben magasabb öez- szegű pénzbírság szabható ki, A közlekedés és a hírköz­lés állami irányítási rendsze­rével kapcsolatban az Elnö­ki Tanács úgy határozott, hogy a Közlekedés- és Poé­ta ügyi Minisztérium 1983. jú­lius 1-tól Közlekedési Mi- ■msztérHjmként a Magyar Posta — államtitkár veze­tésével — a Minisztertanács közvetlen felügyelete alá tartozó, önálló, országos ha­táskörű szervként folytatja tevékenységét Mindenekelőtt a hírközlés jelentőségének várható nö­vekedése tette szükségessé az ágazat hazai irányításának továbbfejlesztését A közle­kedési ágazat szervezett kor­szerűsítésének fő céljai közé tartozik a gazdálkodási és a hatósága tevékenység szétvá­lasztása, továbbá az, hogy hatékonyabb legyen az álla­mi irányító munka, decent­ralizált a hatósági ügyinté­zés, s a munkavégzésiben szűnjenek meg a párhuza­mosságok. Átalakítják az ágazat ha­tósági ügyekkel foglalkozó szerveit. Megszűnik a KPM autófelügyelet és a hajózási felügyelet, s a közúti igaz­gatóságok a jövőben nem foglalkoznak hatósági ügyek­kel. A gépjárműközlekedée- sel, a kishajókkal és a köz­utakkal összefüggő hatósági ügyek intézését a fővárosi, illetve a megyei tanácsok végrehajtó bizottságainak közlekedési szakigazgatási szerved veszik át A főváro­si, illetve a megyei tanácsok felügyelete alá kerülnek az autóközlekedési tanintézet iskolái, valamint a gépjár­művezetői vizsgabizottságok, és ugyancsak a tanácsok irá­nyítása alatt végzik a jövő­ben a megyei (fővárosi) köz­lekedési felügyeletek a gép­járművek üzembehelyezésé előtti és időszakos műszaki vizsgálatát is. A minisztérium felügyele­te alatt közlekedés1! főfel­ügyelet alakúk Feladatkö­rében szakmailag irányítja a közlekedéssel összefüggő hatósági tevékenysége^ va­lamint első fokon dönt a ki­emelt hatósági ügyekben, il­letőleg másodfokon elbírálja a fővárosi és a megyed Ta­nácsok közlekedési osztályai által hozott határozatokat. Ez a szerv látja el július 1-től egyebek között a gépjármű­vezető-képzés és -vizsgázta­tás szakirányítását, valamint a közúti járművezetők pá­lyaalkalmasságát vizsgáló In­tézet felügyeletét is. Megváltozik a polgárt re­püléssel kapcsolatos hatósági ügyintézés: a jövőben az összes hatósági ügyiben első fokon a minisztérium fel­ügyelete alá tartozó. légügyi igazgatóság jár eL MOSZKVA — KORMÁNYNYILATKOZAT I Szovjetunió kénytelen válaszlépéseket tenni Vari lehetőség az igazságos megállapodásra Felmentések, kinevezések SOMOGYI NÉPLAP A Minisztertanács Szilágyi Lajos építésügyi és városfej­lesztési miniszterhelyettest saját kérésére, nyugállo­mányba vonulására tekin­tettel — érdemeinek elisme­rése mellett — és ár. Ká­dár József építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszterhe­lyettest — más fontos be­osztásba kerülése miatt — tisztségükből felmentette; egyidejűleg Petrovai Lász­lót és Szűcs Endrét építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszterhelyettessé kinevezte. * * * A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Molnár Imrét, a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság elnökhe­lyettesét és Szabó Jánost, az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium államtit­kárát, nyugállományba vo­nulásuk miatt tisztségükből felmentette. Egyidejűleg Szálkái Tóth Istvánt a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnökhelyettesévé megválasztotta, és dr. Ká­dár Józsefet, az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszté­rium államtitkárává kine­vezte. * » • a *epb«*tí«**í* Sü­nök» Tantest SxatvS iisie* aka- '!*m*kuanak, építésflgyl «a vároa­irjtwsbéai nMTtiaaiériumá 41­tamtitkÁmaik több évtized« ki- eanetdkiedA szakma». tudományos éa közéleti munkássága efcmf réseiként, nyugállományba vonu­lást aiffltialmAbó'l a Magyar Nép­köztársaság zásziöretuije kitün­tetést; Szilágyi ltjos épitéa- Agyi éa városi e.flosmsei mindaz rtrhelyetteéoefc több ívttooő« kfenwfloedő szakmai és UmMett munkássága «Mamnréaokánt, nyugállományba vonulása alkal­mából a Szocialista Magyarorszá­gért érdemrend kitüntetést ado­mányozta. A kitüntetéseim Troutman« Rezső, az Elnöki Tanáéi he­lyette* elnöké adta át. Jelen volt Borbándi János, a Minisz­tertanács elnökhelyettese. Bal­lal László, az MSZMP Közpon­ti Bizottsága osztályvezetője és A braliám Kánonán, építésügyi éa városfejlesztési miniszter. • • • A Magyar Népköztársaság M- nöki Tanácsa dr. Molnár Imré­nek, a Központi Népi Elenör- zéái Bizottság etruökthelyettesé- nek kéetne'Uted 6 gazdasági és társadalmi munkássága elásol e- réseként, nyugállományba vo­nulása alkalmából a Szocialista Magyarország érdemrend kitün­tetést adományozta. A kitünte­tést pénteken Loeonezi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. .Jeten voU Szakaid József, a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizott­ság elnöke Is. (MTI) A Pravda szombati számá­ban teljes terjedelemben közli a szovjet kormány alábbi., nyilattezatát , Az amerikai kormányzat­nak a katonai fölény meg­szerzésére irányuló erőfe­szítései egyik ■ alapvető ösz- szetsvője az a tervezet, hogy 19*3 végére Nyugat-Európa területén új, közép-hatótá­volságú amerikai nukleáris rakétákat ■ állítson hadrend- , be. A rakéták képesek a, Szovjetunió belsejében lé­vő célpontok megsemmisí­tésére, rendeltetésük tehát az, hogy közvetlenül kiegé­szítsék az Egyesült Államok hadászati nukleáris fegyver­tárát, a Nyugat, javára vál­toztassák meg a fennálló re­gionális és globális egyen­súlyt Az említett rakéták elhelyezése komolyain meg­változtatná az európai hely­zetet, igen kiélezné a nuk+ leáris szembenállást és nő- vélné a háború kirobbaná­sának kockázatát Az amerikai kormányzat minden, a fegyverkezési haj­sza megfékezésével ’ közvet­lenül vagy közvetve kapcso­latos tárgyaláson destruk­tív obstrukciós magatartást tanúsít Ez . jellemzi Wa­shington magatartását mind a genfi, a bécsi és a madri­di tárgyalásokon, mind pe­dig más nemzetközi fórumo­kon. >.n . Az Egyesült Államok ma­gatartása a hadászati fegy­verek korlátozásával és csökkentésével kapcsolatos szovjet—amerikai tárgya­lásokon egészében véve nem arra irányul, hogy becsületes megállapodásra jussanak, hanem ‘arra, ° hogy egyoldát-” lú katonai előnyöket »Szerez­zen. Washington, amikor azt JarVasoljá, hogy a szovjet” oldalon á legkorszerűbb fegyverfajtákat csökkentsék, méghozzá jóval nagyobb mértékben, mint az Egyesült Államok bldalán, nem tit­kolja azt a szándékát;'' hogy gyakorlatilag 'érintétlenül ’ hogyja nukleáris fegyvertára alapjait és a legújabb hadá­szati eszközök “ kifejlesztésé­nek nagyszabású terveit, be­leértve a mindenfajta tele­pítésű robotrepülőgépeket. Az amerikai javaslatok a hadászati fegyverek korláto­zásával és csökkentésével kapcsolatos i; tárgyalásokon nem „Megállj”-t mondanak, hanem lényegében a hadá­szati fegyverkezési haj- - sza további kiszélesítését sugalmazzák azokon a terü­leteken, amelyeket Wa­shington előnyösnek tart a maga számára. Tekintettel arra, hogy a ■ földi, tengeri és légi telepí­tésű új amerikai hadászati fegyverek kidolgozása, gyár­tása és hadrendbe állítása következtében a Szovjetunió és. szövetségesei biztonságát fenyegető veszély növekszik, a Szovjetunió kénytelen vá­laszlépéseket tenni, védelmi erejének megszilárdítására, ’ például megfelelő új hadá­szati rendszerek kifejlesz­tésével. . A Szovjetunió e lé­péseit a kialakult helyzet realitása diktálja és ezek a lépések választ jelentenek majd az Egyesült Államok eljárására. E lépések kizáró­lagos célja, hogy ne enged­jék meg a kialakult erő- egyensúly megbomlását. Amikor a Szovjetunió megteszi ezeket a kikénysze- rített lépéseket, ugyanakkor megerősíti, hogy nem válto­zott a hadászati nukleáris fegyverek csökkentésének és korlátozásának problé­májával kapcsolatos elvi ál­láspontja. Továbbra is fel­lép ezen fegyverrendszerek egészének a lényeges csök­kentéséért, annak érdeké­' bén, hogy a kölcsönös biz­tonság elvének szigorú meg­tartása mellett megnöveked- "jék a katonai hadászati sta­bilitás. Á Szovjetuniónak a strátégiai fegyverhordozók és‘ nukleáris töltetek kölcsö­nös'' csökkentését célzó, Gejniben előterjesztett hosz- szú távú javaslatai jó ala­pul szolgálnak ennek meg­valósítására. Hasonlóan építő szellemű -álláspontot foglal el a Szov­jetunió az európai közepes hatótávolságú atomfegjrve- rek csökkentésének kérdé­sében. Mint ismeretes, a Szovjetunió ezeknek a fegy­vereknek olyan módon való csökkentését ajánlja, amely­nek végrehajtása után a . Szovjetuniónak nem lenne több közepes hatótávolsá­gú rakétája és robbanófeje, mint ^amennyivel Nagy-Bri- tannia és Franciaország ren­delkezik. Ez mind a hordo­zók, mind pedig a robbanó­fejek számát figyelembe vé­ve lényegesen kevesebb len­ne annál, amennyivel a Szovjetunió 1976-ban, raké- tafégyvereinek korszerűsí­tésé előtt, Európában rendel­kezett. A Szovjetunió nem törekszik arra sem, hogy akár csak egyetlen közepes hatótávolságú repülőgéppel, 1 * egyetlen repülőgépée’ helyezett átomtöltettel töb­béi rendelkezzék, mint amennyivel a NATO rendel­kezne; Az Egyesült Államok azonban továbbra is kitart az olyan megoldás mellett, amelynek értelmében 1983. végén mindenképpen meg­kezdené; a már Nyugat- Európában lévő előretolt ál- lomásoztatású atomeszközei mellé új rakéták telepítését. A Szovjetuniónak bele kel­lene egyeznie ezeknek a ra­kétáknak a telepítésébe és ráadásul egyoldalúan csök­kentenie kellene közepes hatótávolságú rakétafegy­vereit. A csökkentést néni csupán Európában kellene végrehajtania, hanem az „ország ázsiai területein is, figyelmen kívül hagyva az Egyesült Államok hasonló, nagyszámú fegyvereit, ame­lyeket a Szovjetunió keleti határainak közelében lévő területeken állomásoztat Az Egyesült Államok ezen javaslatainak a nyilvánvaló elfogadhatatlansága annyira szembetűnő, hogy ezek köz­zététele csak egyről tanús­kodhat — az egyenlőség és a kölcsönös biztonság elvén alapuló, mindkét fél számá­ra elfogadható megoldás ke­resésének kifejezett eluta­sításáról. A Szovjetunió feltét­lenül szükségesnek tartja, hogy a leghatározottab­ban figyelmeztessen: ha az európai atomfegyver­zetek korlátozásáról szó­ló megállapodás — amely kizárja az új amerikai ra­kéták európai telepítését — meghiúsul, s ennek követ-- kéziéiben újabb veszély fe­nyegetné a Szovjetunió és szövetségesei biztonságát, a Szovjetunió ezen a téren is — á megfelelő időpontban — hatékony válaszlépéseket tesz majd. Amennyibe» végrehajtják az Egyesült ÁJLantoknak és a NATO-nak az új amerikai rakéták európai telepítéséről szóló döntését, ez arra kény­szeríti a Szovjetuniót, hogy felülvizsgálja az egyoldalú moratóriumiról szóló, ta­valy hozott döntését, amely a közepes hatótávolságú fegyvereknek az európai övezetben való további te­lepítésére vonatkozik. Eb­be» az esetbe» szükségessé válna az is, hogy a Varsói Szerződés többi tagállamával egyetértésiben más intézkedé­sek is létrejöjjenek a kiegé­szítő eszközök telepítése te­rén, abbéd a célból, hogy megteremtsék a szükséges ellensúlyt Európában az ame­rikai, előretolt áttomásoeta- tású atomfegyverek és a töb­bi N ATO -tagország atom­fegyverzetének fokozott csoportosításával szemben. Mint ahogy a szovjet fél már többször is figyelmezte­tett, olyan válaszlépéseket is meg kellene tenni, amelyek magának az Egyesült Álla­moknak a területét is figye­lembe vennék. Van lehetőség arra, hogy » genfi tárgyalásokon igazsá­gos megállapodásra lehessen jutná. E cél elérését feltétle­nül elősegítené, ha az Egye­sült Államok és a NATO le­mondana az új amerikai ra­kéták gyakorlati telepítésé-! női Nyugat-Európában. A Szovjetunió kijelenti: sernek. Reméli, hogy az még nincs késő útját állni a helyzet veszélyes kiéleződé- Egyesütt Államok és NATO- szövetsógesed gondosan mér­legelik azokat a következ­ményeket, amelyek elkerül­hetetlenek lennének, ha az új amerikai rakéták nyugat­európai telepítéséről szóló terveiket valóra váltanák. Azt is reméli, hogy ezek az országok válaszolnak az épí­tő jellegű szovjet javaslatok­ra. Az első, legkönnyebben megvalósítható, ugyanakkor hatékony lépésként — mind az európai atomfegyverzet, mind a stratégiai fegyverek csökkentéséről szóló megál­lapodás megkötéséig — a Szovjetunió ismét javasolja e fegyverzetek mennyiségi szempontból történő befa­gyasztását, ületve azok mi­nőségi korszerűsítésének maximális korlátozását. Minden állam kötelessége, hogy megtalálja a fegyver­zetek — elsősorban az atomfegyverzetek — korlá­tozása és csökkentése ha­laszthatatlan feladatainak megoldását, hogy visszatér­jen a politikai és katonai enyhülés útjára. Ez minden nép és állam érdeke füg­getlenül attól, hogy azok a világ mely földrajzi térsé­gében helyezkednek el, mi­lyen társadalmi-gazdasági rendszerben élnek, milyen politikai csoportosuláshoz vagy irányzathoz tartoznak —■ fejeződik be • szovjet kormány nyilatkozata. (MTQ A * AM AUDI MAGYAR TENGER MG. TSZ balatonendrédf telephelyén új És futózotf gumik kaphatók személy­es tehergépkocsi méretekben. Ugyanitt a kopott gumikat is felvásároljuk. A futózható gumikat leadok a vásárlásnál előnyt élveznek. (66739) Ilyen olcsó még nem volt! 8sínes, mintás, falra, polcra egyaránt alkalmas TANULÓTAPÉTA CSAK A DOROTTYA ÁRUBÖRZÉBEN folyómétere 2 Ft, (80940) Pénteken általános sztrájkot hirdettek Olaszországban. Ké» pünköii: Tüntetők tömege tölti meg a milánói Dóm előtti hatalmas lets* ileieíotó — AP—MXá—feät

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom