Somogyi Néplap, 1983. május (39. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-28 / 125. szám

Sikeres tanácskozást! R csomagolás ára AkkumuiátorUzem Marcaliban Uj csarnok, öreg gépsor 36 ezer brigádtagot képviselnek Elutaztak a somogyi küldöttek Tegnap a kora reggeli órákban gyülekeztek a kü­lönböző szakmák brigádjai­nak képviselői a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsának székházában. Azok, akiket társaik küldöttnek válasz­tották, hogy képviseljék őket a szocialista brigádve­zetők második országos tanácskozásán. Haga Ferencné, a Seíag küldötte Barcsról érkezett, s onnan jött Molnár Imre is, a Vörös Csillag Tsz-ből. Papp Zoltán az atádi kon­zervgyár, Oskola Ibolya a kaposvári elektroncsőgyár, Bombái Gyula a SÁÉV bri­gádjainak képviseletében ér­kezett. Zentai István, a hús­kombinát Tóth Lajos bri­gádjának a vezetője mint­ha már felszólalását fogal­mazná. Brigádjuk negyed­százados történetéről, az ot­tani csaknem hatvan közös­ség munkájáról kíván szól­ni, arról, hogyan segítik a gazdasági feladatok végre­hajtását. — Köszöntőm önöket! Kí­vánom. hogy sok hasznos tapasztalatot szerezzenek, s azokat eredményesen ka- matoztasság mindennapi munkájukban — üdvözölte a tizenhat küldöttet dr. Szerényi János, az SZMT vezető titkára. Kovács Béla, a megyei pártbizottság titkára a tes­tület üdvözletét tolmácsolta, s szólt a somogyi brigád- mozgalom tapasztalatairól. — A brigádmozgalom ne­gyedszázados története szép eredményekre tekinthet visz- sza. A mozgalom átfogja megyénket, kihat az egesz társadalomra. Kovács Béla beszélt a gaz­dasági, politikai feladatok­ról, a brigádok tanácskozá­sainak . tapasztalatairól, majd arról, hogy mit kér­nek a küldöttektől, vala­mennyi szocialista brigád­tól. — Segítsék jobban a mun­kába álló fiatalok beillesz­kedését. Kezdeményezze­nek, törekedjenek — főként a tőkés exportban — a gaz­daságosságra, az anyag- és energiatakarékos felhaszná­lásra, s követeljék meg az ahhoz szükséges föltételek megteremtését. Nagyon fon­tos a minőség javítása, a munkaidő, a gépek, beren­dezések jobb kihasználása. Segítsenek a differenciált bérezésben, a jó módszerek, kezdeményezések bevezeté­sében. Azt kívánom, hogy képviseljék megyénket si­kerrel az országos tanácsko­záson, hazatérve pedig ad­ják át tapasztalataikat a többi brigádnak — mondta befejezésül a megyei párt- bizottság titkára, jó utat kívánva a küldötteknek. A tizenhat somogyi kül­dött 3000 brigád, 36 000 brigádtag képviseletében tegnap délelőtt utazott el az országos tanácskozásra Rugalmas tengelykapcsolók Diósgyőrből Műanyagbetétes, rugal­mas- tengelykapcsolók gyár­tását készíti elő a Diósgyőri Gépgyár. A Diósgyőrben ké­szülő rugalmas tengelykap­csolók kiválóan alkalmasak lesznek a hajtómotorok és az általuk meghajtott gépek kö­zötti zökkenőmentes kapcso­lat kialakítására, a lengé­sek, lökések csillapítására, a tengelyek közötti eltérések kiegyenlítésére. Ogy terve­zik, hogy 1985-től már évi ötvenezer rugalmas tengely- kapcsolót készítenek, s ez­zel jelentős devjzakiadástól mentesítik a népgazdaságot. T ermészete« mozdulat­tal hajítjuk a sze­métbe a kiürült mo­sószeres flakont, festékes té­gelyt., a rétegelt fóliából ké­szült kávészacskót vagy a pvc-tasakot, melyben az in­get, a pulóvert, a harisnyát vettük. A csomagolóanyagok megtették kötelességüket — megóvták az áru minőségét —, nincs többé szükségünk rájuk. Pazarlás? Aligha, hiszen a jó, a célszerű csomagolás növeli az áru értékét. Sőt, még a kevésbé jó is: bajos lenne mondjuk cukrot, sót, paprikát vagy lisztet haza­vinni zacskó nélkül. Am a csomagolás nem csupán az áru értékét, hanem — an­nak megfelelően — az árát is növeli. Nem számlázzák ugyan külön, de megfizetjük a mosogatószer flakonját csakúgy, mint azt a karton­dobozt, amelyben a televí­ziót, a mosógépet árusítják. A csomagolás költsége ben­ne van a termék árában. Előfordul, hogy többszörö­sen is, de ez már a vissza­élések körébe tartozik. Az elmúlt években a nagy élel­miszerboltok »óra szerzett be korszerű csomagológépe­ket tökéletesen tisztesseges szándéktól vezérelve: azért, hogy lehetőséget nyújtson a teljes önkiszolgálásra. a gyorsabb vásárlásra. Kite­szik a pultokra a tálcára halmozott felvágottat, süte­ményt, gombát, diót, gyü­mölcsöt, amely áttetsző zsu­gorfólia alól kelleti magat; a vevő csak leemeli a csi­nos csomagot és meg sem áll a pénztárig. Ott pedig be­ütik a pénztárgépbe azt az összeget, amelyet a csoma­gon árként feltüntettek. I Csakhogy ara az ár — mint a népi ellenörök vizsgálata kiderítette — nem mindig szabályszerű. Az árhatósá­gi előírás szerint ugyanis ilyen esetben az árut a cso- magalóanyag nélkül kell mérni, és annak árához ki­zárólag a csomagolóanyag árát szabad felszámítani. Van, ahol ígyis járnak el, másutt viszont tálcástól mé­rik a téliszalámit, aminek következteben a tálcát a té­liszalámi árában adják el. Ismét másutt — ezt a Zöld­ért boltokban tapasztalták a népi ellenörök — a tálcákat kettévágják, de az egész árát csapják hozzá az áru árához. Az ilyen manipulációk el­len a fogyasztó alig töd vé­Ax antiszociális körülmé­nyek között született és élő, az óvodáskor előtti gyerme­kek állami gondozásba vé­telének régi gondja: kevés a csecsemőotthoni hely me­gyénkben. Az 1963-as indu­láskor Kaposváron száz, Nagybajomban ötven helyet alakítottak ki. Most jelen­tős lépés történt: nyolcvan- személyes modern és korsze­rűen fölszerelt csecsemőott­hont adtak át Marcaliban. A terveket a Somogy terv ter­vezője, Hosszú László készí­tette, majd a SAÉV 1980 szeptemberében kezdte meg az előkészítő és alapozó munkákat. A tegnap délelőtti átadási ünnepségen Balassa Tibor, a megyei tanács elnökhelyet­tese megnyitó beszedeben kiemelte: a kivitelező is érezte, hogy a csecsemőott­hon megépítése milyen fon­tosságú. Nemcsak építési fel­adatot oldottak meg az in­tézmény létrehozói, de ma­gatartásukkal és a gyors, fe­lelősségteljes munkájukkal egető társadalompolitikai feladatot is elláttak, amikor nyolcvan kisgyermeknek biztosítottak a széthullott család helyett állami gondo­zásba vételi lehetőséget. A negyszarnvas, földszintes épületben tíz nyolcszemé­lyes szobában helyezik el a gyermekeket. A korszerű Univáz panel technikával megépített intézmény első húsz kis lakója már márci­us 28-tól birtokába vette a sáuúaaait, a m itati maisat e* dekeeni: a nyerészkedés megfékezése az ellenőrök dolga. Azt viszont jó tudni, hogy a tálcán vagy a zsugor­fóliában kínált áruért töb­bet fizetünk. És ezt érdemes is tudni, mert van választá­si lehetőségünk: a sajtot, a felvágottat, a zöldségét, a gyümölcsöt többnyire ki­mérve is árusítják. Az olcsóbb én a drágább csomagolás közötti választási lehetőséget újabban más mó. dón is bővíti az ipar. Figye­lemre méltó, hogy a takaré­kos eljárás egy nálunk gaz­dagabb országból, Dániá­ból érkezett. Egy magyar ke­reskedelmi szakember járt ott, és fedezte föl az úgyne­vezett fehér termékeket. Ezek onnan kapták nevüket, hogy egyszerű fehér csoma­golópapírban láthatók és kaphatók. A dániai fogyasz­tok mar tudják, hogy a fe­hér termék egyenlő a meg­bízhatóan jó minőséggel, és — az egyszerűbb csomagolás révén az alacsonyabb árral. Ezt a módszert próbálja a hazai élelmiszeripar is alkal- mozni, több-kevesebb siker­rel. A magyar fehér termé­keket a takarékosság jelké­pe, a persely es malac külön­bözteti meg; ez látható a csomagoláson. Egyelőre csak néhány gyár kísérletezik a csomagolás egyszerűsítésé­vel, de termékeikből már összegyűlt egy kiállításra va­ló, amelyet a minap tárták a nagyközönség elé a főváros egyik ABC-áruházában. Régebben a szappan- és a fogpasztafogyasztáson mer­ték egy-egy nép életszínvo­nalát, kulturáltságának fo­kát. Manapság a csomago­lásra 'fordított összeg nagy­sága tölt be hasonló szere­pet a nemzetközi összeha­sonlításokban. A magas faj­lagos csomagolási költség — tehát amikor filléres árut öltöztetnek forintos ruhába — kétségkívül ésszerűtlen. Vétek lenne azonban a má­sik véglet is: elspórolni mondjuk a hullámpapír do­bozt a - sérülékeny televízió­készüléktől. A mi ma megfigyelhető nálunk — a korsze­rű, draga és az egy­szerű, malacperselyes cso­magolás egyidejű jelenléte —, az valóban nagyjából jel­zi gazdasagunk fejlettségé­nek mértéket. S ami még fontosabb: lehetőséget nyújt a differenciált igények ki­elégítés er«. G. Es. * játékokat. A beruházás öt­vennégymillió forintba ke­rült Dr. Ojsághy Erzsébettel, a megyei tanaes egeszsegugyi osztályvezetőjétől érdeklőd­tünk a csecsemőotthon jö­vőjéről : — Folyamatosan kerülnek majd a marcali csecsemő- otthonba az osztályunk által javasolt kisgyerekek. 36 gondozónő fogja ellátni őket. Valamennyien egészségügyi szakképzettséggel rendel­keznek. illetve most jamak a tanfolyamra. A csecsemő- otthonba került gyermeke­ket naponta szakorvos láto­gatja meg. Örömünkre szol­gált, hogy mind a tervező­vel, mind a kivitelezővel az egész építkezés alatt jó kap­csolat volt, úgy készült el az otthon, hogy mindig szem­mel követtük a munka fázi­sait. Ismerem a legtöbb ma­gyarországi csecsemőott­hont, így bátran állíthatom, hogy ez az egyik legkorsze­rűbb. Reméljük, itt semmi­lyen érzelmi, pszichikai ká­rosodás nem érj az ide ke­rülő csecsemőket. A megnyitó után Huszár Lászlónak, a Somogyterv tervezőjenek, Hosszú József­nek, a SAÉV művezetőjének. Valenta Ferencnek, a Som­ber beszerzőjenek, dr. Hege­dűs Endrének, a megyei ta­nács gyermekvédelmi fő­orvosának, Kishonti Kál­mánnak, a megyei tanács egeszsegugyi osztálya cso- purtvtbeioienek LüUmm IV Marcali határában, tágas területe* impozáns, új üze­mi épület áll. Aa Unitechni- ka Ipari Szövetkezet építet­te: lúgos akkumulátorokat gyártsalak, lemezes típuso­kat, mintegy nyolc hónapja már. Ezek az akkumuláto­rok világítási célra készül­nek — főként színházak, mo­zik részére vészvilágításhoz, illetve személyszállító vona­tokba. Négy amperórástól kezdve negvszázhúsz amper- órásig húszféle típust gyár­tanak. — Az éves termelési ér­ték 114 mi Utó forint — mondja Rácz László műve­zető, miköziben végigvezet bennünket a hosszú csarno­kon. — Az akku lelke a ket­tős lemez, melyet ebiben az új üzemrészben gyártunk. Nem látszik az épületen, de „barkácsmunkávai” készült a helyi építőipari cégekkel kö­zösen. Két évvel ezelőtt harminc emberrel Téglásra utazott a művezető, hogy betanulják a gépek kezelését. Azután ahogy haladt a csarnok épí­tése, úgy szállították a gépe­ket. — A Hajdúsági Iparművek profiltisztítást hajtott végre — tájékoztat Kagy Imre üzemvezető. — Az Uni tech­nika fölvállalta az akku- gyártást, Marcali pedig mun­káskezeket, munkaerőt és te­rületet adott. Az átvett gép­sor elavult, a húszas éves­ben készült. Például a pasz- tilláprés 100 forint jelképes értékkel kerülit ide. Ez nem azt jelenti, hogy ennyit ér, mert ezzel a geppel még miUiókat fogunk termelni. Igaz, sok gondunk van és lesz vele: alkatrészt külön kell gyártani hozzá. Három bor Kiváló munkáért kitün­tetést adott át. Megyei főor­vosi dicséretben részesült Marosvari György, a megyei tanács egészségügyi osztá­lyának beruházási főelő­adója. sehez. A bőséges árumennyiség azonban nem minden: a ne­hezebb külpiaci helyzetben új , megoldásokra, rugalmas valtasra, s a minőség javí­tásara is szükség van az eredményes kereskedelem­hez. Annál is inkább, mert egyre több, korábban im­portra szoruló ország — leg­alábbis részben — önellátás­aik rendezkedik be, a ezert műszakban kellene majd mű­ködniük az öreg gépeknek, de ezt az igénybevételt ne­hezen bírják. Az üzemben levő géppark­kal nem tudnak versenyezni a fejlett nyugati gyártmá­nyokkal, viszont nagy szük­ség van a termetesükre. Ha­zánkban. lúgos akkuból TI millió amperora az igény évente, a marcaliak 6 mil­lióit' gyártanak. A termék még ilyen körülmények kö­zölt* is gazdaságos, van rajta nyereség. A hajdúságiak nem tudták fejleszteni volt kisüzemüket, ám Marcaliban lehetőség nyűik a hosszú távú fejlesztések kisebb lé­pésekben történő megvalósí­táséra. Az egész gépsor 360 ezer forintba került, míg a különböző szerszámok 3,9 millió forintba. Az Unitechnika marcali telepe már régóta készült ar­ra, hogy targoncajavító üze­me mellett olyan új profilt alakítson ki, amelynek ter­metese hosszú távon bizton­ságos. Az akkumulátor nem divatcikk, ráadásul rajtuk kívül csak a budapesti Ak­kumulátor- és Szárazelem­gyárnak van hasonló üzeme. A Marcaliban készült akku­mulátorok egy része külföld­re kerül — igaz csak köz­együttmuködés alakult ki a szentesi koraizöldség-ter- mesztési rendszerrel. A me­zőgazdasági partnerek — a nagyobb haszon reményében — jelentős kockázattal vál­toztatnak bevált termelési szerkezetükön, s a külkeres­kedők útmutatására a fejes káposztáról a kapósabb kí­nai kel termesztésére állnak át. Ebből az idén már 900 eaac tonnái ttiUiiUttaut a vetve —: a magyar úszóda­rukban, a különféle ventilr Iá torokban. Az üzembe helyezés, az indulás azonban nem éppen felhőtlen. Jelenleg hetven- ' hárman dolgoznak, de meg huszonöt ember kellene. Az ottani kereset eléri ugyan a marcali átlagot, ám ez ke­vésnek látszik, mert egész­ségre ártalmas, veszélyes az akkumulátorgyártás. — El kell érni — folytat­ja Rácz László. —, hogy 32 üzem a szigorú munkavédel­mi előírásoknak is megfelel­jen. Az elavult technológia következtében, a munkamű­veletek során nagyon sok por kerül a légtérbe. Most is részben állnak a gépek, ké­szülnek a nagy teljesítmé­nyű elszívók és a védőbur­kolatok. A lúgos akkumulá­torokban kadmium- és nik­kelporból préselt pasztillákat kell alkalmazni, ez szilikó­zisveszéllyel pár. Eljutottunk egy készenléti fokra, menet közben lehet csak kialakíta­ni a megfelelő védekezésit. A Köjál — velünk együtt — most vizsgálja, méri az ilyen .típusú üzem munkahelyi ár­talmait. Közösen akarjuk megszüntetni a veszélyforrá­sokat. Kőszegi Lajos A vállalat gépek, vetőma­gok átadásával és szakta­nácsadással is fokozza a ter­melési kedvet, és igyekszik csökkenteni az új termékek bevezetésével jaró gondo­kat. SOMOGYI NÉPLAP Csecsemőotthont adtak át Marcaliban A Hungarofruct idei tervei Készül a Hungarofruct, a zöldséget és gyümölcsöt for­galmazó külkereskedelmi vállalat az idei szezonra. Termelési szerződéseit me­zőgazdasági partnereivel jó előre megkötötte, s e napok­ban a termésbecslesekre ke­rül sor: a tervezetthez ké­pest miből és mennyire szá­míthatnak. A kép összessé­gében kedvező. Az időjárás eddig előnyös volt a zöld­ségek, gyümölcsök többsé­gének, így a mezógazdasagi exportból megközelítően 30 százalékos arányban részt vállaló Hungarofructnál ar­ra számítanak, hogy várha­tóan megfelelő árualaphoz jutnak az idei terv teljesíté­csakis a legjobb minőséggel és gyors piaci átcsoportosí­tással lehet teljesíteni a ki­viteli előirányzatot. Emiatt a vállalat mind szorosabb kapcsolat kialakítására tö­rekszik a mezőgazdasági üzemekkel, igyekszik foko- zottabbban érdekeltté tenni a termelőket az exportban, hiszen a szállítási határidők tartása és a megrendelőknek leginkább megfelelő áru biz­tosítása elsősorban tőlük függ. Bevált a Hungarofruct ál­tal szervezett erportalma- társaság, amely 290 tagot tömörít. Az alma eladásából szármázó hasznot a vállalat megosztja velük. Űjfajta Hungarofructnak, és a több­letbevételt megosztják egy­más között. Ugyancsak újdonság • Hungarofruct ausztriai pri- mőr-kamionjárata. Heten­ként kétszer szállítanak olyan primőrökből, amelyek kis tételük miatt az export­ra eddig nem jöhettek szó­ba — gazdaságtalan lett volna a szállításuk. Most viszont bebizonyosodott: a néhány ládányi zöldpaprika, káposzta, spárga rakotnány- nyá összeállítva igen kere­sett lehet, jó árat fizet érte a megrendelő. Ezért a jövő­ben sűrítik a primőrjárato­kat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom