Somogyi Néplap, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-01 / 77. szám

Tisztelt Szerkesztőség! 1913-ban épültünk egy családi házait, ennek a belső tartó­fala 1982 őszén kezdett repedni. Megnézettem a kőműves- ; mesterrel, aki vállalná is a helyreállítását, de azt javasolta, I forduljak az Állami Biztosítóhoz, mert ilyen ügyben se- : gítséget kell nyújtania. A Biztosító kárszakértője közölte \ velem, hogy ásassak ki a megrepedt fal alapjának az aljá- 1 ig, hogy megláthassa: van-e rejtett hézag a talajban. Ha van, akkor tudnak a kárért fizetni, ha nincs, akkor állít­tassam helyre a kárt, ahogy tudom. Ha a kérésnek eleget akarnék tenni, a szobáimban leg­alább 180 centimétert kellene leásatnom, miután felsze­dettem a parkettát és feltörettem az aljzatbetont. Ez a kárt sokszorosára növelné. Ezt a munkát képtelen vagyok elvé­geztetni, mivel férjem halála után minden kiadás rám há­rul, s a kevésnek mondható béremből fennmaradó összeget nem tudom arra fordítani, hogy magamnak még nagyobb kárt okozzak. Ha a biztositó kárszakértője megnézte volna a szemmel jól látható repedést, meggyőződhetett volna ar­ról, hogy a hibát a kőművesmester által ismertetett módon meg lehet szüntetni. Eddig meg voltam győződve arról, hogy a Biztositó segít a bajba jutottakon. Ettől kezdve némiképp módosul a vé­leményem . . . Kérem, szíveskedjenek válaszolni: igaza volt-e a kárszak­értőnek vagy sem. Tisztelettel: özv. Péter Gyuláné Marcali, Táncsics u. 5£­Tisztelt Szerkesztőség! Nem először fordul elő, amiért tollat fogtam. A 7-es já­ratainak csökkentése óta felháborító: ha egy autó busz­járat kimarad, az utasok heringek módjára kénytelenek utazni. Törté-nik mindez azért, mert a húskombináthoz érkező HA jelzésű autóbusz visszafelé már üresen közle­kedik, nem törődve a már egy járatról lemaradt vagy ép­pen fagyoskodó, esőben álló utasokkal. Nem hiszem, hogy az üres járatok az energiaválságos társadalmunkban nyereséget hoznak a Volánnak. Ügy ér­zem, hogy jobb szervezéssel kiküszöbölhető lenne pana­szunk. Tisztelettel: Tombor jános Kaposvár, Zöldfa a. 5. ÁPRILISI TRÉFÁK EURÓPÁBAN Eladjuk az Eiffel-tornyot! Minden idők legismertebb áprilisi tréfája volt, mikor a századforduló táján egy pá­rizsi apróhirdetés a legma­gasabb árat ajánlónak föl­kínálta az Eiffel-tornyot — lebontás után. Azon az ápri­lis elsején több száz ócska­vas-kereskedő jelent meg a hirdetett időpontban, hogy megvásárolja Párizs jelké­pet ... Annyi áprilisi tréfa van, ahány bolondos ötlet. Minél különösebb, annál szórakoz­tatóbb — s gyakran annál is elgondolkodtatóbb. Legtöbb­ször megfelel ugyanis a kor szellemének. A háború utá­ni ínséges években például Berlinben egy állítólagos tj- beti csodanövény keltett nagy feltűnést. Híre ment, hogy ennek a növénynek a levelei sütve a hús ízét ad­ják vissza, töviseit cipész­szögekként a levelekkel együtt lehet fölhasználni lábbelik talpalására ... Ké­sőbb, már a „jobb idők­ben”, a Neckermann-áruházi Csokonai­hét Csurgón Az idén először rendezi meg a Csokonai-hetet a XVIII. század nagy költőjé­ről elnevezett csurgói gim­názium és óvónői szakkö­zépiskola. Ünnepi megemlé­kezés hazánk és ezen belül a dél-somogyi nagyközség felszabadulásáról, illetve di­ákönkormányzati rendezvé­nyek töltik ki a hét prog­ramját. Délutánonként ün­nepi szakköröket rendeznek, kihirdetik a matematikai és a fizikai háziverseny ered­ményét. A történelemszak­körben egyik hajdani jeles csurgói diáknak, Baksay Sándornak az életművét méltatják, s iskolatörténeti vetélkedőn idézik föl a híres gimnázium múltját. Arany János szavalóver­seny, Kodály énekhangver­seny, illetve tornaverseny teremt szereplési lehetőséget minden diáknak. hálózat április elsején utazá­si lehetőséget kínált — ten­geralattjárón — az Antark­tisz alatt. Egyes kutatók szerint az áprilisi tréfáknak több mint háromszázéves a múltja. Mások szerint jóval régeb­bi: már a rómaiak ismer­ték. Följegyezték minden­esetre, hogy 1583. április el­sején IV. Henrik francia ki­rály levelet kapott egy „if­jú leánytól”, aki randevúra hívta: a találka helyén az­után felesége és az udvar­tartás várta ... Akármi is a magyarázata, holnapután mindenesetre óvakodni kell attól, hogy a lehetetlent le­hetségesnek tartsuk... Még akkor is, ha napjainkban sok esetben a lehetetlen látszik lehetségesnek. Az az iskolás kislány, aki először énekelte Vikár Béla ..csodamasinájába”, a fonog­ráfba A hetest temetőbe... kezdetű balladás éneket (Három árva), Sámikné Pet- tendi Lídia volt. A nótás kedvű, népszerű Ppttendi Lidi’ — ahogy Hetesen és országszerte is nevezték — ma, 98 éves korában, végleg kiköltözik abba a megéne­kelt temetőbe. 1898 körül fölvett hangját — Csordás Eszter, Tóth Erzsi éneklésé­vel együtt — a fonográf viaszhengere azonban meg­őrizte az utókor számára. Abban a szerencsében ré­szesültem, hogy két alka­lommal is magnóra rögzít­hettem Lidi néni hangját, s megcsodálhattam nagy ének­ismeretét, kivételes intelli­genciáját, előadói képessé­get. Majdnem 95 éves volt, amikor utoljára találkoz­tunk, s elbeszélte Vikár Bé­lával történt találkozását, édesapjához fűződő baráti kapcsolatát, a faluban tör­tént első fényképezést. Leg­nagyobb meglepetésemre el tudta mondani és énekelni, amit annak idején Vikárnak énekelt „az öreg harangozó, a bivalos Sütő József, a szol­galegény, Kis Imre” ét a fiz iparcikk- kölcsönzésről Egy-egy idénymunkához gépet, családi eseményre drága étkészletet egyszerűbb és ésszerűbb is kölcsönözni. Hiszen ha megvennék, alig­ha volna kifizetődő. Kovács Jenönét, az Iparcikk-köl­csönző Vállalat kaposvári boltjának vezetőjét az üzlet forgalmáról, a tavaszi mun­kákhoz kölcsönözhető cik­kekről kérdeztük. — Mii keresnek ilyenkor az emberek? — Elsősorban kerti szer­számokat, rotációs kapát, permetezőt S nyolc új kár­pit- • és szőnyegtisztítóval, porszívókkal, valamint automata mosógépekkel ké­szültünk föl a húsvéti nagy- takarításra. A város környé­kén lakók most inkább a korongecsetekért hengere­kért, a festéshez-meszeléshez szükséges eszközökért jön­nek, az építkezési idény kez­detét pedig jelzi a parkett­csiszolók, marógépek, kör­fűrészek, betonkeverők for­galma. A készlet megfelelő; naponta mintegy tizenötezer forintos forgalmat bonyolí­tunk le. Tapasztalataink sze­rint a házasulandók a taná­csi bejelentkezés után mind­járt hozzánk jönnek, mert akár 1200 személyes lakoda­lomhoz is tudunk étkezési eszközöket, tálalókészleteket adni. — Milyen új szolgáltatá­sokat vezetnek be az idén? — Az említett kárpit- és szőnyegtisztítón, illetve az automata mosógépen kívül négy sátorgarázst is besze­reztünk. Keresett cikkek lesznek, máris van rájuk több előjegyzésünk. A nyár­ra öt szélvitorlást és több gumicsónakot is kínálunk az üdülésre készülődnek. — 5 van-e valami újdon­ságuk? — Hogyne: a kedvezményt A parkettcsiszolót és a kár­pittisztítót kölcsönzők pél­dául délután négytől más­nap reggel fél nyolcig bér­leti • kedvezményt kapnak. Ennek feltétele: nyitásra vissza kell hozni a köl­csönzött gépeket többiek: A három árva. Az isten áldja meg .. „ a Kocs- márosné.... a Víz alá, viz alá..., a Hol háltál az éj­jel... kezdetű népdalokat. Olyan középkori balladát is énekelt, mint a klasszikus veretű, Fehér Lászlóról szó­ló „történetes ének”. Ezen­kívül több gyermekjátékot és egyéb néprajzi éneket hagyott Lidi néni az utó­korra. Amikor megkérdeztem, hogy miért nem gyermekjá­tékot énekelt kislány ko­rában Vikárnak, s egyálta­lán: hogy jutott eszébe ez a felnőttek számára való szo­Születésnap Háromszáz évvel ezelőtt a törökök elpusztították a mai Balatonszabadi helyén álló Fok-Szabadi községet lakó­házastul, templomostul, ám a lakók hamarosan újjá épí­tették falujukat. Az új tele­pülés háromszázadik évfor­dulójának megünneplésére készülnek most az észak-so­mogyi községben. Emlékbi­zottságot is alakítottak: Po- polics Imre az elnöke, Fríd- rich György a titkára. Az annak idején elpusz­tult község és templom he­lyén a siófoki November 7. Mezőgazdasági és Kertészeti Termelőszövetkezet meg a Balatonszabadi Községi Kö­zös Tanács emlékkertet ala­kít ki a lakosság és a közös gazdaság tagjainak összefo­gásával. Az évfordulóval kapcsola­tos ünnepséget augusztus 20-ra tervezik. morú ének, azt válaszolta: „Mer két héttel azelőtt te­mették el édesanyámat, és kislánkoromba is mégis az jutott eszembe, hogy nem dalolok' ójját, ami nem való, hanem ijjen szomorúját...” Nehéz, sokszor keserves volt Lidi néni sorsa. De bú- ját-baját senkivel nem érez­tette; mindig bölcs volt, és vidám. Emberséget, életböl­csességet, múltismeretet, népszerétetet tanultam tőle. S most őrizzük, amit tőle hallottunk; amit a tiszta forrásból merítettünk. Egymd Árpád Kamaszok — Dj nő jön klubvezető­nek, srácok! — robban be nyitott kabátban a kis Ko­vács. — Szőke, és állati szigorú! Nekem nem kell. — Nekem se ... Nekem sei — kiáltanak föl többen. Ildi és Klári kiöltött nyelvvel böngészi a klub­naplót, aztán egy Chaplin- figurát biggyeszt az előző foglalkozás ■ följegyzéséheé. Együtt csinálták Katával, a volt klubvezetővel. Őrjítő a zaj. Néhányon zenekari fölszereléssel üget­nek a klubteremből nyíló szertár felől, Somodori egy repedt dobot csépel, Csordás — a csupa kéz-láb kamasz — kürtöket hoz. Babokat hurcolnak ki a lányok. Belép Anna. Köszön. Te­kintete hűvös. Vadalma — más néven: Cofi — rohanni kezd, székeket borogatva, egy újságot lobogtató fiú után, de felbukik. — Tratataita ... tratatata ..", — fújja a rögtönzött zene­kar. Az üvöltő magnó fölé hajló lányfejek közül egy egér-arcocskájú fölnéz egy pillanatra, azután újra eltűnik. Két kislány marok­ba szorított ujjai közül ci­garettafüst gomolyog; A harmadik köhécselve tapossa a linóleumra az égő cigaret­tát ... Anna komótosan körbe jár. — Ezután én vezetem a klubfoglalkozásokat — mondja nyugodtan. — A kö­zösségi életről tartok majd előadást... A jelen levők nem hall­ják. Közben eldől a fogas. Né­hányon gyorsan cibálni kez­dik a kabátokat, hiszen nyolc óra van, s nem akarnak le­késni az esti filmről. Anna a terem közepén áll. A távozók közül némelyik köszön neki. A gyerekkönyv­tárból ismerik. Azután csend lesz. A játék csatazaját elnyelő ürességben moccan valami: Zuzu, a tacs­kó, a „tiszteletbeli klubtag” nyújtózik egy székpárnán. Egy pillanatig fülel, aztán öregesen elkocog ő is a za- j'jngó gyereksereg után. B. T. R J. Elapadt- a tiszta forrás Horgásztörténet Horgászok társalognak, csodálatos történeteket mondanak egymásnak. Az egyik a következőt mesé­li: — Tavaly fogtam egy pontyQt, s betettem a víz­be. Aztán lassanként arra dresszíroztam, hogy a szá­razon meg tudjon élni: az első nap kivettem a víz­ből, és kint hagytam egy percig, a második napon két percig, és ez így ment tovább. Hat hónap múlva a ponty nagyszerűen élt szárazon. — No és — kérdezte a társaság egyik tagja —, megvan még? A horgász szomorúan sóhajt: — Sajnos, nincs meg ... A múlt héten beleesett egy dézsa vízbe, és meg­fulladt. Gyanútlanul Gyanútlanul kapfrgál egy tyúk az országút po­rában. Egyszerre egy ha­talmas autó robog arra, és puff, keresztülmegy a tyú­kon. A tyúk egy ideig moz­dulatlan marad, de aztán fölkel, megrázza magát, és így szól: — Ejha! Ez aztán kakas volt a javából! Mi lesz a fiú ? Kováesné megkérdezi Sza bonétól: — Mi lesz a fiából? — Nagyon szereti az ál­latokat — feleli Szabóné —, hát mondtam a fér­jemnek, hogy adjuk hentes és mészárosnak .. j Hittanórán A tisztelendő megkérdi Pistikét: — Mondd, fiam, mi tör­ténik akkor, ha a tízpa­rancsolatból egyet megsze­günk? — Pistike habozás nél­kül feleli: — Marad kilenc. Unalmas estély Egy nagy fogadáson az egyik vendég rettenetesen unatkozik. Egyszerre csak meglát a sarokban egy urat, aki nagyokat ásít. Odamegy hozzá, és azt mondja neki: — Unatkozik? — Rémesen — feleli az úr. — Mi lenne, ha eCóg­nánk? — Ellógnék; sajnos nem lehet — Miért? — Mert én vagyok a há­zigazda. SOMOGYI*"* Aa mszmp Somos? Bizottságának lapja. Főszerkesztő: jávori béla Főszerkesztő-b.; dr. Kérem Trara Szerkesztőség: Kaposvár. Latinra Sándor u. Z. Postacím: Kaposvár PC.; 3L 7401. Telefon: 11-51», 11*511. 11-512. Kiadja k Somogy megvet Lapkiadó Vállalata Kaposvár. La tinea Sándor B. S. Tel.: u-iic. Postacím: Kaposvár, Pf.: H. TőW Felelős kiadó: Ralajcza János. Terjeszti a Maavar Posta. Előfizethető a hírlankézbesitő , postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj eey Mnapra 34 Ft, negyedéin 1*2 Ft. fél évre HU Ft. ■CT évre tea Ft Index: ÍS NI ISSN 0133—06*» Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat Kaposvári üzemében. Kaposvár. Máiüs 1. uu Kft _ Felelős vezetői farkas Béla Igazgató. Kéziratokat nem őrzőnk meg. éa nem adunk vissz*. A KPM szakemberei a megrongálódott átszeli jelzőoszlopo­kat kicserélik. Munkájukat lyukásó gép is segíti XXXIX. évfolyam, 77. szám 1983. április 1., péntek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom