Somogyi Néplap, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-03 / 79. szám
IFJÚSÁGI DÍJÁSOK 1978-ban hirdetett előszűr pályázatot tehetséges, rajzolni szerető gyerekek rész éré a nagyatádi művelődési ház. A beérkezett müvek elbírálása után még azon > - áron hegyven általános .stcolás kezdte meg a munkát. Az azóta eltelt öt évben nyújtott tevékenységéért nemrég ifjúsági díjban részesült a tábor szakmai Irán vitását végző közösség. Leit ner SandoT, .1 Ka^«»eári Tanítóképző Főiskola tanszékvezető tanára 197!) óta irányítja a tábor munkáját. — Három kollégámmal négy év óta minden nyáron "két hétig segítjük a rajzot szerető, tehetséges általános iskolások szakmai fejlődését. Számomra különösen fontos voR, hogy a tanítóképzőben kialakított elképzeléseket a gyakorlatban is kipróbálhatom. Bebizonyosodott: a tehetséges gyereket sok olyan dologra meg lehet tanítani, amit sokan el sem tudnak képzelni. Szakítottunk azzal a hagyománnyal, hogy a tanulók csak ismerkednek a munkájukkal, s játéknak fogják föl a rajzolást, a festest. Txhol lAszló, a nagybajo- mi általános iskolában tanít; járási szakfelügyelő. — Mindennap hat órán at dolgozunk a táborban. Sokszor előfordul, hogy a gyerekek olyan feladatot kapnak, hogy szabad idejükben is a dolog végére kivannak járni. Én a három csoport közül a sokszorosító grafikait vezetem Az iskolák-ban talán ezt kezelik a legmostnhab- ban, hiszen az iyen alkotái sokhoz drags fölszerelésre is szükség van. Az első években meg kellett találni azokat a formákat, amelyek nélkülözhetetlenek a munkához Az alapfogások elsajátítása után következtek az első igazi munkák; akkor még mák feketeben—fehérben dolgoztak a gyerekek. Később egyre jobban színesedett a gondolkodásuk is. A máét évi táborban mar aatWetot* több jó alkotás. A tmé mellett készülnék különböző nyomatok, papírmetszetek, monotípiák: a legtehetsegesebbek megismerkedtek már a rézkarc technika alapjaival is. A feladatokat mindig közösen bemé) jfik meg; a részletekből' Marhalunk ki, ennek révén elvan didaktikus sorozatok áHsaak rendelkezésünkre a tffloek* elkészülte után, amelyeken a feladatok megoldását nyomon lehet követni. — A múlt évben először láttuk elképzeléseink eredményét — mondja Országi1 László atádi rajztanár. A laborban ő vezeti a rajz- szekciót. látszólag a legkedvezőbb helyzetben van, mert rajzolni, ceruzát fogni minden ide kerülő gyerek tud mgr. — Ebből erednek * gondok; a gyakori használat miatt sok beidegzett sablont kell megszüntetni. A papírfajták megismerésével kezdtük a munkát, a sokféle rajz$zerszám használatai pedig fokozatosan megtanulták. Segíti a munkánkat, hogy a résztvevőknek csak egyhar- mada új. a többiek nyaranta visszatérnek. Ezért nem kell mindig újra az alapokról indulni. Egyénileg dolgoznak a gyerekek, csak ritkán es kismértékben avatkozunk be. A három csoport körül évek óta a festésre jelentkezők vannak legkevesebben. Okáról Takács Zoltán szekcióvezető, a tanítóképző főiskola oktatója ezt mondja: — A sokszorosító grafikában és a rajzolásban viszonylag kevés munkával már kézzelfogható eredményt lehet elérni- A festőnek meg kell küzdenie egy- egy képért. Mi is lépésről lépésre haladunk ; először a színelmélet alapjaival ismerkednek meg a diákok Azt tapasztaltuk ugyanis, hogy a gyerekek év közben — az iskolai tananyag miatt, — a térre és a formára figyelnek elsősorban, és kimarad a szín. Itt azt kívánjuk elérni, hogy tudatosan figyeljenek a színre, ha kell, írják le maguknak a receptet, s legyenek képesek napok nyúlva is kikeverni ugyanazt a szinfo- kozatot. A táborban a két hét alatt készült alkotásokból záró kiállítást rendeznek. E gyerektábor alapot adp (Erre építhetnek később.) öt ev alatt országosan is rangot vívott ki magának. Az első résztvevők közül ma sokan már képzőművészeti gimnáziumban, főiskolán tanulnak. A tábor minden lakójából azonban nem lesz képzőművész. — Nem is ez a célunk — mondja I an tner Sándor —, csupán az, hogy vizuális műveltségre neveljünk. Felnőttként érzékenyen és értő módon közelednek majd a képzőművészeti alkotásokhoz. A művelődési ház dolgozói. az atádi művelődési központ es munkatársai, mi tanárok erre szövetkeztünk annak idejen Az öteves közös munka eredményei megerősítenek bennünket: munkánk nem hiábavaló. ▼ arg* Isivan Falusi színjátszók Mernye vendégszeretetet élvezte egy hete a somogyi falusi színjátszó együttesekből tíz csoport. Az amatőr színjátszásban megkülönböztetett figyelem övezi ezekel az együtteseket — ezt feje/, ki az az országos bemutat e sorozat is, amelynek egyik állomása volt a mernyei. Hol tart ma a falusi színjátszás? ’Kis és nagyobb települések adlak erre feleletet, s ez mar önmagában örvendetes. Olyan kisebb lélekszámú községekben is, mint Csom- bárd, Bodrog, Ecseny, életben maradt vagy éppen újraéledt a színjátszás, s ezt a közösségi élet, magatartás és tevékenység szempontjából is nagyra kell értékelnünk. Nemcsak Fonyód, Boglárlel le — sorplhatnánk még — tudja ösztönözni a falusi színjátszást, szélesebb értelemben az amatőrmoz- galmat. Nyugodtan hozzátehetjük, hogy épp ezeken a helyeken nem is csak színjátszókkal találkozunk; a-helyi sajátosságoknak megfe le.lóen színesebb a paletta. Mit játszanak a falusi amatőr színjátszók? Illetve: milyen produkciókat láthattiak. ti helyiektől az itt lakók? Erre is válaszolhatunk a tíz együttes műsora alapján általánosítva, hiszen a somogyi .alusi színjátszó együtteseknek óbb mint kétharmada szerepeit Mernyen a múlt hét yégen. A „Kőműves Kelemen” Bródy-fclé zenei változatát éppúgy megtaláljuk ma talun, mint Viktor Kozod színmüvét, Sarkadi Imre, Örkény István, Majakovszkij színpadi alkotását. Emellett színjátszóink figyelmet szentelnek a helyi hagyományok földolgozásának is, így ápolják emlékeiket —* emlékeinket. Láttunk betlehemes játékot, nemzetiségi szokásokat föl- elevenitő összeállítást es népszokások vásárát”. Boglárlelle együttesét, a Vikar Béla Színpadot Pados József vezetésével megye- szerte ismerik és. elismerik. Pados József mindig szerez meglepetést, és ugyanakkor következetesseget is dicsercsurgói diákszinjátszó napokon. A groteszket fejlesztették ki előadói stílusként. A mernyeiek Viktor Re- zov „Felnőnek a gyerekek’ című, népszerű színművének bemutatására vállalkoztak, jelezve, hogy igény van a községben ilyen produkcióra is. (Nem pótolhatja ugyan » színházi élményt, a szinház- kultúrát — erre is vállalkozhat az amatőrmozgalom —, de mindenesetre ez a bemutató is egy lépés a színházi közönség nevelésében, nem is beszelve a színjátszókról.') Egy mai szerző mű- vetj Boldizsár Peter „Felál- maink” című színpadi játékát a pusztakovácsiak jelenítettek meg, napjainkról szólva. Az ecsenyi hagyományőrzők nemzetiségi műsort állították össze szokásaikból. A generációk egy- masmeliettisége a színpadon épp oly érték volt, mint maga az a hagyomanyanyag. amit földolgoztak. Láttuk még a somogyszobiakat, a somodoriakat, a remek so- mogvgeszti színpadot. Nemzedékek — nemzetiségek. A gesztieknek „Nepszoka sok yására” című ósazealli- tasa a bemutató egyik legértékesebbje volt. A íonyódi Karikas Frigyes gimnázium tanulói Sarkadi Imre „Hortobágyon” című művét adtak elő, értékes történelmi tapasztalatokat nyújtva. Husvet előtt is örültünk egy karácsonyi népszokás, a bet- lehemezes íöielev enitesének — ezzel készülték a csőm- bárdiak. bzcllcmes komedia- /.ásra vállalkoztak a bodrogiak: egy szerelmi negyszö aet igyekeztek elvezetesen bemutatni. Távol a szülőktől Száznyolcvanhat gyerek az életre készül AHg tíz kilométerre van a Balatontól a (lombok között megbúvó, másfélezer lakosú kisközség, Szölösgyörök. Budapest már 160 kilométer innen. A falut átszelő út az egykori Jankovich-kastély mellett visz el. E kastély ma a főváros nevelőotthona. Mögötte a 1 &0 éves park gyermek zsivaj tói hangos. 186 általános iskolás budapesti fiú el és tanul itt. Készül az eletre. A kapu nyitva. Piros me- legítós csapat szalad a salakos pálya felé. Hetedik osztályosok. Szünet van Itt valóban zsibong a zsibongó Íz első mosoly — Elnézést, hogy megvárattam — mondja Tóth László, a nevelőotthon igazgatója. — Egv finn küldöttség volt nálunk. Aztán kérdés nélkül folytatja: — Kissé szélsőségesen ítéli meg a közvélemény a mi gyerekeinket, a „nevelőotthonosokat”. Ezek a fiúk nem bűnözök, de nem is ángy,, lók. Egészséges guiidolk<xla su es fizikumú gyerekek, akik valamilyen ókból, legtöbbször saját hibájuké* bérül egy időre, esetleg véglegesen kikerülnek a család kötelekéből. Kezdetben mindig a korrekciós munka a legfontosabb. Befogadóképessé kell tennünk az ide érkező, néha lelki sérülésekkel jövő kisdiákokat. Csak ezután kezdődhet az oktató-nevelő munka. Ha valamelyikük viasaamosolyog a folyosón, már nyert ügyünk van. Talán ez a legfontosabb: az első közös élmény. Nehéz ellensúlyoznunk a fővárosi lakótelepekkel együtt növekvő veszélyforrásokat. Célunk az életre és a munkára nevelés, mindent ennek rendelünk alá. A diákok karbantartják a parkot és * pályákat is. Tíz sportpályát épít ettek tíz ev alatt. Az ősgi mezőgazdász gi munkákban is reszt vesznek; az ebből szármázó jövedelem a gyerekeke. — Nyolc tanulócsoport van az otthonban, minden hét végén másik szervezi a játékos sport- és szellemi vetélkedőket, kirándulásokat, ren- ezvenyeket. Gyakran von icgek is érkeznek, mi támogatjuk a gyermek és a család kozotU kapcsolatot, hiszen sek tanuló etóbb-utobb visszatér a családba. Patrónusok Csaknem harminc vállalat patronálja e nevelőotthont. Többek között a Fővárosi Távfűtő Müvek és a Fővárosi Csatornaszerel'ö Vallalat, a Mecseki. Bányák komlói tanbányája, a Csepeli Szolgáltató Vallalat. Sok segítséget kapnak a megyei es a járási MHSZ-töl is. Biztosítják a zavartalan üzemeltetéshez a feltételeket, és évente több alkalommal adnak autóbuszt országjáró kirándulásra. Az otthonban működő tíz pályaelőkészítő szakkört is ók látják el fölszereléssel. Sok fiatal náluk talál munkát és új otthont a nyolcadik osztály után. Az iskola melletti pályán ismét pattog a labda. Befejeződött a támlás, elkezdőd lek a délutáni luglalkozaaok, Az itt dolgozo pedagógusok számara nincs pihenő. A szabad szombat, az ötnapos tanítási hét új feladatok elé állította őket: a szabad időt tartalmasán kell eltdlleniük A jól szervezett, hasznos loglalkozasok is hozzájárulnák, hogy az elsó díj évről évre az övék a fóvaro« nevelőotthonok versenyein sakkban és asztaliteniszben Emlékek, tervek Egy kis csoport a könyvtár fele tart — hétezer kötet varja őket. Az ügyeletes könyvtáros fiútól egyikük egy Verne-könyvet kér, a Két évi vakációt. Hóna alá kapja a könyvet, s már szalad is a pályára. Hiába, jó idő van, itt a tavasz. Egy nyolcadikos fiú kisél el a park távoli szegletébe, ahol a csoportja várja. — Ezt a pályát még mi csináltuk, amikor ötödikesek voltunk — mutat büszkén a gyepre. — A Mecseki Bányához megyek dolgozni és tanulni, ha befejezem a nyolcadik osztályt. A tavalyi nyolcadikosok közül is dolgoznak mar ott. Egyik barátom ia... Szemében bizalom csillan. Tudja, hogy az iskolán túl is vannak szálak. Sietve elköszön, társai mai i árják a csapatban. Mez« látván nünk kell Meglepetés volt s rock „Kőműves Kelemen amely egyfele sajátos igény kielégítését is hivatott szolgálni. Ritka ötvözetű mű ez az amatörszinpadokon. hiszen egy klasszikus ballada jelenik meg előttünk mai — szó szerint értem — hang- szerelemben. Következetek seget Pados József Majakovszkij „Gőzfürdő” nmu művének színpadra vitelével biztosította. Évek óta foglalkoztatja őt és fiatalokból álló együttesét a szovjet ál- l*»m hőskorszaka; egy éve a Robonsont láttuk tőlük a A műfaji valtozatpssagga.l lehat elegedettek lehetünk Érteke* művek jutnak szín. padra a falusi színjátszók munkája nyomán '■— tegyük hozzá természetesen különböző színjátszói értékeké! tölcsillantva. A- tavalyi bemutatón szereplő somogyizd várhelyiek, a múlt hét ve gén la'tott együttese* közül az ecsenyiek, a somodonak es a somogygesztiek pénzjutalmat ie kaptak a Népművelési Intézettől kiemelkedő munkájukért. H. R Tudománypolitikai kutatások Magyarország az egy kutatóra jutó ráfordításokat tekintve 31 iparilag fejlett ország között a második harmadban helyezkedik el. A közelmúltban három, tartalmilag összefüggő kutatást folytattak a Magyar Tudományos Akadémia kutatás- szervezési intézetében. Az egyik — amelyből a kutatókra jutó ráfordítások példája is származik — az 1970-es évek adatai alapjan az országok tudomány- és mű szaki politikájának összeha soulito elemzése, a másik vizsgalat során az országok kutatásiranyitásl mechanizmusát hasonlították össze, a harmadik azokat a változásokat követte nyomon, amelyek a nemzetek tudománypolitikájában a 70-es évek világgazdasági kihívására következtek be. Az elemzesek szerint eimull az ev ben a tőkés az államokban is jelentősen megnőtt a tervezés szerepe, s tovább fejlődött a szocialista országokban a népgazdasági tervek készítésének megalapozottsága. A kutatás és fejlesztés gazdasági eredményei nemcsak attól függnek, hogy milyen gyorsan tudják azt sikeresen bevezetni a gyakorlatba — ez természetesen nagyon fontos —, hanem elsősorban attól: mennyire kepesek a legdinamikusabban fejlődő iparagakbar meghonosítani az új vívmányokat. Ott tehat, ahol a korszerűbb termek előállításának értelme is van, mert a cikkek a világpiacon jól eladhatók. I Egy jelenet a Kőműves Kelemenből.
