Somogyi Néplap, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-23 / 95. szám

v/ Társközségek Bakháza boltot, Tarany postát kap VÉGSŰ BÚCSŰ ILLYÉS GYULÁTÓL A hagyomány szerint a Dráva árterén, az Aga-rév- ned volt három híres ia: ar­ról kapta nevét Háromía. Igaz-e vagy sem? Ki tudja ... Az iszom bizonyos, hogy tíz év alatt több mint kétszázan költöztek el innen — mert közel van Nagyatád, egyre többen szeretnének várost polgárok lenni. Miközben a mindenes bői than sétálva azt írhatom a jegyzetfüzetembe, hogy tavaly 1 100 000 forint volt a forgalma, megüti fü­lemet egy megjegyzés: „Egy­re kevesebben vagyunk .. — Ez a forgalom már alig­ha növelhető, mert elmennek a háromfaiak. Én most ké­szülök Nagyatádra — mond­ja Basa László boltvezető, aki szolgálati lakásából köl­tözik a sajátjába. — Furcsa helyzet — mond­ja Gazdag Tiborné, a közös községi tanács-vb titkára —, hogy míg Háromfáról elköl­töznek az emberek, a társ­községekben megállt az el­vándorlás. Sőt újabb lakók érkeznek, Taranyba is, Bak­házára is. Már csak egyetlen utca A háromfaá termei őszövet­kezet és községi pártvezető­ség titkárával, Martin József­fel járjuk Tarany utcáit. De milyen utcákat! Ahol nem­rég sárién gerben eviokéltek az emberek, most aszfaltsző­nyeg terül el. S az út mel­letti telkeken új házak épül­nek vagy a régieket öltözte­tik szebb köntösbe. Farkas József tanácselnök-helyettes­sel, az áfész intéző bizottsá­gának elnökével a gépudvar­ban találkoztunk. Taranyba« 1974 sorsdöntő év volt: ak­kor került a tanács Három­fára. A helybeliek ugyancsak tartottak tőle. Jogos voit-e a félelem ? — Az évek bizonyítottak; akkor egyetlen köves utcánk volt, ma viszont egyetlen olyan utcánk van csak, ahol még nincs aszfaltozott út- Három éve vizet kaptunk. Építettünk három pedagógus­lakást, egyet pedig egy régi épületből alakítottunk ki. Most készül az új posta. Van­nak még igények, de az előbb mondottaknak a fele sem va­lósulhatott volna meg, ha nem egyesülünk. — Gondokról beszélt — Az iskolához kellene még két tanterem, s akkor délelőtt járhatnának a gye­rekek. A vizesblokk kialakí­tása is elengedhetetlen. Az­tán kellene még néhány új pedagógusáakás is, mert a tizenhat nevelő közül nyolc bejáró. Amíg nem telepítjük le őket nem várhatunk tőlük közéleti munkát sem ... Taranyban ma mintegy ezerötszázan élnek, s mint az építkezések is bizonyítják, egyre többen lesznek, mert míg a falusiak a- városba, a városiak közül szép számmal kertes házba költöznek. Nagy­atád közel van, s helyi já­rattal sem jobb a közleke­dés, mint amilyen itt van. Vizet várnak Bakházára elkísér bennün­ket a vb-titkár asszony is. Büszkélkedik. Le kellett bon­taniuk a kocsmát, s most új bolt épül a kétszázhatvan lei­ket számláló településen. — Tavaly egy szomoaton és vasárnapon társadalmi munkában készítettük el az alapot Minden bakházi csa­ládból ott volt valaki; még azok is eljöttek, akiket más­kor hiába vártunk társadal­mi munkára. Augusztus vé­gere készíti el a tanács épí­tő brigádja Lesz boltja a falunak! A hetvennyolc éves Ágos­ton Andrást ügy emlegetik mint a falu legjobb ismerő­jét Húsz évig dolgozott a tsz-ben, tizennyolc évig ta­nácstag is volt, s csak a legutóbbi választáskor adta át a stafétabotot — Huszonnyolcban vagy ötszázan lakiunk itt, aztán megfogyatkoztunk; a fiata­lok eknentek Pécsre, Barcs­ra, Nagyatádra, meg Nagy­kanizsára. Ki látott meg ilyet? Most meg visszajön­nek, építkeznek! Persze, mert épült szép orvosi rendelő, meg könyvtár is, van ifjúsá­gi klub. Most gázcseretelep- nöl beszélnek, meg vízről, hogy megiesz hamarosan.., A kisközség valóban legna­gyobb gondja az ivóvíz. Nagy a nitráttartalma, s ezért a megyei tanács egymillió fo­rintot adott az egészséges ivóvíz megteremtésére. Eboól persze nem futja sokra, de a falusiak összefogtak. Forintok, gondokkal Ülünk a tanácselnök asz- szony, Papp Istvánná irodá­jában. A forintokról beszél­getünk. Arról: miként gaz­da lkodhatinak úgy, hogy az igényeket is kielégíthessék, de sértődésre se adjanak okot. Tairany az utóbbi évek­ben sok mindent megkapott, de kérésiből soha sincsen hiány; Bakháza bármilyen kis település, ugyancsak so­kat fejlődött. — Már-már úgy látszik, hogy a székhely községbe semmi sem marad. — Itt is sok minden elké­szült Legutóbb az iskolát bővítettük két tanteremmel átalakítással; tavaly újítottuk föl az óvodát, előtte szolgá­lati lakást építettünk. — Mindezt hogyan? — A feladatokat mindenütt rangsorolni kélL No, meg szükség van a három község lakóinak összefogására, se- gítőkészségére. Nálunk ez volt a recept. Nagy Jenő Másodlagos nyersanyagok Jó ütemben valósítják meg a fogyasztási szövetkezetek a Szövosz-nak a hulladékok, másodlagos nyersanyagok hasznosítására két évvel ez­előtt indított programját. Az elképzelések valóra váltásá­hoz a szövetkezeti központ terveket dolgoz ki, »tegvaló­sításukhoz gyakorlati útmu­tatót ad. Mindezzel a szö­vetkezeti termelők évente máris több tízmillió forint értékű megtakarítást értek el. K ülönösen eredményesen működnek a kiselejtezett gép­járművek hasznosítására be­rendezkedett áfész-mühelyek. Pénteken vett a nemzet végső búcsút nagy fiától, 'Illyés Gyulától. Koporsója előtt fejet hajtani, életművé­nek, emberi alakjának tisz­telegni ezrek és ezrek jöt­tek el a Farkasréti temető­ben tartott gyász-szertartás­ra. Búcsúzott tőle az ország, az a nép, amelynek szolgá­latát elkötelezetten vállalta. A 81 éves korában elhunyt háromszoros Kossuth-díjas író ravatalát elborították az emlékezés virágai, a kegye­let koszorúi, a szertartás külsőségeivel is jelképezve a fájdalmat, megrendülést, azt a pótolhatatlan veszteséget, amely halálával érte a ma­gyar kultúrát, a magyarsá­got. Az egyházi szertartást Dr. Belon Gellért címzetes püs­pök, pécsi segédpüspök ce­lebrálta. A gyászünnepségen ott voltak családtagjai, s a ravatalánál hazánk politikai, társadalmi és kulturális életének kiemel­kedő személyiségei álltak díszörséget; köztük az MSZMP Politikai Bizottsá­gának, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának és Minisz­tertanácsának több tagja. Résztvett a temetésen a bu­dapesti diplomáciai képvise­letek számos vezetője és tagja is. A Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya nevében Kö- peczi Béla művelődési mi­niszter mondott búcsúbeszé­det; — Illyés Gyula 1939-ben így fogalmazott: „Az ember dolga a földön, hogy minél tökéletesebb, emberiesebb legyen, minél értelmesebb, jobb és becsületesebb, hogy minél szabadabb legyen, anélkül, hogy embertársai­nak szabadságához való jo­gát megsértené. Ez a dolga a nemzetnek is: az állandó tökéletesedés.” A „tökélete­sedés” számára mindenek­előtt azt jelentette, hogy lankadatlanul küzdött a tár­sadalmi igazságosság érvé­nyesítéséért. Mint maga mondja, a „paraszti tapasz­talat” oda vezette, hogy a „becsületességet” az elnyo­Már a nyitás órájában ügy­felek sokasága keresi föl az OTP fiókjait. Kaposváron kü­lönösen a Dózsa György ut­cai részlegnél nagy a forga­lom. A szakszerű ügyintézés hosszabb időt vesz igénybe, a pénzügyi elintéznivalókkal betérők pedig nem mindig türelmesek ... A szolgáltatás­nak azonban gördülékenynek kell lennie, az ügyfeleknek felvilágosítást kell adni. Mi­lyen mértekben es formában iehet korszerűsíteni ezt a te­vékenységet? — Az OTP Somogy me­gyei Igazgatósága 1975 óta fejleszti az ügyvitel techni­káját — mondja Pék György igazgatóhelyettes, — Először a hosszú lejáratú Jiitelek (építési Kölcsönök) számlái­nál vezettük be az elektroni­kus feldolgozást. Ez Buda­pesten történik, Siemens- rendszerű számítógépeken; a következő, lépés a postabe­tétszámla gépi feldolgozása motakkal, a kiszolgáltatot­takkal, a ki zsákmány oltakk.il együtt keresse. „A puszták népe” írója a magyar pa­rasztság két háború közötti nyomorúságát olyan érvé­nyességgel ábrázolta, s a tiltakozás olyan hőfokán, hogy örökké emlékezetes marad egy igazságtalan tár­sadalmi rend elítélésében, és példát ad az újért való min­denkori küzdelemben. 1959-ben önéletrajzi visz- szapiHántását ezekkel a sza­vakkal zárta: „Bizonyos va­gyok abban, hogy a föld népei az osztálynélküli tár­sadalom útján haladnak. Szerves együttélésük első állomása a teljes egyenjogú­ság. Egymást becsülő felek közt egyenjogúságot megte­remteni másként, mint szó­értéssel — vagyis békével — képtelenség, __mert hisz ön­magában ellentmondás.” Egyenjogúság — megértéssel és békével — ez volt Illyés Gyula nemzeti és nemzetkö­zi programja. Nyugtalansá­gát a nemzeti és a nemzeti­ségi gondok számbavétele­kor mindig összekapcsolta a szomszédos népekkel való együttműködés gondolatá­val, már a harmincas évek­ben, éppúgy, mint élete utolsó szakaszában. Illyés nem zárkózott be a magyar mikrokozmoszba, emigrációs tapasztalata se­gítette abban, hogy politiká­ban és irodalomban ne csak az országot, de az egész vi­lágot is lássa. „A hunok Pá­volt. Az új technikai eljárás­ra 1978-ban tértünk, át, a munkát Kaposváron a Szá­mítástechnikai és Ügyvitel­szervező Vállalat végzi. Ezt követte a rövid lejáratú hi­telek feldolgozása, szintén Budapesten, majd az átutalá­si betétszámlák kezelésének gépesítése. A hosszú és rövid lejáratú hiteladósokat kétrészes csekk­ben zetéses * lappal látja el az OTP központja. Ez a csekkleszámoló hivatal mun­káját megkönnyítve a ko­rábbi három-négy hetes át­futási időt hat-hét napra csökkentette. — A hiteltörlesztés azelőtt bonyolult művelet volt. En­nek egyszerűsítésére vezettük be az egyszemélyes pénztárt, amelynek segítségével az ügy­intézés ideje meggyorsult. A betétet itt korlátozás nélkül lehet befizetni, a kivétet pe­dig húszezer forintig teljesíti a pénztár. rizsban” a nemzeti és nem­zetközi ötvözetének egye­dülálló átélését mutatja fel, a költő egész tevékenysége, de különösen gazdag műfor­dítói munkássága újból és újból bizonyítja az egyete­mes összefüggések keresését. Végakaratának megfelelő­en a Farkasréti temetőben — örök nyugalomra helyez­ték Illyés Gyulát. Megindult Tíz éve indította el közép- 1 fokú oktatási intézmények részére a Ki tud többet a Szovjetunióról? című vetél- kedósorozatot a Művelődés- ügyi Minisztérium, a KISZ Központi Bizottsága, a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság, a Lapkiadó Vállalat es a Szovjetunió című folyóirat szerkesztősége. A sorozat iránti érdeklődést, annak si­kerét mi sem bizonyítja job­ban: az első vetélkedőn há­rom iskola hatvan tanulója, az idein pedig már 853 tan­intézet hatvanezer diákja vett részt. Az elsődíjas csa­patok jutalma: egy három- szobás, teljesen berendezett faház háromévá használata a balatonberényi Gorkij-üdü- lőtelepen. — Milyen tapasztalatokat szereztek a kötszerüsített ügy­intézés bevezetése után? — A modem technikának köszönhető, hogy a forgalom növekedésével arányosan nem kellett emelni a mun- sakelyi létszámot, sőt a gépi feldolgozás re utzammeg taka­rítást eredményezett. Az el­múlt nyotc evben további harminc-negyven dolgozóra ,ett volna szükség, hogy az oTP rendkívül sokfele agazo szolgaitatásait ellássa. Ugyan­csak nagy segítség, hogy el­kerülhettük a kis könyvelő­gépek használatát, ezek kar­bantartásához ugyanis állan­dó felügyeletre, műszerészek sokaságára lenne szükség. A továbbiakban az ifjúsági ta­karékbetétek számítógépes feldolgozását tervezzük. Ezt az országban egyelőre két he­lyen végzik, kísérleti jelleg­gel. A. A. a végeláthatatlan gyászoló menet a sírhoz, ahol a Jeu- nesses Musicales-kórus Ug- rin Gábor karnagy vezény­letével Kodály-pépdalfeldol- gozásokat és magyar népda­lokat szólaltatott meg. A temetési szertartás a Him­nusz és a Szózat hangjaival ért véget. A sírt elborítot­ták a kegyelet, a megemlé­kezés, a tisztelet virágai. Ünnepi beszédében E. Fe­hér Pál — a Népszabadság szerkesztő bizottságának tag­ja — a Szovjetunió című lap jelentőségéről beszélt. Elsőd­leges céija — mint mondot­ta — a szovjet élet bemu­tatása, a társadalmi fejlődés közös törvényszerűségeinek megismertetése. Gorkij sokat tett azért, hogy a szovjet fejlődést bemutassa müvei­ben, s a világot megismer­tesse hazája nepeivei. Az esz­mék megvalósításához, a ne­mes hagyományok folytatá­sához közreműködőkre van szúKseg; ehhez járult hozza a Szovjetunió szerkesztősége és a Lapkiadó Vállalat. A baiatonberényi üdülőtelep Siklósi Norbert igazgató öt­lete alapján jött létre, társa­dalmi es partszervezetek ösz- szeíogasávaL A Ki tud töb­bet a Szovjetunióról? vetél­kedő ugyancsak közős mun­ka eredménye Nyikolaj Gribacsov a fia­taloknak és a fiatalokról szólt. Elmondta, hogy két év­vel ezelőtt járt utoljára az üdülőtelepen, s örömmel lát­ta, milyen pezsgő itt az élet, mennyit tesznek a diákok nyaralóhelyükért, milyen jói érzik magukat — Működik és él a tábor, baráti kapcsolatok alakulnak, közösségek jönnek létre. Meg­hatott, amit itt láttam: a fiatalok lelkesedése. A mú­zeum, amelyet most avatunk, nem vonz.za majd tömegével a látogatókat, nem is ez a célja, hanem az, hogy szer­vesen beépüljön a telep min­dennapjaiba. Az író élete, munkássága legyen példa a fiataloknak, egyben útmuta­tás a jövőbe! Nyikolaj Gribacsov beszélt arról is, hogy a Lapkiadó Vállalat és a szovjet könyv­kiadó közös gondozásában ha­marosan újabb kiadvány iát napvilágot, Misa címmel. E folyóirat is a fiatalokhoz szőiL Az ünnepségen szobrot avattak: Jelena Koszova sm>v- jet szobrászművész készítet­te GorkijróL A művésznő el­mesélte a szobor keletkezé­sének történetét. Első válto­zatát Moszkvában állították föl a történeti múzeumban. A második, amelynek tulaj­donosa a baiatonberényi te­lep lett, 1978-ban készült Bu­dapesten. Az ünnepség végén, a Ki tud többet a Szbvjetunióról? vetélkedősorozatban legered­ményesebb csapatok felkészí­tő tanarainak,' valamint a ionyódi Karikás Frigyes es a keszthelyi Vajda Janos gimnázium képviselőinek em- lekpiaketteket adtak át A. A. Korszerűsített ügyintézés Gépesítették az adatfeldolgozást az OTP-nél Munkássága legyen példa! Gorkij-emiékszooát avattak Baiatonberényljen Támadás a gyomok ellen A mezőgazdaság sürgős és fontos munkája a kalászos gabonák gyomirtása. Nagy erővel dolgoznak a somogy- sárdi Haladás Tsz-ben. Egy gép naponta nyolcvan hek­táron végzi cl a gyommente­sítést. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom