Somogyi Néplap, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-17 / 90. szám

Nekem mxVIOhazám A legjobbak versengése Kaposváron a Helyőrségi Művelődé* Otthonban talál­koztak tegnap a megyeszék­hely, valamint a járások csapatat, hogy részt vegye­nek a „Nekem szülőhazám" címmel meghirdetett orszá­gos honvédelmi játéksorozat megyei döntőjén. A tét a te­rületi versenyre való tovább­jutás volt. A vetélkedő élő- csatározásai során Somogy általános és középiskolás ta­nulói, dolgozó KlSZ-fiatal- jai és MHSZ-tagjal vettek részt az alapfokú versenye­ken, s a legjobbak jutottak a tegnapi erőpróbáig. Bemelegítésként — reggel nyolc óra után — ügyessé­gi feladatok megoldásával tak — lakóterületük képvi­selői — igen szoros verseny­ben küzdöttek az elsőségért. Szinte fordulóról, fordulóra változott a helyezésük, és ez csak fokozta az izgalmat. „Négy szócskát üzenek .. — hangzott a versidézet az egyik feladatban, s a legtöb­ben máris írták a szerző nevét, a vers címét és azt a négy szócskát: „a haza minden előtt...” Az MHSZ és a KISZ közős rendezvé­nye épp ezt a célt szolgálta — hogy minél többen tud­ják, érezzék át jelentőségét. Mert az egész megyét — és az országot — behálózó já­téksorozatnak így csak győz­tesei lehetnek: azok, akik Aa ®aazetett honvédelmi verseny egyik akadálya. kezdték a napot. A felnőttek párbajlövészeten bizonyítot­ták felkészültségüket, az is­kolások pedig a Cseri úti sporttelep salakján összetett honvédelmi gyakorlatokban versengtek. Ünnepélyes meg­nyitó következett, majd po­litikai, történelmi és egyéb kérdésekre válaszoltak a csa­patok tagjai, s a vetélkedő szüneteiben megtekintették az MHSZ életét bemutató kiállítást. hazájukat jobban megisme­rik... A kaposvári megyei döntőn kora délután a honvédség és határőrség csapatai ültek be a színházterembe, s ők is — némiképp módosított gya­korlati feladatokban — bi­zonyították fölkészültségüket. A május 7-én, Pécsen ren­dezendő területi döntőre a fegyveres testületek legjobb­jai jutnak el, valamint a marcali járás csapata. A tizenkét fős válogatót- Gy. I» Szövetkezeti gazdasági társulás kaposvári munkahelyre, 44 árás munkahéttel, jó kereseti lehetőséggel fölvesz hőszigetelő szakmunkásokat, hőszigeteléshez segédmunkásokat. Jelentkezést írásban 222221-es számra, a Magyar Hirdető Somogy megyei központjába kérjük leadni. (222221) Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat azonnal FÖLVESZ kaposvári lakással BPL 800 típusú betonszivaltyúkezelői vizsgával, F IV. kategóriájú vezetői engedéllyel rendelkező gépkocsivezetők Jelentkezés a vállalat Cseri úti telepén, szállítási osztály. (222229) A botcsinálta boltvezetők „botlásai” Küzdelem a sivataggal 4 tudomány és a termelés kapcsolata Évszázadok óta változó si­kerre! küzd az ember a si­vataggal: őei kultúrák szü­lőhelye es temetője volt, hol az ember hódított el a maga számára területet, hol a si­vatag kerekedett felül. A si­vatag kialakulásának körül­ményeit. meghódításának le­hetőségeit tanulmányozzák a Szovjetunió egyetlen sivatag- kutató intézetében Ashabad- ban, Turkmenia fővárosában. A két évtizede alapított intézetben 250 tudóé elsősor­ban négy fő területen fejti ki kutatásait: keresik a ta­lajjavítás lehetőségeit, a növényi kultúrák meghono­sodásának módját, hogyan lehet biztosítani az öntözés­hez szükséges vizet és mi­ként tárhatók föl a mélyben rejlő ásványi és energiahor- d<KÓ-tartalékok. Az atomfi­zikától a meteorológiáig, a ta­lajtantól az űrhajózásig sok­féle tudományban kell jár­tasságot szereznie egy „siva- tagológusnak” hogy megállja helyét. Márpedig kutatásaik­ra, velemenyükre nagy szük­ség van: a sivatagos és fél­sivatagos területeken min­den építkezés megkezdé­se előtt nekik kelti kimon­daniuk az „igent”. ilyen építkezésekből pedig egyre több lesz, hiszen a kőolaj- és földgázkincsek hasznosítá­sa már megkezdődött: a kö­zép-ázsiai pusztaságokban kitermel* földgázt évek óta használják ac/. uráli es köz­pont« iparvidéken. Mára már csak olya* új területek maradtak a mező­gazdaság számára, amelyek­nek hasznosítása hatalmas termeszetatalakitó munkát követel. A sivatagos és fél- sivatagos területek nagysága a Szovjetunióban jóval meg­haladja a jelenleg művelt területek nagyságát, s ezért a szakemberek nagy jövőt jósolnak azoknak a tervek­nek, amelyeket a sivatag me­zőgazdasági termelésre tör­ténő átalakítására dolgoztak ki. Mindenekelőtt az élethez nélkülözhetetlen víz előte­remtését kell megoldani. A hosszú távú tervek között szerepel a szibériai folyók vizének átirányítása Kbzep- ázBoaba: ma még azonban nem állnak rendelkezésre a szükséges anyagiak. A vi­szonylag a közelben találha­tó tengerek vízének sataiamí- tásához az energia helyben van: a napfény és a szél; technikailag alkalmazásuk is megoldható, de itt is közbe­szólnak a költségek. A siva­tMkutató intézette! szorosan együttműködő napenergia­intézetben végzett számítá­sok szerint a gazdaságos baszni*itashoz a mostaninak szazadres'/ere kellene csök­kenteni a ráfordításokat. A sivatagku tatás mrpte-gy melléktermékekén* néhány éve különlegesen szilárd építőanyagot állítottak elő. Jelentőséget az adja, hogy a térségben viszonylag gyako­riak a földmozgások. Az új eljáráshoz az alapanyag is helyben van: a sivatag ho­mokja.. Esst magas nyomáson és hőmérsékleten granulál­ják, majd megfelelő arány­ban betonnal keverik. A la­boratóriumi vizsgálatok ta­núsága szenna ez az építő­anyag a Richter-skála «se­rinti kilences erősségű ren­gésnek is ellenáll. Akhabad- ban, ahol a gyakori föidmoz- gasok miatt alig lehet két- ameletesnéü magasabb épüle­tet Látni, kísérlet« jelleggel már épült három tízemeletes „felhőkarcoló”. Igen jelentői az a munka, amát az. inrtézet munkatársai az elst va tagosodé* megelőzé­se érdekében vegetaiek. Mert elég egy kellően nem átgon­dolt lépés, és a sivatag visz- 8 za veszi mindazt, amit hpsz- azú évek munkájával sike­rült emberarcúvá formálni. Csak egy példa: az Aral-tó két folyóját öntözésre hasz­nálják, a több mint ezer ki­lométeren át húzódó Kara­kum-csatorna is az Amu- Darjábód kapja a Vizet. A vízzel folytatott rablógazdál­kodás következtében azonban — az elmúlt két évtizedbe* — a tó vize jelentősen apadt, s 15 ezer négyzetkilométeren kiszáradt a talaj ... Az ilyen és hasonló esetek föltérképezéséhez is jóit tud­ják használni az intézet mun­katársai az űrhajósok által készített fémykepf el vételeket. Az űrfelvételek bői összeállí­tott sivatagtéritépeken eltérő sötétségű csíkok mutatják a különböző talajú sivatagi te­rületeket, s azok határainak eltolódását Az ashabadi sivatag tudo­mányos központnak igen Ki­terjedt nemzetközi kapcsola­tai is vannak. Munkatársai minden évben kéthónapos tanfolyamokon adjak át ta- pasiztalatarkat a külföldi si­vatagkutatóknak, s maguk is számos külföldi intézetben jártak. Foiyötratukat 15 or­szág sivatagkutatói olvassák. K. B. S. Két éve múlt januárban, hogy a 29 éves Perlaki Ist- vánné átvette a Balatonmá- ria és Vidéke Afész 71. szá­mú balatonfenyvesi boltjá­nak vezetését. Októberben már több mint százezer fo­rint hiánya volt. A Marca­li Járásbíróságon a hiány miatt folytatott tárgyalásso­rozat mostanáig húzódott. A boltvezető korábban mint eladó, illetve pénztá­ros dolgozott, az üzletveze­téshez nem volt megfelelő gyakorlata és képzettsége. A bolt. forgalma a nyári hó­napokban meghaladta a másfélmillió forintot. A sze­zonra öt szakképzett eladót ígértek az áfész vezetői, de végül is az üzletvezető fér­je, egy másodéves ipari ta­nuló és két nyolcadik osz­tályos kislány bonyolította le a forgalmat. Perlakiné feladata lett volna, hogy megszervezze és ellenőrizze az alkalmazottak munkáját, átvegye az árut, betartsa a bizonylati fegyelmet, ponto­san föladja a pénzt. A mos­toha tárgyi és személyi fel­tételek. valamint a boltve­zető hanyagsága folytán azonban másképp alakultak a dolgok ... Gyakran megesett, hogy áruátvételkor a vevők egye­dül maradtak a boltban. Az is megtörtént, hogy az áru lerakásánál senki sem volt jelen. Az élelmiszert és ve­gyi cikkeket értékesítő üz­letnek áruját gyakran a fo­lyosón: tárolták. A tárgyalá­son elhangzott, hogy ilyen körülmények között nem lett volna szabad átvenni a bolt Vezetését... A marcali járásbíróságon dr. Papp Tibor Perlaki Ist- vánnét hanyag kezelés vét­ségében találta bűnösnek, és négyhónapi — felfüggesztett — szabadságvesztésre ítélte. A bíróság enyhítő' körül­ményként vette figyelembe, hogy az áfész nem biztosí­totta az üzemeltetéshez szükséges feltételeket. Ezzel azonban nem ért vé­get a házaspár ügylete: a 38 éves Perlaki István — aki korábban eladóként dol­gozott a felesége mellett — 1981. október 1-től átvette a bolt vezetését. November 17- én már 114 ezer 800 forint volt a hiány. A vizsgálat 10 ezer 500 forint sikkasz­tást, 70 ezer forint érték ha­nyag kezelését és 30 ezer 500 forint leltárhiányt állapított meg ... A férj október 1-én úgy kezdte üzletvezetői tevékeny­ségét, hogy nyolcezer forin­töt kivett a kasszából; más­nap a bevételből 2500 fo­rintot nem adott föl a pos­tán. A boltban az áru táro­lási és értékesítési körülmé­nyei nem javultak: maradt a régi gyakorlat, a hanyag áruátvétel, s ebből a 73 ezer forint hiány származott... A marcali Járásbíróságon dr. Papp Tibor tanácsa na­gyobb értékben elkövetett sikkasztás bűntettéért Perla­kit tízhónapi szabadságvesz­tésre és 3000 forint pénzbün­tetésre ítélte. A bíróság a szabadságvesztést három év­re fölfüggesztette. Vajon miért bízták meg a bolt • vezetésével a százezer forint hiánnyal elszámoló üz­letvezető férjét, akinek szak- képzettsége és gyakorlata sem volt? A Marcali Járásbíróságon a közelmúltban csak nyolc, a Perlakiékéhoz hasonló ese­tet tárgyaltak. Valamennyi a máriai afesznál fordult elő. Mezei István Városkalauz mozgássérülteknek Különleges városkalauzt jelentetett meg a Mozgássé­rültek Fejér megyei Egyesü­lete. A 800 példányban ki­nyomtatott könyvecske Szé­kesfehérvár legfontosabb közintézményeit, legnagyobb (üzleteit ismerteti speciális szempontok alapján. Az ér­deklődő megtudhatja belőle például azt, hogy az intéz­mény előtt van-e parkoló­hely, az épületben van-e lift, milyen széles a bejára­ti ajtó, s hány lépcsőn lehet bejutni az intézménybe, vagy felmenni az egyes emele­tekre. A kézikönyvet az egyesületi tagok és a társ­egyesületek tagjai ingyen kézhezkaphatják. A kiad­ványt a Fejéi- megyei Ter­vező Iroda szakemberei szer­kesztették, s a Volán Nyom­da nyomdászai készítették el társadalmi munkában. UB nem ellenkezett: még közelebb lendült hozrzá. ösz- sze-vissza hajlongtak a köl­csönös egyensúlyvesztésben. Arcuk szinte összeért, így csúsztak hátra. Testük ott nyújtózott egymás mellett. Lili megcsókolta a fiú ar­cát, aztán kiszabadítva az egyik karját, beletévedt a fiú hajába is, akár az imént. Zihálva nevetett, de a sze­me elárulta, hogy élvezi ezt a heverést egymás mellett. A fiú bő rovidnadragban, mezítláb, kopott, izzadt, gyű­rött kis kávébarna ingben nyújtózkodott mellette; combját hozzá szorította a combjához, s aztán Lili fel- nyikkant a csodálkozástól, amint a fiú ráhemperedett. Erre igazán nem számított; már föl akart ülni, de a fiú ezzel a mozdulattal leigázta, tehetetlenül, ernyedten várta egy pillanatig, hogy mit csi­nál vele Nevicziky, de az csak várt mozdulatlanul. Lili szorosan átkulcsolta a dere­kát, szorította maga hoz ahogy csak bírta, aztán mint­ha megcsiklandozták volna a talpát, fel-felbuggya.nó han­gon, behunyt szemmel apró­kat sikkanigatott. Neviczky már tudta, hogy semmi asm lesz abból, amit eltervezett, amit a Kras-zna-parton látott a eigányasaejonnyal meg a termény fel vásárlóval, Lili csak játszik vele, s ezalatt Kerczák megkapálja a ká­posztát. Lassan lefordult a lányról, az pedig egyetlen lendülettel felült. Megigazí­totta a haját, leverte lábszá­ráról a földet. — Elfogadnálak öcsémnek — mondta kedvesen rá mo­solyogva. Nevicziky újabb rohamra szánta el magát: Lili hátá­hoz húzódott, s a hóna alatt előre tolta a kezét, tenyerét rászorította a mellére. Ujjai egyre följebb csúsztak, a nő nyaka megrándult, ernyed­ten hátradőlt, s hagyta, hadd szorongassák a mellét Fel­nyúlt a vállára hajló fiúért, és átölelte, a könyöke ott csúszkált a fiú rövid haján. A hátára fordult, felhúzta a lábát, többször megemelte a derekát, majd csendben, mi­közben az ajkát simogatta nyelvével, a mellénél kigom­bolta a ruháját — Na. mi lesz? — biztatta a fiút, és várt. Neviczky nézte az árpába» elnyúló asszonyt, és nem tud­ta, mit is kellene csinálnia. Lili már mindent meglett, igaz, még magán hagyta a bugyiját, amit neki kellene lehúznia róla, de hogy ezt hogyan i* kellene tennie, igazán nem jutott eszébe. Lili combja ott fénylik előtte; most már tényleg csak ra kellene feküdnie. Ta­lán eleg, ha csak rá fekszik, aztán a többi jön magától, ahogyan a te-rmenyfelvásár- ló csinált« a ciggnyasszony- nyal. Ra csúszott a lányra, akinek nyirkos, meleg comb­ja hozzányomódott az övé­hez, aztán tétován a dereká­hoz majd még lejjebb, a nő ágyékához nyúlt, ahol puha­ságot érzett, de hirtelen vég­leg elrepült minden bátorsá­ga. es hangtalanul lefordult • Liliről Halkan zizegtek az árpa ­kalászok. Lili, mintha m-i sem történt volna, felült, és megibocs a toa n megjegyezne. ' — Na látod. Minden zavar nélkül be- gomibolita a ruháját, rendbe szedte magat, és közben a szorgalmasan kapalgato Ketr- czákot figyelte. Nem volt a mozdulataiban semmi harag, semmi lenézee, játszadozás­nak fogta föl. A két könyökére támasz­kodó fiú mar megbánta, hogy a játékot elkezdte. Végteien keserűségéből Lili kérdésé lendítette ki: — Meg nem mondtad, hogy bal lábbal beie tudsz-e rúg­ná abba a nyavalyás labdá­ba .. . Na ml van, csak nem sírsz? — fordul* Nevczky- hez, aki zavarában kézfejé­vel törölgette a szemét. — Ne viccelj már! — borzolta meg újra a haját. — Arra felelj, hogy működik-e a bal lábad vagy nem működik?! — Működik — bólintott rá a fiú. — Es a barátodnak ? — Annak is — motyogta Neviczky, de a kezét csak nem vette el a szemétől, az arcáról, s most igazán úgy érezte, hogy tényleg meg tudná csinálni Lilivel azt, amit a termény fel vásárló az­zal a hatalmas asszonnyal a K ragozna-parton. Már moz­dult, hogy újra átölelje, am, - kor Lili feltérdelt a földön, majd könnyedén fölállt 13. — Hagyd abba! — kiáltott oda Lili Kerczáknák. — Ele­get kapáltál! Úgysem fogok én már ebből a káposztából enni. Gyerünk a torkolathoz, hadd lássam, milyen ügyesek vagytok — indítványozta, — Te hol laksz? — kér­dezte Neviczky.-*• A Szamoson túl — mu­tatott Lili a folyó félé. — Már rég elmehettünk volna. Vissza a városba, de az apám mindenáron itt «kart maradni. Én kapálhatom a káposztát, 6 meg járkál az udvaron, és vezényszavakat kiabál... (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom