Somogyi Néplap, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-17 / 90. szám

Ki marad a ringben? Még aznap elviszik az autót Az Autófenntartó Ipari Tröszt — ismertebb nevén: Afit — 1982. december 31- ép - megszűnt. Négy pesti, nyolc vidéki autójavító vál­lalat és három alkatrészgyár tartozott a tröszthöz. Kez­detben 7 200 dolgozójuk volt, a megszüntetés pillanatában 20 400. A hetvenes években sok milliárd forint, vándo­rolt az államkasszából a szolgáltató ágazatokba. In-' dokoltá tette ezt a rohamo­san gyarapodó s~p-nélygén- kocsipark. (Egymillió autó talált gazdara.) Ebben az időszakban sorra épültek or­szágszerte a szervizek, s jó­részt a tröszt fennhatósága alá kerültek. Az Afit a la­kossági autójavítást csak veszteséggel tudta végezni, nyereséget a haszongépjár­mű-javítás hozott. A meg­osztott, nagy területen mű­ködő nagyüzem egységei vál­tozó hatókonyságúak voltak. Ez év első napján har­minckilenc tanácsi kisválla­lat, tizenkilenc leányvállalat vált önállóan gazdálkodó egységgé. A számozott autó­javító vállalatok közvetlenül minisztériumi irányítás alá kerültek. A titkárnő asztalán szo­katlanul fe­hérek a pecsétek fogantyúi, még nem barnította meg őket az idő. Kibontották a nyomdából érkezett csoma­gokat, az írógépbe új cégjel­zéses papírt fűznek, rajta a fejléc: „Kaposvári Autójaví­tó Kisvállalat”. A párnázott ajtón kicserélték a feliratot, „üzemvezető” helyett most azt írták ki: „igazgató”. Zsoldos Sándorral — a régi­ói vezetővel — beszélget­tünk. — Az átszervezés célja a minőség javítása. Megfelelő nyereséget kell elérnünk, magunkat kell eltartani. Nincs „nagybácsi”! Környe­zetünkben sokan végeznek Ilyen munkát (a ktsz-ek, a Volán-szerviz, a gazdasági társulások); kialakul a piaci verseny. Kecskeméti Zoltán műsza­ki vezető: Versenytársaknak még itt vannak a maszekok és a kontárok is. Véleményem szerint „rr^ásodik műszak­ban” nem lehet olyan jó munkát végezni, mint főál­lásban; az ember teljesítő- képessége véges. — A munka nem válto­zott. Azt kell csinálnunk, amit eddig — mondta az igazgató. — Jó szívvel gon­dolunk vissza az Afitra. Gazdasági. szakmai szem­pontból jó közösség volt. Az új helyzetben létszámunk a régi maradt, de számviteli, pénzügyi feladatokat is el kell látnunk. Január elsején 11 500 fo­rint tőkével indult a kisvál­lalat. A felügyeleti szervtől, a tanácstól másfélmillió ka­matmentes hitelt kaptak. A kaposvári termelő kisválla­lat kapacitásának egyelőre csak harminc százalékát for­dítja a lakossági igények ki­elégítésére; 1985 végére el kell érniük az ötvenegy szá­zalékos arányt. Feladatkö­rüket az eddi­gi gyakorlat mivel a von- üzemelő sze­mélygépkocsik javítását a korszerűbb, erre specializáló­dott szervizek végzik, s azok­nak a munkája iránt az utóbbi években nagyobb volt a megrendelők bizalma. A kaposváriak főleg teherautó­javítást és felújítást csinál­nak. Az egész országra ki­terjedő feladatuk az Ifa tí­pusú teherautók, pótkocsik javítása. Évente húszegyné­hány vállalattal kötnek szer­ződést. — Azok maradtak, akik elégedettek voltak velünk — folytatta Zsoldos Sándor. — Hetvennyolcban szakosod­tunk erre a típusra. Ifából nagyon sok van az ország­ban, s az alkatrészellátást is könnyebb megoldani egy­fajta gépjárműhöz. Sárga alapra festett feke­te betűk — a jellegzetes Afit felirat lekerült a Vár utcai homlokzatról. A táblát — talán egy majdani szolgálta­tóipari múzeum számára — eltették. Tavaly 902 ezer fo­rint nyereséget terveztek, s ennek a felét sem érték el Az okok között van, hogy a felújítási költségek magasak voltak. Sok pénzt elvitt az előre nem látható — nem tervezhető — gyakori csőtö­rés, az épületfelújítás. Üze­mük szerény; húsz éve épült, eredetileg más céllal. — Nem tudjuk biztosítani a folyamatosságot a javítá­soknál — sorolta a régi gon­dokat az igazgató. — Szétta­golt, korszerűtlen üzemben a szalagszerű javításnak nincs meg a feltétele. Az idén egymillió- százti zenhét­ezer torint nyereséget ter­veztek. Az év első két hó­napjának forgalma alapján a tervet teljesíthetőnek ítélik meg: bevételük — munka- és anyagdíj nélkül — 362 ezer forint volt. Lehetőség lesz majd fényezőműhely ki­alakítására, a balesetveszé­lyes padozat cseréjére, az el­használódott épület javítá­sára. — önállóak vagyunk — mondta a műszaki vezető —; az első hónapok azt mutat­ják: jól gazdálkodunk. Szem­léleti változásra van szük­ség, hiszen rajtunk csapódik le minden. Naponta, a két műszakban üzemelő kisvállalat, száz­negyven emberrel száz autó javítását végzi el. A sze­mélygépkocsik szervize egy órát vesz igénybe. Tavaly vezették be a gyorsjavító szolgálatot: a szerelők ve­szik át az autókat, javítják, meózzák és elszámolják a munkát. A követelmény: a panaszmentes munkavég­zés. Amelyik szerelőnek ez nem megy, felelősségre von­ják, s többet nem végezhet ilyen feladatot — A személygépkocsik al­katrészellátása most megfe­lelő — zárta a beszélgetést az igazgató. — A jövőt il­letően borúlátóbb vagyok: a külföldi partnerok nagyon kevés megrendelést igazol­tak vissza. f Kőszegi Lajos Új címke flz örökség alakította ki, záskörzetben ft jövő SOMOGYI KRÓNIKÁJA A héten az érdeklődés kö­zéppontjában belpolitikai életünk fontos eseménye, a Központi Bizottság ülése állt. \ A XII. kongresszus óta vég­zett munkáról a párt felada­tairól tegnap megjelent ha­tározat irányt mutat szocia­lista építőmunkánkhoz. A kongresszus határozatainak végrehajtása, a VI. ötéves terv teljesítése az eddiginél nagyobb erőfeszítést, célratörőbb, jobb munkát kí­ván. „Gazdasági problémáink megoldása, a szocialista épi- tömunka eredményes folyta­tása mindenekelőtt a terme­lésben dől el.” Megyénk dol­gozói tudatában vannak en­nek a követelménynek; ipa­ri, mezőgazdasági üzemeink, intézményeink szocialista brigádjainak ezrei ennek szellemében határozták meg idei céljaikat s készülnek a mozgalom rangos eseményé­re, a szocialistabrigád-veze- tők májusi országos tanács­kozására. Az első negyedévi teljesít­mények értékelése jelentett munkát a héten a megye ipari üzemeiben, szövetkeze­teiben; az eredmények pon­tos ismerete elengedhetetlen a mostani bérrendezésekhez. Alapvető — utal erre a ha­tározat is —, hogy nagyobb összhang legyen a dolgozók keresete, a végzett munka mennyisége, minősége és eredményessége között. Most van mód arra, hogy a vál­lalati vezetők differenciáltan, az eddiginél jobban ismer­jék ei • kiemelkedő telje­sítményt pyújtó szellemi és fizikai dolgozók munkáját. A mezőgazdasági üzemek­ben — a termelés sajátossá­gai miatt — az iparhoz ha­sonló negyedévi értékelés nem végezhető. Jó néhány tekintetben azonban itt is elengedhetetlen az időará­nyos mérleg. Gondolunk pél­dául az első negyedévre ter­vezett hízóállat- és állatiter- mék-értékesítés alakulására, az első negyedévben végzett munkák és kifizetett bérek összhangjára, a termelést bővítő felújítások és rekonstrukciók ütemes elvégzésére — és le­hetne sorolni még. Ebben az ágazatban is jó néhány mér­hető, a továbbiakra nézve útmutató tanulság van. Amennyire fontos ezeknek az elemzése, legalább annyi­ra döntő a holnapot szolgá­ló, időszerű munkák végzé­se. A szeszélyes, a hét köze­pén szinte téliesre forduló idő visszavetette és fékezte a lendületes munkát. A szá­mítások ellenére nem sike­rült még elvetni a cukorré­pát, az erős szél miatt von- tatottabb volt a gabonák vegyszerezése és a tervezett­hez képest „csúszik” a bur­gonya ültetése, a kukorica vetése. Ahogy a növényter­melésben, az állattenyésztés­ben is a fő cél a minőség javítása, a költségtakarékos­ság, a gazdaságosság javítá­sa. Az ország minden részé­ből ezért gyűlt össze Bar­cson a héten népes szakem­bergárda. A Taurina Szar­rasrparha-tenyésztő Közös Vállalat szervezésében a da­rányi kerületben épített ezer­húsz férőhelyes tehenészeti telep üzemelését tanulmá­nyozták. Mindössze tizenhat hónap alatt készült el saját kivitelezésben az ötvenhat­millió forintos telep, s a gazdaságosságát mutatja, hogy az egy tehénre jutó be­ruházás költség az országos átlagnál jóval kisebb, ötven­ötezer forint. A kedvező tapasztalatok a feladatok eredményesebb el­végzéséhez nyújthatnak se­gítséget — éppúgy, mint a héten a kőbányai vásárvá­rosban megnyílt négy tava­szi szakkiállítás. Megyénk több üzeme is bemutatkozik itt gyártmányaival. Egészhetes rendezvényso­rozatnak adott otthont a héten fejlődő, melegvizes für­dőnk, Igái. Az ember és a természet védelme szorosan összefügg, s az ez­zel kapcsolatos sokrétű fel­adatot, az igali tapasztalato­kat és terveket tanulmányoz­ták a különböző rendezvé­nyeken. Itt tartották meg a fásítási hónap ünnepélyes megyei megnyitóját is. E nagyszerű társadalmi meg­mozdulást hozó akció egyben a közelgő nyár csalhatatlan jele is. Nagy körültekintés­sel készül rá az idegenfor galomban érintett minden szerv a Balaton partján — fontos része ennek a mun­kának a Siófokon holnap kezdődő lomtalanítási akció. Vörös Márta Alkatrészraktár — társulásban Az alkatrészellátás javítá­sára tavaly hét nagyüzem: a tótújfalui, a barcsi, a babó- csai, a görgetegi, a rinyaúj- népi, a homokszentgyörgyi meg a vízvári termelőszövet­kezet anyag- és alkatrészbe- szerzö társaságot alakított A társulás gazdája a barcsi Vö­rös Csillag Tsz lett Ebben a nagyüzemben kapott he­lyet a közös raktár: Viktor - pusztán egy régi, kihaszná­latlan istállót újítottak föl, s több mint négyszázezer fo­rintért rendezték be. Az év elején kezdték itt gyűjteni a társult üzemekből az alkat­részeket. A gazdaságok ed­dig több mint másfélmillió forint értékű anyagot adtak Elsősorban a kertbarátok érdekében tartja nyi tva szombaton is szentjakabi gazdaboltját a kaposvári áfész. Ara vevőt alig-alig látni. Gergely József boltver zetó bizony, igencsak unat­kozik. — A legforgalmasabb na­punk a kedd; e héten is hatvanezer forint forgalom­mal zártam. De volt olyan keddi nap, hogy száznégy­ezer forint volt a bevéte­lünk. Jól felkészültünk vető­maggal, 27 ezer 400 tasakkal szereztünk be. Sajnos, sok megmaradt. Egyébként már­ciust kiemelkedő eredmény - nyel zártuk: a múlt évinél csaknem százötvenezer fo­rinttal többet, ötszáznegy­venhétezer forint értékű árut adtunk el. Növényvédő szerek széles választékát kínálják — hat­százezer forintos készletük van —; aztán kapát, ásót. szerszámnyeleket, a szőlőtu­lajdonosoknak prést, sót még kötőféket is a lovas gazdák­nak. — Lucernamagot kérek — tér be egy vevő. A válasz: sajnos, a megrendeltnek alig tíz százalékát kapták meg. így nem tudnak adni. Jól felkészült kereskedő, s a kü­át, az Agroker pedig — szer­ződés szerint — hárommillió forint értékűt. A közös raktárban sok meg az üres polc, ám az év végére hét-nyolcmillió forint értékű lesz a készletük. Áp­rilis elején kezdték az áru­sítást. Szili György raktárve­zető elmondta: a vártnál nagyobb az érdeklődés, nem­csak a tagszövetkezetek, ha­nem kívülállók is fölkeresik őket. Jó ötlet volt e raktár létrehozása: jelentős fuvar- költségtől mentesülnek így az üzemek, nem is beszélve arról, hogy egy-egy meghibá­sodás esetén egy—másfél óra alatt beszerezhetik a csere­alkatrészt. lönleges áruösszetételű üz­lethez megfelelő szakisme­rete is van a boltvezetőnek. Egyik vásárló arról érdeklő­dik, hogy peronoszpóra ellen melyik a leghatásosabb szer, s ő azonnal mondja. Azit is, hogy a curzate növenyvédő- szennek milyen előnyei van­nak. A szomszédos szövetkezet i faiskolában Kasza Istvánnal beszélgetünk. Ősztől árulják itt a csemetéket, s a tavaszi megnyitástól kezdve a ked­vezményes árú szőlőoltvá- nyokat is. — Legtöbben a piros bor­szőlőoltványt, az oportót és a ké1''-síkost keresték — ondja. — Sokan vitték a zalag> .ügyét (most már csak ebből van), a saszlát, s a korán érő csemegeszőlő-faj­tákat is keresték. A cseme­tékből — több kellene — fő­ként a cseresznyét, a pándi meggyet,' a kajszi-, és a franciabarackot. Akadtak, akik szelídgesz­ten ye-csemetet szerettek volnál, vásárolni, sajnos nem tudták őket kiszolgálni. Az elmúlt hónapokban összesen csaknem egymillió forint ér­tékű oltványt es csemetét ad­tak el. A raktárban wrdmlőssze négyén dolgoznak. Az ápri­lis elsejei nyitástól tizenket­tedikéig több mint mazfÄ- milíió forint értékű anyagot, alkatrészt értékesítettek. Intézkedések a Balaton védelmére A Balaton vizének további minőségromlását megakadá­lyozni — amit a Miniszterta­nács március 3-i határozatá­ban előirt — csakis átgondolt intézkedésekkel lehet. A Ba­latoni Intéző Bizottság és a Magyar Tudományos Akadé­mia közreműködésével össze­hangolt tervek szerint szá­mos beruházás szolgálja ezt a célt — mar az idén. Meg­kezdik például a baiaton- akarattyai szennyvízelveze­tő rendszer építését. Az it­ten/ telepről a Séd patakba vezetik a tisztított szennyvi­zet. Ezeket a munkákat kö­veti a fonyód—boglárlellei két rendszerrel kiegészül az szennyvízátemelő építése. E a lánc, amelynek révén a legkritikusabb körzetekből 1985-ig más vízgyűjtő terü­letre juttatják a tisztított szennyvizeknek több mint a felét. A tó más körzeteiben kló­rozókkal látják el a szenny­víztelepeket ; Tihanyban és Badacsonyban már elkészül­tek ezek, s a szezon kezdeté­re befejezik a munkát Ta­polcán, Hévízen és Balaton­györökön is. Ezenkívül fosz- fortalanító telepek épülnek az idén — a már működő balatonfüredi és balaton- akarattyai telepen kívül — Tapolcán, Balatongyörökön, Hévízen és Balatonkeresztú- ron, s jövőre fölépül a rév­fülöpi, a keszthelyi és a ba- laton herényi foszfortalanító telep. A tó vízgyűjtő körzetében huszonegy olyan állattartó telepet jelöltek meg, amely veszélyes lehet a Balaton vi­zére. E telepek közül néhá­nyat hamarosan fölszámol­nak a gazdaságok, többsé­gükben pedig technológiai módosítást hajtanak végre. Üj módszereket alkalmaz­nak a tó védelmében az északi part szőlőtermelő gaz­daságai. A Badacsonyi Álla­mi Gazdaság már korábban bevezetett eljárását átvéve, a badacsonyi szőlő- és bor- termelési rendszer vala­mennyi taggazdaságóban gyepesítettek, megkötötték a talajt a meredek hegyoldala­kon, s rátértek a mélymű­trágyázásra. A környezet ol­talmát szem előtt tartva, la­boratóriumi vizsgálatokra alapozva, csak a legszüksé­gesebb esetben használnak növényvédő szereket. SOMOGYI NÉPLAP Szombat a gazdaboltban Kevés vásárló, bő választék

Next

/
Oldalképek
Tartalom