Somogyi Néplap, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-01 / 77. szám

Közép-európai haderöcsökkentés Javaslatra várva Nullából mennyi a mennyi? A Reagan-kormány lépés- kényszere — kommentálják a sakk nyelvét kölcsönveve az amerikai elnök szerdai beszédét. Reagan, miután a múlt héten nagy vihart ka­vart az űrbe telepítendő ra­kétavédelmi rendszerek ré­mének felidézésével, most uj húrokat fogott az ameri­kai politika hangszerén. S hogy ez mennyire a kény­szer eredménye, azt az első sajtóvisszhangok egyebek között abban látták, hogy az új bejelentés Washington­ban merőben szokatlan idő­ben, a délutáni órákban tör­tént. Az időeltolódásra fi­gyelve a Fehér Házban nyil­ván döntőnek tartották, hogy a hír az esti tévéhíradók es hírek csatornáin rögtön szét­fusson Európában. Tehát az „euroraketák új kompro­misszuma”, amit Amerika jó egy évig makacsul tartott nullaváltozata helyett most ajánl, nyilvánvalóan minde­nekelőtt Európának szánt megnyugtatás. Nos, ennek fényében ter­mészetes, hogy a legelső kérdés az új ajanlat kapcson csak egy lehet: miben jelent változást az eddigiekhez ké­pest az, amit Reagan java­solt? Mivel az elnök csak annyit mondott, hogy kor­mánya hajlandó lényegesen csökkenteni az Európába te­lepítendő Pershingek és cir­kálórakéták számát, s elhall­gatta, hogy vajon mennyire is gondol, kétféle következ- tetes is logikusnak látszik. Egyrészt lehet, hogy ez va­lóban rugalmasabb tárgya­lási hajlamot takar, másrészt viszont, elképzelhető, hogy a valódi szándékokat szándé­kosan ködösítette az elnöki bejelentés. Az eddigi reagani politikát ismerve ez utóbbi tűnik valószínűbbnek. Ettől függetlenül azonban mindenképpen fontos, hogy Washington végre hajlandó volt, legalábbis szavakban, szakítani a nullaváltozattal. Hogy mekkora lépés lehet ebből a mozdulatból, az ké­sőbb derül ki. Az azonban mar most nyilvánvaló, hogy az amerikai ajánlat az „eu- rotelepités” csökkentését és nem elhagyását fogalmazta meg. Ez is kényszerkompro­misszum, biztosra vehető: újabb engedményt Washing­ton aligha tesz. Amiből kö­vetkezik, hogy az amerikai rakéták egy részét telepíteni fogják Európában. S mivel ez stratégiai fenyegetés a Szovjetunió számára, nyil­vánvalóan befolyásolja a két nagyhatalom fegyverzeteiről folytatott más tárgyalásokat is. A. K. Május közepéig elnapolták a bécsi, közép-európai fegy­veres erők [és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről fo­lyó tárgyalásokat. A szünet előtti záróülésen csütörtökön felszólalt Vale­rian Mihajlov nagykövet, a szovjet küldöttség vezetője és kijelentette: a tárgyalá­sok most véget ért szaka­szában a szocialista orszá­gok újabb jelentős kezde­Mintegy 200 somozista el­lenforradalmár van még Matagalpa nicaraguai tarto­mányban — jelentették be Managuában. Az ellenforra­dalmárokat a sandinista hadsereg alakulatai körül­zárták, a lakosság védelme érdekében több települést katonailag megerősítettek. Sergio Ramirez Mercado, a nicaraguai kormányzó ta­nács tagja cáfolta azokat a híreket, hogy jelentősebb ka­FöSdrengés Kolumbiában Nagy erejű földrengés ráz­ta meg tegnap a délnyugat­kolumbiai Popayán városát és környékét. Az első hírek szerint legalább ötvenen meghaltak, más jelentések több mint száz áldozatról tudnak. ményezéseket tettek, reális lehetőséget teremtve arra. hogy már a közeljövőben megkezdjék a közép-európai katonai szembenállás szint­jének csökkentését. Mihajlov felszólította a nyugati részvevőket: ele­mezzék a bécsi tárgyaláso­kon kialakult helyzetet és adjanak építő jellegű választ a szocialista országok javas­lataira tonai összecsapások lettek volna az ország északi ré­szén. A nicaraguai ellenfor­radalmárok hondurasi te­rületen működő rádióadója közölte, hogy „a felkelők el­foglaltak két települést és jelentős veszteségeket okoz­tak a sandinista hadsereg­nek”. A nicaraguai- politikus új­ságírók kérdésére válaszolva elmondta azt is, hogy Nica­ragua nem szándékozik az ellene elkövetett hondurasi —amerikai agresszió miatt felfüggeszteni adósságainak törlesztését. Az ország foly­tatni kívánja adósságainak visszafizetését, de „ehhez szüksége van a nemzetközi pénzügyi szervezetek segítő­készségére is” — tette hoz­zá. Honduras tiltakozó jegy­zéket juttatott el Nicaraguá­nak a sandinista hadsereg alakulatainak hondurasi te­rületre történt "állítólagos betörése miatt. Nicaragua hondurasi ügyvivője nyilat­kozatában visszautasította a hondurasi vádat és kijelen­tette: „Nicaragua semmilyen ellenséges lépést nem tesz Honduras ellen, legkevésbé katonai téren”. Feszültség Nabluszban Izraeli járőr a megszállt Ciszjordániában. NaMusz városá­ban, ahol az elmúlt napokban heves tüntetések zajlottak le Körülzárták a hondurasi ellenforradalmárokat KÖZÖS KÖZLEMÉNY Petar Sztambolicsnak, a JSZSZK Elnöksége elnökének magyarországi látogatásáról Losonczi Pálmák, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívá­sára Petar Sztambolics, a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság Elnökségé­nek elnöke március 29. és 31. között hivatalos, baráti láto­gatást tett Magyarországon. A látogatás során Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága első titkára fogadta Petar Sztambolicsot és szívé­lyes, baráti légkörben meg­beszélést folytatott vele a két országot kölcsönösen ér­deklő kérdésekről. Lo&onczi Pál és Petar Sztambolics a tárgyalásokon áttekintette a Magyar Nép- köztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság sokoldalú kapcsola­tainak helyzetét, az együtt­működés fejlesztésének lehe­tőségeit és véleményt cseréit a nemzetközi helyzet idősze­rű kérdéseiről. A két elnök tájékoztatta egymást orszá­gaik szocialista epítóműnká- janak eredményeiről, társa­dalmi-gazdasági fejlődéséről. A két elnök tárgyalásain részt vett: magyár részről Púja Frigyes külügyminisz­ter, Hetényi István pénzügy- miniszter, a magyar—jugo­szláv gazdasági együttműkö­dési bizottság magyar tago­zatának elnöke, Simon Pál, Magyarország belgrádi nagy­követe; jugoszláv részről Lazar Mojszov külügymi­niszter, Nedeljko Mandtcs, a szövetségi végrehajtó tanács tagja, a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság jugoszláv tagozatá­nak elnöke és Milan Veres Jugoszlávia budapesti nagy­követe. " "Ä két" elnök megelégedés­sel állapította meg, hogy a közös erőfeszítések eredmé­nyeként a két baráti szocia­lista ország jószomszédi vi­szonya politikai, gazdasági, kulturális együttműködése , gyümölcsözően fejlődik. A felek újból megerősítet­ték, hogy a magyar—jugo­szláv kapcsolatok a szuvere­nitás, a területi integritás, a függetlenség, az egyenjogú­ság, a belügyekbe Való be nem avatkozás elveid, a szo­cializmus -építésének közös céljain, a két ország belső fejlődésében és nemzetközi helyzetében meglevő különb­ségek kölcsönös figyelembe vételén alapulnak. Ezek az elvek — amelyeket Kádár János és Joszip Broz Tito találkozóin dolgozták ki és erősítettek meg — megbíz­ható alapul szolgálnak a ma­gyar—jugoszláv együttmű­ködés kölcsönösen előnyös, sokoldalú fejlődéséhez, a ba­rátság és a bizalom erősíté­séhez a két ország népei kö­zött. Megerősítették szilárd el­határozásukat, hogy ezeken a tartós alapokon folytatják a kapcsolatok erősítését Ma­gyarország és Jugoszlávia között, és újabb erőfeszíté­seket tesznek a kölcsönösen előnyös kétoldalú, együttmű­ködés fejlesztésére. Megelégedéssel állapították meg, hogy egyre gazdagodik a közvetlen együttműködés a Magyar Népköztársaság és Jugoszlávia Szocialista köz­társaságai, tartományai, va­lamint a két ország határ­menti területei és testvérvá­rosai között. Hangsúlyozták a két ország lakossága köz­vetlen kapcsolatainak fon­tosságát is. A felek kedvezően értékel­ték a gazdasági együttmű­ködés eredményeit, a ki­egyensúlyozott árucserefor­galom növekedését. Elisme­rően szóltak azokról az erő­feszítésekről, amelyeket a két ország kormánya, a ma­gyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság és más gazdasági intézmények tettek ezért Rámutattak ar­ra, hogy további erőfeszíté­seket kell tenni a gazdasá­gi együttműködés új és fej­lettebb formáinak, a terme­lési kooperáció újabb lehető­ségeinek feltárásáért, az or­szágai nk szomszédságából fakadó előnyök jobb kihasz­nálásáért, a határmenti gaz­dasági együttműködés és árucsere fejlesztéséért A két fél egyetértett abban, hogy a magyar—jugoszláv kulturális, tudományos* ok­tatási együttműködés ered­ményesen fejlődik és jól szolgálja a két ország népei­nek közös érdekeit Készsé­güket fejezték ki, hogy e területeken előmozdítják és bővítik az együttműködést Hangsúlyozták, hogy a kul­turális együttműködési ve­gyesbizottság fontos szerepet tölt be az együttműködés megvalósításában. Mindkét elnök hangsú­lyozta, hogy fontosnak tart­ja a Magyar Népköztársa­ságban élő szerb, horvát, szlovén* illetve a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaságban élő magyar nemzetiség kiegyensúlyozott helyzetét es sokoldalú fejlő­dése valamennyi társadalmi- - gazdasági, kulturális-műve­lődési és más feltételének biztosítását. Kedvezőnek •értékelték; hogy'a két or­szág jószomszédi kapcsolatá­nak fejlesztésében a nemze­tiségek a híd szerepét töl/tik be. Aláhúzták, hogy orszá­gaik elvi álláspontja a nem­zetiségi kérdésben a két or­szág népei barátsága erősíté­sének fontos eleme. A felek ebben a szellemben tovább munkálkodnak a nemzetisé­gek sokoldalú igényeinek minél teljesebb kielégítésé­ért. * Losonczi Pál és Petar Sztambolics beható véie- ' ménycserét folytatott az idő­szerű nemzetközi kérdések­ről, különös figyelmet ' for­dítva a nemzetközi feszült­ség enyhítését, a békét és a nemzetközi biztonságot, az államok egyenjogú, kölcsö­nösen előnyös együttműködé­sének fejlesztését szolgáló erőfeszítésekre. A két fél aggodalmát fe­jezte ki a mostani bonyo­lult nemzetközi helyzet mi­att, amely feszültségekkel terhes. Rámutattak arra, hogy a fegyverkezési hajsza a legsúlyosabb veszély a vi­lág békéjére és biztonságá­ra, az országoknak a békés egymás mellett élés elvén alapuló együttműködésére. A meglévő válsággócok ki­terjednek és újabbak kelet­keznek. A népeknek a világ különböző részein még mindig harcolniuk kell a gyarmatosítás, az újragyar­ms tosítás, a fajgyűlölet és apartheid különböző formái el len, a felszabadulásért és a függetlenségért. Kifejezték meggyőződésü­ket, hogy minden erőfeszí­tést meg kell tenni a fegy­verkezési verseny gyors meg­fékezéséért, a tényleges le­szerelésre irányuló intézke­dések kidolgozásáért és vég­rehajtásáért. Szükségesnek tartják, hogy előrehaladást érjenek el minden leszerelé­si tárgyaláson. Támogatnak valamennyi olyan konkrét javaslatot és kezdeménye­zést, amely a tényleges le­szerelési tárgyalásokhoz ve­zet. Az európai helyzetről foly­tatott eszmecsere során a fe­lek nagy jelentőséget tulaj­donítottak az európai biz­tonság és együttműködés el­mélyítésének, a helsinki zá­róokmánynak, melynek kö­vetkezetes és maradéktalan érvényesítése megkülönböz­tetett fontosságú valamennyi európai ország és nép lét­érdeke szempontjából. A két fél azt várja, hogy a madridi találkozón tartal­mas, kiegyensúlyozott zá­ródokumentumot fogadnak eb amely magában foglalja az európai bizalommal, biz- tonságerősitő intézkedések­kel és a leszereléssel foglal­kozó konferencia összehívá­sáról szóló határozatot is. Hangoztatták, hogy orszá­gaink minden tőlük telhetőt megtesznek a madridi talál­kozó mielőbbi sikeres befe­jezése érdekében. A két elnök hangsúlyozta, hogy a világ különböző pontjain levő válsággócok súlyosan fenyegetik a világ­békét és azokat tárgyalások útján, az ENSZ-alapokma- nya elvei alapján kell meg­oldani. A felek kifejezték teljes szolidaritásukat a nemzett és társadalmi felszabadulásért küzdő mozgalmakkal. Megállapították, hogy az el nem kötelezett mozga­lom jelentős tényezője a nemzetközi életnek, és nagy­ban hozzájárul a békéért, a biztonságért, a feszültség enyhítéséért, a gyarmatosító és újragyarmatosító elnyo­más ellen vívott küzdelem­hez, valamint az egyenjogú nemzeti kapcsolatok megte­remtéséhez. A mozgalom kö­zelmúltban, Üj-Delhiben tar­tott VII. csúcskonferenciája a nemzetközi élet fontos ese­ménye volt A két elnök megelégedés­sel állapította meg, hogy tárgyalásaik eredményei hozzájárultak a Magyar Népköztársaság és a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság együttműködé­sének és jószomszédi viszo­nyának elmélyítéséhez, a béke és biztonság erősítésé­hez. Petar Sztambolics, a Ju­goszláv Szocialista Szövetsé­gi Köztársaság elnökségének elnöke jugoszláviai hivata­los, baráti látogatásra hívta meg Losonczi Pált, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökét, aki a meghívást köszönettel elfo­gadta. A Kaposvári Cukorgyár felvesz 3 férfit nehéz fizikai munkára, cukorrakodói munkakörbe. Jelentkezés a munka­ügyi osztályon. (222150) PÁLYÁZAII FELHÍVÁS! PIACKUTATÓ, reklám—propaganda előadói munkakör betöltésére egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkezők jelentkezését várjuk. Pá­lyázatokat a Somogy megyei Iparcikk-kiske­reskedelmi Vállalat sze­mélyzeti vezetőjéhez, 7400 Kaposvár, Ady E. u. 2. szám alá kérjük be­küldeni. (80561) A Somogy megyei Beruházási Vállalat fölvételre keres beruházások előkészítési, szervezési, lebonyolítási tevékenységének végzésére EGY MAGASÉPÍTŐ, . EGY ÉPÜLETGÉPÉSZ felső fokú végzettséggel és legalább öt év gyakorlattal rendelkező SZAKEMBERT. Jelentkezés: a személyzeti előadónál, Kaposvár, Németh István fasor 2. (80537) Az angliai Greenham Common légibázisnál tüntetés volt a tervezett rakétatelepítés ellen , (Teleíotó — AP—MTI—KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom