Somogyi Néplap, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-01 / 77. szám

A politika teoretikusa Az elmélet kibontakozása Késik a munka a sándortelepi strandon Nem jött a kő, javították a gépeket xAz 1848-as forradalmi periódusig — sőt bizonyos vonatkozásban annak idősza­kában is — a, nagy francia forradalom adja Marx szá­mára az állam- és forrada­lomelméleti példát. Marx 1843 óta tervezi és más ten­nivalók kényszere alatt újra meg újra elhalasztja a fran­cia forradalom történetének feldolgozását, vagyis a poli­tika már említett „kritiká­ját” elsősorban történeti és nem logikai megközelítés­ben akarta megadni. En­gels azt írja 1895-ben 1848- as álláspontjukról: „Mikor a februári forradalom ki­tört, a forradalmi mozgal­mak feltételeiről és lefolyá­sáról alkotott elképzelésein­ket illetően mindnyájan az addigi történelmi tapaszta­latnak, nevezetesen a fran­ciaországinak igézete alatt álltunk.” Előtérben az aktív állam A marxi politikaelmélet mindvégig „franciául”, s a gazdaságelmélet mindvégig „angolul” íródott, ami kihat az egész életműre, megadja annak lehetőségeit és kor­látáit, s csak az idős Engels tud ezen érdemben túllépni a bismarckizmus elemzésé­vel a „német” államelmélet felé. Az állam visszahatá­sa, gazdaság és politika ösz- szefonódása így jórészt nem került bele a marxi életmű horizontjába, pedig a XIX. század végétől — ahogy En­gels már észlelte és Lenin kiindulópontnak tekintette — ez vált alapvető tenden­ciává. Az 1848-as forradal­mi periódus ugyanakkor túl­lépés is a nagy francia for­radalom adta példán; ezért előtérbe került az állam ak­tív szerepe a társadalmi vi­szonyok formálásában. Ék­től kezdve aztán az 1848-as forradalmak nyertek példa­alkotó jelentőséget, egészen a párizsi kommün (és a bo- napartizmus válsága) friss világtörténelmi tapasztala­taié. Mindenesetre markáns koncepciókülönbség van a Német ideológia „szolgáló állama” és az 1848-as for­radalmi periódus koncep­ciója között E forradalmi periódus művei az államot a maga viszonylagos önálló­ságában és aktivitásában mutatták be, amely a saját belső logikája szerint vesz részt a társadalmi életben s amelyben különös jelentősé­get nyer a végrehajtó hata­lom önállósága. Kivételesből általános A bonapartizmus megjele­nése a marxi koncepcióban hosszú erjedési folyamatot indított meg. A bonapartiz- must először Marx és En­gels is „kivételes”, térben es időben átmeneti jelen­ségként kezelte, majd mind­jobban általánosították, vagyis térben és időben ki­terjesztették. Mindenekelőtt a bismarckizmus formájá­ban a német fejlődésre vo­natkoztatták, de már ez is olyan termékeny kiindu­lópontnak bizonyult, hogy kiderült: az angol kivételé­vel valamennyi európai pol­gári és „félpolgári” állam ennek variációja. Kiderült továbbá, hogy maga - az an­gol sem egy közvetlen pol­gári állami-politikai ural­mi forma. Mindez mesz- szemenőkig alkalmat adott nemcsak az osztályuralom és államhatalom, hanem az állam- és kormányhatalofn differenciált elemzésére, a pártok és osztályok viszo­nyának árnyalt megközelíté­sére, sót az osztályok és az állam szintjén egyaránt a gazdasági és politikai hata­lom szintjeinek és formái­nak megkülönböztetésére. A bonapartizmus a kivételes forma helyett az általántís formának bizonyult. A munkásmozgalom apá­lya az ötvenes években és a vele járó újabb „dolgozó­szobába való visszavonulás” megteremtette nemcsak a gazdaságelméleti, hanem a szélesebb társadalomelmé­leti összegezés lehetőségét is. Realizálásához katalizá­torként egy újabb forra­dalmi folyamat beindulásá­nak reménysége szolgált az ötvenes évek végén, így jött létre a Grundrisse, s vele A töke úgynevezett hatkötetes tervezete. Ez vi­lágosan jelzi a marxi poli­tikaelméleti szintézis körvo­nalait. Üjólag a gazdaság hatása került előtérbe, újó­lag megjelenik „a polgári társadalom összefoglalása az állam formájában”, az ál­lam funkciója, „befelé” és „kifelé”, de most már az egyes részek szerves egysé­gére építve. Olyan társada­lomelméleti rendszer kerül fölvázolásra, amelynek íve a tőke egyszerű fogalmától a világpiac és világválság totalitásáig feszül s amely­ben az állam közvetít a nemzeti és nemzetközi szin­tek között. Ugyanakkor ez a rendszer világtörténelmi- leg bontakozik ki, vagyis a világpiac kezdettől fogva je­len van, tehát „bábáskodik” a tőkés gazdaság és állam születésénél, de tulajdonkép­pen a folyamat végpontja és összefoglalása. Erre a társadalomelméleti rend­szerre alkalmazza Marx a totalitás-elmélet modelljét, amelyben egy új formáció színre lépése azt jelenti, hogy „a társadalom vala­mennyi elemét alárendeli magának, illetve a neki még hiányzó szerveket lét­rehozza belőle”. Új távlatok A marxi politikaelmélet fejlődésének ötödik, a pári­zsi kommünnel kezdődő pe­riódusát újra a politika gaz­daságformáló funkciójának előtérbe kerülése jellemzi, hiszen A polgárháború Fran­ciaországban című munká­ban az tolul előtérbe, hogy átveheti-e a győztes proleta­riátus a meglevő államgé­pezetet vagy le kell-e azt rombolnia. Mégis inkább az újabb tanulságot idéznénk föl a kommün veresége után. „Egy társadalomala­kulat soha nem tűnik le ad­dig, amíg nem fejlődtek ki mindazok a termelőerők, amelyeknek számára elég tágas”. Ez a tanulság for­málja ugyanis A gothai program kritikája című szo­cializmus-képet A „kezdet vége” soha job­ban és markánsabban nem fogalmazódik meg Marx­nál a világkapitalizmus sor­sát illetően, mint a marxi életmű záróakkordjaiban, ahol az állam és a politika szerepének egészen új táv­latokat ad. Itt már a marxi életmű végpontjánál vagyunk, de egyúttal egy új fejlődés ki­indulópontjánál is. amely át­vezet a harmadik világba, nevezetesen az „afrikai bo­napartizmus” újkeletű elem­zéseihez. A kaposváriak és a vá­rosban megfordulók jó ide­je tapasztalhatják, hogy itt- ott nehézkessé vált a gya­logos közlekedés a járdák felbontása miatt. Nagysza­bású kábelcsere van. a vá­rosban: a régi elektromos vezetékeket újaikra, bizton­ságosabbakra cserélik a Dél-dunántúli Áramszolgál­tató Vállalat üzemigazgató­ságának szakemberei. Az eddigi munkák a lakosság és az érintett közületek, in­tézmények megértésével ta­lálkoztak, s erre számit a Partfeltoltés folyik — pon­tosabban: áll — Fonyódon. A munkát három ütemre tervezitek. A csaknem egy kilométer hosszú partfeltöl- tésfoó! a balatoni vízügyi ki­rendeltség kivitelezésében készülő első hóromszázhúsz méteres szakaszt — amely a sándortelepi strand előtt hú­zódik majd — a tervek sze­rint május közepére kell át­adni. Ez a szakasz 5,5 millió forintba kerül, s a tanács­nak mintegy hárommillió forintja van. A kétharmad részben el­készült kopárt és mögötte emelt fiöldsánc azonban most, március végén még azt mu­tatja: nem alakul minden a terveik szerint. Dr. Komáromi József, a Fonyódi Nagyközségi Közös Tanács vb-tátlkára mondja: — A második és harmadik ütem befejezéséhez nincs meg a pénz. Az érdekeltek­kel, a partszakaszon levő üdülők és intézmények tu­lajdonosaival a ' tárgyalások még folynak. A BIB-től is kértünk támogatást. Ä helyi termelőszövetkezet gépparkja készen áll a földszállításra; eddig is ők végezték ezt a munkát. Arra a kérdésre, hogy miért áll jelenleg a feltöltés, a kivitelező válla­lat tudna válaszolni. Min­dent elkövetünk, hogy ha­táridőre — május közepére — elkészüljön az első ütem. Ha el is készül a strand előtti kőfal, az öböl végle­ges feltöltése csak novem­berre fejeződik be. Nyáron a strandot és a fürdésre al­kalmas vizet egy száz mé­ter hosszú és harminc méter széles földtöltés köti majd össze. A kotrás,- az iszapolas és az iüepítés nem teszi le­hetővé az egesz terület hasz­nálatát. — Ha a kikötő iszapjával töltenénk föl a strandot, ez­zel kettős hasznot hajtanánk, és a Mahart balatoni igazga­tóságának költségei is a fe­lére csökkennének, mivel nem kellene külön ülepítőt építe­niük — tájékoztatott Hódósi Rudolf, a fonyódi Gazdasági Műszaki Ellátó Szervezet ve­Dédász a következő munká­latoknál is. A kábelcsere szakaszosan történik, a közeli jövő­ben a Budai Nagy Antal ut­cában végzik el az indokolt tennivalókat. A cseréhez április 13-án látnak hozzá, s hogy másfél hét alatt meg­oldhassák a feladatot, 16-án kommunista szombatot tar­tanak a munkások. Az utcában levő közülete- ket idejeben tájékoztatták a kezdődő munkákról, a Vo­lán kaposvári vállalatával pedig megállapodtak, hogy zeítője. Szabó Sándor, a ha­józási üzem igazgatója azt mondja erre: két éve iszap- talanították a kikötőt; a leg­közelebbi kotrás csak nyolc év múlva indokolt Soha Szilveszter, a balato­ni vízügyi kirendeltség veze­tője: — Tudjuk, hogy nagy for­galmú hely a fonyódi strand, ezért a vállalt határidőt minden körülmények között betartjuk. A téli munkaszü­net az időjárás, a belső rmtnteasaervezés, illetve a gépjavítások miatt volt Át­menetileg az is gondot oko­zott, hogy az irasai kőbányá­ból leállt a szállítás, mivel ott is szünetelt a munka. De azóta már kő is van ... Na­Hogy mennyi sertést vág­tak le decembertől már­ciusig a ház körüli disznó­ólakból magáncélra, nem könnyű megszámlálni. Vi­szont hogy 1982—83 fordu­lóján történelmünk legna­gyobb sertésállományát tar­tottuk, azt korántsem nenéz megállapítani. A Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium illetékes csoport­vezetőjétől, Horváth Ádamtól tudom meg az ide vágó ada­tot : kiiehcrniUió-harminc­ezer sertést számlált ez az állomány az esztendő fordu­lóján ; ezen belül a kocák — tehát a jövendőt előre vetí­tő anyák száma 825 ezer volt. Egy szám nem szám; vegyük tehát elő az ugyan­csak MÉM-kiadású statisz­tikai zsebkönyvet. Ebből ki­tetszik, hogy 1981 végén nyolcmillió-háromszázezer, 1982 szeptemberében pedig tízmillió-százezer sertés volt a nagyüzemek és háztáji, il­letve más kisgazdaságok bir­tokában. az itt levő autóbuszmegál­lókat néhány napra áthe­lyezik, s az érkező, illetve induló buszok átmeneti ál­láshelyéről az utazóközönség felvilágosítást kap. A Budai Nagy Antal ut­cában a kábelcsere során érintett területeket elkerítik — hogy senkit se érhessen baleset. A kapubejáróknál és az ott működő boltok ajtajához átjárókat helyez­nek el, így a forgalom za­vartalan lehet április 13-tól 22-ig, a kábelcsere idején ia. gyobb akadályt látok abban, hogy az egész feltöJtés pénz­ügyi feltételei hiányoznak. A fonyódi tanácstól megkapunk minden támogatást, am ez csak arra elég, hogy a strand előtti sza Kaszt befe­jezzük. Így kénytelenek le­szünk egy átlós köparttal le­zárni a strand előtti feitöl- tést. Néhány napja ismét hajók ringanak a fonyódi óból vi­zén. Megjelentek a kőszállí­tó uszályók is. A part, a pa­vilonsor és a strand azonban lehangoló látványt nyújt. Az. ígéret így szól: a nyáron már strandolni lehet ott, ahol ma még csak iszapos víz ka­varog. Mezei István Míg korábban gyakorta hallottunk-olvastunk *er­tésciklusról, vagyis a .növe­kedést kijvető aiahanyátlás- ról, 1916 óta. a különféle, egyazon irányba ható intéz­kedések révén sikerült elke­rülni e cindkus6ágot. Az em­lített intézkedések közé tar­tozott a folyamatos takar­mányellátás, a stabil átvé­tel, a hizlalás és a tenyész­tés jövedelmezősége, a közös és a háztáji integrálása és így tovább. — Miként oszlik meg a nagy- és kisüzemi arány ? — kerdem Horváth Ádamtól. — Túlsúlyban vannak a kistermelők, mert az óesz­tendő utolján négymillio- hatszázhetvenezer jutott rá­juk, míg a nagyüzemek négyimi 11 ió - hároms za zhat- vannyolcezer sertést tartot­tak. Ami a kocákat illeti, ta­valy 54 százalékuk, most pe­dig már 56 százalékuk van a kisüzemekben, vagyis el­tolódik az arány a kisgazda­ságok javára. Tapasztaltam már olyan főáUattenyésztői magatar­tást, amely szakmai meggyő­ződésből tartotta előbbreva- lónak a kisüzemet; a tsz ott csakis kocatartásra rendez­kedett be, a kocák utódait kiadván a háztájiba. S ma­ga az Állatforgalmi és Hús­ipari Tröszt is ötvenezer ko- easüldőt helyezett ki Í982- ben a kisgazdaságokba — azon a húszezren felül, amit a nagyüzemek adtak oda — Jó jel, hogy élénk a malacok iránti piaci kereslet — folytatja a csoportvezető. — Magasak a süldő- és ma­lacárak, s ez kedvez a ter­melőknek. Gondok? Van ab­ból is: ilyen, hogy az im­portkorlátozások. miatt nincs tenyészállat-behozatal, arm pedig elengedhetetlen a szüntelen vérfölánssrtéshez. Repce 2— Minex Repco 2—Minex néven külkereskedelmi társaságot hozott létre a Repcelaki Szénsavtermelő Vállalat és a Mineraiimpex külkereske­delmi vállalat. A külkeres­kedelmi társaság folyékony széndioxid es száraz jég külföldi értékesítésével, il­letve a széndioxid új fel­használási módjaira vonat­kozó találmányok, licencek és know-how-k beszerzésé­vel, illetve exportjával fog­lalkozik. ' Emellett tervezik, hogy részt vesznek olyan új eljá­rások kidolgozásában is, amelyek lehetővé teszik a széndioxid felhasználását a kőolajkitermelésben, illetve az üvegházas növényter­mesztésnél és terménytáro­lásnál. Szegedi gumitömlő az olajszigeteken Az északi-tengeri mester­séges olajtermelő szigeteken kitűnően bevált a szegedi Taurus gumigyár egyik új terméke, az „árokásó” töm­lő: minősége felülmúlja nagy világcégek hasonló ter­mékeit. A kereslet iránta egyre nő, ezért gyártására új üzemrészt rendeznek be, s ott mintegy kétszázmillió forint értékű gépét, bérén dezést szerelnek föl. Az üzem az év végére elkészül. Attól kezdve megnégysze­rezhetik az idei — ezermé­teres — termelést. Ez je­lentős valutabevételt hoz, hiszen a különleges gumi­tömlő minden métere ezer dollárt ér. A sok rétegű, sodronyok­kal, üvegspirálokkal erősí­tett — egyenként huszon­hat méternyi sok mázsás, vulkanizált — óriástömlők alkalmazásuk során rendkí­vüli igénybevételnek vannak kitéve. A többi állatfajhoz képest a zent is előnyben van a vi­lágpiacon a sertés, mert a legtöbb étel belőle készíthe­tő: májas- és véreshurka, kolbász megannyi, tájanként hagyományosan módosuló változata, kocsonya, tepertő, a vágás után néhány órával ehető fejhús, máj, tüdő, szív, vese-velő ... A sertéshús egyharmad réseiét exportáljuk; a 75 ki­lós honi húsfogyasztásban 41 kilóra rúg a sertésihús ará­nya — ez is most a legma­gasabb történelmünkbe«, A nemzetközi mezőnyben is á-Ujuk helyünket hústermelés dolgában! Ha eivégzünkegy, nem pusztán a sertésre, ha­nem az egész húsproduk- tumra vonatkozó összeha­sonlítást, akkor az 1980-as adatok alapján kitűnik: a világ 136 millió 143 ezer ton­nányi hústermeléséből az Amerikai Egyesült Államok 25 millió 906 ezer tonnával részesedik, s ez egymaga több mint a KGST, miind- pedig az Európai Gazdásági Közösség produktumánál. De az egy főre jutó hústerme­lésben hazánk megelőzi az Egyesült Államokat: annak 116 kilójával szemben 142 kilóval. Amiben a sertésen kivül benne foglaltatik ter­mészetesen a marhahús, a baromfi, a juh, de még a ga­lamb is. Az állatfajok közül itthon a baromfi és a ser­tés, illetve az exportban raj- tűik kívül a többi is jelen­tős — bár váltakozó sikerű — szerephez jut. K. N. SOMOGYI NÉPLAP (Folytatjuk.) Ágh Attila I Folytatódik a kábelcsere Eltűntek a hullámvölgyek Rekord nagyságú sertésállomány

Next

/
Oldalképek
Tartalom