Somogyi Néplap, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-09 / 57. szám

Ötletek a lakosságtól Még több árut a piacra! Segít a számitógép Takarékos növényvédelem Két szakemberrel beszél­gettem a múltkor, s vélet­lenül szóba került a városi tanács ülése. Egyikük azon lepődött meg, milyen keve­sen szóltak hozzá a köztisz­tasággal kapcsolatos témá­hoz. a másik pedig azt ke- veselte, ahányain a vendég­látás helyzete iránt érdek­lődtek. Nem minden témára jellemző ez Kaposváron, mégis megszívlelendők e vé­lemények, hiszen a megye- székhely lakossága mind a kettőről sok bíráló megjegy­zést mond el a különféle fó­rumokon, Akkor miért hall­gatnak a tanácstagok, akik őket a testületben képvise­lik? Két és fél év telt el a vá­lasztások óta, ugyanennyi van még a választásokig. Éppen ezért különösen idő­szerű. hogy a városi nép- frontbizottság megtárgyalta a körzeti népfrontbizottságok és a tanácstagok együttmű­ködését. Ez természetes, hi­szen a nyílt várospolitika megköveteli, hogy a körze­tek és a tanácstagok közötti tartalmas, eleven napi poli­tikai együttműködést. A népfront a jelöléstől a meg­választásig, a választókerü­leti munkától a testületi te­vékenységig figyelemmel kí­séri a tanácstagok munká­ját, különösen azt, hogy közvetlen és rendszeres kap­csolatot tartanak-e a válasz­tókkal, bevonják-e őket a tanács előtt álló feladatok megoldásába, Kaposváron elképzelhe­tetlen, hogy bármelyik ta­nácstag eredményesen, tevé­kenykedhessen a körzetek gazdag politikai tapasztala­tának igénybevétele nélkül. Ezt az is indokolja, hogy Kaposváron nem alakult ki — nem is kötelező — a ta­nácstagi fogadóórák rend­szere. A körzetek informá­ciói nélkül különösen nehéz az egyes tanácstagnak, a körzet tanácstagi csoportjá­nak a valóságnak megfelelő álláspont, javaslat kialakítá­sa. Kaposváron a csoportos beszámolás honosodott meg a lakosság egyetértésével. A városrészi fórumon minden évben másik tanácstag mondja el a beszámolót, a kérdésekre azonban bárme­lyikük válaszolhat. Ez sür­geti, hogy általánossá tegyék o lakosság véleményének el­juttatását e fórumok elé. Sokat tehetnek a körzeti népfrontbizottságok azzal, ha rendszeresen tartanak ilyen tájékoztatót. A körzetek egy részében már bevezették, de még nem általános. Ez in­dokolta a fontos döntést, ki­egészítve azzal, hogy a ta­nácstag pedig olykor ismer­tessen i egy-egy tanácshatáro­zatot a testület ülésén. A kaposvári lakosság egy része nem érdeklődik annyi­ra a városrészi fórumok iránt, mint várható. Ez a lanyhulás különösen a bel­városban. némelykor a la­kótelepeken érződik. Azt mondják, ahol bőven van probléma, ott többen megje­lennek a gyűlésen a körzeti bizottság, a tanácstag hívó szavára, s elmondják javas­latukat; ha ‘ kell szenvedé­lyesen harcolnak az igazu­kért. Most sem változik a körzetek feladata, továbbra is arra ösztönzik őket, hogy minél több ember legyen ott a fórumokon, mondja el a közérdekű észrevételét, il­letve hallgassa meg a tájé­koztatást a tanács tevé­kenységéről. Az eddig tar­tott fórumok tapasztalata bizonyítja, hogy sokam rá­mondják: erről sem hallot­tunk, arról sem , . . pedig az újság többször megírta, a fórumokon is szó esett róla. > Ez már önmagában hat a tanácstagra: ösztönözheti felszólalásra vagy vissza­tarthatja. Most sokkal na­gyobb hatásfokra van szük­ség. Ezért vállalják a kör­zeti bizottságok a közös föl­készülést a tanácsülésre. Ed­dig nem mindegyik válasz­tókörzetben éltek a lehető­séggel, pedig a felszólalás, az interpelláció hatása is nagyobb, ha a tanácstag a körzeti népfrontbizottsag, a lakóbizottság vagy masok egyetértő támogatására hi­vatkozik az ülésen. Különö­sen fontos, hogy minél több interpellációt nyújtsanak be — mégpedig írásban —, né­hány nappal előbb. Ez azért fontos, mert ezekre — ala­pos tájékozódást fölkészülés után — a testület színe előtt válaszolnak. Ha a tanácsta­gi csoportok jobban össze- kovácsolódnak. „ütőképe­sebbek” lesznek, véleményt kémek a lakosságtól, a nép­frontbizottságtól, s akkor egészen biztos, hogy élén­kebbé válik a tanácsülés. Hazai gyártású fékhenger­rugóval szerelik a közúti jár- műféköket Székesfehérvá­rott, a SZIM köszörűgép- gyárban, és az új eljárással évente 55 millió forint érté­kű devizát takarítanak meg. A különlegesen edzett fék- rugók előállításához a tech­nológiát és a gyártó beren­dezéseket a SZIM székesfe­hérvári köszörűgépgyár há­rom mérnökének szolgálati szabadalma alapján dolgoz­ták ki. A rugógyártó üzemet 25 millió forint beruházás^ Megnőtt a termelési kedv a kertbaratklubokban: az előnyös feltételeknek kö­szönhetően tavaly rekord­mennyiségű árut vittetí a környékbeli piacokra. A Ha­zafias Népfront kertbarat- albizottságanaK tegnapi ülé­sén Móczár he la wtKár rá­mutatott: a föilendüies an­nak ellenére is imponáló, hogy a kereskedelmi válla­latok nem mindig tudták kelió színvonalon kielégíteni a termelők gépigényét. Ki­vált nehéz volt hozzájutni bizonyos típusú, importból beszerezhető traktorokhoz. Vetőmagból viszont minden­kor megfelelő volt a válasz­ték. A kertbarátkörök szorosan kötődnek a fogyasztási szö­vetkezetek és a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek szakcsoportjaihoz. A szak­csoportok tagjai is rendsze­resen reszt vesznek a klub munkájában, céljainak meg­valósításában. A folyamatos együttműködés lehetőséget ad az információk gyors cseréjére, egymás segítésé­re. ugyanakkor messzemenő­kig tiszteletben tartják a másik érdekeit. A további feladatokról Móczár Béla elmondta: nö­velni kell a kertbarátkörök számát Szerte az országiban jelenleg 600 kertbarátkör működik, s figyelembe véve a lehetőségeket, ez meglehe­tősen kevésnek latszik. Az eredmények még szebbek is lehetnének, ha a kisközössé­gek egymással szorosabb kapcsolatot építenének ki — hangoztatta. Szükség volna egy központi szakkönyvtár­ra is, amelynek állománya valamennyi klub tagjai szá­mára rendelkezésre állna. A vitában számosán vél­ték úgy: minden községiben szükség volna kertbarát klu­bokra A tagok azonos ér­deklődéssel megteremtenek a lehetőséget arra is, hogy a közösség tagjait idővel ba­ráti szálak fűzzék össze, s hamarabb elterjedhetnének a követendő módszerek. Ez annál is inkább célszerű volna, mert nem egy helyen még ma is a száz évvel ez­előtti, idejétmúlt eljáráso­kat alkalmazzák. sál Enyingen, a Vörös Haj­nal Termelőszövetkezet csar­nokában rendezték be. A magyar gyártmányú fékrugók kiváló minősítést kaptak itthon és az NSZK- beli Knorr cégtől is, mert a vizsgálatok szerint az ere­deti nyugatnémet rugóknál többet, négy és fél millió lengést bírtak ki törés vagy alakváltozás nélkül. Eddig ötezer fékrugó készült Enyin­gen. Az idén hatvanezer gar­nitúrát gyártanak a győri Rába kamionjaihoz és az Ikarus gyár autóbuszaihoz. A székesfehérvári szabadalom sikerét jelzi, hogy 1984-ben már százhúszezer fékhen­gert szerelnek hazai rugóval, s tárgyalásokat folytatnak a fékrugó nyugati exportjáról is. Számítások szerint a nö­vényvédelmi és agrokémiai szakemberek munkája 20—50 százalékkal növelheti a ter­melés hatékonyságát, vagyis azonos fajták és termelési föltételek -mellett a-kár két­szeres különbségek is lehet­nek az átlagtermésben. A megye nagyüzemeiben dol­gozó 135 felsőfokú végzett­ségű növényvédős szakirányí­tó, valamint a feladatok végrehajtásában közremű­ködő 1200 szak- és betanított munkás évente mintegy más­fél milliárd forint értékű termést ment meg a kárte­vőktől. A növénytermesztés­ben elért eredmények aligha születhettek volna meg, ha a kalászosoknál vagy a ku­koricánál nem sikerül mini­málisra mérsékelni a gyo- imosiodást. fi kevesebb több lehet Pár éve még a megye 12 gazdaságának nem volt sa­ját növényvédelmi szakirá­nyítója, s a meglevők közül is mindössze 15-en végeztek teljes munkaidejükben nö­vényvédelmi feladatokat. Égető gond volt a tárolás: amíg a műtrágya a gyártól a szántóföldre jutott, 30—40 százaléka tönkrement vagy eltűnt. A megye növényvé­delmi gépparkjának 40 szá­zaléka elavult volt. A mű­trágyát vagy vegyszert sok helyen inkább csak elszórták, mint hasznosították. Azóta sokat javultak a munka feltételei. Agrokémiai centrumok épültek, műtrá­gya tároló-rakodó társulások jöttek létre. A 400 korszerű földi gép munkáját jól egé­szíti ki az évente 300 ezer hektár vegyszeres gyomirtá­sát vagy műtrágyázását vég­ző légi növényvédelem. A korábbi veszteségek töredé­kükre apadtak. Megszűntek az- égető szak­embergondok. A nagyobb gazdaságokban már önálló növényvéde1 mi és agroké­miai ágazat működik. Még három-négy éve is aggasz­tónak látszott, hogy nincs növényvédelmi szakmunkás- utánpótlás. Akkor a tovább­képzéseken is zömében idő­sebb emberek vettek részt. A munkafeltételek és a tech­nológiák gyors fejlődése megnövelte e szaíkma vonz­erejét. A múlt év őszén szer­vezett 7 növényvédős tanfo­lyamra már 12& fiatal je­lentkezett. A szellemi és anyagi fel­tételek gazdagodásánál is figyelemre méltóbb a nö­vényvédelem és agrokémia eredményességének ugrás­szerű növekedése. A műtrágyák és növényvé­dő szerek ára is arra ösztö­nözte a gazdaságokat, hogy körültekintőbben és éssze­rűbben használják föl a készletet. A nádudvart ter- . melési rendszer somogyi partnergazdaságai például 1975-ben 452 kilogramm mű­trágyát szóltak ki hektáron­ként, tavaly több mint 100 kilóval kevesebbet, A kuko­rica termésátlaga ez alatt az idő alatt 5-ről 7,2 tonnára nőtt. Az utóbbi három év­ben a megyében lényegében változatlan szinten volt a műtrágya-elhasználás (320— 340 kiló hektáronként), a főbb növények termésátlaga mégis csafcnem kivétel nél­kül nőtt. A gazdaságok te­hat — nemegyszer saját rossz tapasztalataikon okulva — tanulták meg, hegy a keve­sebb több lehet. A felhasz­nálás hatékonyságának javu­lásában nagy részük volt az 1978-ban kezdődött — az egész megyét átfogó — ta­lajvizsgálatoknak, illetve az ezek alapján készült táp- anyagitérkepaknek. A megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás ezzel kapcsolatos munkája nyomán rövid idő alatt magától értetődő gya­korlat lett a talaj pontos tápanyagigényével számoló okszerű talajerő-visszapótlás. használás nélküli gyümölcs- termelési kísérlet Ennyiből is látható, a megye növény- védelmében alig ct év alatt korszakváltás ment végbe. A hetvenes években a gaz­daságok zöme szegény volt eszközökben — s részben éppen ezért —, mégis sokat pazaroltak. Ma adottak az anyagi-szellemi feltételek, számos nagyüzem gazdagnak mondhatja magát, mégis ku­tatják az olcsóbb, de haté­konyabb megoldásokat. Országos felügyeleti szer­vek is jónak ítélik a megyé­ben folyó növényvédelmi és agrokémiai munka színvo­nalát. Az elért eredmények, a korábbinál sokkalta bo­nyolultabb feladatok továb­bi — talán az eddigieknél is nagyobb — erőfeszítéseket követelnek. Az elmúlt évek vegyszerinváziójával is jól dacolt például néhány gyom- fajta. A védekezéshez eljá­rásokat kell keresni, új sze­reket kipróbálni. A somogyi gazdaságoknak sok fejfájást és árbevételi veszteséget okoz a burgonya varasodása. Az állomás egyik idei kísérleti program­ja a megakadályozás módját kutatja. Egy korábbi kísér - letsorozat eredménye volt a burgonya csávázásánaik egy­szerű és eredeti módszere. Ennek szélesebb körű elter­jesztése is az idei feladatok közé tartozik. fiz adathalmaz tapasztalatai Az export alakulása szem­pontjából sem közömbös a termény védelem. Sajnos nem caas. a megye szükség - tárolóiban, találhatók gyak­ran szükségállapotok. A fo­kozott növényegészségügyi ellenőrzések mellett fontos hatósági feladat lesz a kő- rabban végzett meliorációk karbantartásának figyelem­mel kisérése. Az egész megye növény­védelmének új lehetőségeket kmad a kaposvári állomáson nemrég munkába állt szá­mítóközpont. Az elmúlt évek­ben összegyűlt adathegyek alapján a szakemberek most fogalmazzák a gépnek szóló kérdéseiket. A nyártól kezd­ve már számítógéppel végzik majd egyebek közt a buza- és kukorlcatermeiés elemzé­sét és értékelését. Több száz­ezer adat egybevetése alap­ján készülnek optimumszá­mítások. A gép szolgáltatás­ként segítséget ad majd az ide forduló üzemi szakem­bereknek a gyors elemzest kívánó napi feladatok meg­oldásában, és értékeli a tab- latörzskönyvek száxntengerét is. B. F. Nagyon sok a tennivaló Bútoraink nemzetközi összehasonlításban t,. G. Hazai fékrugóval 55 milliós importmegtakarítás A magyar bútorok tartós­sága, kezelhetősége, tisztít­hatósága megközelíti az át­lagos nemzetközi színvonalat, de nagy az elmaradás a for­matervezésben és a használ­hatóságban. Kevés, az ere­deti ötlet, amely az alap­funkción kívül valamilyen különleges szolgáltatást is nyújt, pedig a külföldi pia­cokon egyre inkább az ilyen bútorokat keresik. Ez a meg­állapítás a Faipart Tudomá­nyos Egyesület keddi — Bu­dapesten tartott — tanács­kozásán hangzott el, ahol a Bútoripari Fejlesztési Inté­zet tanulmányát ismertették, amely az Ipari Minisztérium felügyelete alá tartozó tíz nagy bútoripari vállalatnál készült fölmérést összegezi. Az intézetben kidolgozott módszerek, alapján a gyárak önmaguk készítették el bú­toraik nemzetközi összeha­sonlítását, a termékek mű­szaki színvonala, gyártásuk Naposcsibe-keltetés és -forgalmazás fejlettsége, a termelés szer­vezettsége, a kisegítő folya­matok ellátottsága alapján. A tanulmány rámutat, hogy a bútorok műszaki színvona­lánál tapasztalható elmara­dás a gyártástechnológia hiá­nyosságaiból adódik. Ami pe­dig a vállalatok, üzemek szervezettségét illeti: még nagyon sok a tennivaló, hogy megközelítsük a fejlett or­szágokét. Az utóbbi években a gyárak előbbreléptek a programozásban, a teraielés- irányitasban és az ellenőr­zésben. A Bútoripari Fejlesztési Intézetben elkészített tanul­mány alapján az érintett vál­lalatok számára javaslat ké­szül, hol kell fölszámolniuk a nemzetközi színvonalhoz mért elmaradottságukat. Ez segítséget ad ahhoz, hogy oda koncentrálhassak fejlesz­téseiket, ahol a legégetőbbek a problémák. A siófoki áfész bevételé­nek egy százalékát adja a naposbarocnfi-keltető és -forgalmazó szakcsoport. Évi forgalma csaknem tíz­millió forint — feszes mun­ka eredménye. A 3 éve 28 kistermelővel alakult szak­csoport célja többek között az volt, hogy minél olcsóbb, a piaci igénynek megfelelő mennyiségű és garantált minőségű naposbaromíit hozzon forgalomba. A szakcsoport választéka ennek megfelelően bővült, hampshine. húshibrid, tojó­hibrid mellett előnevelt na­poscsibét, ezenkívül kacsát és libát is adnak át áfész- nak. Tavaly 1,2 mühó na­posbaromfi latta meg a nap­világot a termelők keltetői­ben. Jó évet zártak: a mi­nőség és a szállítás ellen nem volt kifogás. Jelenleg még csak megyei forgalma­zásra rendezkedett be a szakcsoport. Az áfész-irá- nyítas előnyének látszik, hogy ezzel is befolyásolják a piaci igényeket. A szakcsoport törekvése az, hogy az eddigi Bábolná­ról, Véméndről, Gödöllőről beszerzett jó minőségű te- nyésztojást megyeivel vált­sák föl. Ezzel megoldható lenne a folyamatos keltetés, a megyei igények kielégíté­se Dacoló gyomok A megye gazdasagaiban tavaly csaknem 300 millió forint értékű növényvédő szert használtak föl. Nyil­vánvaló, hogy a termelési költségeket jórészt meghatá­rozza ezek felhasználásának módja. A megyei állomás szakemberei e téren is meg­takarítási lehetőségek sorát dolgozták ki. A kártevők pontos előrejelzése, valamint a folyamatos táblánkén ti elemzés például hektáron­ként 350—700 forintnyi vegy­szerköltség -megtakart tást húzott. A bogiári szőlőkben végzett kísérletek megmu­tatták, hogy nagyobb termés- biztonságot kevesebb vegy­szerrel is el lehet érni. Még meghökikentöbb lehetősége­ket kutat a siófoki gazda- sasban folyó vegyszert ei­SOMOGYI NÉPLAP Interpellációra ösztönzik a tanácstagokat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom