Somogyi Néplap, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-05 / 54. szám

„Én a forradalom embere vagyok... Noszlopy Gáspár emlékezete Százharminc éve halt meg Somogy megye kiemelkedő szabadságharcosa, az Üjvár- íalván született Noszlopy Gáspár, Kossuth kormány­biztosa. Pesten a császári hadbíróság ítélete alapján kivégezték. A felségárulás­ban, a császári rendszer megdöntésében és a forra­dalom fegyveres előkészíté­sében elmarasztalt fiatalem­bert már korábban, 1852 májusában is halálra ítél­ték — távolié lében. Kétszer fogták el a császáriak, mind­két esetben honfitársai árul­ták eL Mi volt Noszlopy Gáspár bűne, hogy az osztrák meg­szállók, a forrada­lom minden rendű ■ és rangú ellensége három évig láza­san kereste rejtek­helyét? A felelet egy­szerű : a magyar haza és a függet­lenség odaadó híve volt, a forradalom elkötelezettje So­mogybán. 1820. augusztusában született egy sze­gény, de nagy múl­tú nemesi család­ban. ö volt szüle­inek hatodik gyer­meke. Csurgón és Kaposváron járt középiskola ba, az utóbbi helyen igaz­gatója a nagy mű­veltségű Horváth József ÍTeJt volt, akit a Magyar Tudomá­nyos Akadémia tagjává vá­lasztott. Rövid pesti évek, majd a magyar szellemi élet egyik feftegvára, a pápai reformá­tus jogakadémia elvégzése utó« joggyakorlat, ültetve hárorwéTi tétiemkedé* toöeet- twzil életében. 1*4« aprálí- 'wsúasatnétak meg a járás másortsBofcga- bánájának, s hivatalát 1849 janmarpatg. mmeküíéewág v»- aeáke További életútja* a polgárt VeniiMon, majd a iiirtmliiiiiti in határ»reta meg. Amikor 1848 s-zeptem­bei'ében a császári csapabak átvonultak a megye északi részén, több társával fegy­verbe szólította a maivali környéki nemzetőröket, s a szőcsénypusztai első geri l!a- táimadás után, szeptember 26-án — Marcaii határában — az ö nevéhez fűződött a leg­nagyobb szabású akció. A ikéiszázadnyi ellenség és az utánpótlást szállító, mintegy száz trénkocsi elfogása tette ismertté a nevét Ugyancsak az ö emberei fogták el Jel­lasics futárt iszljél az érté­kes jelentésekkel: „A nép even támadással ébredni ■ lelkesedni kezdett...” Nowitepy 1849 januárjában hagyta el nzülöfökijet, s az etónyompló császM-i sereg elől a kormány székhelyeire, Debrecenbe ment Ott kato- náskodö két testvérével együtt Somogy fetansatoadite­ái tervét dolgozta ki Kcr- rrtenyinztate kinevezéséit Kossuth mánrws 19-án Ci- bateháeán írta tea. Április' 24-én érkezett Somogy föld­jén* a caéeróriaktói raeg- móIH IbaMmtúkn. Kantán a népfelkelés* meghirdetve Rendez a színész Stúdióban a varázsló Vsttámap 1* árakor **u- taetjok be a Cteky Gergely *túd lója ban Thomas Mario és a varázsló etnaú kisregényetek színpa­di taiHioBsatat. Az előadást a Kiütné színész. Luknts An­dor rendezi öt kérdeztük: — ifiért éppen Thomas Ma**-müvet választott? — Régóta gondoltain ar­ra. ha rendeznek, akkor * Manó és a varázslóra esne a választásom. Nagyon sze­retem ezt az írást, azt gon­dolom, hogy valahogy be­lém épült a mondanivalója, .memélyiségf orma 1 ó, -módo­sító erővel. Amikor Ba- barczy László igazgató le­hetőséget adott a rendezés­re, nekem abban a pillanat­ba* „beugrott” ez a mú. — Mint említettük, Tho- mwm M«nn írása nem *ztn- ptpis mű. Ki dramatizálta? — Miután, az a váltogat, mely magyar színpadról mér ismert, túlságosan a szerzőt megjelenítő színész narrála- sára, azaz a történetet ei- mcridással tovább vivő meg­oldásra épül, tőlem idegen veit, Spiró Györgyöt, a szín­ház dramaturgját, * jeles írót kértük föl az új válto­zat elkészítésére. Ebbe* is szerepel narrátor, de kevés­bé hangsúlyosan. — Mindenkit meglepett a szereposztás. Cipollát, ezt a démoni figurát a . főként kisember-szerepekben meg­szokott Koltai Róbertre osztót ta. — Amit Latinovits csinált ebben a szelepben, az egy­szeri, megismételhetetlen, óriási teal ráli.s érték, mond­hat»« : egyszemélyes produk­tum. Ügy véltem, hogy Kot­tásnak nagyon sokrétű a te­hetsége. Engem nemcsak a szu,aaeszéivitás izgat CipolU figurájába*». hanem például az a íajta bűvölő képesség, egyfajta báj, amivel behá­lózza, sauggerálja az embe­reket Kol tanban» mindez adott. Ami Maró* illeti, kez­dettől Kamondy Imrére gon­doltam. — Most a másik oldalon HL Nem magányos? — Ügy érzem, hogy való­színűiéit minden rendező az. Mindaddig, amíg nem készül el a munkával, győtrehnes éjszakákat tud maga mögött Vám benne bizonytalanság is. De: a nagy kaland örömforrás elsősorban. Kez­dődik avval, hogy önmaga­mat ismerem meg mélyeb­ben általa. Aztán a társai­mat eimbérként, színészként. Mert igaz, hogy színészként egy-esgy részletet megfigye­lek, érzékelek munkájukból, de elsősorban , saját fel­adatomra koncentrálok. Most valamennyi ükkel együtt kell gondolkodnom, megtalálnom azt a hangot, melyre kinyitják személyi­ségüket — Nem él át tál könnyű időszakot a színház. — Nem. hiszen tájelőadá­sok, új bemutató „keresz­tezte” a Maró és a varázs­ló próbafolyamatát: magam is játszottam, és már újra próbálok Katajev—Bere- ményi darabjában. De hi­szek abban, hegy egy ilyen erős koncentráció, a feladat­ra összpontosítás a legjobb képességeinket hozzák fel­színre ebben a másfél órás előad ás bait U I­Noszlopy Gáspár és Antall — mintegy tizenötezer feikeäö élén — május első. napján felszabadította Kaposvárt. Két és fél hónapig Somogy a szabadság szigete lett a Dél-Dunántúlon. A megye közigazgatását is átszervez­te; a reakciósok helyére fia­tal, a szabadság ügyéhez hű tisztviselőket állított. A leg­több munkát és gondot Noszlopynak a megyei erő­ből fölíegvveraett és kiállí­tott 127. honvéd zászlóalj adta. Miközben segítette a .szomszéd megyék felszaba­dító fegyveres harcát,' állan­dóan figyelnie kellett a Dráva túlsó oldaláról táma­dásra készülő ellenséget. Május derekán sikerűit meg­semmisítenie a Barcsnál be­törő császári csapatokat. A Hatosburg-ház győzelme után három évig bujdosott A császári hatóságok az árulók tucatjait foglalkoztat­ták. hogy elfogják No&zópyt Tévedésiből már augusEtus- foan megöltek helyette egy volt honvédtiszítét, szeptem­ber 9-én Keszthelyein pedig Nugent tábornok Knezevics ezredest bízta, meg orgyilkos fölóérelesere, mivel a hírek szerint Noszlopy Zalában tartózkodott. A kitűzött fejpénz nagysá­ga egy névtelenségben ma­radt besúgót arra ösztönzött, nogy 1350 márciusának vé­gén közölje Noszlopy rejtek­helyét. Ennek alapján ápri­lis elejém, elfogták, majd Pestre, az Újépületbe vitték. Onnan lehetetlen volt a szö­kés. Betegség szimulálásává 1 Noszópynák sikerült a Lu- (hviceumtwn tevő hadikor- háaba kerülnie, s ott az egyik székely szaru tée segít- segéwel májú» 12-én megszö­kött Élete. tevékenysége sá­ntám teljesem összefonódott aa »Elegáns magyar mozga­lommá»]. Szám*» vette mó­kát a tettre kés* férfiakat, akik késesek voltaik életüket kíxteástaifcrri • magyar ügyért. Noszlopy is. akarcsak * legtöbb hazai forradalmár, esíjr neuTKvetközs konfliktus­ban reménykedett. firt a halvány reménysugara* kül- íóidról aa arrwgració. eteő- aorban Kossuth táplált*. Nyomába szegődött * csá­száriak legügyesebb be«jgó- ja, Wargha István, s makor társait 1852 novemberében elfogták, 6 is lebukott. .Ügyet Bécsiben tárgyalták, a 1853. február 25-én halálra ítélték. Március 3-án végeztek ki. Noszópy, aktt eJienfelei is tiszteltek bátorságáért, ha­lála előtt kijelentette: „En­gem fekakasctehaitnak, de a srzaborteágot nem!” Honmánckét éves koréban nóta ételét a magyar függet- jenségént. Korábbon egyik Kossuthnak te* leveleber látnoki erővel jósolta meg torsai: „Én a forradalom embere vagyok, s mént ilyen halok is meg.” Dr. Andrassy Anlte Iskoláskorba lép egy szakközépiskola A csinos postahivatal egyik-másik kisvárosunknak is a becsületére válhatna. A falakon táblák, amelyek a levélcimzést és a külön­böző űrlapok helyes kitöl­tését szemiéletik, odább ké­peslap-kollekció, kis bé- lyegkiállítás, a szomszédos teremben tucatnyi telex. Az. ablakok és a gépeik mögött azonban egyelőre nem „tel­jes jogú” postáskisasszonyok ülnek, hanem diákok. Pénz­tár — es hírlapismerelbót, híradástechnikából, telex és telefonközpont-kezelésből, meg néhány más szaktárgy­ból kapnak itt leckéket négy osztályból százharmincán, már ötödik esztendeje. Vagy­is: a fonyódi Karikás Fri­gyes Gimnázium mellett mű­ködő postaforgalmi szakkö­zépiskola hamarosan isko­láskorba lép. — Mekkora az esélye ar­ra, hogy az alkalmassági vizsgálaton hosszabb távra is iskolaérettnek nyilvánít­sák? — kérdeztem Szabó Istvánná igazga tohe lye ties ­tőL — Az tatéarrvfev hér fia­tal, az ismert mutatoezániok éa a bennünket rendszere­sen támogató pécsi porta- igazgatóság véleménye we­rte* egr immer* rí vei sem gyengébb m orsaág többi tizenhét. hasonló jeltegú szaMtőzépiskiolájánál. A be iskolázássá! nincs gond: évente tíz—ttstenot a fel­vételre egyébként alkalma« tanú ót wsaas te tetei utasí­tanunk. A tamutensstyi ered­mények nem rosszabbak a srakköeépis kólákban általá- Ism megszokott átlagnál. Di­ákjaink az érettségi hizo- nyitvánnyal együtt posta ­forgalmi kezelői képesítést — tehát *zak munkást* zo­nyitváoyt — kapnak, ■ a kenyérkereset is br*te*m»k létezik hosszú időre. Első fecské+nk tavaly röppentek ki, harrmncnégyete közü­lük me-ndosiz* nyolcai» vá­lasztottak a kíptettscgOktől eltérő hivatást: ki aa OTP- nél helyezkedett el, ki tá- karéksBÖvetkezetben, ki ké­pesítés nélküli óvónőként vagy tanitómőkértt Sza kmai tárgyáéért teyol- n* oktatnak az mteimény­Nemzetközi pantomim- és táncművészeti tábor Nerazeflköwi ponturrum és táncművész*!» táboroaást rendeznek nyáron a Nem zrtközi Színházi Saövebseg szervezésében és a Művelő­dés» Mtehsrotérium támogatá- sával a Nógrád megj'ei Csesiztvén. A júmiue 19-én megnyíó táborban Kiülő Miklósnak, a Dominó együt­tes vezetójervelk irányításá­vá! és neves teül földi szak­embereik k öza-ern űkócieseve 1 először 1(1—21 éves fiatalok, ez* kévetőin amatőr és fél - amatőr táncosok, majd pe­dig amatőr és hivatásos mű­vészek — énekesek, tánco­sok, muzsikusok, színészek — sajátíthatják el, illetve ti%é lehetethetik a pantomim és a táncművészieti moega.s elemeit. Egy-egy hfeateí; '! csoport két hétig ós* a ta­bor lakója, s ez idő alatt be­tanulnak egy-egy produkrtol is. A tematikáját egységesen Madác+i Imre Ember tragé­diájából merítik:. A negyedik kurzusom kizárólag hivatásos pafeomimoeok vesznek részt, s dolgoznak saját produkció­inkon. Táborozása befejez tő­ével mindegyik csoport be­mutatót tani. Nógrád megye egy-egy művehVléte házában vagy» szaba-dtera színpadán. A csesztvte nyári nemzei közi pan tom untaborban ki­zárólag külföldiek vesznek reszt Siker esetén a tanfolyamul rendszeresítik. ben — négyen főállásban, negyei» óaa adóként —, az igazgatóhelyettes vélemé­nye szerint kitűnő módszer­tani felkészültséggel. Csak­hogy a menyasszony ko­rántsem olyan szép, ami- ; yennek tévőiből tetszik. Herlet Maria postamérnök, a szakmai oktatás irányítója elmondotta a t*n tervek kö- wtelmény« és a tanköny­vek által adott ismeretek között olykor szél« és mély szaJcadék tátong. Némelyik tankönyv a wötcséges gya­korlati «meneteknek csupán töredéké* tartalmazza, egyik-mátek merzó pedig a legcsekélyebb metodikai hcestaérté* nélkül, ömleszt­ve tálalja a tanan,ragot a diákok általáitos rémületére. A konzervativizmus szelle­mében jelölték ki a porta- forgelm» srakkőeépiskolák számára kötelező második idegen nyelvet is: franciát tanulnak valamennyien. Csupán azért mert a posta nemzetköz! nyelve a francia — holott Balzac nyelvének rlvBonytagn* terrierekével egyetlen bélyeget- egyetlen hirtapo* nem tudnak eladni a Balaton partján. Miért nem németül tanu­lunk ? — kérdezik a diákok, s kérdették az iTletékeeeirtól a tanárok te. Válasz ásóm­ban eddig nem érkezett. Ez a merev ragasikodás a b*~ gyomanyokboz Ctnfcofm Ist­vánnak.. a fonyódá főposta ■easBtőjóitak véleménye Be­rta* te sók gondot okra.. A gyakorlati foglalkozá­sok száma ugyancsak «tö­kély. A postafőnök, a peda­gógusok, a diákok és a. ta­valy érettségizett osztály két volt tanulója egyaránt arra panaszkodnak: a heti egy „hivatali” elfoglaltság és három—négy hetes nyári gyakorlat nem elég a sok­rétű és bonyolult postai is­meretek elsajátításához. Rá­adásul a diákokat sok helyen csak nyűgnek tekintik. — Száraz, élménytelen ret­tenetesen unalmas az egesz — mondja az egyik negyedik« leány, s hozzáteszi: az a szán­déka, hogy óvónő, vagy tanító­nő lesz. Osztálytársa azt fon­tolgatja, hogy az egészség- ügyi pályát választja érett­ségi után. Igaz, hátránya szinte behozhatatlan: bio­lógiát a szakközépiskolában nem tanítanak, más közis­mereti tárgyakat is kicsiny óraszámban. Nyilván ennek az aránytalanságnak a kö­vetkezménye, hogy a nyolc hónapja érettségi zeit osztály harmincnégy tanuója közül mindössze hárman jelent­keztek főiskolára, egyetem­re pedig senki sem, A fonyódi példa is igazol­ja tehát az iámért tényt: jócskán csökkennek az esé­lyei * továbbtanulásra vagy * pályamódosításra, aki tizennégy esztendősen a szakközépiskolát választja. Ezért kaptam kérdésemre — végleges ssá.ndékuk-e a postán dolgozni ? — csupa ilyen feleletet a negyedike­sektől : nem, talán, lehetsé­ges, esetleges, ige*, csak ha nem akad más ... Igaz a fizetés csábító : egy kezdő postaforgalmi kezelő havonként 2600—2806 forin­tot keres. Nem kevesebb ex. mimst egy egyetemet vagy főiskolát végzett orvos, mér­nök, illetve pedagógus fize­tése. Garanciát jeleníthet a munkaerő-szükséglet kielé­gítésere az is, hogy a szak­középiskolásoknak csaknem a fele postások gyermekié, Kialakulóba* tehát a di­nasztiák. És — mint Szajkó Máriától meg Debndr Évá­tól, » fonyódi postahivatal tavaly érettségizett dolgozói­tól megtudtam — munkájuk is izgalmas, változatos: az „.ügyfelek” sokfélesége ki­zárja n unakrwwak még * lehetőségét te A fentebb említett figvelmeztető jelek meonbnm ettől még nem hin­nék el. Imná András Marx-emlékklállitás Marx haSáfámafc «teása ifik évfordulöte alkalmából em­lékkiállításra készülnek a Magyar Munkásmozgalmi Múzeumban. A tárta* anya­gának összeállításéban köz- neműködSk az MSZMP KB Párt tört én éti Intézete. a Kossuth Könyvkiadó és a Bélyegmúzeum A március 14-én nyitó kiállításon Marx életével kapcsolatos könyve­ket fényképeket, dokumen­tumokat. bélyegeiket mutat­nak be. Közönség elé kerül a Tőke első, 1867-es, német nyelvű kiadásának egyik példánya, amelynek belsőol­dalán Mar* ajánló sorai ol­vaáHatók. A könyvet egy pá­rizsi harcostársának dedi­kálta« Er. a ritkaság a fővá- rote Szabó Ervin Könyvtár tulajdona, s á közönség ed­dig nem láthatta. Az emlékkiállítást hétfőn — múzeumi szünnapon — nyitják meg. ezért déltől 17 óráig a közönség is látogat­hatja a múzeumot. Ezen a napon a helyszí ti en alkalmi bélyegző* használ a poséa. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom