Somogyi Néplap, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-17 / 64. szám
Remények és kétségek között Kollégium nélküli kollégisták Megtévesztő a felújításra váró ádáindá műemlék kastély homlokzatán a tálbla. Ez a flelirat áll rajta: Diákotthon. A szakmunkásképző 135 kollégistája ugyanis az iskola tainitenmeiben, klubhelyiségében, gazdasági épületeiben kapott szállást. — A következő tanévben diákjaink felét a faluban, al• bérletben kell elhelyezni, mert a kazárniház építése kiszorít bárunümket jelenlegi helyünkről is — tájékoztatott Nickel László, a kollégium vezetője. Az életveszélyesnek nyilvánított épület felújítására, átalakítására már több terv, még'több tervmódosítás született. Először volt pénz, de nem találták kivitelezőt, később akadt kivitelező, de addigra már átcsoportosították a peruit. Végül mérsékelt költségvetéssel a siófoki ÉSZKV-t bízták meg a munkával. . A kollégium vezetőjével végigjárjuk a kastély földszintjét, Itt már kicserélték a régi ajtókat, ablakokat, és aiz utólagos falszigeteles is elkészült. Két-három embert láttunk dolgozni... — Félő, hogy itt csapódnak le a szövetkezeti béres premizálási gondok, illetve az, hogy fontosabbnak ítélt építkezésekre csoportosa tjáik át a munkaerőt. Pedig a java még hátra van — mondja kísérőm. — Ha lebontják a múlt századi kastély tetőszerkezetét, nem tudják, mi vár rájúk ... A sok huzavona is hozzájárult ahhoz, 'hogy a 14 millió forintos beruházásból, amelyből tavaly hárommilliót föl kellett volna használni; eddig csak három- százezer forint értékű munkát végeztek el. Már november volt, mire felvonult a szövetkezet, de az idei enyhe tel lehetőséget kínált arra, hogy behozza a lemaradást. — Ha ilyen ütemben halad a felújítás, nem készülnek el 1984. július 30-ra — így • vélekednek aiz ádándi- ak. — Van-e álapja az aggodalomnak? — erről érdeklődtünk Pallos Bélánál, a megyei tanács művelődésügyi osztályának előadójánál. — Az' Orsizágios Műemléki Felügyelőség is figyelém- mél kiséri a kastély-kollégium sorsét; az épület csak eredeti állapotban . újítható fel; persze úgy, hogy a kollégium követelményeinek is megfelel jen. Időközben 14 mi!Hó forintra apadt a keret, s ma mar csak a legszükségesebb munkák elvégzésére van lehetőség; a kastély külső és belső átalakítására, az emeleti szint és a tető cseréjére. Félő. hogy ha a kollégium felújítása elhúzódik, akkor ezt a pénzt is .olyan helyre kell átcsoportosítani, ahol jobban, gazdaságosabban használják főd. Görög Ottó, a Somber igazgatója; — A hátralevő tizenöt hónap elvileg eleg a rekonstrukció befejezésere, persze csak úgy, ha szigorúan betartják az előírt ütemet. Ha őszig nem kerül új tető az épületre, akkor a vállait határidőt nem tudják tartami. Késlelteti a munkát a ge- rendázat szakszerű cseréje, az olajról szén fűtésre való átállás, illetve a kazáncsere. Tizenöt hócnap van hatra a határidő lejártáig, s majdnem 13 és fél millió forint értékű munkát kel.1 elvégezni. A siófoki szövetkezet más, fontos építkezéseken is dolgozik. A kastély ma még romépület benyomását kelti. Az építők szavában azonban nincs okunk kételkedni. Reméljük, később sem lesz. Mezei István Regionális tanácskozás Pécsen Óriási tartalékunk: a biomassza Biomassza ... Gazdasági bajokkal terhelt világunkban egyre gyakrabban hangoztatott kulcsfogalom, s az az óhaj, hogy sor kerüljön mind teljesebb körű hasznosítására. De mi is a biomassza? Sokan csak a biológiai eredetű hulladékokra és melléktermékekre gondolnak, ám itt a hazai szakemberek felfogása szerint sokkal többről van szó. e fogalomkörbe sorolják a szárazföldön és vízben található jelenlegi ösz- szes élő és elhalt sárvizeteket, mint például a szántóföldi növényeket, az erdőt, a gazdasági haszonállatok ösz- szességét és így tovább, valamint a mikrobiológiai ipar termékeit. Ennek az óriási tömegű „masszának” 4*1 százalékát egyelőre veszni hagyjuk, elfolyik a szennyvízcsatornákba, bennmarad a szántóföldben és még számos más uton-módon elpazarlódik. Óriási tartalékaink vannak tehát! A biomassza hasznosítása növekvő szerepet tölthet be hazánk gazdasági életében, a gazdasági egyensúly heiyreállítasaban és a fizetér si mérleg javításában. A baranyai tudományos hetek keretében tegnap PéMilliókat fizetnek ki Évről évre több Vállalat köt biztosítást álló- és forgóeszköz-állományára, annál is inkább, mert a szigorú gazdálkodási körülmények között nehezen pótolhatók az esetleges károk. A biztosító statisztikája szerint a múlt év végén nyilvántartott 1577 állami vállalat közül 1516 — tehát 96,1 százalék — rendelkezett vagyonbiztosítással. Ez azt jelenti, hogy az összesen 1545 milliárd forint értékű biztosítható vagyonértéknek 83,3 százalékára, azaz_ 1287 milliárd forintnyi álló- és forgóeszközre terjedt ki a biztosítási védelem. A vállalatok tavaly 1173 millió forint összegű díjat fizettek be, millió forint kártérítést kap- s különféle káraikra 864 tak. A káresetek száma meghaladta a 4000-et. Az állami vállalatok vagyonában a legtöbb kárt — a korábbi évekhez hasonlóan — tavaly is tűz okozta. Az összes kártérítésnek több mint felét, 474 millió forintot tűzkárra fizették ki. A kártérítési összegek zöme százezer forintos nagyságrendű volt, több alkalommal azonban tízmilliós összegeket fizetett a biztosító. A tisztaság: bizonyítvány Városaink, községeink lakói önmagukról állítják ki a bizonyítványt, . s az ott járó idegenek, látogatók „írják alá”, Tiszta utcák, járdák, térek, 'gondozott fák és virágok kapnak jó — vagy jeles — osztályzatot ebben a bizonyítványban... Ha viszont valaki venné a fáradságot, s végigsétálna Kaposvár utcáin a kora délelőtt és a déli órákban, elszomorító jegyeket írna bele. A somogyi megyeszékhelyen először járók készséggel igazolják ezt. Reggelenként ugyan itt is takarítják az úttestet meg a járdákat a köztisztasági dolgozók, a házfelügyelők, illetve a tulajdonosok. Néhány óra múlva azonban már olyan a kép, mintha semmi sem történt volna. Az üzletek ajtaja előtt, s főként a vendéglők, presz- szók bejáratánál tucatszámra találni félig szívott, égve földre dobott csikkeket. Sokan, lelépve az autóbuszról, jegyüket is abban a pillanatban a földre dobják. Papírt és különböző hulladékot szintén jócskán láthatunk a forgalmasabb utcákon. Elsősorban ott, azokon az utcákon, ahol a vonattal, autóbusszal munkába érkezők reggelizőhelyei találhatók. Elszomorító e látvány. S főleg azért, mert az üzletek, vendéglők, presszók közelében alig egy-két méterre, illetve az autóbuszmegállókban ugyancsak ott vannak a hulladékgyűjtők. Am azokba bedobni a szemetet vagy a rajtuk levő cigarettavég- tartóba belenyomni a csikket, úgy látszik, nagy fáradságot jelent... Van • tanácsnak egy rendeleté, amely kötelezővé teszi, hogy ne csak reggel, hanem nap közben is gondoskodjanak az üzletek, vendéglők stb. előtti járdaszakasz tisztán tartásáról. Többször kellene tehát söpörni, eltávolítva a szemetet, a hulladékot. Ez, sajnos, a legritkább esetfjen tapasztalható — arra való hivatkozással, hogy ez lehetetlen a nagy gyalogosforgalom miatt. Városainkban, községeinkben sokan fáradoznak önzetlenül a települések tisztaságáért, szépítéséért, s ezt teszi a megyeszékhelyen is a városszépítö egyesület. Am hiába, ha a tiszta város nem mindenkinek szívügye. Mert söpörhetnek kora reggel, napközben, több alkalommal is, ha akadnak olyanok, akiknek mindez nem számít. Akik nem veszik észre a hulladékgyűjtőt, s a szemetet, a papírt közömbösen hajigálják szét. Akik nemcsak önmagukról, hanem a város köztisztaságáról is rossz bizonyítványt állítanak ki... Sz. L. C6en, az akadémiai bizottság székházában tanácskozást tartottak a »biomassza teljes körű hasznosításának vállalati lehetőségeiről. A sokrétű, szerteágazó lehetőségeket Kurmk Ernő akadémikus, a Tasármány termesztési Kutatóintézet igazgatója vázolta fel, s hozzá Kralo- vánszky V. Pál, az Országos Műszaki-Fejlesztési Bizottság leherjeprogram-irodájá- nak vezetője és dr. Földvári János, a Baranya megyei Tanács általános elnökhelyettese szoiga.t kiegészítésekkel. Az előzményekhez tartozik, a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezesére és koordinálásával 1981-ben országos fölmérés kézdódött toob minisztérium és országos intézmény közreműködésével. E fölmérés első szakaszában ' húsz munkacsoport alakult, s ezek különböző részterületeken elemezték a biomassza hasznosításának jelenlegi es távlati lehetőségeit. Összességében mintegy 1500 oldalnyi szakértői anyagot állítottak ösz- sze, a legfontosabb megállapításokat pedig tézisekbe foglaltak. Most ezeket a téziseket bocsátják az ország hat városáoan — Pécsen, Veszprémben, Miskolcon, Szegeden, Debrecenben és Gödöllőn — vitára, ennek kereteben került tegnap sor a pécsi tanácskozásra. Itt a dél-dunántúli megyék — köztük a somogyi — szakemberek kifejtettek véleményüket és gazdagítottak az országos, fölmérés anyagát. A dél-dunántúli lehetőségeket illetően többek között szorgalmaztak a szemes termények — a búza, a kukorica — tárolásának mielőbbi megoldását, a szakosított ál- lattenyésztőtejepek szennyvizeinek hasznosítását, a mezőgazdaság ökológiai feltételeinek javítását, ezen belül a talajok savanyodási folyamatának visszafordítását és a melioráció gyorsítását. ^ Miklósvári Zoltán AZ ILLETÉKES VÁLASZOL Van rá Jogszabály A Somogyi Néplap 1983. március 1-i számában „Nincs rá jogszabály” címmel megjelent nyilatkozat szerint a bérlő 1+2 félszobás tanácsi bérlakásának a szobáját az egyik félszobával együtt albérletbe adhatja; a másfélszobás lakás nagyobb szobájának bérbe adása esetén pedig csak a bérlő figyelmét hívhatjuk föl, hogy a szerződést szüntesse meg, de további intézkedésre lehetőségünk nincs. A fentiekkel kapcsolatban a lakásügyi jogszabályok' az alábbiakat mondják ki. A tanácsi bérlakások fi- zetóvendeglátás céljára való hasznosításakor a lakásügyi jogszabályok albérleti jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Az albérleti jogviszonyra vonatkozó rendelkezések pedig kimondják: az egész lakás vagy a lakószobák számának több mint 50 százaléka csak arra az időre adható albérletbe, amíg a bérlő a lakásból azért van távol, mert gyógykezelésben részesül, katonai szolgálatot teljesít, lakóhelyén kívül dolgozik és ott nincs lakása, lakóhelyén kívül végzi tanulmányait, szabadságvesztés büntetését tölti vagy üdül, illetve családi vagy egészségügyi körülményei miatt van a lakásból távol. Az albérletbe adásnak olyan megszorító rendelkezése is van, miszerint albérleti jogviszony csak úgy létesíthető, ha a lakásban lakó személyek mindegyikére legalább hat négyzetméternyi lakószobaterület jut. A rendelkezésekből megállapítható, hogy 1x2 félszobás lakásból az egy szoba a félszobával együtt nem adható albérletbe. Az 1x2 félszobás lakásból másfél szoba, illetve a másfélszobás lakásnál az egy szobának minősülő helyiség albérletbe adása a tanácsi bérlakás rendeltetésellenes használatát jelenti. Rendeltetésellenes használat esetén a bérbe adó köteles a bérlőt — következményekre való figyelmeztetéssel — a jogellenes albérleti jogviszony megszüntetésére írásban felhívni. Ha a felhívás ellenére a jogellenes albérleti jogviszonyt nem szünteti meg a bérlő, a tanácsi bérlakásra fennálló lakásbérleti jogviszonya felmondható. A lakásbérleti jogviszony felmondása esetén a volt bérlő a tanácsi béi'lakásnak jogcím nélkül lakó rosszhiszemű lakáshasználója lesz, aki elhelyezés nélkül köteles a lakásból kiköltözni, esetleg mérlegelés alapján szükséglakásba kiköltözhető. A tanácsi bérlakás esetében a lakás rendeltetésszerű használatának az ellenőrzése bérbeadói feladat. Az 1983. január 1-től érvényes lakásügyi jogszabályok szerint a bérbe adó a lakás rendeltetésszerű használatát legalább háromévenként köteles, de gyakrabban is ellenőrizheti. n A jogszabályi rendelkezések betartásával létesített albérletek, fizetővendéglátás céljára való hasznosítások biztosításának lehetőségét a tanácsi bérlakások vonatkozásában továbbra is Indokoltnak tartom. A helyi tanácsok illetékeseinek felhívtam a figyelmét a tanácsi bérlakásokra jogszabálysértő módon létesített albérleti, illetőleg fizető-vendéglátás céljára való hasznosítások felderítésére, és hogy intézkedjenek ezek megszüntetésére. Megkerestem a lakásokat fizető-vendéglátás céljára bérbe vevő, megyénkben műkpdő idegenforgalmi szerveket, hogy a bérleti jogviszonyok létesítésekor a jogszabályi előírá- '* sokat ők is tartsák be. Dr. Németi László a megyei tanács tgazgatási osztályvezetője Lédús esxtendö után Megfontolt telepítők Borban úszik Európa: a tavalyi szüret az évszázad rekordját hozta. A nagy bortermelő országokban, Spanyolországban, Franciaországiban 5—20 százalékkal termett több, s az NSZK 15 máilió hektoliteres termése is mariidén bizonnyal nehéz helyzet elé állítja a borágazatunkat. A bogiári állami gazdaság V iticoop rendszerének vezetőjét, Mészáros LA színné t kérdeztük ennek hatásáról, az idei tervről. — Mindenki kétszer is meggondolja a szőlőtelepítést — mondta —, mert a bor- páacon éles a verseny és a telepítés pénzügyi feltételei sem kedvezőek. Egy hektár telepítése háromszázezer forintba kerül. Eminek 60 százaléka az önerő és 40 a támogatás. — Melyek a bogjlári borvidék jellegzetességet ? — Kétezer-hét&záz hektár a szőlőterületünk. s ehhez nemcsak a Ba’aton-part. tartozóik: a partnerek közösen már több mint a felet adják az összes termőterületnek. Telepítéskor az volt a oa.unk. hogy főként könnyű, zamatos, szölőillatú, jól exportálható borokat termeljünk. 8,5 méter és 12.0 méter széles fólia érkezett a bogiári ÁFÉSZ üveg boltjába. (804241 Figyelembe vették a termelői hagyományokat is; a telepítés helyének földtani, éghajlati viszonyai is befolyásolták a szőlőfajták kiválasztását. — A négy éve telepített szőlő csak most vagy jövőre fordul termőre. így most kisebb bizonytalanságot tapasztalná a termelők körében. — Kelendőek-e ezek a fajták? — Sokat .jelent, hogy milyen köntösben jelenik meg a bor. és az is, hogy a fogyasztó többet halljon róla. Az állami gazdaság a pezsgővel és a Martinival is a fajtaválaszték szélesítését célozta. A jó munka pedig alapkövetelmény az exportversenyben. — Ezek szerint a Viitíoo- oip nem marad munka nélkül. — A piaci helyzet az olltvá.nytermeléwtől a telepítésen át az eladásig mindenkit érint. Mi nem számítunk évi kétszáz hektáros telepítésre, hiszen a borvidék kialakítása megtörtént. Mégsem maradunk. m unka nélkül: a hatvan, hektárnyi telepítés mellett nemcsak az irányítás a feladatunk, hanem az általános szőlészeti szaktanácsadás is. B. J. AZ EZERMESTER Üttörő és Ifjúsági Kereskedelmi Vállalat 1983. március 14-től április 2-ig kedvezményes ifjúsági vásárt rendez Kaposváron, a Május 1. u. 26. szám alatti üzletében: Fel nöttme légi tök 40% engedménnyel, Női ruhák pólók 30—40 % engedménnyel, Szabadidőruhák 20 % engedménnyel Gyermek-, felnőttpulóverok 30—40—50 % engedménnyel Texta tapéták 30 % engedménnyel, NDK-tapéták 30—40% engedménnyel. Egyes lemezjátszók 40% engedménnyel. Egyúttal tájékoztatjuk vásárlóinkat az egység új nyitvatartási rendjéről: Hétfőtől szerdáig Csütörtökön Pénteken Szombaton 8 h — 17 h 8 h — 18 h 8 h — 17 h ZÁRVA Várjuk minden kedves vásárlónkat! (22*1481
