Somogyi Néplap, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-17 / 64. szám

Város a víz partján Kevés helység van az országban, amelynek olyan híre lenne Európa- szerte, mint Siófoknak, s ugyanakkor olyan keveset örökölt volna — építé­szeti értelemben — a múlttól, mint „a Balaton fővárosa”. Nincs történelmi városmagja, nincs stílusa, még a szá­zadforduló szecessziós építészete nem alkotott itt érdemlegeset. Nem csoda hát, hogy sok évig a part menti villa­negyedek, üdülőtelepek s később a szállodasor jelentették csupán Siófo­kot, amely — az idegen szemével — mintha csak nyáron létezne. Pedig a másik Siófok is létezik már. S amel­lett, hogy roppant idegenforgalmi fel­adatokat lát el évről évre, szemláto­mást gyarapszik, fejlődik. Igen, ha nemcsak a készet, hanem a készülőt is meglátjuk... KÉT ÉV AZ ÖTBŐL A darus az élen Siófok közvéleménye kü­lönös figyelemre méltatja a Dunántúli Regionális Víz­mű és Vízgaadálikodási Vál­tadat, zömében fizikai mun­kásokat tömörítő pártalap- searve zetét, amelynek mű­ködési területén — a válla­lat hét gazdasági egységé­ben — jelentős társadalmi tevékenységet fejtenek ki a település hasznára, A töb­bi között őtk kezdeményeztók az emlékezetes Tíz óról a tízéves városért! mozgal­mat, amelynek egyilk ered­ménye a helybeli tanuszoda. (A létesítmény megvalósítá­sáért 6000 órát dolgoztak, a hót gazdasági egység szocia­lista brigádjai, s ők végez­ték ed a szakipari feladato­kat iß.) „Értelmes célért mirudSg szívesen mozdulnák a közösségek” — mondta az egyik felszólaló a párta Ifi,p- szervezet beszámoló tag­gyűlésén. Ekkor történt, hogy valaki a Foki-hegyi oktatási kombinátot emlí­tette, a 4. számú iskola kör­nyékét, ahol jelentős parko­sító munkáira és több sport­pályáira volna szükség. Vé­gül a 2. se. aiaps-zervezet kommunistáinak kezdemé­nyezésére a DRW szocialis­ta brigádjai, KlSZ-szerve- zeted — miután saját maguk is jelentős társadalmi mun­kát vállaltak — felhívták a város többi saociaőistta bri­gádját, KISZ -szervezetét,' hogy kövessék példájukat: vállaljanak, védnökséget a Fcáci-hegyi sportlétesítmé­nyeik megvalósításáért (a vállalat gazdasági vezetőd imigyen bocsátják _ rendelke­zésükre a munkagépeket.) A szállítási osztályon — amely szintén, az említett pártalapsziervezet „működési területe” —■ olyan szocialis­ta brigád dolgozik, amely motorja a szűkebb pátriáért vá/1 Lalt munkának. Vezető­jük Háry László dairukezelő. — 1973-ban alakult a bri­gádunk, s jelenleg 21 tagja van — mondja. — Azóta kétszer ítélték, nekünk a vállalat kiváló brigádja cí­met, s hiáromisziar értük el az arámy minősítést. Ebben a közösségiben nem „élhetne meg” a magának való em­ber. Nem dicsekvésből mon­dom, de nekünk, nem kell megismételni a feladatot: az Siófok történetében az V. ötéves terv időszaka a jövő megalapozása szempontjából emlékezetes. Ez idő alatt lé­tesült mindaz, amit ma pél­dául Ezüst- és Aranypartnak nevezünk; fölépült & város- központ, új lakótelepek „nőt­tek ki a földből”, s elkészült a várva várt déli Sió-híd. Átadták a szennyvíztárolót, illetve óvoda épült', iskolával gyarapodott a város... Üj lakások sora fogadta falai közé Siófok új, főként fiatal polgárait. Fölépült a vásár- csarnok, bővítették a ' Sió Áruházát. Ugyanakkor a hazai idegenforgalom ered­ményeiért szinte erején felül vállalt feladatokat a déli part fővárosa: nyaranta hét­köznaponként 86, szombaton­ként és vasárnaponként 120 •—140 ezer üdülővendég ellá­tásáról gondoskodott. A la­kosság lélekszáma ez idő alatt ugrásszerűen nőtt; évente mintegy Sö0-en köl­első szóból értünk, s me­gy ürk; segítünk, ahol lehet Háry László 50 éves, s brógádiveaetói tisztségén ikí- vüll még több társadalmi funkciót is visei a vállalat­nál és a városban. Szak- szervezeti megbízott, a sportélet irányítója és résztvevője (a női kézi labda- csapat edzője, a vállalati futballcsapat tagja, horgász, miesiter a DRVV 340 tagú egyesületében, önkéntes rendőr stib.). Siófokom szü­letett; mostam, Dózsa György utcai lakásától né­hány méterre egy régein le­bontott kis inádfedeles ház­ban. • — Sohasem fogy el a lo­kálpatrióta energiája? — Remélhetőleg még egy jó ideig nem ,— mondja. —• Ha egyszer majd ügy érzem, nem tudok többé szívvel-lé­lekkel dolgozni a közössé­gért, a szülővárosomért, ak­kor visszavonulok. Addig azonban az élen leszek... Bölcsődéből óvoda ? — Mi a legnagyobb gond­ja 1983 márciusában dr. Törley Dénesnek, a Siófoki Városi Tanács művelődés- ügyi osztályvezetőjének? — Kevés az általános is­kolai tanterem. Balatonsza- badifürdón a SZOT-tol bé­relt tantermeket kellett, használhatatlanságuk miatt, föladnunk... Szinte vala­mennyi iskolában zsúfoltság van. Számításaink szerint legkevesebb 16 új tanterem­re volna szükség, pedig a Ta-nép munkásai most feje­zik be nyolcnak az építését. És ez sem eleg! Tíz évvel ezelőtt a városi pártbizottság döntött egy ok­tatási központ létesítéséről. Tíz évnek kellett eltelnie, hogy a határozat megvaló­suljon. A Foki-hegyen 1977- ben óvodát, majd egy évvel később épült meg az iskola első nyolc tanterme, egy év múltán ebédlőt készítettek, s folytatásként — újabb egy év múltán — a szakmunkás­képző diákotthonát avatták. December utolsó napjára el­készült a tornacsarnok is. Ez nemcsak az iskoláé: egyaránt otthont ad a minőségi tö­megsportnak, illetve az ide­genforgalomnak. Most ké­szülnek arra, hogy 300 ülő­helyet készítenek itt, s így érdeklődésre számot tartó • sportviadalokat is rendez­hetnek. A munka még nem feje­ződött be: ám szeptember­ben már taníthatnak az újabb nyoló tanteremben, és a labdarúgás kivételével minden sportnak helyet ad­nak az udvari pályákon. A Fokihegyi oktatási központ nyáron sem üres: a diákott­honban nyaranta pedagó­guscsaládok üdülnek. Ta­valy 150 család pihenésére teremtettek lehetőséget. Ahogy azonbap az osztály- vezető mondotta: hiába avatnak új tantermeket, a gondok még így sem szűn­nék meg. Ezért is határoz­tak úgy, hogy a következő hónapokban megnézik, mennyire használták ki a bölcsődéket és az óvodákat.. Ha nem kell valamelyik, ak­kor összévonják a gyermek- intézményeket, s a felszaba­duló helyen is tantermeket alakítanak ki. Az ötlet figyelemre méltó. És talán jó példa lesz más városaink számára is. Az azonban más kérdés, hogy ez korábban miért nem ju­tott az eszükbe. töztek Siófokra. Sok válla­lati és magánüdüiő épült, ám a rohamos építkezéssel képtelen volt lépést tartani az infrastruktúra. Követke­zésképpen: nyaranta az élel­miszerüzletekben gyakori volt a sorbaállás, a közleke­dés problémái esetenként szinte megoldhatatlannak látszottak. Több helybeli in­tézmény — posta, pályaud­var, Mahart-kikötő — egy­szerre szűknek bizonyult. Az idény művelődési és szóra­kozási lehetőségei bővültek — mivel korszerű kulturális központ , létesült Siófokon, ám ugyanakkor elavult, hasz­nálhatatlanná vált a szabad­téri síínpad. A Balaton-parti város VI. ötéves terve az elmúlt fél évtized eredményeire épült, s a már részben megvalósult elképzelések egy új, a tó vé­delmét sokkal inkább szolgá­ló koncepcióról vallanak. A többi között erről beszélget­tünk dr. Gáti Istvánnal, a siófoki tanács elnökével. — Siófok és környéke ren­dezési tervét az új balatoni regionális terv szellemében készítettük el — mondta. — A régebbi terv az ezredfor­dulóig 3(2 ezer lakossal szá­molt, s az új pedig (termé­szetesen hatékony intézkedé­seket feltételezve) 28 ezerrel. A régebben lakás-, illetve üdülőtelepnek szánt területek egy részén most zöldöveze­tet alakítunk ki. A VI. öt­éves terv időszakában a vá­ros üzemeivel, intézményei­vel hatékonyabban kell együttműködnünk a település íejlesztése végett, ugyanis anyagi lehetőségeink csök­kentek. Konkrétan: a gyer­mekintézmény- a lakás- és a közműfejlesztésben az eddi­ginél több hozzájárulást, tár­sadalmi munkát várunk a vállalatoktól, intézményektől, a lakosságtól is. A nagy lát­ványos beruházások helyett a meglévő objektumok fel­újítása és az úgynevezett alapellátás hiánytalan meg­valósítása a cél. Mintegy 15 millió forint értékű társadal­mi munkára számítunk évente. A VI. öteves terv megvalósítói a tanácsi fej­lesztések során félmilliárd forinttal számolhatnak, két­milliárd az úgynevezett te­rületi fejlesztésre szánt ösz- szeg (ezzel a vállalatok_ren- delkeznek), s több mint egy- milliard" forint áll i’endelke- zésre a különböző intézmé­nyek fenntartására, működ­tetésére. S mi van készülőiben? — Lakások, egy 1409 négy­zetméter alapterületű üzlet- ház, 115 millió forint érté­kű szennyvízcsatorna, 5<X>0 köbméter víz befogadására alkalmas tároló Kilitiben (amely ijizfonságossá teszi majd Siófok vízellátását a nyári főszezonban), az északi Sio-híd, egy 600 vendég be­fogadására alkalmas üdülő­szálló az Ezüstparton . .. / A Foki-hegyen tovább épül az oktatási központ, befeje­zik az új V<*ian-pályaudvar építését is. A mintalakóte­lep ABC-árúházzal gazdago­dik, a kórházzal szemben mintegy 40 kereskedelmi és szolgáltató üzlet létesül, to­vábbépítik a Szent László ut­cát és a felújítandó Dimitrov parkot. A középtávú terv időszakában 130 ággyal bő­vítik a kórházat, infúziós la­boratórium és gyógyszertár is épül hozzá. Egy 12 tan­termet magába foglaló ven­déglátó szakmunkásképző, illetve szakközépiskola épí­tését is elkezdik, s az M 7- es új kiliti leágazását ugyan­csak. A közmű: közgond Adják — és mégsem viszik Egy kimutatás szerint, anpely 1979-ben készült, a városban az úthálózat 30 százaléka volt kiépítve. Egészséges ivóvízhez a sió­fokiak 97 százaléka jutott, ára a csatornázottságot kri­tikán alulinak kellett minő­síteni, mert alig érte el a 23 százalékot. Ez a szám ön­magában is meghökkentő,* hát ha hozzátesszük még, hogy nem kisebb dologiról van szó, mint a Balaton védelméről. Érthető, miért kellett mielőbb változtatni e helyzeten... Csatornát építeni azonban csak akkor lehet, ha van szenny víztisz­tító-telep. Akikor még ez is hiányzott... Az előző öt­éves tervidőszakban aztán elkészült egy tízezer köbmé­teres tisztító, tavaly is munkába állítottak még egyet, tehát megkezdődhe­tett volna a csatornaépítés. Csakhogy elfogyott az álla­mi pénz. Mit lehet tenni ilyenkor? A siófoki városatyák csak­is a lakosság segítségére számíthattak. • Huszonkét és fél kilométer hosszú csa­torna keli, hogy 2324 "üdü­lő és lakóház szennyvize el­jusson a telepekre, s mind­ehhez 115 millió forint. A siófokiak összefogtak: az érdekeltek 60 milliót adtak össze, a hiányzó részt a BIB„ az OVH, a DRW és a tanács biztosítja. A terv­időszak vegéig a legfonto­sabb területek szennyvizét el fogják vezetni, s 1988­ra megszüntetik a városnak ezit a gondját. Gáz is kellene. Ám ez nem is olyan egyszerű ügy. Ta­valy decemberben 27 utca lakói kérték a- gázt (ehhez 17 kilométernyi vezeték kel­lene), hogy 1046 otthonban fűthessenek korszerű ener­giahordozóval. A lakosság vállalta, hogy összeadja a szükséges nyolc és fél mil­lió forintot. Március közepéin már 40- 45 utcában tettek hasonló javaslatot. Gáz mégsincs. Nincs kivitelező, nincs terve­ző, s főképpen hiányzik az a gázcső! Ez viszont nem­csak a siófokiak gondja. Meg mindig kérdéses, hogy miikor lesz végre gázfűtés minden siófoki otthoniban. A város VI. ötéves tervé­ben 1200 lakás megépítése szerepelt. Ebből 570 telep­szerű, többszintes lakóház, amely az OTP, illetve a la­kásépítő szövetkezetek köz­reműködésével valósul meg. Am ez utóbbiért nem na­gyon rajonganak a siófokiak. A tanács kétszázhetvenót igényjogosultnak ajánlotta föl a lehetőséget, s csupán kilencvenen vállalták a költ­ségeket, s ennek több oka is van. Mi tagadas, Siófokon drágák a lakások, a szövet­kezetieknél előre kell fizet­ni, s a költségek sem csök­kenthetők saját munka hoz­záadásával. Mindezek ellenére nem keseredtek el a város veze­tői. Azt mondják, nyolcvan­ötig ki tudjak exegiteni a jo­gos igényeket OTP- és szö­vetkezeti lakással, 1988-ig pedig állami erőből is elég otthont teremtenek. Büszke­ségük, hogy Foki-hegyen épül a város első lakótelepe. Itt a jelenlegi tervidőszaic végéig 570, a VIII. ötéves tervig pedig 1400 otthont lé­tesítenék, elég korszerű el­vek szerint. Lesz ötven- és lesz száz négyzetméter alap- területű lakás is — hogy minden igényt ki tudjanak elégíteni. A fő kivitelező a Somogy megyei Állami Épí­tőipari Vállalat, s minden munkát elvégez majd — a legkorszerűbb technológiával. részt vehetnek az építkezése­ken. s munkájuk ellenértékét majd levonják a vételárból. A Foki-hegyi lakótelepen egyébként 1300- négyzetméter alapterületű üzlet is helyet kap. Többek között élelmi­szer-, zöldség-, és húsboltot, kisvendéglőt, postát, fodrá­szatot, Patyolatot alakítanak ki. S mi a helyzet Siófokon a magánerős építkezésekkel, most amikor a Balaton men­tén építési tilalmakról beszé­lünk? A városatyák minden eszközzel korlátozni kívánják a város népességének növe­kedését, így vidékiek sem­miképp nem juthatnak új lakáshoz a városban. Siófo­kon családi ház legjobb esetben is csak a foghíjak helyén épülhet. Ha valaki mégis kertes otthonra vágyik, annak bizony ki kell költöz­nie Balatonszabadiba, Ádándra vagy Endrédre, mert csak ott kaphat tanács parcellázta telkét. Ennél a ténynél azonban érdemes megállnunk egy pillanatra: a korszerű tech­nológiával épülő, nagy alap- területű lakások ára, bizony, borsos, és épp azok nem tudják megfizetni, akik rá vannak szorulva. Ezért szü­letett olyan döntés, hogy jó néhány lakást hagyományos technológiával készítenek; a leendő tulajdonosok maguk is

Next

/
Oldalképek
Tartalom