Somogyi Néplap, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-05 / 30. szám

Az agancsgyOjtés kórképe A ti i vadászatban csúcs­időszak. A közelmúltban összegezte a megyei Mavosz az 1982-es év eredményeit, tapasztalatait, egyúttal fo­lyik a 35 vadásztársaság ez évi teryemelc vizsgálata es minősítése. Ezenkívül a gya­korlati tennivalók is mező­re, erdőbe szólítják nemcsak a hivatásos, de a vadász­társasági tagokat is. Január 31-ig tartott a szarvasbika- vadászat, február 15-ig pe­dig a tarvad és selejtes nö­vendékek vadaszata folyik, és terítékre kerül számoá apróvad is. A téli idény fel­adatairól Simon Pál megyei vadászati főfelügyelő tájé­koztatott bennünket: — 1644 vadászjegyet ad­tunk ki a múlt évben. Ez egyben jelzi a vadászat me­gyei népszerűségét is. A va- dasztarsasagi tagok mellett hivatásos vadász látja el egy-egy terület konkrét, ez­zel kapcsolatos feladatait. — Az idei enyhe télnek ■afll— vadgazdálkodási elő- ayet vannak? — A vadállomány áttétele­sé sokkal könnyebben ment. Az idei ózbakagancsok érté­kesebbek lesznek. A ke­mény tél ugyani* megviseli az állatók agancsképző fo­lyamatát is. Az eddig megfi­gyelt agancskendemények jő évet sejtetnek. — Bizonyára a téli etetés munkásban is könnyítést je­lentett? — A múlt év elején ké­szített éves tervben egyértel­műen szerepeltek a vaóíöl- dek. a vadlegelők karban­tartási, a szemes és szálas takarmányok kihelyezési fel­adatai. Hogy néhány szám­mal érzékeltessem: a me­gyében hatszáz hektár vad­földet száznyoievaa hektár művelt vad] egeiét gondoz­nak a társasagok. A szemes és szála» táplálékból 18 ezer, a takarmánytápöól kétezer mázsát helyeztünk ki. A vadak őrömére egyre több lédus takarmány jutott az etetőkbe, így négyezer má­zsa siló is felkerült az ét­lapjukra. — Melyek a tél vadgaz dáSkodási problémái? — Az egyik az agancs- gyŰJtes. Az 1970-es, 30-as számú MÉM-rendelet vilá­gosan kimondja: „A vadász- területen csak a vadászatra jogosult engedélyével szabad huEott agancsot gyűjteni.” Sajnos, az agancsgyűitésre specializál ódon réteg nem­csak a már elhullott darabo­kat szedi ossz", hanem űzi- hajtj'a is a szarvasállományt, hogy aztán olcsó pénzen ér­tékesíteni tudja jogtalan szerzeményét. Nemcsak né­hány csontfaragó, késes vagy díszműves ösztönzi őket. de az Erdei termék Vállalattól beszerzett gyűjtési igazolva Emlékezzünk csak vissza, a mai középkorúak, a negy­venesek még' otthon, csa'ádi körben nőttek, fel. a szülők es ő maguk is csak hírből ismerték a bölcsődét, az óvo­dát, az egésznapos iskolát. Ha vege lett a sulinak, ro­hantunk haza, megebédel­tünk. s mar otthon sem vol­tunk ; valamelyik téren fo­ciztunk napestig vagy jár­tuk az erdőket, léteket, ma­darásztunk. játszottunk. Mi­re a nap lement, újra ott­hon voltunk. S ez így ment napról napra, míg föl nem nőttünk. Bár a szülő, azaz anyánk otthon volt — ahogy akkoriban mondták; háztar­tásbeliként —, mégsem ment tönkre idegileg mert lehe­tett akárhány gyereke, csak az, étkezés ide jen látta őket, de tudta hol vannak, s mi is tudtuk, hogy bármikor ha­zamehetünk, van kihez szól­ni, nem vágyunk egyed-üL • Ezzel szemben a mi gyere­keink már kulcsos gyerekek. Reggel e Lmegyünk dolgozni, és csak este találkozunk. Ilyenkor mindenki siet. hogy fél nyolcra mire a híradó kezdődik, kéazen legyen min­I den. S aztán jön. ha jön, a film. s máris vége a nap­nvokkal legalizálják jogta­lan tevékenységüket Kárunk nemcsak forintokban jelent­kezik: a vadgazda tisztánlá­tását teszi mindez lehetet­lenné, mivel így csak sejtése lehet a vadállománya minő­ségéről. A megyei Mavosz éppen a napok bap küldte e! körlevelét az érintetteknek. nak, s holnap kezdődik elöl­ről ... Egyáltalán nem irigy­lésre méltó a mai gyerekek helyzete. Persze, a szülőké sem. Nemcsak a nőknek, a férfiaknak is van három műszakjuk, hiszen otthon is segítenek, mert kell, s az­tán a fizetés mellé minden­kinek szükséges egy kis mel­lékes, amit ki így, ki ügy keres meg . . . Ezek tények. Olyan tények, amiket tisz­telni kell. szembenézni ve­lük, s a lehető legjobb meg­oldást kell taláini arra, hogy kiutat leljünk e modern csapdából. Több lap hasábjain folyik most is a vita, hogy miért születik kévés gyerek, miért fáradt az ország lakosságá­nak zöme, helyes volt-e a nők tömeges munkábaáLlása. Nemcsak szakemberek mondják el a véleményüket, hanem az érintettek, nők. férfiak, fiatalok, idősebbek is. Egyiknek ez a vélemé­nye, a másiknak az. de ab­ban mindegyik megegyezik, h<gy núvcs összhang a szü­lők között Ha csak egy em­berre hárul a teher, előbb vagy utóbb összeroppan. Nem véletlen, hogy sokan járnak idegorvoshoz, hogy Ha a helyzet nem változik, hatósági jogkörrel fogunk előrelépni. A vadászati főfelügyelő ér­vei megszívlelendők, hiszen törekvéseik a vadállomány pontos feltérképezését, a tervszerű vadgazdálkodási célozzák. sokan kísérelnek meg ön­gyilkosságot vagy keresnek más bal utat — a kibonta­kozáshoz ... Nehogy azt gondoljuk. hogy a gyesenek szeme előtt fátyol lebeg; hogy ők nem látják ezt a heves színjáté­kot, ami sajnos, a modem élet velejárója. És itt jön, mint a mesé­ben, az egyik fölmentő se­reg. A nagyszülők hada. akik' az unokákért, az uno­káknak élnek. Akik olyan szerencsések, hogy megvan a megfelelő lakásuk és együtt tud élni — egy fedél alatt — több nemzedék, azokat ez a gond meg sem érinti. Hi­szen a fiatalok elmennek dolgozni, a nagymama vagy a nagypapa azonban otthon van; mehetnek bátran haza a gyerekek, nem kell egész nap az iskolában görnyed­niük. Persze, tudom, hogy ez a megoldás nem lehet általá­nos. De ahol ez létezik — mármint együtt vannak a családtagok —. sokkal kőny- nyebb szembenézni a mo­dem élet zűrzavaraival. P. L. B. J. Kulcsos gyerekek Finita Már csak Jurawíe» volt talpon Zrínyi körül, a töb­biek száz vágást, szúrást kapva, vedóleg borultak uruk testére; Kobak, Patacscs, Csáky, Bajomi, Istvánify... Lőrinc előtt villámként ci­kázott egy jatagán kéklő éle. Aztán mintha egy óriás vet­te volna tenyerére: repült a kék ég felé. Kezéből kira­gadták már a zászlót. Meg­tört szemmel, átvágott to­rokkal feküdt, a nem érez­te. hogyan taposnak rá «z ellen ka torna ba kanosai. Mint a tollpihét a saélfu- vallat, úgy sodorta el az el­lenállást a dühödt oszmán sereg; ott a kapu előtt mé­szárol ta le a védők halálba rohanó csapatát SOMOGYI NÉPLAP Zrínyi vonaglő testére egy­ezerre tízen vetették magu­kat. Megragadták, fölemel­ték, és — áttörve a szembe rohamozókan — futva vitték fényes jutalom reményében az új jaffuosáragáhaz. Az aga megdicsóiUrt arocal átírt a „Katzáánerf nevű nagyágyú mellett — Elhamdu HTUti — mondta. — Fektessétek az ágyúra! Ki tudja, meJyfk Igazhívő őrült már a drága kalpeg- nak. Zrínyi hajadonfőit Két lőtt sebből verezve, alig pi- hegve agonizált Az aga intett a szubaslnak és segédeinek. Belemarkoltak ZrÉgyt öea hajába. Miközben a azubasi éies kardjával gyom, fűré­szelő mozdulatokkal levágta a fejel, parat randult a test. Iszonyú ordításban törtek kl. Lándzsára tűzték a gróf vérmocskos fejét, és a szubasi fölmutatta. A hunyt szemű, megtört, szakállas are a sokaság fölött im­bolygóit a szultán sátra felé. Az ágyútalpon ott feküdt a test Gyors kezek tapod- ták végig Zrínyi meleg és fejetlen testét. Éles kések mélyedtek a drága ruhába, s zörrefnt a pénz. Mint az elvirágzott aranyeső szirmai, úgy hullottak a földre az aranydukátok. Mohó kezek kapkodtak minden csillanó darab után. Vitae* Musztaía futott a testhez. — Uram — szólt a dicső­sége teljében álló janicsár>- agához. — Nekem jó szom­szédom volt, tisztes katona úr. Engedd, hogy értéktelen, immár kifosztott testét elte­methessem. — Vigyed — Intett kegye­sen az aga. A banjalukai bég szavára lepedőbe csavarták a gróf testét, s gyorsan indultak vele a katonai temető felé. A törökök mosit már fi­gyelmüket a rablásra fordí­tónak. Annyian voltak a Belsőt ár ban, hogy egymást taszították a lángok közé. S csak özönlöttek egyre töb­ben és többen befelé, ami­kor eget mozdító robbanás rázta meg a világot. A kerek toronyból lángok csaptak ki. A téglaépítmény fölemelkedett, s vele együtt szinte az egész Belsővár. Aztán millió darabra tör­ve hullott visszafelé. A robbanás olyan erejű volt, hogy még a tóparton levő táborra is vetett kőda­rabokat. A kapitányi ház fele a Külsővárba, az árok elé röpült Csendesség ereszkedett a tájra. Sziget fölött az ég olyan volt mintha a magas- ságos mennybolt is megegett volna. A vörös-lilás égbolt mint virágszirom borult a füstölgő, üszkös várromra, ahova újra nyugalom költö­zött. A halottak csendessége. Sziget betöltötte, amire rendeltetett Harminc évig volt az ország egyik erős bástyája — sorompó a tö­rök terjeszkedésével szem­ben. Nem kegy és zsold, ha­nem a bent lakó vitéz had­nagyok és szegénylegények hazaszeretete tette erőssé fa­lait. Ezen utolsó ostrom alkal­mával huszonötezer török esett el. Meghalt Szulejman. Es semmi sem lett a nagy hadjáratból. Sem akkor, sem később. Szagét hősei eltemet­ték hódító terveit Béke poraikra! Requiescant in pace! (Vége) Raktár is épül a Fatipből Eddig több mint 350 da­rab Fatip-épületsaerkezetet készített a Sefag csurgói üzeme. Az idén folytatják gyártását, somogyi akác föl­használásával. E szerkezet előnye, hogy gyorsan fölépít­hető. s nem megy veszendő­be a rövid akác fűrészáru. Az épületet elsősorban me­zőgazdasági üzemek rendelik — 'állattartó épületek, rak­tárak építéséhez. Készülnek a ragasztott fa­tartók. is; ezekből ugyancsak gyorsan építhetők a Meite- zetek, nagy fesztávolság át- hidalásávaL A fatartók gyár­tásának megkezdésével ’ a csurgói üzem az országban az elsők között volt. A múlt évben kezdték — akácból és cserből — a MÁV részére a vasúti talp­fák gyártását Az új termék még kísérleti szakaszban van. de tavaly már kétszáz, az idén wdig száz köbmé­tert adtak árt a megrendelő­nek. Hozzászól a szurkoló Harmóniát a játékosok között! A lap január 4-1 számá­ban megjelent ,.A megtartó erő hiánya” című cikkhez szeretnék hozzászólni, úgy is mint régi szurkoló, a Ka­posvári Rákóczi taóorának csaknem egyöntetű vélemé­nyét tolmácsolva. A cikkel csak abban lehet egyetérteni, hogy a labdarú­gásban nagymértékben süly- lyedt a morál, kis csapa­tunktól kezdődően egészen a csúcsokig. Ha alaposabban megnézzük a problémát, ak­kor felvetődik a kérdés: ki a hibás ebben. Csak a lab­darúgó? Nem! A cikkíró is elismeri, hogy „nemcsak a játékos a hibás, hanem a mondvacsinált vezetők is”. Márpedig ez utóbbiban, azt hiszem, az egyesület orszá­gos viszonylatban is élen jár. Engedtessék meg egy megállapítás (nem szubjek- tiv vélemény!), hogy dr. Kassai János óta nem volt és ma sincs olyan képessé­gű vezető a szakosztály élén, aki .megfelelne a követelmé­nyeknek. Azért tart ott ez a Csapat, ahol van! Hogyan kötődjön egy játékos a klub­jához, amikor a vezetői sze­mélycserék és anomáliák sokaságát látja maga körül. Természetes, hogy a maga pecsenyéjének sütögetésevel van elfoglalva. Kitol lásson példát? Ki alakítson ki har­móniát a játékosok között? Az idézett cikk kérdez. hogy iwlt tud tenni a sport­köri vezetés ? Semmiképpen sem azt, amit tett, amikor a Rákóczi csapata kiesett az NB I-ből. Tíz, azaz csaknem egy csapatra való játékost tett szabadlistára, minden el­lenszolgáltatás nélkül. Pél­dátlan eset. Mibe került '• játékosok Kaposvárra hoza­tala? Ki volt a felelős érbe, hogy hatalma« összegek sem­mivé váltak ? Most pedig si­ránkozunk az anyagi házas hiányán. Merem állítani, hogy kevés olyan vidéki csa­pat van az országban, mely­re az elmúlt öt évben olyan sokat áldoztak volna, mint éppen a Rákóczi labdarúgó- csapatára. Vajon Békéscsabán, Zala­egerszegen, Nyíregyházán, Debrecenben csak a pénz a megtartó erő ahhoz, hogy még a válogatott játékosokat sem tudják elcsábítani? Nem! Hozzájárul ehhez a nemcsak papíron levő sport­köri vezetés, amely megfele­lő anyagiakkal, megyei tá­mogatassál is rendelkezik. Ne a kibúvókat keressük! Vegyünk példát onnan, ahol jól mennek a dolgok. (Ä megye határát sem kell el­hagyni.) Somogy szurkolótá­borának is tartozik ezzel a vezetőség, ha tisztséget vál­lal a megye sportjának kép­viseletében. Egervári László napom'«!-, Dimitrov u. SO. Kaposvári iparvállalat pályázatot hirdet *rr 1 •• I rr* főkönyvelői valamint közgazdasági osztályvezetői munkakörök betöltésére. A felsőfokú végzettséggel és 5 évet meghaladó iparvállalati gyakorlattal rendelkezők pályázataikat — az eddigi működésük és fizetési igényük közlése mellett — 80143. számra a Lapkiadó Vállalathoz küldjék be. NW14S) Tili vadászai UJKÉRY CSABA : «*v Ma* »4

Next

/
Oldalképek
Tartalom