Somogyi Néplap, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-27 / 49. szám

Az állami oktatás Somogybán Változó körülmények A megyei pártbizottság megállapítása szerint az 1972. évi oktatáspolitikai határozata helyes és időálló volt: hosszabb távon is megfelelő alapot ad a munkához. A társadalmi-gazdasági változá­sok azonban módosítják az iskola iránt támasz­tott igényeket, s ennek megfelelően kell megha­tározni a fejlesztés legfontosabb soron levő és távlati feladatait. A megyei pártbizottság — a Központi Bizottság 1982. április 7-i állásfoglalásában megjelölt alapvető funkciók teljesítése érdekében —szük­ségesnek tartja, hogy a so­mogyi sajátosságokat figye­lembe véve készüljön hosz- szú távú program az óvo­dák, az általános iskolák, a középfokú oktatás, a gyer­mek- és ifjúságvédelem, az egésznapos ellátás és foglal­koztatás, a szabadidő-tevé­kenység, a tanulók kulturá­lis és sportolási lehetőségei­nek fejlesztésére, a különle­ges bánásmódot igénylőkről való kiterjedtebb gondosko­dásra. AZ ELSŐBBSÉG AZ ÁLTALÁNOSÉ A programon belül az ál­talános iskolai fejlesztésé az elsőbbség, a tankötelezett­ség mainál jobb érvényesí­tése a továbbtanulás feltéte­lét is jelentő szilárdabb, korszerűbb alapműveltség megszerzése érdekében. A kis települések intézményei­re kiemelten figyelni kell, s azt is figyelembe veszik, hogy a következő öt-hat év­ben — elsősorban a városok­ban — mérsékelten emelke­dik az általános iskolások száma. A megyei pártbizott­ság állást foglalt abban, hogy rövid időn belül el kell érni az óvodai ellátás lehet­séges mértékig való kiter­jesztését; azokon a kis tele­püléseken, ahol nincs ilyen gyermekintézmény olyan megoldásokat keli alkalmaz­ni, amelyek lehetővé teszik hogy intézményes nevelés­ben részesüljenek az ott élő gyerekek. Változatlanul ki­emelt feladatnak tartja a testület a cigány tanulók is­kolára való előkészítését. A felkészítés egyik legfonto­sabb feladata a nyelvi ne­velés. A szakrendszerű általá­nos iskolai oktatás teljessé tétele érdekében, a kis létszá­mú iskolák jövőjéről — sok­oldalú tájékozódás után — dönteni kell, figyelembe vé­ve az alapvető elvet, hogy a gyerekeik kedvezőbb tanulá­si feltételek közé kerüljenek. A gyermek- és ifjúságvéde­lemmel kapcsolatos munká­ban a felvilágosításé és a megelőzésé az előbbség. To­vább kell javítani a külön bánásmódot igénylő tanulók nevelési feltételeit, s minél későbbi életkorig intézmé­nyesíteni társadalmi beil­leszkedésüket, rehabilitá­ciójukat. A középfokú oktatás fel­tételeinek fokozatos javítá­sára haladéktanul programot kell készíteni — hogy a na­gyobb létszámú korosztályok színvonalas képzését biztosí­tani lehessen. Növekszik az érettségit adó középiskolai képzés aránya. A feltételek javításával kell elérni, hogy a felsőoktatásra felkészítő gimnáziumok színvonalkü­lönbsége mérséklődjön. A pártbizottság állásfoglalásá­ban arról is szól: a gimná­ziumi fakultációt jobban ki kell használni azért, hogy a tovább nem tanulók köny- nyebben elhelyezkedhesse­nek,, illetve rövidebb idejű szakképzéssel alkalmazha- tókká váljanak. A szakkö­zépiskolákban a szakirányú továbbtanulásra való • jobb felkészítés a céL A szakmunkásképzők fo­lyamatos fejlesztésével, a feltételek javításával kíván­ják elérni azt a távlati célt, hogy a szakmát tanulók mind többen végezzenek érettségit is adó iskolában. A szakmunkásképzők ilyen irányú fej lesztésének bázisai * ne&iev« iwlénaényck. iu iskolák profiljának lényeges változtatására nincs szük­ség, de a megye gazdaságá­ban végbemenő folyamatok­hoz igazodni kell. A közép­iskolai szintű szakképzés el­sősorban a gépipar, a köny- nyűipar (ezen belül a ruhá­zati ipar), valamint az élel­miszer- es építőipar szakem­berigényének kielégítését szolgálja. A kereskedelem ég a vendéglátás igényét a szakközépiskolai képzés bő­vítésével elégítik ki. A gaz­daság távlati minőségi mun­kaerő- utánpótlását maga­sabb általános műveltséget és a jelenleg még túlspecia­lizált képzés helyett szélesen megalapozott, szilárd, tovább építhető tudást adó iskolák elégíthetik ki. A szakmunkás­képzésben növeiik az üze-1 mek, vállalatok és szövetke­zetek érdekeltségét és támo­gatását. Az át-' és tovább­képzés egyre elterjedtebb módja lesz a munka mellet­ti tanulás felnőttkorban. A már kialakult és bevált for­mák megtartása mellett azért kell kiépíteni a részben is­kolára, részben pedig — a szakképzési feladatok ellátá­sára alkalmas — vállalatok­ra támaszkodó képzési rend­szert. Az oktató-nevelő munka egyik legfontosabb felada­tának minősítette állásfog­lalásában a megyei pártbi­zottság, hogy segítse a hát­rányokkal indulókat, tegye lehetővé a személyes adott­ságok és képességek sokol­dalú fejlesztését, a tehetsé­gek kibontakozását, a ne­velőtestületek fokozottabb felelőssége és az iskolák na­gyobb társadalmi támogatá­sa révén. A hátrányok mér­séklésére olyan program szükséges, amely megvaló­sítható a tömegoktatás fel­tételei között is. A halmo­zottan hátrányos helyzetben élő tanulókra kiemelt fi­gyelmet kell forditani. TARTALMI KORSZERŰSÍTÉS Az oktatásipoii tika tartal­mi korszerűsítése a soron következő feladatok közül a legfontosabb. Az új tantér- . v: követelményeknek a pe­dagógusok továbbképzése révén, a feltételek javításá­val és jobb kihasználásával, a pedagógiai módszerek fej­lesztésével lehet megfelelni. Az anyanyelv, a matematika és az idegen nyelvek ered­ményesebb oktatására az is­kolarendszer minden foko­zatában kiemelt figyelmet fordítanak. Az iskola szere­pe tovább növekszik a fia­talok nevelésében, tudomá­nyos világnézetük kialakí­tásában is. Az ifjúság kap­jon — életkori sajátosságai­nak megfelelő — meggyőző választ társadalmi, politikai és ideológiai kérdéseire. A nevelőm unka összehangolá­sában megnőtt az osztályfő­nökök szerepe. Ehhez szük­séges felkészültségük peda­gógiai és pszichológiai isme- teik gyarapítását fontos­nak tartja a megyei pártbi­zottság. Áz iskolának to­vábbra is meghatározó sze­repe van a nevelésben. Az új generáció szocialista ne­velése, az egész társadalom ügye: ezért a változó körül­ményeknek megfelelően kell továbbfejleszteni az ifjúság nevelésére hivatott különbö­ző intézmények és szerveze­tek együttműködését. Az is­kola átvállal olyan funkció­kat, amelyeket korábban a családnak tulajdonítottak: ez azonban nem csökkentheti és nem is helyettesítheti a szü­lői gondoskodás felelősségét. Oktatáspolitikai céljaink megvalósítása nagymérték­ben. függ a pedagógusoktól. Ezért mondja ki a megyei pártbizottság állásfoglalásá­ban, hogy továbbképzés ük re, alkotóképességük kibonta- koztatásáira, társadalmi meg­becsülésükre, élet- és mun­kakörülményeik javítására megkülönböztetett figyelmet kell fordítani. A mostani év­tizedben még több pedagó­gusra lesz szükség: a szín­vonalasán dolgozni - tudó nyugdíjasokat ösztönözzék arra. hogy a pályán marad­janak, a pályakezdő fiatalok részére pedig teremtsenek sokkal vonzóbb életkörül­ményeket. Szól a határozat a pedagógusok terheinek csökkentését célzó intézkedé­sekről, és arról is, hogy nö­vekedjék' szabadságuk a módszerek megválasztásá­ban, s javuljpn a kezdemé­nyező, kísérletező és alkotó- készség kibontakoztatásának feltétele, a magas színvona­lú munkát’ végzők kiemelt anyagi és erkölcsi elismerése. ÖNÁLLÓSÁG A MEGÚjÍTASBAN Az iskolák anyagi, tárgyi és személyi feltételeit társa­dalmi erőforrásokra is ala­pozva Lehet javítani, s foly­tatják az oktatási és közmű­velődési intézmények VI. öt­éves tervben, megkezdett — összehangolt — fejlesztését, működtetését. Hogy a peda­gógiai munka hatékonyságát fokozzuk, oljían programokra van szükség, amelyek az is­kolák felhalmozott értékeire építenek, ösztönöznek a ne­velőm unka módszereinek, stílusának megújítására, az iskolák élet- és munkarend­jének ésszerűsítésére úgy, hogy az intézmény belső stabilitássá erősödjön. A megyei pártbizottság ál­lásfoglalásában kimondta: a megyei fejlesztési programo­kat a pedagógusok részvéte­lével lefolytatott'szakmai fó­rumok vitái alapján kell el­készíteni. A testület fontos­nak tartja, hogy a Központi Bizottság állásfoglalásának végrehajtásában fokozódjon az iskoláik önállósága,; ennek feltétele, hogy kedvezően változzon az állami irányí­tás stílusa, módszerek és az ott dolgozók szemlélete. Az iskolákat fenntartó tanácsok legfontosabb feladatának a tartalmi korszerűsítés felté­teleinek megteremtését te­kinti a megyei pártbizottság. A szakmai irányításra vár a feladat, hogy segítse a köz­pontilag meghatározott él­vek és követelmények való­ra váltását, az iskolák önál­lóságának kibontakozását. Távoli városok — közeli barátok fi tyumeni olaj magyar végállomásán Százhalombatta az olaj vá­rosa. Széria Magyarországon így emlegetik, ,ezt a Buda­pesttől alig 30 kilométerre, a Duna partján fekvő va­donatúj települést. Olaj- város, hiszen itt található a Barátság II. kőolajvezeték egyik végállomása, s az évi több miirft hatmillió tonna szénhidrogént feldolgozó óriás ... Húszegynéhány éve még csak girbe-görbe utcás kis falu es sok-sok kukorica­föld volt ezen a helyen. Most húszezer lakosú, egyre ter­jeszkedő varos. Iskolákkal, üzletekkel, sportpályákkal, sétányokkal. S a képhez még ma is hozzátartozik a da­ruk, az egyre magasabbra törő falak, az építkezések látványa. A tyumeni kőolaj­ra épített ipar évről évre fejlődik, s több hasznot hoz az országnak. Miközben őri Józseffel, a Dumái Kőolajipari Vállalat pártbizottságának titkárá­val fölidéztük az üzem és a város történetét, az első, majd az őket követő építők arcát, nevét, a szovjet vál­lalatok, tervezőintézetek munkatársai is eszünkbe jutottak. Mert nemcsak a feldolgozott olaj, hanem az épületek tervei és a beren­dezések jelentős része is a Szovjetunióból származik, így volt ez két évtizeddel ezelőtt, s most sincs más­képp. «Friss példa is van rá: tavaly szovjet tervek alap­ján láttak hozzá a repüio- gép-hajtóanyaggyártó üzem építéséhez. Szovjet eredetű­ek az eljárások, a különbö­ző műszaki dokumentációk; szovjet szakemberek tanács­adóként részt vettek a sze­relésben. Az idén februártól segítették a berendezések szerelését. így nincs már szükség ebből a termékből sem importra, sőt gazdasá­gos exportra is lehetőség nyílik. — Fennállásunk két évti­zede alatt megtanulhattuk —7— mondja a pártbizottság titkára —, milyen segítő­kész, korrekt a szovjet part­Ingatlankezelő részleg alakult Nagyatádon Az állami lakásokon kivül több üzletet és raktárt is ke­zel Nagyatádon a költségve­tési üzem. Egy éve feladatuk a tízemeletes épületekben le­vő lakások, illetve az ottani üzlethelyiségek fűtése. Mind­ehhez egy általános ügyinté* zőt, egy építésztechnikusit, két kőművest, egy segéd­munkást és több fűtéssel foglalkozó szakembert alkal­maztak. Ha nagyobb felújí­tásra volt szükség, segítsé­gül kellett hívniuk az építő­ipari részleg dolgozóit. Ugyancsak hozzájuk kel­lett fordulni, ha valahol va­lami baj volt, így aztán las­sú, akadozó lett a, hibaelhá­rítás, és a .nagyobb munká­kat sem végezhették folya­matosan. Ezért is kellett korszerűsíteni az ingatlanke­zelő részleget Összevonták tehát a lakó­házak es a nagyobb ingat­lanok irányítását, megszün­tették a párhuzamos veze­tést és adminisztrációt. Az ingatlankezelő részlegben lét" rehoztak egy kivtelező cso­portot; ebben minden szak­iparos megtalálható, akire szükség lehet a kisebb-na- gyobb hibák javításánál és a felújításoknál. Munkájukat gépek is segítik. Az ingat­lankezelői részleg vezeti a különböző nyilvántartásokat, náluk lehet befizetni a lak­béreket is. Szerelik a hulladék gázt hasznosító üzem berendezé­sét near. Húyz éve mindig az előzetes szerződés szerinti mennyiségoeui és határidőre kapjuk Tyumenbpl a nyers­olajat és a többi kőolajter­méket. Ez látszólag termé­szetes, a korrekt üzleti kap­csolat velejárója; a mai vi­lággazdasági helyzetben mégis különös jelentőségű. Az egyik legszorosabb ka­pocs, amely a százhalombat- taiakat szovjet barátaikhoz köti: a szakma szeretete. Ez az oka, hogy szovjetunióbeli testvérvállalatuk az Omszki Petrolkémiai Kombinát szintén a kőolajfinomító szakma reprezentánsa. E gyümölcsöző kapcsolat több mint tízéves. Omsak test­vérmegyéje Pest megyének, a polgárháború idején ma­gyar internacionalisták har­coltak a környélten a Vörös Hadsereg oldalán. A test­vérmegyei kapcsolatok ma azonban már nem csupán a múlt haladó hagyományai­nak ápolására szorítkoznak. A százhalombattai DKV és az Omszki Petrolkémiai Kombinát vezetői is azt ha­tározták el 1973-ban, hogy a politikai, a kulturális, együttműködés mellett a ta­lálkozóknak a technikai, a gazdasági tapasztalatcserét is kell szolgálni ok. Erre már csak azért .is lehetőség nyí­lik, mert Omszkban a szaz- halombattainál háromszor nagyobb ’ kombinátban 1» nyugat-sfeibériai olajat ala­kítanak át. A tapasztalatok kölcsönös hasznosítása mellett egymás jobb megismerését is szol­gálják az évenkénti találko­zók. Ilyen előzmények után már szinte természetes, hogy a Magyar—Szovjet Baráti Társaság tagcsoportjai nem­csak a városban, de a me­gyében i6 a legaktívabbak közé tartoznak. ^ ^ SOMOGYI KRÓNIKÁJA Három város tanácsa ülé­sezett a héten. Marcaliban az idei költségvetési és fej­lesztési tervet tárgyalták meg, s állást foglaltak ab­ban, hogy a beruházásoknál a minőségi követelményeket az eddigieknél még követ­kezetesebben kell érvénye­síteni. Különösen a beruhá­zásban -résztvevő szervezetek tevékenységének összehan­golásaa beruházási fegye­lem erősítését szigorítják, s mindent megtesznek a ha­táridőké betartásáért. A gázhálózat bővítését folytatják Marca­liban. A lakótelepek, üze­mek, intézmények gázellátá­sa a legfontosabb feladat. 1984 tavaszán adják át azo­kat az újonnan épülő laká­sokat amelyeken már dol­goznak a kivitelezők. Az idei költségvetés mint-. egy tíz százalékkal haladja meg a tavalyit. Az alapellá­táson belül elsőséget élvez az oktatási intézményháló­zat, az általános iskolai ok­tatás és a ■napköziotthoni ellátás, illetve a szociális gondozás és az egészségügy. Három napközis , csoporttal bővítik a meglevőket. Bar­cson az általános rendezési terv’ koncepcióját vitattak meg: 17 5Ü0—18 OUO lakossal számol a terv az, ezredfor­dulót követően. A vonzás- körzettel együtt azonban mintegy harminchétezer emberről kell gondoskodni. Az alapellátásban hét al­központot terveznek, mely­ből öt Barcson, , egy So- mogytarnócán és egy Dráva- szentesen lesz. Ezekben az alközpontokban az igények­nek megfelelően orvosi, fog­orvosi rendelőív, bölcsődék, óvodák, iskolák, kereskedel­mi és egyéb szolgáltatóegy­ségek elhelyezése indokolt. A napi pihenést, az üdülést és az idegenforgalmat szol­gáló parkok, létesítmények is fontos helyet kaptak a tervezetben. Az Országos Műemléki Felügyelőség az­zal a véleménnyel egészítet­te ki a rendezési tervet, hogy Barcson az öt védett műemlék sorsára is vigyáz­ni kell. A héten még folytak a bá­lok, a kicsinyek, a nagyok a hét végén az iskolákban, illetve - az éttermekben szó­rakoztak. A Kaposvári Vá­rosi Tanács e héten a So­mogy megyei Vendéglátó Vállalat munkáját értékelte. A vállalat forgalmának java részét — pontosan nyocvan- öt százalékát — a megyeszékhelyen bonyolítja le. Üzleteit kor­szerűsíti, arra ösztönzi dol­gozóit, hogy udvariasak le­gyenek a vendégekkel szem­ben. Persze, nem elég az étteremben az udvarias szó, az asztalokra jó ízű falatot vár a betérő vendég. To­vábbra is legfontosabb fel­adata a vállalatnak az étel­forgalom növelése, minde­nekelőtt az előfizetéses — ezen belül is a diákoknak kedvező — étkeztetés. A zárszámadó közgyűlések befejezéshez közelednek. Az eredmények mellett az is foglalkoztatja a termelőszö­vetkezetek tagságát — s a megye közvéleményét —, hogy milyen lesz az idei esztendő. A szakembeiek saeriwt az őszi »«lések jól tejelnek, és jó ütemben ha­lad a gyümölcsfák, szólók metszése is. A szövetkeze­tek istállóiban pedig több állatot hizlalnak, mint ta­valy. A héten sajtótájékoztatót tartott a külkereskedelmi miniszter. A megyei külke­reskedelmi képviseletek lét­rehozásáról elmondta, azt várják ezektől, hogy élén­küljön a kapcsolat a terme­lők és a kereskedők között. A megyei képviseleteknek afféle jó értelemben vett „kettős ügynöknek” kell len­niük, hogy mind a két fél érdekeit megfelelően szol­gálják és így közvetlenebbül bekapcsolják a vidéket a külkereskedelembe. Télvégi, tavasz előtti hír; fölbukkant Somogybán is az influenza. Különösen Nagy­atád környékén fordult elő tömeges megbetegedés, ép­pen ezért a nagyatádi kór­házban látogatási tilalmat rendeltek el. A fokozott óva­tosságra mindenkinek szük­sége van, a vitaminfogyasz­tás szem előtt tartásával is védhetjük egészségünket. Horányi Barna SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom