Somogyi Néplap, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-27 / 49. szám
Utazás a képzelet szárnyán Nyereményük a tudás A Távoli városok, közeli barátok országos vetélkedő- sorozat egyik középdöntőjét — amelynek fő szervezője a Magyar—Szovjet Baráti Társaság — pénteken délután tartották Kaposváron, a SAÉV ifjúsági klubjában. A versenyen hét csapat vett részt. A megyét a cukorgyár a siófoki Kőolajvezeték-építő Vállalat csapata képviselte. A mostani verseny hasonló a néhány éve repdeiett Ki tud többet a Szovjetunióról? vetélkedőhöz. A hét forduKfsértetként A jövő tömegkommunikációs rendszerében a régi eszközök — vagyis az újság, a rádió, a tv és a njozi —, valamint az újak; a kábel - tv, a műhold, a képmagnó, a teletext, a videotex és a mikroszámítógépek olyan összefüggése, kölcsönös viszonya jöhet létre, amelyben a regi eszközök funkciója is megváltozik. E témakört vizsgálta kutatásai során Szegfű András, a Magyar Rádió és Televízió tömegkommunikációs kutató- központjának főmunkatársa. A kommunikációs rendszerek világszerte tapasztalható fejlődésével itthon is lépést kell tartani, s a hazai szükségletek is indokolják az új technika elterjesztését — véli nemrégiben megjelent tanulmányában a szerző. A fejlettebb társadalmi kommunikációs viszonyok kialakításának fontos állomásává válhatnának az egy-egy közösség számára sugárzott tv- műsorok. Például önálló programokat terjeszthetnének a meglevő nagyközösségi antennarendszerek a helyi köz- és kulturális élet új fórumaiként. Egyelőre kísérleti jelleggel az MTV pécsi körzeti stúdiója kapott jogosultságot a kábeltévéadások készítésére. A nagyközösségi antennákhoz kötött kertvárosi képernyőkön eddig kétszer jelentkezett Pécsen a „városi televízió”. A kábeltelevíziózás új távlatot nyit. Ha ma bármelyik magyar város antennarendszerére rákötnek egy képmagnót, a város lakói nem tapasztalnak észrevehető képminőségromlást, az effajta kábel-tv pedig nem'a Magyar Televízió műsorával konkurrálna, hanem kiegészítené, teljesebbé és hatékonyabbá tenné a helyi kommunikáció olyan — hagyományos — eszközeit, mint a hangszóró, a faliújság, a sokszorosított közlemények, a művelődési házak műsoros ló során a csapatoknak számot kellett adniuk történelmi. földrajzi, művészeti, politikai ismereteikről» Az egyes kérdésre adott pontos válaszok után szinte elállta hallgató lélegzete; rengeteg energiát fektettek abba a versenyzők, hogy összegyűjt- sék az adatokat. Olyan alkalmi idegenvezetők voltak a -versenyzők, hogy még annak sem volt nehéz elképzelnie a Krím félszigetet, illetve Jaltát, aki sohasem járt ott. Volt olyan csapat * is, amelyik egymondatos jelestje, a választói gyűlés. A kábel-tv ugyanúgy a helyi hírközlés fóruma lehet, mint a megyei vagy városi újság, s ugyanúgy nem pótlója, hanem kiegészítője az országos eszközöknek. Mindehhez a műszaki feltételeik viszonylag könnyen megteremthetőek, ám a műsorterjesztés jogi szabályozásának jelenlegi rendszerét is felül kellene vizsgálni — állapítja meg a televíziózás új útjait vázoló tanulmány. lemzés után azonnal ráismeri egy-egy köztársaságra, au:;nóm területre. A versenyen sok esetben a szerencse döntött; melyik csapat húzott „könnyebb” kérdést, ki tudott egy-egy pillanatban jobban össz> utasítani... A sokszor feszült pillanatokat Endrei Juditnak, a Tv bemondójának játékvezetése oldotta. Aj SáEV művelődési otthona és MSZBT- tagcsoportja kiválóén rendezte meg a vetélkedőt, gazdag programról gondoskodott egész napra. Délelőttre városnézést, gyár- üzemlátogatást is szervezett. Az utoisó pillanatokban dőlt el, Hogy a továbbjutást jelentő második helyet meg- szerzi-e a siófoki csapat A második pótkérdésre adott válasszal az első helyet a mecseki Béta bánya dolgozói szerezték meg. A második a Mecseki Szénbányák vállalat közössége lett; a harmadik hely — nagyon szoros küzdelemben — a siófoki KW csapatának jutott. A cukorgyári csapat az ötödik helyen végzett. Az első helyezett csapat tagjai több hónapig készültek. Módszerük az volt, hogy felosztották az egyes szakterületeket, s rendszeresen ellenőrizték, hogyan halad a felkészüléssel a másik. K. Zs. Bállá Ödön: KALANDOROK, ARANYINAK ÉS MáS INGYENÉLŐK Az utolsó magyar nábob « Szemere István annak idején az egyik ismert pesti színésznőnek udvarolt. Egy alkalommal már a délelőtti próbán berúgtak, es pénzük elfogyott. — Nem baj — adta ki a jelszót akadozó nyelvvel Szemere —; megyünk a bankba pénzért. De cigánnyal ... Előkeritették a háború előtti évek leghíresebb cigányprímását és bandáját, aztán elindult a taxikaraván a bankhoz. A pénztárteremben Szemere fölállította a cigányokat, és azok a legnagyobb déli forgalom idején rázendítettek. A bank vezérigazgatója és igazgatója kezét tördelve kérlelte Szemerét. hogy hagyassa abba a -zenélést. Ám az ittas Szemere kitartott ötlete mellett — amíg pénzét föl nem vette ... Ilyen és hasonló botrányokkal tette ismertté nevét Szemere István. Költekezései lassan-lassan minden képzeletet • felülmúltak. Úgyszólván havonta törte össze egy-egy vendéglő vagy lokál berendezését, amelynek árát azután szó nélkül kifizette. Közben feleségétől elköltözött, s még kevésbé fékezte leha életét. Baráti uszáiva sodródókból, az éjszakai elet kalandoraiból és félvilági nők seregéből állott. A háború alatt bevonult légvédelmi tüzérnek. Az ütegállásba, ahol szolgált, naponta kocsiszámra hozatta az élelmiszert és hordószámra a bort. A háború alatt ismerkedett meg egy szép,' elvált pesti asszonnyal. Hónapokig együtt jártak. Szemere vagyonokat költött a nőre. Végül az asszony rábeszélte, hogy vagyonának egy részét juttassa külföldre. Vállalkozott is rá, hogy kicsempészi az " országból. Szemere gyanútlanul átadta ékszereit, rúdszámra az aranyakat és zacskószámra a Napóleon-érmeket. A vállalkozó szellemű nő . ki is csempészte az országból a többmilliós értékeket, de aztán többé nem jelentkezett. Hogy mi történt vele és a milliókkal, nem sikerült megtudni. Hz egyik vállalkozásból a másikba Hiszékeny csendest ársak, szertefoszlott remények A 27 éves Szűcs László, aki a Pécsi Állami Gazdaságban dolgozott mint dísznövénykertész, két éve elhatározta, hogy jövedelmező vállalkozásba kezd. Zöldség- és szegfütermesztéshez kertészetet hozott létre. Újsághirdetések útján keresett — és talált — csendestársakat. Sorra jelentkeztek az üzletfeleik. asik a remélhető uzsorásamat fejében kölcsönhöz juttatták a vállalkozó szellemű kertészt. A/ megnyerő külsejű, jó föllépés ü fiatalember 1981 fe’o- ruárjában kezdte meg akcióit; mintegy fél év alatt tizenhárom üzletféltől ösz- szesen 800 ezer forintot vett föl. A nyereség reményében többed százezer forintnál is nagyobb összeget adtak . .. Akadt, akinek Szűcs pár hónapig törlesztette ugyan az adósságot, ám később föl- ■ hagyott e reménytelen próbálkozással. A kertészetben közben megindult a termelés, ám korántsem olyan nyereséggel, mint ahogyan Szűcs igerte csendestársainak. Nemhogy őket, még a kertészet munkásait sem tudta kifizetni. A kudarc nem keserítette el, s a kertészet mellett újabb vállalkozásba is kezdett. 1981 decemberében versenytárgyaláson elnyerte a barcsi áfész 54. számú zöldségboltjának üzletvezetői jogát. Jól jött a szerződéses üzleti, hiszen így újabb jövedelemforráshoz, tőkéhez jutott, s abból adósságait fedezni tudta. A szövetkezet bélyegzőjét arra használta föl, hogy kertészetének berendezési tárgyakat vásároljon. Sőt, a zöldségbolt kasszájából fizette a munkások bérét is. Az áfészmak okozott kár meghaladja a 345 ezer forintot. A szövetkezet felszólította az üzletvezetőt, hogy térítse meg a kárt. Szűcs -f hogy az összeomlást ideig- óráig elodázza — újabb szabálytalan akcióba kezdett Tarsai is akadtak; azt a látszatot keltették, mintha Szűcs üzletében nagyobb értékű árut vásárolnának, s ehhez a barcsi takarékszövetkezettől áruvásárlási hiteit vettek föl. Szűcs igazolta a fiktív vásárlásokat, a 150 ezer forintnyi hitel pedig őhozzá vándorolt — ezt fizette be a szövetkezet számlájára. Szemere István közvetlenül az ostrom előtt ismerkedett meg egy Amerikában született, magyar származású asszonnyal. A csinos és okos nő legfőbb vonzereje az volt, hogy szemlehányas nélkül tűrte Szemere mulatozásait, sót együtt ivott vele. Az ostrom után leányfalun béreltek villát, és úgy éltek tovább. mintha mi sem történt volna. A Nemzeti Kaszinó romépületében ütötte föl tanyáját akkoriban a Nemzeti Kiskávézó- nak nevezett vendéglátóipa- I ri intézmény; Szemere itt I találkozott az elmúlt rezsim | lecsúszott nagyságaival. De pénze akkor már nem volt. Aztán egy nap külföldről egv salvadori útlevelet kapott. Csak nehezen emlékezett vissza arra, hogy az ostrom alatt egy részeg éjszakán valaki fölajánlotta nieki: aikar-e salvadori állampolgár lenni. Szerpere valamit dadogott, majd szó nélkül kifizette érte az ősz- szeget, amit az illető kért. Aztán el is feledkezett az egészről... Hogy kivándorolhasson, három szobányi bútorát és több tucatnyi festményét háromezer forintért elkótyavetyélte. Néhány ezer forintot meg úgy szerzett, hogy a Pestlóriincen levő ötven holdnyi házhelyei közül eladta, ami még megmaradt. Clipperjegvet szerelmének bátyja küldött Amerikából. így végződött az utolsó magyar nábob hazai regény» Szűcs haladékot kapott az áfésztól, s mintha mi sem történt volna, folytatta tizeimen. A közben teljesen kiapadó pénzforrásokat újabb hitelekkel és csalással kellett pótolni. Ismét látszat- szerződést kötött, most a „vállalkozásba” beavatott „termelőktől” 110 mázsa almát, 8 mázsh fokhagymát, 24 mázsa vöröshagymát, 2,5 mázsa körtét vásárolt — de csak papíron. így újabb 180 ezer forinthoz jutott. Közben arról sem feledkezett meg, hogy a kertészetnek is üzemelnie kell. A solymári Rozmaring Termelőszövetkezettől 70 ezer szegfűpalántát vásárolt 409 ezer forintért a barcsi áfész számlájára. A szakszerűtlenül kezelt kertészet azonban nem ellensúlyozta a felgyülemlett adósságot. Időközben^ a cso- konyavisontái tsz-től 180 ezer, a nagyatáditól 15 ezer, a veséitől 54 ezer forint ér- téijUlpn vásárolt kertészeti berendezéseket. Minthogy bővíteni kívánta üzlethálózatát, egy 174 ezer forint értékű fűthető palántanevelőt vett a Kaposvár és Vidéke Áfésztól. Tavaly tavasszal faipari vállalkozásba akart kezdeni, s ehhez ismét kölcsönök kellettek, s rövid időn belül újabb 340 ezer forintot kapott a hiszékeny hitelezőktől. A barcsi áfész följelentése vetett véget Szűcs vállaikozassorozatá- nak. A Somogy megyei Rendőr-főkapitányság három hónapig tartó, széles körű nyomozása során fény derült arra. hogy a Szűcs László és társai által okozott kár meghaladja a kétmillió-nyolcszázezer forintot. Szűcs ellen a vád: jelentős kárt okozó, folyamatosan elkövetett csalás és sikkasztás bűntette, valamint megtévesztés és magánoktratharnisítás vétsége. A tárgyalásra, amelyet a Barcsi Városi Bíróságon tartanak. 57 tanút, illetve károsultat idéznek meg s nyolc szövetkezet képviselteti magát Mezei István II világegyetem szerkezetével ismerkednek Csillagászszakkör Tábori Évek óta jó a kapcsolat a Videoton tabi gyáregységének KISZ-bizottsága, KISZ- a lapszervezetei, illetve a nagyközségi általános iskola úttörőcsapata között A fiatalok gyakran részt vesznek közős sport- és kulturális rendezvényeken; a KISZ- esek kötzül többen ifivezetői és különböző szakkörvezétői munkával segítik az úttörők tevékenységét, az iskolások pedig ünnepi műsorokkal viszonozzák a törődést. A közös tevékenység egyik kiemelkedő területe a csillagászszakköri munka. Néhány évvei ezelőtt Hlatky Csaba, a Landler ' Jenő KISZ-alapszervezet titkára kezdeményezte e szakkör létrehozását Az első évben csak alkalomszerű foglalkozásokat tartottak, de 1981 óta tervszerű a munka. Gyorsan kiderült, hogy ,a Videoton tabi dolgozói közül Seibin László gépészmérnököt is vonzza a csillagászat s ma már ketten vezetik eredményesen — Cserhalmi Sándorné földrajzszakos tanár irányításával — a szakkört. Seibin László 1968-ban a TIT csillagászati és űrkutatási szakosztályának országos választmánya által rendezett tanfolyamon dr. Kulin György előtt tett kezdő- és • haladóvizsgát; Hlatky Csaba ezeket a bizonyítványokat 1974-ben és 1975- ben szerezte meg. A kéthe- teruíénti .szakköri foglalkozásokon a hetedikesek ée nyolcadikosok közül rendszerint nyoican-tíaen vesznek részt, ismerkednek a csillagászat, az űrhajózás, a csillagászati mérések alapjaival, a naprendszerrel, az időszerű űrhajózási és • űrkutatási eredményekkel, illetve az egyszerű műszerek készítésével. Az elméleti órákon elhangzott kérdések tisztázásán túl a szakkörösök megépítik a' Kepier-féle lencsés távcsövet, így mindenki a maga készítette műszerrel végezhet csillagászati megfigyeléseket. Az anyagokat Budapestről, a Csillagászat Baráti Körétől szerzik bfe, megvásárlásukhoz az általános iskola anyagi segítséget is nyújt. Az - 1981—82-es szakköri év kiemelkedő eredménye volt a Newton-típusú tükrös távcső készítése, melyet a tabi Videoton MHSZ rádiósklubjának központjában állítottak föl. Tavaly a szakkör tagjai a gyáregység autóbuszával meglátogatták a TIT budapesti planetáriumát, s megnézték az általános iskola tanulóinak készített műsort. A planetárium megtekintése az idei programoan is benne van. emellett ellátogatnak a kaposvári csillagdába is. Mint Seibin László tájékoztatott: a szakkör működése kettős célt szolgál. Szeretnék minél jobban megismertetni a diákokat a világegyetem szerkezetével, s így elégítik ki a csillagászattal kapcsolatos érdeklődést. Tavasszal már elkezdik a távcsöves mérési gyakoriatot, a távolabbi elképzelések között pedig á szakközépiskolások, szakmunkástanulók mellett már a község lakosságának bevonása is szerepel — a csillagászat, az űrkutatás eredményeinek megismertetésébe, az általános műveltség emelésébe. Krutek József ÄramszUnet! Az Áramszolgáltató Vállalat értesíti Kaposvár lakosságát és közületeit, hogy 1983. február 28-án és március 1-én 7.00—16.00 óráig a Herman Ottó utcában és a Kulacs utcában, 1983. március 3-án 7.00—16.00 óráig a Vörös Hadsereg utcában, a Cukorgyár köztől a Zöldfa utcáig, a Gyár utcában, a Cukorgyár közben, a Táncsics utcában, a Madár utcában és az ezekből nyíló mellékutcákban, a Körtönye hegyen, a Cseri-hegyen, a Kapoly Antal utcában, a Patak soron, a Körtönye utcában, a Kun Béla utcában és az onnét nyíló mellékutcákban, a Hegyi utcában, a Kassa utca és a Dimitrov utca közötti szakaszon, a Lenin utcában, a 48-as ifjúság útjától a Hegyi utcáig és a Streith Miklós utcában, 1983. március 4-én 7.00—16. óráig a Móricz Zsigmond utcában, a Dankó utcában, a Hold utcában, a Hajnal utcában, a Nyírfa utcában, a Nap utcában, a Csillag utcában és a Schőnhercz Zoltán utcában (222116) áramszünet lesz / ß (Vég*) Kábel-tv Pécsen
