Somogyi Néplap, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-23 / 45. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJ ETEKI Ara: 1,40 Ft NÉPLAP 1 AZ MSZMP • SO M^GY. M6<5 YE 1 B 1 Z O T T S Á C SÁ N A K LA P J A XXXIX. évfolyam. 45. szám 1983. február 23., szerda Kádár János és jouko Kajanoja találkozója Kádár János megbeszélést folytatott Jouko Kajanojával, Finn Kommunista Párt elnökével (MTI-fotó — Telefotó — KS) Ünnepség a szovjet hadsereg születése 65. évfordulóján A szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta születésének 65. évfordulója alkalmából kedden ünnepi megemlékezést tartottak a Magyar Néphadsereg Művelődési Házában. Az ünnepségen jelen • volt Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Bor- bándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, Rácz Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője, Horváth István belügyminiszter és Borbély Sándor, a Munkásőrség országos parancsnoka. Megjelent Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, Nyikolaj Szil- csenkó vezérezredes, a Varsói Szerződés tagországai egyesített fegyveres erői fő- parancsnokának magyarországi képviselője, Konsztan- tyin Kocsetov vezérezredes, a szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka, valamint Sokat várnak a megyei képviseletektől Egy nehéz év sikerei után A külkereskedelmi miniszter sajtótájékoztatója (Munkatársunk telefoni jelentése) Külgazdasági kapcsolatainkról tartott sajtótájékoztatót tegnap Veress Péter külkereskedelmi miniszter a Parlamentben. Tavalyi eredményeinket értékelte, s idei terveinkről beszélt. Mostanában e téma állandóan napirenden van, s ez nem véletlen, hiszen a magyar gazdaság működését alapvetően befolyásolják a külső kapcsolatok, A rendkívül nehéz helyzetet jellemezték a miniszter bevezető szavai: — A tavalyi év gazdaságunk legnagyobb erőpróbája volt. Számunkra kedvezőtlen világgazdasági körülmények között kellett termelnünk és kereskednünk, exportunkat és importunkat megfelelő arányban tartanunk. Megbirkóztunk a nehéz feladatokkal, képesek voltunk arra, hogy a kihívásra válaszoljunk. S md következik? Elöljáróban any- nyit: 1983 sem lesz köny- nyebb, a körülmények nem jobbak, tehát újra csak rajtunk áll, hogy sikerrel vesszük-e az akadályokat. A világgazdaság mai buktatói többé-kevésbé közismertek. Így szükségtelen annak részletezése, hogy a miniszter miért emelte ki a nehézségeket. Inkább érdemes sorra venni, hogy miként lettünk tavaly úrrá gondjainkon. Mint Veress Péter is megemlítette, 1982 első félévében nem sok okunk volt az optimizmusra. Helyzetünk külső szemlélői és értékelői is vészharangokat kongattak, majd amikor a második félévben jó eredményeket produkálva gazdaságunk nem igazolta a rossz várakozást, a nyugati szaklapok elárasztottak bennünket dicséretekkel. Az igazság természetesen a két véglet között van. 1982-ben a rubelelszámolású kivitelünk 7,4 százalékkal, behozatalunk pedig 10,4 százalékkal nőtt. Konvertibilis exportunk a tervezett szinten volt,, míg behozatalunk számottevően csökkent. Így az egyenleg több mint 510 millió dollárt mutatott a javunkra. Ez nagy eredmény. Jelentősen növekedett 1981- hez viszonyítva gépiparunk, mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk exportja, mind a szocialista, mind a tőkés országokban jobb eredményeket értek ei ezek az ágazatok, miint tavalyelőtt. Ezzel együtt néhány területen visszaesett a kivitelünk. Nemcsaík szépséghiba, hanem további jelentős feladatok előjelzője is, hogy dollárelszámolású többletünk nem elsősorban a kivitel nagyobb növeléséből származott, hanem abból, hogy. behozatalunk jelentősen csökkent Veress Péter elmondta: — Jellemző volt, hogy szocialista viszonylatban megőriztük exportunk és importunk dinamikáját. Sok területen bővítettük együttműködésünket partnereinkkel, minden, jó kezdeményezést elfogadtunk, és magunk is sok új megoldást javasoltunk. A tavalyi év megalapozta az ideit is, a szocialista országokkal, KGST- pairtnereinkkel, 1983-ban is erősödő, bővülő kereskedelmi kapcsolatokkal számolunk. A fejlett tőkés országokban tavaly pozícióink javát sikerült megőriznünk, mindezt az élesedő gazdasági versenyben, amikor egy sor kedvezőtlen intézkedés is nehezítette külkereskedőink dolgát. Ismeretes például, hogy többször emeltek termékeink ellen dömpingvádat, ám ezt mindannyiszor visszavonták, mert alaptalan volt; nem hoztak velünk szemben büntető intézkedéseket. A fejlődő országokban szántón megőriztük legfontosabb pozícióinkat, ám itt is nehézségeket jelent, hogy legtöbb partnerünk gazdasági és politikai gondokkal küszködik, ezek pedig nem tesznek jót a kereskedelmi kapcsolatoknak. Mind a fejlett tőkés országok, mind a fejlődő • országok esetében továbbra is- az a cél unk, hogy meglevő kapcsolata inkát, piaci helyünkét megőrizzük, és ahol ‘ lehet, bővítsük is. 1983-ban az 1982-esnél nagyobb aktívummal kell zárnunk az évet, s ezt elsősorban a kivitel növelésével kell elérnünk. A miniszter szólt arról is, hogy az eredmények csak részben függenek a külkereskedelemmel foglalkozóktól, a külkereskedelmi cégek jobb munkájától. Természetes, hogy a külkapesolatofc javításától nagyon sok függ, de ezek mit sem érnek a hazai termelőháttór javítása nélkül. Gazdasági szervező munkánkban még rengeteg a tartalék. Eladatlan — és eladhatatlan — árut meg sem szabad termelni, és kihasználatlan exportképes termelőkapacitásunk sem lehet. - Különösen fontos, hogy export-import tevékenységünkben kiküszöböljük a szakaszosságot, magyarán azt, hogy az év elején kicsi a forgalom, „ülünk a babé- raínkon”, az év közepén szintén hullámvölgy jön, és az év végén óriásira növek- : szik a kivitel és a behozatal. Ez több éve megy így, 1983- ban egyenletesebbé kell tenni a munkát. A sajtótájékoztatón több megyei lap képviselője is föltette a kérdést: mit vár a miniszter a közeljövőben létrehozandó megyei külkereskedelmi. . képviseletektől? (Somogy is érintett ebben.) A válasz a következő volt: — Sokat várunk ezektől, élénk kapcsolatteremtést a termelők és a külkereskedők között. Ismeretes, hogy ezelőtt sok információ nem jutott el a megyékből a megfelelő helyre. A megyei képviseleteknek afféle jó értelemben vett „kettős ügynököknek” kell lenniük, hogy mindkét fél érdekeit szolgálják, s így kapcsolják a vidéket közvetlenebbül a külkereskedelemhez. Luthár Péter a közélet és a fegyveres erőik számos képviselője. Az ünnepségen Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter méltatta a szovjet fegyveres erők kiemelkedő történelmi szerepét a szovjethatalom megvédésében, a fasizmus elleni győzelem kivívásában, a magyar nép felszabadításában, a szocialista vívmányok és a béke megőrzésében. Czinege Lajos ünnepi beszédében többek között szólt arról, hogy a szovjet hadsereg a hitlen fasizmus fő erőd felett aratott történelmi győzelmeivel — internacionalista küldetést teljesítve — számos európai és ázsiai országot szabadított fel az idegen zsarnokság uralma alól; megnyitva előttük a társadalmi felemelkedés útját. Száz és százezer szovjet katona hősi tette, a szovjet nép fiainak véráldo- aata a mi népünk számára is elhozta a szabadság, a nemzeti függetlenség, a társadalmi felemelkedés lehetőségét. A magyar dolgozók (Folytatás a 2. oldalon) Faluvégi Lajos Berlinbe utazott Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az .Országos Tervhivatal elnöke kedden Berlinbe utazott, a KGST tervezési együttműködési . bizottságának -30. ülésére. C V Befagyott a Balaton. A képen: FÓKA-hajók a jégben a siófoki kikötőben (MTI-fotó: Kozák Albert felv. — KS)' Változatlan útviszonyok Somogybán Nem módosultak megyénkben az útviszonyok az elmúlt napokhoz képest. A fő- közlekedési utak mindenütt járhatóaik, helyenként azonban előfordulnak vízátfolyások, s a fagy ás következtében ilyenkor jegessé válik az útburkolat. Tegnap csak egészen rövid ideig tartott a hószáll-ingózás, így semmiféle förunakadást nem jelentettek. a KPM ügyeletesei. Az immár háromnapos hideg időjárás és a hétfői erős északi széllel érkezett újabb fagyhullám tovább hizlalta a Balaton jégpáncélját. Tegnap már tiz^ centiméter volt az összefüggő jégtakaró vastagsága, sőt a part mentén száz-ketszáz méter szélességben helyenként elérte a tizenkét centimétert is. Az erős szél miatt egymásra torlódták a jégtáblák, a felület egyenetlen, így a Balaton egyelőre nem alkalmas téli sportolásra. A tó közepe táján — ahol aránylag sima felületek is találhatók — a rianás veszélye fenyeget. A balatoni halgazdaság jégvágó brigádjai hétfő óta dolgoznak: Keszthely, Fonyód, Siófok térségében, a parbmenti sávban „termelik” a jeget, s töltik a vermeket. Jelentős mennyiségű — helyenként húsz-huszonöt centiméteres hó hullott Borsod megyében. Különösen erősen havazott a Bükk térségében, továbbá Özd és Putnok körzetében. Az esti óráikban keletkezett és hajnalig tartó szél több helyen hótorlaszokat emelt. A KPM hóekéi és szórógépei egész éjjel dolgoztak a borsodi utakon. A közlekedés elsősorban Özd, Barsodnádasd kornyékén lassult le. Ezen a viidé- 'ken a mínusz,. tíz, fok . Itöriili,, 'hideg miatt a - sózás Seqp! 'használt.‘ Kisebb- ló—15 ‘ perces • — késésekkel. mindén munkásszállító' autóbusz1 eljutott a végállomásig. Együttműködve a vállalatokkal Az üzemegészségügyi ellátás Somogybán Megyénk üzemegészségügyi ellátásáról s a további feladatokról számolt be dr. Vincze Erzsébet üzem-egészségügyi szakfőorvos tegnap az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Somogy megyei Bizottságának ülésén. Kiemelkedően fontos a téma, hiszen a szolgálat fő- és részfoglalkozású orvosai az iparban ötvenezer dolgozót látnak el. Ide tartozik a közlekedés, az építőipar, az ipari tanulók és a nem fizikai állomány , is. Az iparban — az elmúlt öt évben — hét főfoglalkozású üzemorvosi státuszt létesítettek megyénkben az ellátás javítására. Az üzemi szakrendelések mind Kaposváron, mind a terület más városaiban biztosítják a mezőgazdasági dolgozók ellátását is, bár ez még nem érte el az ipari ellátás szintjét. Megyénk mezőgazdasági nagyüzemei nem magas létszámúak, és szórtan helyezkednek el. Főfoglalkozású üzemorvosra csak egy-két éve van igény. A fő-, részvagy akár az üzemi körzetté alakítás is alapos előkészítést igényel. A munkavédelem színvonala javulást mutat a mezőgazdaságban, a Köjál-ellenőrzések is gyakoribbak. Az üzemegészségügyi szolgálat ki tudja elégíteni a megelőzést szolgáló vizsgálatokat, a gyógyító igényt azonban nem. Ezért — ahol lehetőség van rá — a körzeti orvosi állásokat üzemi körzeti állássá alakítják. A Kaposvár területéin dolgozó üzemorvosok — a szakrendelésen keresztül — a megyei kórházhoz integrálódtak. Az üzetm-egészség- ügyi osztály audiológiai részlegének nagy forgalma miatt fejlesztették az asz- szisztenciát és a műszerezettséget is. Ehhez a Sefag is hathatós segítséget adott. A belgyógyászati rendelő EKG-vel és kisiaborral is rendelkezik, ám a műszerezettséget továbbra is javítani kell. Az 1981-es egészség- ügyi miniszteri rendelet több feladatot adott az üzemegészségügynek, így a munkáltatóknak is. Ennek megoldása érdekében létesítették a szakrendelések kihelyezett óraszámait. Siófokon három, Barcson és Marcaliban két-két óra, ' Nagyatádon is — átszervezéssel — két óra naponta. E rendelések feladata a munka- alkalmasság elbírálása, de itt találkoznak az orvosok a rehabilitációs problémák nagy részével is. A fejlesztésekkel párhuzamosan az üzemi szolgálat forgalma az utóbbi években növekedett. Feltűnően sok a mozgásszervi betegségekben szenvedők száma. Ezért a rendelők nagy részét fizi- kotherápiás gépekkel is jól felszerelték. A dolgozókat munka mellett kezelhetik, így nem minden esetben szüksége® a keresőképtelen állományba vétel. Az ideg- rendszeri megbetegedéseknél — ha munkahelyi problémát sikerül feltárni — sok esetben intézkedni tudnak az orvosok A szűrő- vizsgálatok bizonyították a zajos munkahelyen dolgozók halláscsökkenését. A hallásvédők használatában — üzemorvosi kezdeményezésre — történt előrelépés. Hat évvel ezelőtt a. megyében tíz üzemorvos .rendelkezett a keresőképesség elbírálásának jogával, azóta felhatalmazást kapott , rá , az , Egyesült Izzó, a Mahart, a Mezőgép, a Tanép, Balatotn- boglári Állami Gázdaság, a húskombinát,- -a Pannónia vállalat, a kaposvári áfész. A fekvőbetegek, keresőképességét nem az üzemorvos bírálja el. A terveit, szeriint részfoglalkozás és üzemi körzet átszervezésével két főfoglalkozású üzemorvosi állás létesül majd a mezőgazdaságban, kettő az iparban és egy az egészségügyben. Ahol lehetőség van rá, további üzemi körzeteket, szerveznek. Mindehhez megfelelő tárgyi feltételekre van szükség. Az üzem-egészségügyi szolgálat jó munkát csak a vállalatokkal, intézményekkel való szoros együttműködéssel tud végezni.
