Somogyi Néplap, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-15 / 12. szám

fi MEZfiGfiZDflSfiO ÚJ ESÉLYEI Hétszázezer női táska exportra « Ismét szerveznek szakmunkás-tanfolyamot Van egy olyan „cikk”, amelyből szerencsére egyre több van, érléke mégis nő, az igény iránta egyre na­gyobb. Ez pedig a nyílt be­széd, a társadalmi-gazdasági helyzetünkről szóló, semmit nem kendőző tájékoztatás. A héten Siófokon a megye tsz- elnökej, állami gazdasági igazgatói és élelmiszeripari irányítói számára rendezett továbbképzést két előadója Szabó István, a TOT,elnöke és Páles Gyula, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyet­tese az eddigieknél nehe­zebb feladatokról és szigo­rúbb feltételekről is be­szélt, a résztvevők mégis va­lósággal itták szavaikat, ön­magában is új bizakodást ébresztett, hogy az országos irányítók tisztán látják az ágazat kisebb gondjait és ellentmondásait is. Népgazdasági érdek Azt gondolhatnánk, hogy a bank országos irányítója és a tsz-ek érdekképviseleti szervének elnöke között sok a véleménykülönbség. El­végre a bank kötelességéi és jogai közé tartózik, hogy a mindenkori szabályozók sze­rint pénzt vonjon el az üze­mektől vagy hogy adott esetben megtagadja a támo­gatást bizonyos fejlesztések­től. A TOT-nak viszont olyankor harcba kell száll­nia — a bankkal szemben — a gazdaságok érdekében. Jó volt hallani, hogy a két ve­zető véleménye mégis mi­lyen közel van egymáshoz. Szavaiból kitűnt, hogy az országos vezető testületek­ben is a korábbinál jóval egyöntetűbb a mezőgazdaság munkájának, fejlődésének és a népgazdaságban betöltött szerepének megítélése. Mind­ketten szembehelyezkedtek azzal a korábbi előítélettel, miszerint az állami vállalat eleve — s mintegy automa­tikusan — jobban szolgálja a népgazdasági érdeket, mint a csoporttulajdonban levő szövetkezet. E nézet szelle­mében kiáltották ki egyes vállalatok saját érdeküket népgazdasági érdeknek, így formálva jogot kiváltságok­ra, s ezzel indokolva mono­polhelyzetüket. Márpedig népgazdasági érdek csak egy Az idei fejles-ztések ered­ményeként újabb 150 ezer lakos részesül közműves víz­ellátásban, s ezzel 79 szá­zalékra emelkedik a vízmű­vek vezetékes hálózatán át ellátott lakosok aránya. Az Országos Vízügyi Hivatal tervei szerint újabb 80 ezer lakást kapcsolnak be ebbe a szolgáltatásba. A közcsator­názási szolgáltatással ren­delkező lakosok szama — az idei 90 ezres fejlesztést is hozzá számítva — megha­ladja majd a 4,6 milliót. Ez már 60 százalékos ellátási arányt jelent. (Lakásállomá­nyunknak viszont még így is csak kisebb részé, mindosz- sze 43 százaléka használhat­ja a közcsatornás hálózatot.) A vízgazdálkodási ágazat idei fejlesztési tervei sze­rint az átlagosnál jóval nagyobb ütemben, tíz szá­zalékkal bővítik a szenny­víztisztító művek telje­sítményét, ezen belül több mint húsz százalékkai a mechanikai tisztitóművekét. Így naponta 90—rllO ezer köbméterrel kevesebb szennyvíz kerül majd tisztí­tatlanul a folyókba. Az OVH, a tanácsok és a külön­böző vízgazdálkodási válla­latok és közműtársulatok az idén 8.1—8,6 milliárd forin­tot fordítanak a közüzemi vízellátás, csatornázás, szennyvíztisztítás és fürdő- ellátás fejlesztésére. Ez az összes vízgazdálkodási be­ruházásnak 76—77 százalékát adja, A nagy térségekre kiter­jedő vízi közműrendszerek sorában megkülönböztetett van, s ezt a felnőtté lett szövetkezetek döntő többsé­ge is jól szolgálja. Páles Gyula ennek kapcsán a gyors alkalmazkodóképessé­get és kockázatvállalási készséget említette a tsz-ek fő erényeként. A magyar mezőgazdasági üzemek a korábbi években hozzászoktak, hogy az úgy­nevezett „kemény cikkek­ből” nem tudnak annyit ter­melni, amennyi jó áron el ne kelne a külpiacokon. Ta­valy először kellett tapasz­tatniuk, hogy a nagyobb termés nem jelent okvetle­nül arányosan nagyobb ex­portárbevétel t Hullámzó világpiac Érvnek kapcsán — vendé­geink szerint — túlságosan is sokat beszélünk és olva­sunk mostanában a világ­piac kedvezőtlen hatásairól. Gondjaink egy részét azzal magyarázzuk hogy a világ­piac áron alul fizet termé­keinkért. Szabó István sze­rint ez így nem igaz. A vi­lágpiac a mindenkori keres­let és kínálat arányában ér­tékeli az árut,' így a barom­fihúsnak annyi az ára, amennyit adnak érte, még ha ez számunkra épp ked­vezőtlen is. A hiánygazdál­kodásba születtünk bele — mondta a TOT elnöke —, s egyelőre értetlenül állunk a túltermelés első jeleivel szemben. Ezzel kapcsolatiban a fő gond az, hogv a rosz- szabb piaci feltételeket ho­zó években romlik az érde­keltség. visszaesik a terme­lés, majd mikor később a piacon ismét keresek az adott terméket, már nincs mit eladnunk. Kitűnő lehe­tőségek sorát szalasztjuk .el így. Egy fölszámolt sertés­ágazatot vagy épp juhásza- tot újra indítaná és ered­ményessé tenni évekbe te­lik. s meglehet hogy mire sikerül, a piac ismét „le­szálló ágba” jut. Népgazdasági szempontból is kulcskérdés, hogyan le­hetne kivédeni az élelmi­szerpiac ciklikusságából fa­kadó belső termeléshullám­zást. Semmiképp sem úgy, hogy elvárjuk: a rossz évek­ben veszteseggel is termel­jenek. Szabó István szerint figyelmet fordítanak a bala­toni üdülőterület vízellátásá­ra és csatornázására, a tó vizének védelmére. Ebben az évben kezdik a boglárlel- lei szennyvíztisztító telep és a hozzá kapcsolódó fonyód— bogiárlellei főgyűjtőcsatorna építését. Kedvező hatása lesz annak is, hogy az idén be­fejeződik Balatonalmádi térségének csatornázása. Az idén átadják a nyír­egyházi regionális vízmű el­ső nagy egységét, amely na­ponta tízezer köbméter víz­zel javítja az ellátást. Ugyancsak befejezik a deb­receni Keleti-főcsatorna víz­mű második ütemében elő­irányzott munkát, napi húsz­ezer köbméter vízzel bővítik az ellátást. Folytatják a bicskei, a győr-soproni, a Közép-Nógrád és Mátra vi­déki regionális vízművek, továbbá az ózdi és a mis­kolci vízellátó rendszerek fejlesztését. A kisebb tele­püléseken pedig mintegy öt­ven új községi vízmüvet vagy nagy teljesítményű köztéri kutat helyeznek üzembe. Az idei fejleszté­sekkel várhatóan napi 30— 90 köbméterrel növekedik az ország vízmüveinek teljesít­ménye. A közcsatornahálózat fej­lesztéséhez kapcsolódva sok városban bővítik' a szenny­víztisztító üzemeket. Egye­bek között nagy szennyvíz- tisztító telep épül Komlón, Békéscsabán, Miskolcon, Pécs—Mecseka’ján, Székes- fehérváron, Kaposváron, Tá­lán, Zalaegerszegen, Szek- szardon. egy központi alap létrehozá­sa jelenthetné az áthidaló megoldást. Páles Gyula ugyanezt így fogalmazta meg: feltétlenül fenn kell tartani az időszakosan vesz­teséges ágazatok termelését, hiszen meglehet, hogy egy­két éven belül a legkelen­dőbb exportcikk lesz. A TOT elnöke által emlí­tett alap egyelőre nem áll rendelkezésre, a bank azon­ban máris jelét adta segítő- készsegenek. Szükség esetén meghitelezi a forgóalapot a termelőüzemnek, hogy az ki­várhassa — például a bor esetében — a jobb értékesí­tési lehetőséget, Páles Gyula vitába szállt azzal a gyakorlattal, mely szerint a nagyobb jövedel­met hozó években automati­kusan nő az elvonás. Ez — mondotta — kedvét szegi a legtöbbet produkáló üze­meknek es megnehezíti, hogy a következő esetleg nehéz évben saját erejéből is megőrizhesse fejlödőké- pességét a tsz. A féken és a gázon A mai gyakorlat szerint a többletnyereségből — rend­kívül korrekt módon — a gazdaságokkal való egyedi megállapodás alapján von el a bank soron kívüli hitel- törlesztésre. Páles Gyula en­nél is ésszerűbbnek tartotta az irányító fórumok előtt le­vő javaslatot: a többletnye­reségből tartós betétet ké­pezhetnének a gazdaságok, s ennek alapján újabb hite­lek fölvételére is módjuk nyílna. A mezőgazdasági hitelpo­litika idei lehetőségei kap­csán hangzott el: „Egyszer­re tartjuk a lábunkat a fé­ken és a gázon”. Tény, hogy a beruházási hitelfelvételnek korlátozottak a lehetőségei, jut viszont hitel minden, az exportárualapokat növelő fejlesztéshez. Áz intenzív gabonaprogramhoz, gépek és tárolótér építéséhez vagy az energiafelhasználást éssze­rűsítő beruházásokhoz világ­bankkölcsönök is rendelke­zésünkre állnak. Páles Gyu­la félig tréfásan megjegyez­te: Kapádon sem csodáihoz- J hatnak, ha New Yorkból kapnak látogatókat, akik ar­ra kíváncsiak, hogyan hasz­nálták föl a kölcsönt. A szerdai két konzultáció hangulata jóval oldottabb volt, mint az egy évvel ez­előttié. Az utóbbi évek erő­feszítéseinek kezdeti ered­ményei már látszanak. Ta­valy sikerült aktívummal zárni az ország külkereske­delmi mérlegét, s ebben hagy része volt a mezőgaz­daság eredményeinek is. Az idei feladatok még nagyob­bak, jobbak azonban az ága­zat esélyei is. Szabó István mondta: lehet, hogy egyes termékeknél nem sikerül majd elérni az 1982-es hoza­mokat, az azonban bizonyos,1 hogv a mezőgazdaság fejlő­dése 1983-ban is töretlen lesz. Hangos kutyaugatás fogad bennünket a lábodi termelő- szövetkezet körösi új juhte- lepén. A loncsos szőrű kerí- tők déli etetéshez terelik a nyájat. A három modern juhhodály melletti személy­zeti épületből CB-rádió adá­sa hallatszik. Néhány hete lett a juhte- lep vezetője Borsi József. — A telep építése 1982 ele­jén kezdődött, saját építő­ipari brigáddal. Szükséges lépés volt ez a szövetkezet­ben, mert a szanaszét levő telepeken — hat különböző helyen volt a juhászat, mindössze nyolcvanszázalé­kos bárányszaporulattal — nem hozott nyereséget az ágazat. Tizenkétmillió fo­rintba került a beruházás és decemberben már a betele­pítési munkát végeztük. Jelenleg 2840 anyajuh, nyolc saját és ötven állami A Palota Bőrdíszműgyár marcali gyárának korszerű munkacsarnokaiban 286 dol­gozó végzi munkáját. 37 ta­nuló modem tanműhelyben sajátítja el a szakmát Szép ebédlő, megfelelő fürdő, öl­töző, kis tanácskozóterem áll a dolgozók rendelkezésére. — Gépekre, épületekre mintegy harmincmilliót köl­töttünk az elmúlt években. Nemcsak ez éreztette ked­vezően a hatását tavaly (ez az év egyébként gyárunk történetében a legsikeresebb esztendő volt), hanem az is, hogy érvényesült az 1981 nyarán megkezdett üzem- és munkaszervezés 1 eredménye — mondta Csordás Attila gyárvezető. — A múlt évre — a ko­rábbi kedvezőtlen tapaszta­latok miatt — még csak 568 ezer női táska készítését ter­vezték. Háromnegyed év eredményei alapján 647 ezerre emeltek e számot végül 1982-ben 96 millió fo­rint értékben 700 ezer da­rab táska készült mintegy 70 féle modellből. Ennyit varrtak tőlük ebben az év­ben is. Majdnem a teljes mennyiséget szovjet export­ra küldik, 20—25 ezret ad­nak csak a hazai kereske­delemnek. Az idén folytatják a szov­jet partner által kifogásta­lannak tartott táskák készí­tését — győri műbőrből. Két új modellel bővítik vá­lasztékukat Egy korszerűbb, ugyancsak a győri műbőr- gyár által készített Renáta nevű alapanyagot használ­nak ehhez. Az üzem- és munkaszer­vezésen kívül nagy gondot fordítanak dolgozóik szak­mai képzésére, a megfelelő vezetők kinevelésére. Csor­dás Attila ezt mondta: — Sok évi mulasztást kell pótolnunk. Évekig foglalkoz­Három évszám: 1982, 1983 és 1984. Ezek az évek a me­gyeszékhely lakásépítési programjaiban jelentős dá­tumok. Tavaly befejeződött a Béke-Füredi lakótömb épí­tése, az idén megkezdődik a Toldi néven ismertté lett te­rületen a munka, és jövőre végeznek az építők a Kini­zsi-tömbben. S /hemcsak a lakótelepek létrehozásának „határállomásain” lépünk át hanem a magánerős épít­kezések terén is egy sor új­donságot hoztak, illetve hoz­nak ezek az évek. Üj terü­leteken emelkednek egymás után a családi házak. Mind­ez kiegészül a nagy arányú felújítással és a belváros foghíj beépítéseivel. Tavaly összesen 555 lakás készült el a megyeszékhe­lyen. Ez több a tervezettnél, az eiőriányzat ugyanis kö­tenyészkos, továbbá mintegy 850 növendék és hízójuh van itt. A három épület egyen­ként ezer állatot fogad be. Ezenkívül még egy ezres te­lepük van. Ebben az évben háromezerre emelik az anya­juhok számát. Fontos lépés, hogy áttértek a mesterséges megtermékenyítésre. Ettől biztosan jobb lesz a szapo­rulat. — A fésűs merinó fajtát a német húsfajtájúval , keresz­tezzük. Az első 93 bárányt a napokban szállítjuk a Ka­posvári Húskombinátnak. Kézmosásra, rövid szóvál­tásra betér hozzánk dr. Erős József körzeti állatorvos. — Az állomány ma nem egységes — mondja. — A korszerű, higiénikus telep azonban lehetőségeket ígér. A környéken kiválóak a le­gelők, méltán várható az egykor nevezetes lábodi tettunk — alkalmasabb em­berek hiányában — olyan embereket különböző vezető beosztásban, akik nem tud­ták jól ellátni feladataikat. Ezen részben már változtat­tunk, de még sokat kell ten­nünk — hogy minden terü­leten legyen alkalmas em­ber, s olyan is, akit beteg­ség esetén a helyükre állít­hatunk. Bekapcsolódik a beszélge­tésbe Kelemen Gáborné sze­mélyzeti vezető is. Adatokat sorol. Eddig 52 betanított dolgozójuk szerzett szakmun­kás-bizonyítványt, s ha lesz elég jelentkező, akkor az idén vagy jövőre szintén in­dítanak újabb szakmunkás- tanfolyamot. Három főisko­rülbelül ötszáz lakás volt. Az. eltérések azonban termé­szetesek, hiszen ezek az ada­tok a magánerővel épülő családi házakat is tartalmaz­zák, s így csak hozzávetőle­ges becslésekre vállalkoz­hatnak a tervkészítők. A többletet is nagyobb arányú magánépítkezések jelentet­ték, ám a bérlakások, a ta­nácsi értékesítésű szövetke­zeti, az OTP-s és a lakás­építő szövetkezetek által lét­rehozott otthonok is elké­szültek, terv szerint. Az idén majdnem hatszáz új lakással számoltak a ter­vezők. Ezek közül legalább százötven családi ház lesz. A tanács újabb telkeket ad tartós használatba. A Her­man Ottó utcában, Toponá- ron, valamint a füredi min­talakótelep eddig fölépült része mellett parcellázandó törzstenyészet újbóli kiala­kítása. A telepvezető 23 segítővel végzi munkáját.* A juhász- utánpótlás azonban hiányzik; az itt dolgozóknak hat-hét évük van a nyugdíjig. — Ez a korszerű telep még fegyelmezettebb mun­kát követel dolgozóinktól — mondja Borsi József. — Nehéz beieszokniuk. A szö­vetkezet busszal szállítja őket munkába. Itt, a telepen pedig igényes szociális he­lyiséget építettünk számukra. — Mit vár a vezető ettől az évtől? — Egy minőségi állomány megalapozását, sokkal jobb bárányszaporulatot, a mun­kájukat felelősen végző mun­kásgárda kialakítását. Csak így várhatjuk a juhászatunk megújulását és beruházási költségeink visszatérülését. B. J. lássál kötöttek ösztöndíj- szerződést: egy már a gyár­ban van (most tölti gvákor- lóidejét), ketten még tanul­nak. Négy dolgozójuk jelent­kezett a ’könnyűipari mű­szaki főiskola most szerve­zés alatt levő kihelyezett megyei tagozatára. Negyvenen járnak szakmai tanfolyamokra, középiskolá­ba, marxista esti egyetem­re. középiskolába szakosító­ra a Bőrdíszműből. Az is­kolába. tanfolyamra járók az idén több száz napot lesznek — a vizsgáik idején — távol az üzemtől. Még­is vállalják ezt, hogy a jö­vőben legyen elegendő és megfelelő szakember, veze­területen több mint kétszáz­ötven telket alakítanak ki. Akik nagyon gyorsan cse­lekszenek, már az idén föl­húzhatják hazukat ezeken a területeken, ám a nagyará­nyú építkezésekre 1984-ben kerülhet sor. A nagyobb szervezetek ál­tal fölépítendő lakások tóbb- felé készülnek. A Kinizsi- tömbben ez év végen és a jövő év elején adják át, az utolsókat. A Toldiban 1983- ban már megkezdődik a pa­nelszerelés. a lakáskiadás pedig jövőre várható. Foly­tatódnak a tetőtérbeépítések — ez is jelent körülbelül tíz új otthont. Remélhetőleg el­készül a sokszor emlegetett teraszház is. A városrekonst­rukciós munkákkal kapcso­latosan pedig több helyütt foghíjak épülnek be. így az Ady Endre utcában, a Né- méth István fasorban, a Damjanich utcában, vala­mint a Beloiannisz és a Le­nin utca sarkán lehet meg­kezdeni az építkezést, Eze­ken a helyeken bemutatkoz­hat a kaposméröi szövetke­zet új technológiája, a Ve- lox. Különösen kényes feladat az Április 4. utca beépítése. A megyeszékhely egyik leg­értékesebb, a régi városhoz szervesen kapcsolódó terüle­tén kell oda illő házakat építeni. Mint a városi ta­nács illetékeseitől megtud­tuk: a mihamarabb meg­kezdendő építkezés körül meg nem sikerült mindent tisztázni. Számításba vették a panel technológiát, ám cáak akkor döntenek erről végle­gesen, ha a tervekből bebi­zonyosodik, hogy a házsor nem lesz idegen test a vá­rosban. L. 1». SOMOGYI NÉPLAP Vízvédelem, csatornázás Napi 80-90 köbméterrel növekszik a teljesítmény Bíró Ferenc Juhászat Lábodon u to. Sz. L. Kaposvári lakásépítések Kezdődik a Toldi, befejeződik a Kinizsi

Next

/
Oldalképek
Tartalom