Somogyi Néplap, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-11 / 8. szám

Margaret Thatcher a Falklandokon Szombat óta a Falkland- szigeteken tartózkodik a brit miniszterelnök. Marga­ret Thatcher férje kíséreté­ben 23 órás repüióutat tett Anglia és a dél-atlahti szi­getcsoport között, hogy meg­látogassa a hadviselt sziget­lakokat. akik öelőtte nem­hogy kormányfőt, még kor­mánytagokat sem láttak. Megérkezvén Port Stan- leybe, a ' szigetek fővárosá­ba, a miniszterelnök félre­söpörte az aggodalmakat, hogy Argentína provokáció­nak fogja tekinteni látoga­tását. „Nagyon furcsa lett volna, ha nem jövök el a Fa Ik lan d -szigetek re ...” — jelentette ki. Argentína, amint számí­tani lehetett rá. provoká­ciónak és arroganciának ne­vezte Thatcher asszony íalk- landi útját. A dél-amerikai ország a háborúvesztés után sem adta fel a szigetikre támasztott igényeit — a brit miniszterelnök ottléte al­kalmából megint egyszer megerősítette azokat. Lengyelország Obodowski Csen Dzévei tárgyalt Janus Obodowski minisz­terelnök-helyettes, a lengyel kormány mellett működő tervbizottság elnöke, hétfőn fogadta Csen Dze kínai külkereskedelmi miniszter- helyettest, aki az idei kétol­dalú kereskedelmi megálla­podás szombaton történt alá­írása alkalmából tartózkodik a lengyel fővárosban. A találkozón hangsúlyoz­ták, hogy az 19ü3-ra terve­zett kétoldalú áruforgalom értéke ötven százalékkal ma­gasabb, mint a tavalyi: négy száz millió svájci frankot tesz ki. Megállapították, hogy vannak lehetőségek az együttműködés további bő­vítésére. például olymódon, hogy Lengyelország részt vesz olyan létesítmények korszerűsítésében, amelyeket korábban épített Kínában. Vogel Moszkvában Moszkvában folytat megbe­széléseket a nyugatnémet Szociáldemokrata Párt kan­cellárjelöltje Hans-Jochen Vogel, a Né­met Szociáldemokrata Párt elnökségének tagja, a part kancellárjelöltje hétfőn a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége elnökségének meghívására Moszkvába ér­kezett. Vogel társaságában a Szovjet i fővárosba • érkezett Egon Bohr és Hans-Jürgen Wischnewski, a bárt elnök­ségének két tagja is. A nyugatnémet vendégeket a Seremetyevói repülőtéren Zinaida Kruglova, az SZKP KB tagja, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége El­nökségének elnöke és más hivatalos személyiségek fo­gadták, köztük az NSZK moszkvai nagykövete. Vogel és a közhangulat Moszkvába érkezett Hans- Jochen Vogel, a Német Szo­ciáldemokrata Párt kancel­lárjelöltje. A bajor szárma­zású, tanáros külsejű vete­rán politikus ma a Német Szövetségi Köztársaság egyik legjelentősebb személyisége. Életében mindenképpen vá­lasztóvonalat jelent majd az 1983. . március 6-i dátum. Mint ismeretes, miután Carstens államfő feloszlatta a parlamentet, most már jo­gilag is minden akadály el­hárult az elől, hogy ezen a napon megtartsák a nyugat­német általános választáso­kat. Március hetedikén már tudni fogja a világ, hogy Moszkva mostani vendége a két legfontosabb közül me­lyik kulcspozíciót mondhat­ja magáénak: vagy a Német Szövetségi Köztársaság kan­cellárja lesz, vagy. az ellen­zék vezére. Hazája és személye jelen­tőségéből egyaránt az követ­kezik, hogy VogeL moszkvai látogatását nemcsak a Szov­jetunióban és az NSZK-ban várták nagy érdeklődéssel, hanem világszerte. Utazása fontosságát tovább növeli a tény, hogy äz SPD kancellár- jelöltje közvetlenül wa­shingtoni látogatása után utazott a szovjet fővárosba, A tengerentúl újra bebizo­nyosodott, hogy napjaink leg­fontosabb kérdéseiben a ka.ncellárjelölt Vogel véle­ménye nem teljesen azonos a kancellár Kohléval. Bár Vörner hadügyminiszter nagy vihart kavart amerikai útja óta Kohl a közvéle­mény nyomására némileg módosította álláspontját, ka­binetjének a rakétateiepítés- sel kapcsolatos magatartása jóval közelebb áll Washing­tonéhoz, mint Vogeié. Az SPD kanceliárjelöltje ugyan­is egyértelműen a tárgyalá­sokat tartja fontosabbnak a telepítésnél és egészen ad­dig elment, hogy közölte, adott esetben — éppen a tárgyalások sikeréért — akár „el is lehetne halasztani” a telepítést. Hans-Jochen Vogelt Wa­shingtonban érte a prágai javaslatok híre és azokra — a Reagan-kormány hangne­mének módosulása előtt! — azonnal reagált: ,.A Varsói Szerződés tagállamainak ja­vaslatait — hangzott Vogel sokat idézett washingtoni nyilatkozata — meg kell vizsgálni, mert azok hala­dást jelenthetnek. Az erő­szak, a katonai erő alkal­mazásáról való kölcsönös le­mondás megítélésem szerint jó dolog, jó elképzelés, ame­lyet igen komolyan kell ven­ni.” Bár Vogel ellenzéki ve­zérként tette ezt a nyilat­kozatot, a megfigyelők meg­állapítják, hogy kijelentésé­nek tartalma és hangvétele a választási kampány kezde­tén „benne van a levegő­ben”, ami kedvező közeget jelenthet a jövő héten Bonn- ba érkező Gromiko szovjet külügyminiszter tárgyalásai számára is. Hogy ez a közhangulat ma milyen elterjedt az NSZK- ban,.arra jellemző, hogy még Edmund Stoiber is úgy nyi­latkozott: „A prágai javas­latok nagyon gondos tanul­mányozást igényelnek”. A nyilatkozó pedig nem más, mint Strauss pártjának, a CSU-nak a főtitkára .., a e. Israel-Libanon Kettős elutasítás Kettős elutasítássá! kezdő­dött az izraeli—libanoni— amerikai tárgyalások ötödik fordulója hétfőn délelőtt a Bejrút melletti Khaldéban. Libanon elvetette a Morris Draper amerikai megbízott által legutóbb előterjesztett ötpontos napirendi terveze­tet, amely első helyen indít­ványozta az „Izrael és Li­banon közötti normális kap­csolatok jövőbeni lehetősé­gének” tanulmányozását. Miután Izrael a libanoni döntéstől telte függővé a sa­ját állásfoglalását, képvise­lője magától, érthetőd 5en csatlakozott az elutasító bej­rúti válaszhoz. Morris Draper ezt követő­en új, kompromisszumos na­pirendi javaslatot terjesztett elő, amely az izraeli és a li­banoni küldöttség vezetőjét egyaránt arra késztette, hogy konzultáljon a kormányával. Délután ismét tárgyalóasz­talhoz ült a három küldött- ség. Az izraeli részről állítólag fenntartással fogadott új amerikai javaslat tartalma egyelőre nem ismeretes, az elutasított indítvány viszont változatlanul azt az izraeli • álláspontot tükrözte, hogy csupán a kétoldalú kapcso­latok rendezése és a bizton­sági intézkedések rögzítése után tűzhető napirendre az izraeli megszálló csapatok kivonásának a kérdése. A csapatkivonás elsődlegessé­géhez ragaszkodó Libanon óvakodik minden olyan el­kötelezettségtől, amely az arab világból való kirekesz­tését vonhatja maga után. T ripoli Elhallgattak a fegyverek Tíznaipi szakadatlan ágyú­tűz után vasárnap elhallgat­tak a fegyverek az észak-li­banoni Tripoliban. Hétfőn, az élet normalizálódásának jeleként, kinyitottak az üz­letek, felújították tevékeny­ségüket a közhivatalok és a szolgáltató intézmények, sőt több iskolában megkezdődött a tanítás. Több mint 150 ember vesztette életét és 25 ezren kényszerültek ottho­nuk elhagyására a Szíria-el- lenes és a Szíriái támogatást élvező pártmiliciák fegyveres konflitkusa miatt A kedvező fordulatot Ha­fez Asszad Szíriái államfő és Safik el-Vazzan libanoni mi­niszterelnök szombati da­maszkuszi, tárgyalásai tették lehetővé. A találkozón meg­állapodtak, hogy a szemben­álló felek képviselőiből ala­kított koordinációs bizott­sággal együttműködve foko­zatosan a libanoni belbizton­sági alakulatok ellenőrzése alá helyezik a várost Asz- szad felajánlotta, hogy az arab békefenntartó erők Szí­riái, egységei szükség esetén közvétien beavatkozással is hozzájárulnak a közbizton­ság megszilárdításához. A libanoni rendőrség és csendőrség azonban csak a szembenálló felek és nehéz - fegyverzetük fokozatos kivo­nását követően vonulhat be az összecsapások színhelyé­re, mert létszámánál és fel­szerelésénél fogva nem vál­lalkozhat a tüzérségi fegy­vereket birtokló milíciák semlegesítésére. Átmeneti megoldásként — a városi koordinációs bizottság pa­rancsnoksága alatt — a pa­lesztin ellenállási mozgalom osztagai és járőrei töltik be az ütköző erő szerepét. Kulikov Prágában Viktor Kultkov, a Szovjet­unió marsallja, a Varsói Szerződés Tagállamai Egye­sített Fegyveres Erőinek fő- parancsnoka és Anatolij Gribkov hadseregtábornok, az egyesített fegyveres erők törzsének főnöke Prágába érkezett, Mindketten részt vesznek a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi mi­niszteri bizottságának a cseh­szlovák fővárosban tartandó ülésén. n I láMuyy ii rí 16? -• . ff i i i§ »* Több mint ötven ember halt meg és mintegy háromezren váltak otthontalanná a Brazília középső részén pusztító ár­vizek következtében. Képünkön: homokzsákokat halmoznak fel Belő Horizonte városában Gustáv Husák (Telei otó AP—MTI—KS) Gustáv Husák, Csehszlo­vákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának fő­titkára, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság elnöke 1913. január 10-én Pozsony­ban született munkáscsalád negyedik gyermekeként. Szü­leinek szegénysége miatt csak úgy végezhette el a gimnáziumot, majd a po­zsonyi egyetem jogi karát, hogy közben kenyérkeresö munkát is végezni kellett. Még gimnazista korában, 16 évesen belépett a Cseh­szlovák Kommunista Ifjúsá­gi Szövetségbe, majd 1933- ban tagja lett Csehszlovákia Kommunista Pártjának. Sok irányú mozgalmi munkás­sággal vett részt abban a küzdelemben, amelyet a pol­gári Csehszlovák Köztársa­ság idején legális CSKP — a viszonylag demokratikus rendszer lehetőségeit kihasz­nálva —- a kizsákmányolt dolgozók és a nemzetiségi­leg elnyomott tömegek sor­sának javításáért, a cseh­szlovák államiságnak, a cse­hek és szlovákok közös köz­társaságának a külföldi és hazai fasizmustól való meg­mentéséért vívott. Vezető tisztségeket töltött be külön­féle haladó ifjúsági szerve­zetekben, 1937-tői pedig szlo­vákiai titkára volt a Szov­jetunióhoz való gazdasági és kulturális közeledés társasá­gának. Polgári foglalkozásul jogi diplomáját megszerezve egy ügyvédi iroda munkatár­saként, majd tisztviselőként dolgozott. 1938 után Gustáv Husák a párt illegális szervezeteiben működött, s egyre fontosabb helyet foglalt el a Szlovák KP vezetésében. 1943-ban egyik tagja lett a háromta­gú illegális szlovák országos pártvezetőségnek, amely lét­rehozta az összes nemzeti antifasiszta erőt tömörítő szlovák nemzeti tanácsot, s előkészítette és irányította az 1944. augusztus 29-én el­kezdődött szlovák nemzeti felkelést. A Szlovák KP­nak a-felkelés központjában, Beszterce lyányán 1944 szep­temberében tartott kong­resszusán Gustáv Husákot a párt alelnökévé választották. 1945 januárjától tevékenysé­gét a Szovjet Hadsereg által felszabadított országrészben folytatta, márciusban pedig részt vett a csehszlovák el­lenállás külföldi képviselői­vel Moszkvában lezajlott tár­gyalásokon, amelyeken meg­határozták a csehek és szlo­vákok nemzeti frontja első kormányának összetételét programját. is Rövidített munkaidővel takarítónőt alkalmaznánk nyugdíjast is. AMFORA tlVfiRT KAPOSVÁR Achim András u. 24. (87986) Erősáramú villamosmérnököt vagy üzemmérnököt, lehetőleg orosz nyelvtudással és számítástechnikai jártassággal Balatonszentgyörgyön épülő postai fel­dolgozó üzemben üzemvezető-helyettesnek fölveszünk Lakáshoz támogatást nyújtunk. Jelentkezés a pécsi Postaigazgatóság személyzeti osztályán. (225467) Az egesz ország felszabadulása y után Gustáv Hu­sák tagja volt a CSKP Központi t ■■ Bizottságának és a nemzetgyűlés­nek, továbbá je­lentős állami tisztségeket is ka- Älillte pott. Tevékenyen részt vállalt az 1948. februári or­szágos baloldali fordulat, a szocia­lista rendszer ki­alakításához szük­séges forradalmi változás szlová­kiai előkészítésé­ben. Ennek meg­történte után azonban foko­zatosan kiszorították a poli­tikai életből. 1950-ben bur- zsoá nacionalizmus koholt imájával megfosztották párt- és állami tisztségeitől, 1951- ben letartóztatták, és 1954- ben törvénytelen perrel élet­fogytiglani börtönre ítélték. 1960-ban ugyan amnesztia alapján szabadon engedték, de a politikai tevékenység­től eltiltották, s három évig építőmunkásként dolgozott. 1963-ban rehabilitálták, s utána 1968-ig a Szlovák Tu­dományos Akadémia állam- és jogtudományi intézetének munkatársa volt. Ekkor írta meg „Tanúságtétel a szlovák nemzeti felkelésről” című könyvét, amellyel elnyerten történettudományok kandi­dátusa címet. Közben a part egyszerű tagjaként követke­zetesen bírálta az ország súlyos társadalmi és politi­kai válságához vezető hibá­kat és torzulásokat, s szor­galmazta a felgyülemlett problémák marxista—leni­ni sta megoldását. 1968 ápri­lisában miniszterelnök-he­lyettesi tisztséget kapott a csehszlovák kormányban. 1968. augusztusában a test­véri szocialista országok in­ternacionalista segítség­nyújtása megteremtette a lehetősegeket a csehszlová­kiai válság leküzdéséhez, az élet normalizálásához, s eb­ben Gustáv Husák kezdettől fogva kiemelkedő szerepet töltött be. Augusztus végén megválasztották a Szlovák KP KB első titkárává, to­vábbá a CSKP KB Elnök­ségének tagjává, majd 1969. április 17-én a CSKP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára lett. Az altala irányí­tott új pártvezetés fordula­tot hajtott végre a part po­litikájában, következetesen marxista—leninista progra­mot dolgozóit ki a válság leküzdésere, a szocialista építés folytatására. Az 1971. évi XIV. kong­resszusán a párttagság tel­jes bizalma fejeződött ki abban, hogy Gustáv Husák ■ a part központi bizottságá­nak főtitkára lett. E tiszté­ben a XV., majd a XVI. kongresszuson megválasz- * tott központi bizottság is megerősítette. Vezetésével a párt sikeresen valósította és valósítja meg a kongresszu­si határozatokat. Gustáv Husák 1975 óta az ország köztársasági elnöki tisztséget is viseli. E minő­ségében — külföldi látoga­tásaival és más formákban — személyesen külön is részt vállal az ország külkapcso- latainak erősítéséből, nem­zetközi tekintélyének gyara­pításából és a szocialista közösség békepolitikájanak érvényre juttatásából. Pártvezetőként és állam­férfiként végzett tevékeny­ségéért megkapta a legma­gasabb csehszlovák kitünte­téseket, továbbá több kül­földi — köztük magyar — kitüntetésben részesült.

Next

/
Oldalképek
Tartalom