Somogyi Néplap, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-09 / 7. szám

Ára: 1,40 Ft VILÁG PROLETÁRJAI, E G Y E S U L J E T E K I SOMOGYI NÉPLAP AZMSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁN A K LA PJA 1 XXXIX. évfolyam, 7 szám * 1983, január 9., vasárnap leírtai beszélgetések Sokkal több idő van a meghitt családi beszélgeté­sekre szombaton és vasár­nap, amióta általános a sza­bad hétvége. Amilyen nehe­zen indult, amennyi zökkenő volt még egy évvel ezelőtt is, olyan gyorsan megszokta ezt mindenki, s inkább az lenne furcsa, ha újra dol­gozni kellene kéthetenként szombaton. Az otthoni, házbeli zajok­ból is jól tudjuk, hogy a családi, a baráti látogatások, összejövetelek, esetleg a kö­zös mozi- vagy színházláto­gatások áttevődnek a hétvé­gére. A gyerekek és az uno­kák ilyenkor „ugranak át” a nagymamáékhoz. már az aj­tónyitást megelőző percek­ben tele vidám gyermekzsi­vajjal a lépcsőház. Még az is felvidul tőle, akihez ép­pen akkor nem érkezik lá­togató. A hét közben elmaradt be­szélgetéseket ilyenkor lehet a legjobban pótolni. A gye­rekek elmondják, mit hal­lottak a tanító nénitől, apu­ka különböző történeteket mesél az üzemről, anyuka pedig a kolléganőktől hallot­takat eleveníti föL Az emberi kapcsolatoknak egyre nagyobb a szerepe a munkahelyeken. Mindenki azt várja, hogy átérezzék a gondját, segítsenek rajta, ha tudnak. Jurij Scserbak ukrán író nagyon szépen megfogal­mazta az igényt: a jóságot — akár áz oxigént — óv­nunk kell a szennyeződéstől. Így van ez. A rohanás, a hét közben gyakori kapko­dás ellenére is keil arra időt szakítanunk, hogy az eltávo­lodás veszélyét leküzdve kö­zelebb kerüljünk egymáshoz. Az üzem, a gazdaság, az intézmény nálunk nemcsak a munka színtere, hanem a társadalmi életé, a meghitt emberi kapcsolatoké is. Ha nem így volna, akkor a ka­tonai szolgálatát töltő fiatal­emberek nem sietnének az első eltávozáskor az üzembe, hogy megmutassák magukat „angyalbőrben”. A kisma­mák sem vennék a fáradsá­got, hogy olykor messziről, talán a szomszéd községből, elvigyék a nevetgélő kisba­bát a munkahelyükre. A nyugdíjasok nem ragadná­nak meg minden alkalmat, hogy újra szívjanak egy kis üzemi levegőt, megnézzék, ki van ott a régiek közül, mit csinálnak most a szak­társak. Kár, hogy a szívein nincs ablak. Jó volna látni, mit éreznek, mit gondolnak ma­gukban az emberek. Azt hi­szem, hogy sok szíven van Ilyen ablak, és szép, ami azon látszik; a másokon va­ló segíteni akarás. Egész biztos, hogy még ezen a hétvégén is sok he­lyen szóba kerültek az üze­mi brigádajándékozások, a kedves meglepetések, a köl­csönös vendéglátások. Külö­nösen ott, ahol a két ünnep között nem dolgoztak, ezért csak később lepték meg egy­mást szerény, mégis kedves apróságokkal. Különösen szép emlékek maradtak azokban az állami gondozot­takban, akiket a brigádtagok láttak vendégül, hogy ők is érezzék az otthon melegét. „Képzeld ki volt bent az üzemben” — sok történet kezdődik igy odahaza. Aztán következik a beszámoló va­lamelyik kismama vagy nyugdíjas látogatásáról. Még olyan is szóba kerül, kin hogyan lehetne segíteni. így tágul ki a család a közelálló munkatársak Számvetés és előretekintés Sebestyén Hantiamé nyilatkozata A számvetés és az előre­tekintés jegyében ül össze február elején a magyar bé­kemozgalom vezető testületé. Sebestyén Nándorné, az Or­szágos Béke tanács elnöke az előkészületek utolsó fázisá­ban nyilatkozott az MTI munkatársának. — A szocialista országok békemozgalmait az' utóbbi időben gyakran éri az a vád, hogy „állami béke- mozgalmak'’, s csak az egyik oldalról, a nyugattól köve­telik a leszerelést. Ez rossz­indulatú rágalom, s a té­nyek nem kellő ismeretéből fakad. Semmi kivetnivalót nem találunk abban, ha tö­rekvéseink — a legtöbb esetben — találkoznak a párt és a kormány törekvé­seivel. hiszen ezek külpoli­tikájuk alapjának tekinti a háborús katasztrófa elhárí­tását. E békepolitika támo­gatását megtisztelő felada­tunknak tartjuk. — Ennek szellemében dol­goztunk, s valósítottuk meg múlt évi programunkat is. Mozgalmunk a mai nyugta­lan világban komoly erőfe­szítéseket tett, hogy szerény lehetőségeivel segítse a fegyverkezési verseny meg­fékezéséért, a nukleáris há­ború veszélyének elhárításá­ért folyó nemzetközi küz­delmet, előmozdítsa a nyílt, őszinte párbeszéd kialakítá­sát, a jobb megértést, a bi­zalom helyreállítását, hozzá­járuljon az enyhülés vivmá- nyainak megőrzéséhez Ren­dezvényeink, kiadványaink útján igyekeztünk minden­kihez, valamennyi korosz­tályhoz, társadalmi réteghez szólni, s választ adni kérdé­seikre. A megújult — gaz­dag hagyományait azonban, tiszteletben tartó, s azokra építő — magyar békemoz­galom megnövekedett akti­vitása kifejezésre jutott mumíkásgyűlések, vitafóru­mok, tudományos tanácsko­zások szervezésében. E he­lyeken száz- és százezrek tettek hitet a béke, a nem­zetközi szolidaritás ügye mellett. — Programunk kiemelke­dő eseménye volt a Magyar Tudományos Akadémiával közösen szervezett értelmi­ségi találkozó. E rendezvé­nyen értelmiségünk képvi­selői őszinte hangú, élénk eszmecserét folytattak a _bé- ke megőrzésének lehetősé­Méhes Lajos ipari minisz­ter meghívására Budapestre látogatott Felix Meier, a Német Demokratikus Köz­társaság elektrotechnikai és elektronikai minisztere. Tár­gyalásaik során megvitatták az irányításuk alá tartozó iparágak területén folyó gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködés el­mélyítésének lehetőségeit és egyezményt írtak alá a mik­roelektronikai termékek kö­zös fejlesztéséről, gyártásá­ról, valamint kölcsönös szál­lításokról. A tárgyalásokon részt vett Rudolf Rossmeisl, az NDK magyarországi gedről, ezzel kapcsolatos gondjaikról, s feladataikról. A nemzetközi helyzet bo­nyolultsága békemozgalom­ban is előtérbe állította a tudományos érvelés fontos­ságát. Ezért üdvözöltük azt a tényt, hogy hazánkban is megalakult a Magyar Tudo­mányos Akadémia Intézet­közi Tudományos Békekuta­tó Központja, amely június­ban nemzetközi kerekasztal- konferenciát és fórumot szervezett tizenhat európai ország békekutatóinak és békém ozga Imi vezetőinek a részvételével. Megalakult az — ugyancsak az MTA mel­lett működő — Orvosok a nukleáris háború elhárítá­sáért elnevezésű mozgalom is. Üj mozzanatot jelentett munkánkban, hogy hazánk­ban köszönthettük különbö­ző békemenetek tagjait. — Megélénkült nemzetkö­zi tevékenységünk is. Szá­mos külföldi delegációt fo­gadtunk s kapcsolatokat lé­tesítettünk új békemozgal­maikkal, szervezetekkel, a Magyar Szolidaritási Bizott­sággal együttműködve ren­dezvények egész során jut­tattuk kifejezésre együttér­zésünket a hazájuk függet­lenségéért, kivívott szabad­ságuk megvédéséért harcoló népekkel. Megkülönböztetett figyelmet fordítottunk a kambodzsai gyermek város felépítésére. A létesítmény előreláthatólag 1984-ben ké­szül el, akkor vehetik birto­kukba a sokat szenvedett kambodzsai gyerekek. — A magyar békemozga­lom — a világ békéért küz­dő erőivel karöltve — a le­szerelés ügyének előmozdí­tásán munkálkodik. Az em­beriség e létfontosságú ügyét szolgáló lépésként üdvözöl­jük a Szovjetunió bejelenté­sét), hogy elsőként nem al­kalmaz atomfegyvert. Jurij Andropovnak, a Szovjetunió megalakuláságak 60. évfor­dulója alkalmából rendezett ünnepi ülésén ismertetett javaslajtai ismételten azt bi­zonyítják, hogy a Szovjet­unió mindent elkövet a bé­ke megőrzéséért Közvéle­ményünk szintén örömmel üdvözölte az új szovjet kez­deményezéseket, ytóamánt a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának és az SZKP Köz­ponti Bizottságának felhívá­sát amely közös erőfeszíté­sekre szólít a háborús ve­szély elhárításáért, a világ békéjének megszilárdításá­ért Az OBT-hez az elmúlt napokban érkezett táviratok százai azt mutatják, hogy közvéleményünk helyesli és támogatja a Varsói Szerző­dés Politikai Tanácskozó Testületének ülésén született javaslatot: a két szövetségi rendszer tagállamai kölcsö­nösen mondjanak le a kato­nai erőszak alkalmazásáról egymással szemben. Felada­tunknak tartjuk, hogy e kezdeményezéseket széles körben ismertessük, s hogy szerény lehetőségeinkkel elősegítsük a kelet és a nyu­gat közötti bizalom megerő­södését, a visszatérést hel­sinki szelleméhez. — Nagyra becsülünk min­den olyan kezdeményezést, amely a közvéleményt moz­gósítja a fegyverkezési haj­sza ellen. Ennek jegyében veszünk részt Prágában Az életért; a nukleáris háború elhárításáért elnevezésű bé­ke- vílágközgy ülésen és a Béke-világtanács ugyaneb­ben az időben, június köze­pén tartott ülésén. A világ- találkozó sikere érdekében előkészítő bizottság létreho­zását szorgalmazzuk. Mozgalmunk Immár ha­gyományos rendezvénysoro­zatának, a május 8. és júni­us 8. közötti béke és barát­sági hónapnak a legfőbb célja is e találkozó minél jobb előkészítése lesz. A kö­zeljövőben létrehozzuk ifjú­sági és diákbizottságunkat, amely az ifjúság körében szervezi majd a békemoz­galmi tevékenységet Arra törekszünk, hogy a magyar békemozgalom ren­dezvényei a békéért folyta­tott küzdelemben fontos nemzeti fórumai legyenek — fejezte be nyila ikona tát Sebestyén Nándomé. Dolgoznak a hajójavítók a siófoki téli kikötőben és a sólyateren. Az enyhe idő könnyíti a vízi jármüvek felkészí­tését, műszaki állapotuk ellenőrzését Állattenyésztés, 1983 Arányos termelésbővülés Az állattenyésztés az idén a növénytermesztéshez ké­pest némileg visszafogottab­ban fejlődik. A növényter­mesztés — az előirányzat szerint — 2,3 százalékkal fo­kozza a termelést, a nagy­üzemi állattartók és kister­melők mindent egybevetve 1,3 százalékkal adnak majd többet, mint a múlt évben. Ez a tervezett növekedés azonban minden tekintetben reális; összhangban van az élelmiszertermelő üzemek nyers- és alapanyag szük­ségletével, továbbá a lakos­sági ellátás és az export igényeivel. Az állati termé­kek előállításának fokozása amúgyis összetettebb fel­adat, hiszen egyebek között a takarmánytermelés függ­vénye, és meghatározó sze­repük van a viszonylag költséges beruházásoknak is. A különböző állatfajok között arányos termelés- bővülést irányoztak elő. A szarvasmarhaállomány 1983- ban számszerűit várhatóan nem módosul, elleniben ösz- szetétele kisebb mértékben átalakul. A kistermelők te­hénállománya a tavalyinál kisebb lesz — amivel külön­ben a hatodik ötéves terv előirányzata is számolt — és ezt a visszaesést a nagyüze­mek ellensúlyozzák majd. Ám — érdekes módon — nem a tejelő állományt gya­rapítják, hanem a vágómar­ha termelést erősítik. A tej­termelés emelését ugyanis az állomány genetikai átala­kításával és a szakszerűbb tartással, takarmányozással megoldhatják, ám vágómar­hából és annak feldolgozott részeiből többre lesz szükség és ez a létszám gyarapítása nélkül nem megy. Ezt tük­rözi, hogy jövőre 2 700 mil­lió liter tej kell a lakosság ellátásához és ezt a mennyi­séget az egy tehénre jutó tejhozam 100 literrel vaió fokozásával érik el. Emel­lett viszont az elmúlt évinél 1,5 százalékkal úgy lesz na­gyobb a vágómarha terme­lés, hogy több állatot tarta­nak. Ennél valamivel kisebb mértékben emelkednek a sertéstartás eredmények » termelési többletet fele-felé arányban a nagyüzemi gaz­daságok és a kistermelők adják. A sertéshizlalást jól ősz tön kí az 1983. évi szabá­lyozó rendszer; a vágóserté­sek felvásárlási árát — az időszaki és egyéb felárakat is fígyelembevéve — kdön­ként 1,60 forinttal, illetve S forinttal emelték, attól füg­gően, hogy élve, vagy hasí­tott állapotban veszik át az állatokat. A juhállomány egy év alatt 40 ezerrel növekszik, egyaránt fokozódik a vágó­juk termelés és a gyapjú­előállítás. A baromfiágazat­ban a külpiaci helyzet ha­tározza meg az 1983. évi tel­jesítményeket. Az idei terv szintentartást irányoz élő. Időjárás az lesz Az időjárás manapság nemcsak afféle időtöltő be­szédtéma azoknak, akik más­ról nemigen tudnak diskurál- ni, hanem komoly fontolga­tás tárgya cserélendő esz­mékkel egyébként ellátott is­merősök körében is. Nem csoda, hiszen a tavalyi ősztől kezdve rendkívülinek mond­ható körülményeket alig-alig szakította meg néhány sza­bályszerűbb nap (mármint e téren). Most már csak az a kérdés, hogy jó-e ez nekünk? S mivel az ember elégedet­lenkedésre rendkívül hajla­mos, összeférhetetlen terem­tés, többnyire úgy válaszo­lunk: nem jó. S lehet, hogy ezúttal ellenvetéseink telje­sen jogosak, ám az is bizo­nyos, hogy odafönt sztratosz- féráéknál nem fognak meg­hallgatásra találni. Egészségünk és hangula­tunk megsínyli ezt a bacilus- szaporító, langyos, egyhangú időt. Csikorgó hidegről és fe­u-F-rn,. mindenféle kőrnyezetszeny­nyezésről pletykálkodunk jól értesült szakértőként. Ezek okozzák, meg azok... És még ilyen is lesz, meg olyan... Tényleg, milyen lesz? Erről elvileg a legjobb volna az igazi szakértőket meghallgat­ni. Jó ideje próbálgatjuk. Megfertőződve ettől a nagy időjárás-láztól, holott e kér­dés régebben csupán reggel érdekelt bennünket, amikor kinéztünk az ablakon; s meg­állapítottuk; ilyen van. De hiába hallgatjuk, nézzük . o szakértőket a rádióban és a televízióban. Azt sikerült csak megjegyezni, hogy jó ideje nem tudják eltalálni a másnapi várhatót. Melegjós­latra lehűlés, hidegre enyhü­lés érkezik, s ez még jó vol­na, mert akkor mindig az el­lenkezőjét várnánk, de a hó­mér séklet-csapadék-szél becslésre egészen változatos gyakorlati mixtúrák érkez­nek, se ilyenek, se olyanok. dési lehetőségek szűkében — divat volt a meteorológuso­kon elverni a port. Most mindenféle tréfát űzhetünk, ám mégis időszerűnek tetszik, hogy az időjárás-jelzés he­lyett inkább a lottózást ajánljuk a kissé bizonytalan szakembercsoportnak. (Cseré­be persze ők is javasolhatnák ezt-azt egyéb szakemberek­nek, hiszen más területek előjelzései sem mindig jön­nek be, de hát az egyik téve­dést nem menti a másik.) Így valószínű, hogy egyelő­re le kell mondanunk az időjárás közelebbi és távo­labbi jövőjének idejekorán való megismeréséről. És az is valószínű, hogy ezt csak most érezzük akkora bajnak i nagy rendkívüliségek között. Ha majd — remélhetőleg — visszatérnek a dolgok a meg­felelő kerékvágásba, akkor senkit sem fog különösebben föivgatm egy &g sevede^ Tél van, hideg van, nyár van, meleg van... Valaki mást mondott? Na és?! Csakhogy a jövő biztonságos fölbecslé- sérői ma nehéz lemondani, s nem holnap, amikor a jövő már jelen és teljesen isme­rős. Ezért hiába ajánlanánk módszerként a megnyugvást, a „lesz, ami lesz”-jelszót, nem aratnánk sikert, úgy­hogy bizonyára mindenki megmarad egyelőre az élénk idő járás jelentés-kritikánál. Ezekre az időkre — mivel a fogadókészség javulását nem várhatjuk — csupán egyéb javaslattal hozakodha­tunk elő. Legyen az ajánlat egyszerűbb. Egy biztos: idő­járás az lesz. (Legalábbis na­gyon reméljük.) Tehát érde­kes volna jóslatok helyett mondjuk a tévéhíradó végén fölkérni a nézőt: ha kíváncsi, nézzen ki az ablakon, és sac- coljon maga. Csak előtte ne felejtse el letörölni az üvegre belülről fölrakódott párát, az ugyanis gátolja a kilátást, s ha ott marad, még a kedves (ki)néző is tévedhet. .fe?­Magyar-KDK mikroelektronikai tárgyalások

Next

/
Oldalképek
Tartalom