Somogyi Néplap, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-20 / 16. szám

Árfegyelem, árellenőrzés Egyik ismerősöm nem reg arról panaszkodott, hogy gondos válogatás után végre talált magának egy régóta keresett holmit, nem túl magas nyugdíjából össze is gyűjtötte rá a pénzt. Ami- kör megvette az első osztá­lyú áron kínált portékát, otthon kiderült: a kelme néhány, talán jelentekte- iénnek látszó hibáját nem vette észre az áruházban. Egy darabig bosszankodott, arra gondolt, hogy az alkal­mi áruk boltjában esetleg olcsóbban megkapta volna ugyanezt, hiszen az áru jó, ha másodosztályú besoro­lást erdemeine. Az ehhez hasonló kedve­zőtlen vásárlói tapasztalatok bizony néha-néha még 'elő­fordulnak. Pedig a mai emelkedő árak mellett alap­vető követelmény az, árt'e- gyelem betartása, az árdrá­gítás, az esetleges tisztesség­telen haszonhoz jutás lehe­tőségeinek szűkítése, ki­váltképp akkor, ha a gyár­tó vállalat már eleve en­gedménnyel szállítja á selej­tes terméket az üzletbe. S hogy esetenként mégis drá­gábban kerül az árucikk for­galomba ? Szerencsére az ilyen ügyek egyre ritkábbak, mert a legtöbbször mindez kiderül, amikor arellenőr- zést tartanak. Az árváltozások hatása Az Országos Anyag- és Arhivatalban nemreg össze­sítették az úgynevezett nein kompetitiv árak ellenőrzé­sének tapasztalatai t. Az 1980. évi árreform megvaló­sításával a fogyasztói árpo­litikával összhangban, ahol csak lehet, a külpiaci árvál­tozásoknak érvényesülniük kell a termelői árakban, a költségekben es a fogyasz­tói árakban. Ugyanakkor hagyományos árképzést al­kalmaznak ma meg az ipari termeies 80 szazaiekanal, a szolgáltatásokban, az építő­iparban, a mező- és élelmi­szergazdaságban, a fogyasz­tásicikk-kereskedelemben, a kutató- és fejlesztőintézetek munkájában, illetve a szá­mítástechnikában, Ez az ár­mechanizmus érvényesül a bruttó nemzeti termelés 60—65 százalékának köré­ben, az itt kialakított árak nincsenek alárejtve a kül­piaci értékítéletnek. Az Ar- hivatal, az ágazati árhaló­ságok, a helyi árszervezetek és az Országos Kereskedel­mi Felügyelőség az utóbbi másfél évben hatezerhétszáz aneJAenőrzést tartott vállala­toknál és szövetkezetekben, további nyolcvanezer eset­ben a kisebb egysegekben, boltokban, szolgáitatóhe- lyeken végzett érvizsgálato­kat. Betartják-e a jogszabályokat? Az árpolitika minden ko­rábbinál nagyobb, jelentő­sebb szerepet tölt be a vál­lalati gazdálkodásban. A föllelt kisebb-nagyobb hiá­nyosságok általában a rossz, illetve nem megfelelő belső szabályozásiból erednek. Az árelleinőrzések elsődlegesen a jogszabályok betartását vizsgálják. Külön is figye­lik, hogy a termelők árvál­tozáskor eleget tesznek-e bejelentési kötelezettségük­nek, és nem jutnak-e tisz­tességtelen haszonhoz. A sok tízezer árellenőrzés húsz százalékánál az ellenőrök szabálytalanságot fedeztek föl, ezek mintegy fele szi­gorúbb megtorló intézkedési vont maga után: bűnvádi eljárást, gazdasági bírságot, többségüknél pénzbírságot, fegyelmit. Sok olyan kisebb vétséget is találtak, ame­lyek ugyan nem növelték az arakat, tehat tisztességtelen hasznot sem hozott a válla­latoknak, mégis fölfedte a hibás. vállalati árképzési gyakorlatot, a pontatlan bel­ső szabályozást, a naprakész információk hiányát. és szúrnia1 an admin i szí rat ív hibát. Egyébkánt az ellenőr­zés minden escbtn kiterjedt a büntetési eljárások.' bírsá­gok végrehajtására is. Jobb minőséget! összességében a korábbi évekhez képe ú azonban ja­vult az ári ügyelem, leg­alábbis az országos átlag ezt mutatja. Amikor néhány termelő mégis eltér a kalku­lált ártól — mégpedig fel­felé —. annak oka a ver­senyhelyzet hiánya, vagyis a vevők nem alkudhatnak, örülnek, ha megkapják azt, amit venni szeretnének. Más területeken .viszont job­ban összhangba került az ár és a minőség is, hiszen ma már minden vevő igyekszik a magasabb árért, jobb mi­nőségért, színvonalasabb ki­szolgálást kapni. A terme­lőket pedig kötelezitek arra, hogy osztályos, hibás cikk­re árengedményt nyújtsa­nak. Többségük eleget tesz az árváltozást (emelést) be­jelentő kötelezettségének is. Ha az árhivatal nem ért ve­le egyet, megvalósítását fél évre felfüggeszti, de későb­bi jogosságát is ellenőrzi. A tapasztalatok szerint a gyártóik jórészét ez már ön­magában iá visszatartja a bizonytalan, indokú áreme­lési szándéktól, előfordul, hogy többen a hathónapi felfüggesztés után vissza- lépnek. A két évvel ezelőtt beve­zetett differenciált árrend­szer jól funkcionáló, gya­korlati megvalósításának türelmi ideje lejárt, s ma már minden gazdálkodótól elvárható, hogy gondosabb, íegyelíriez e ti e b b á rpo Li ti kát folytasson. A szabálytalan­ságokat ugyanis a jövőben még szigorúbban fogják el­bírálni. Talán egy kicsit messzire rugaszzodlunk el az elöljá­róban felvetett napi gond­tól, ami valóban sok vásár­lót bcsszzr.t, rontja a köz­hangulatot, mégis szükséges­nek éreztük e bosszúságok okainak, körülményeinek körüljárását — közgazdasá­gi szemlelettel. Bízva abban, hogy a vállalatok, szövetke­zetek megfontoltabbakká várnak és jobban szolgálják majd a vásárlói igényeket, szokásokat és érdekeket. Szőke László NÖVCkSZik a Danuvia. Nagyatádon a Danuvia gépgyárban új beruházással ezer négyzetméteres szerelőcsarnok és egy raktár, szerelde épül. Az új üzemrészekben már az első félév végén termelnek Kevesebb kilométer üresen Az áruszállítás és gépjárműforgalom összehangolása Az áru nélkül, üresen megtett kilométerek arányá­nak csökkentésére a múlt , évben tovább fokozták erő­feszítéseiket a fuvarozó és szállítóvállalatok. A javuló eredmények bizonyítják, hogy az érintett vállalatok általában betartják az üres futások mérséklését célzó rendeletét, s határozott in­tézkedéseket hoztak az energiapocsékolás mérsék­lésére. megszüntetésére. A két évvel ezelőtt hozott rendelet alapelve: az üres futással elhasznált üzem­anyag-többlet költsége ne az államháztartást, hanem az üzemeltetőket terhelje. En­nek értelmében száz kilomé­tert meghaladó szállítási tá­volságok esetében térítést köteles fizetni a gépjármű üzemben tartója, ha az üre­sen meglett út hosszabb, mint a rakottan megtettnek a harminc százaléka. A sza­bályozás mindazon tehergép­kocsikat érinti a speciális járműveket kivéve), melyek­nek teherbírása eléri az öt tonnát Jelenleg körülbelül negyvenezer ilyen gépkocsi van az országban. A szigo­rú központi intézkedés ha­tására már az első évben — 1981-bem — 54.1 millió kilo­méterrel, azaz 8.5 százalék­kal csökkent az üresen, il­letve alacsony kihasznált­sággal megtett kilométerek száma, s javult a járművek kihasználtsága. A múlt évben még keve­sebb utat tettek meg a te­herautók üresen — összes­ségében. több mint öt szá­zalékkal —, s ezzel együtt nőtt az egy gépkocsira jutó terhelten megtett kilométe­rek aránya. Ennek ellemere Küzdenek a széllel a visontai bányászok . Fokozott helytállást kö­vetelt az utóbbi 2 nap — kedd és szerda — szeles idő­járása a visontai bányászok­tól. A Mátra vidékén a szél időnként annyira felerősö­dött, és olyan viharos erejű­vé vált, hogy esetenként megbénította a külszínen dolgozó hatalmas gepeket. A mozgó gyárra emlékez­tető gépóriásoknak az eset­leges felborulása végzetes következményekkel járna. A szén termelő és ' a meddőleta- karító gépeket fenyegető ve­szély elhárításában sok kor­szerű műszer is segíti a bá­nyászokat. Ezek a szél erő­södésére automatikusan ki­kapcsolják az árboc.szerűen magasba nyúló gepeket, majd a szél irányába állít­ják ókét. Ezzel a legkisebb­re csökkentik a felborulás­veszélyt. Kedden még csak egy, szerdán viszont már három gépet is több ízben le kellett állítani rövidebb-hosszatbb időre. Szerencsére a szél el­sősorban a magasabb szin­ten dolgozó meddőletakaxí- tó gépek munkáját zavar­ja. A nyitott bányagödör mélyén elhelyezkedő szén- termelő gépek kevésbé üt­köznek a széllel, így a vi­sontai bányászok fokozott erőfeszítések árán, de zavar­talanul ellátják a szomszé­dos Gagarin-hőerőművet fű­tőanyaggal a büntetések érteke még mindig elég nagy volt, meg­haladta a százmillió forin­tot. Az év közbeni ellenőr­zések arra mutattak rá, hogy' a vállalatok többségénél ma már minden nagyobb út előtt körültekintően meg­szervezik a gépkocsik gaz­daságos kihasználását — oda- es visszautban egyaránt —, s a vállalatok nem rit­kán összehangolják szállítá­si programjaikat A tapasz­talatok azonban azt is jel­zik, hogy — bár a vállala­tok már jobban érdekeltek a fuvarok megszerzésében — még mindig előfordult, hogy a tehergépkocsik inkább üresen, de időben tértek vissza, mint hogy vállalták volna a pótfuvar megszerve- zesével együtt járó idővesz- teseget. Általános tapasz­talat: a fuvaroztató vállala­tok nem vették föl a kap­csolatot a Volán menetirá­nyító hálózatával, holott en­nek fő feladata pótfuvar szerzése, az üresen közleke­dő gépjárművek „lefoglalá­sa”. Még mindig gondot okoz, hogy a gépjárművek irányításával megbízott dol­gozók szakmai felkészültsé­ge olykor hiányos. Az áruszállítási feladatok még jobb összehangolása, szervezettebbé tetele és a kapacitások ésszerűbb ki­használása érdekében szál­lítási közösségek alakítására dolgozott ki ajánlásokat a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium. Ezek egy-egy megyén belül koordinálják a fuvarozási igényeket és kapacitásokat, ily módon se­gítséget nyújtanak ahhoz, hogy minimális üzemanyag- fölhasználással történjék a helyi áruszállítás. A KPM ajánlásainak szellemében az év elejétől már több me­gyében létrejött a szállítási közösség. rr A HIRLAPFELELOS Többször is találkoztam Szabó Ferencncvel. a siófoki posta hírlapfelelősével, il­letve hírlaposzíályának ve­zetőjével. Arról, hogy mi­ként lehetne javítani a Ba- laton-parti lapterjesztést, az újságok eljuttatását az olva­sóhoz, véleményét soha nem rejtette véka alá. Javaslatai­ból az évek során többet is megvalósítottak már. Szabó Ferencné felelősséget érez azért, hogy a megrendelt la­pok időben és pontosan meg­érkezzenek, s ezáltal minél több ember kapjon kedvet olvasásukhoz. — Ez nem csupán tőlem és osztályom dolgozóitól vagy a hírlapárusoktól, kézbesítők­től függ. Ha nyomdai hiba vagy a vonat késése miatt nem kapjuk meg időben a lapokat, akkor nemcsak mi bosszankodunk, hanem az ol­vasók is. Szerencsére ez csak nagyon ritkán fordul eló... Adatokat sorol, hogyan alakult a lapok olvasottsága Siófokon. A növekvő érdek­lődést 1968 elejétől mutatják a számok. — Nem ekkor kezdtem a postai munkát, hanem épp negyedszázada, mégpedig Za­la megyében. Kaposváron is dolgoztam, persze a posta megyei hírlaposztályán. 1968 januárjában kerültem jelen­legi beosztásomba. Amikor elkezdte a mun­kát Siófokon, alig több mint négyezer lap s járt ide. ma naponta 15 ezer. Legtöbb a Somogyi Néplap, sökan elő­fizetik a Népszabadságot, a képes újságokat, a hetilapo­kat. Ilyenkor, télen egy ki­csit enyhülnek a hírlapfelelős gondjai, ám kora tavasztól a szezon befejezéséig szinte nincs megállás, összehason­lításul: 1981 decemberében 155 ezer újság, júliusban pe­dig 650 ezer lap elosztásáról kellett gondoskodnia. — Hajnali háromkor nyá­ron már benn vagyok a pos­tán ; segítek az elosztásban, hogy a lapok időben eljussa­nak a pavilonokba; az ABC- áruházakba, az üzletekbe, az üdülőkbe — több helyen van nyaranta lapárusltás —, s megkapják a mozgóárusok. Tavaly egyetemisták, főis­kolások árusítottak az utcá­kon, a strandokon. Volt olyan fiatal, aki havonta 7Ó—80 ezer forint értékű újságot adott el. Július­ban hivatalunk lapforgalma meg­haladta a két és fél millió forin­tot. Nyáron hetente több alkalommal is végigjárja — kerékpáron, taxi­val — az áruso­kat, hogy szemé­lyesen meggyő­ződjön róla: van-e mindenütt vá- f|| laszték. Segít a M megmaradt lapok * összegyűjtésében, visszaállításá­ban. Télen rend- szeresen föl keresi a pavilonokat, főleg ünne­pek előtt. S tartja a kapcso­latot az üdülőkkel. Kará­csonykor. újévkor több sió­foki üdülőben voltak vendé­gek két hétig, húsvétkoi szintén lesznek. Gondosko­dik arról, hogy legyen ol­vasnivalójuk a beutaltaknak, ki-ki megtalálhassa kedvenc napi- vagy hetilapját. — Ilyen munkára csak az vállalkozzon, aki nem nézi az időt, szeret számokkal dolgozni; aki érzi, milyen fe­lelősség hárul rá. — Milyen újságot olvas a hírlapfelelős legszívesebben? — A Népszabadságot és a Somogyi Néplapot. .. Ezt ne vegye udvariasságnak; érde­kelnek az országban és a megyében törtépt esemé­nyek! Bármilyen sok a mun­Pötrétei tőzeg Svájcba A Del-somogyi Állami Gazdaság meliorációs főmér­nökségé két évvel ezelőtt nyitotta meg a zalaszentmi- hályi tőzegüzeanet. A szom­szédos Főt rétén a fölméré­sek szerint 1,2 millió tonna tőzeg rejtőzik közvetlenül a talajszint alatt. Tetemes beruházással —- mintegy' hatvanmillió forinttal — kezdték meg a kitermelést. A tervük évi több mint száiezer tonna. Az értékesí­tési lánc teljessé ' tételére most épül egy feldolgozó gyár, amelynek nyugatné­met gépsora — mindössze hat dolgozóval — óránként 200 bálát vagy 300 zsákot tud csomagolni, megtölteni. A főmérnökség vezetője, Sipos Ervin elégedett: — A kertészeti termelés­hez nélkülözhetetlen a megfelelő tápanyag. Az ál­talunk kínált tőzegfajták — a natúr, a dúsított, a virag- földkeverék, a palántatáp- kocka — a növényeknek ki­váló tápanyagot ad; alkal­mas a belső-somogyi homo­kon, illetve homokos vályog- talajon- a művelhetóség ja­vítására, a humusz pótlá­sára, a talaj kémiai egyen­súlyának megtartására is. A termőföldbe egyenletesen bemunkálva jól érvényesül vízmegkötő és lazító hatása. — Csak a kertészetek a vevők ? — A tőzegnek szeles körű a felhasználása; az iparban, a gyakorlati kémiában, az orvostudományban is, es so­rolhatnám még. Rostos tő­zegünkből készül például a híres hévízi iszap; ez saln- tc'n keresett cikk külföldön. Hat speciális szovjet, fel­színi bányagépük van. Ezek a felső földréteg eltávolítása után csíkokban kiszántjak az értékes terméket, majd egy másik gép összeszedi. Utána adalékanyagokkal el­látva, fajták szerint, csoma­golják . — Mennyi devizát hoz ez? — Tavaly negyvenötmil­lió forintos termelési érté- .künkből harmincmilliót tett ki a deviza. A svájci átve­vő nyolc és fél frankot fi­zet bálánként, s háromszáz- ezerre kötött szerződést. Százezer bálát szállítunk Ausztriába, és tárgyalunk más nyugat-európai orszá­gokkal is, ^ Monimpexen közvetítésével. A tőzeg tehát értékes ex­portcikk és keresett áru a hazai piacon. S a gazdaság az egyéni kertészkedóknek, a kistermelőknek szaktaná­csot is ad — a beküldött talajminta vizsgálat után. B. J. kám, arr^ mindig szakitok időt, hogy ezeket a lapokat elolvassam. Meg nehány sportújságot is, mert a sport szintén érdekel. Nyáron összesen 270 kü­lönböző hazai és külföldi napi- és hetilapért, folyóira­tért felel. Télen 60—70 félé­vel kevesebbért. — Megfelelőnek tartja-e a városban az olvasottságot, az előfizetők számát? Mit lehetne tenni, hogy még töb­ben vásárolják a lapokat? — A számok is bizonyít­ják: megfelelően alakult az olvasottság Siófokon. Hiszen 15 éve a Somogyit például alig négyszázan fizették elő, ma pedig 2616 az előfizetők száma. Évente átlag 800— 1000-rel növekszik az előfi­zetők, olvasók száma. Ha a lapokat megjelentető kiadó- hivataloktól, vállalatoktól időben megkapnánk, hogy mikor foglalkozik valame­lyik írás Siófokkal vagy a Balatonnal, mikor jelenik meg olyan cikk, amely job­ban érinti az itt élőket., ak­kor több példány fogyna. A/, alkalmi vásárlót pedig ké­sőbb könnyebben megnyer­hetnénk előfizetőnek... Sz. L. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom