Somogyi Néplap, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-20 / 16. szám
Falusi számvetés A mezőgazdaságban minden évszaknak megvan a jellegzetessége A természet szabta ritmus szerint él, végzi dolgát egész évben a földet művelő, állatot tartó ember, s mikor a természet pihen, ő számot vet és tervez. Ez a két tevékenység szorosan összetartozik. A termelőszövetkezetek irodáinak ablakai ezekben a hetekben késő éjszakáig világosak, a könyvelő- és számítógépek szinte áttüzesednek a rajtuk ,,átvonuló” adatok millióitól. Készül a nagy család egyévi munkájának ösz- szegezése. S ezekre épül majd az új év — az új feladatok — terve. összeállításunkban ennek az időszaknak jellegzetes pillanatait igyekeztünk megragadni. Azt is, ami a nagyüzemi gazdaságban történik, azt is, ami a kicsi, de fontos részegységében, a háztájiban. Mert ahogy a számvetés és a tervezés egységes folyamat. éppúgy egymásra épül a nagyüzem és a háztáji gazdaság. ÖSSZEHANGOLTAN A központi gépműhely bejáratánál hosszú CB-antenna nyúlik a magasba. Téli napokon - ritkán szólal meg a rádió; a mezőgazdasági csűcsmunkák idején azonban szerepe van — mikor gyors segítség kell a határban levő, meghibásodott eszközök kijavításához. Most más tevékenység jelenti a legfőbb munkát: elő kell készíteni az erőgépeket, a munkagépeket az uj feladatainak elvégzésére. Korszerű, jól fölszerelt műhely, példásan rendben tartott gépudvar — ez jellemzi a somogvsárdi Haladás Termelőszövetkezetet. Az iroda üvegfalán át látni a nagy szerelőcsarnokban folyó szorgos tevékenység minden mozzanatát. — A műszaknak mindig ez a legnagyobb munkája — mondja Heim István műszaki vezető —, bár az is igaz, hogy a klasszikus értelemben vett téli nagyjavítás fogalma már a múltté. — Az ütemezést a mezőgazdasági munkák sorrendisége határozza meg — tette házzá Langmár Ferenc fő- agronómus, aki gyakori vendég a műhelyben. — Azt, hogy mennyire zavartalanul és milyen eredménnyel oldják meg feladataikat a növénytermelésben dolgozók, az elsősorban ebben az épületben dől el. — Így aztán bevált módszer — veszi át a szót Heim István —, hogy a javítási tervünk összeállításakor, egyeztetünk. — Nyilván a kora tavaszi feladatokhoz szükséges eszközök előkészítése folyik most. — Mindig az elsők a talajművelő eszközök, az ekék, a tárcsák. Ezek kijavításával lassan készen is leszünk. Munkaeszközök csörömpölnek, kékes-sárga szikra pattan a hegesztésnél, talpig olajos szerelők dolgoznak a szétszedett gépeken. — Vezetővel, energetikus-, sál együtt negyvenen dolgozunk itt. Az a gyakorlat nálunk — és igen sok előnye van —, hogy az erőgépek javításakor közreműködik az a traktoros is, aki a gépen dolgozik. Ö ismeri legjobban a munkaesziközét, ő tudja az értékeit és a gyengéit. Az, hogy a javításban közreműködik, garancia arra, hogy valóban kifogástalanul indulhat majd a gép. — Milyen az alkatrészellátás az idén ? A műszaki vezető széttárja a karját. — Nem jobb és nem rosz- szabb, mint korábban. Az bizonyos, hogy ebben az évben az anyagbeszerzőnkkel én még nem váltottam tíz szót. Állandóan úton van. — Mint mindennek egy mezőgazdasági üzem gazdálkodásában, az alkatrész- felhasználásnak is van terve... — Itt is elsődleges szemponttá vált a takarékosság — folytatja a mondatot Heim István. — Azon vagyunk, hogy minél kevesebbet vásároljunk. Mivel a fölszé- reltségünk jó, amit lehet, kijavítunk, felújítunk. A CB-rádió e napokban ritkán szólal meg, akkor is más okból, mint például csúcsmunkaidőben. Hogy tavasszal, nyáron a határból hányszor kérik majd a műhely segítségét, jórészt attól is függ hogy az olajszagú műhelyben milyen minőségű munkát végeznek most a szerelők, a traktorosok. A továbblépés útja Minden termelőszövetkezet alapvető törekvése a nyereséges gazdálkodás. Emellett természetesen részt vállalnak a község kulturális, közművelődési életéből és feladatuk az is, hogy különböző szolgáltatásokkal hozzájáruljanak a településen élők igényeinek kielégítéséhez. Ezek vezérlik hosz- szú idő óta a böhönyei Szabadság Termelőszövetkezetet is. s., ilyenkor, a számvetés idején együtt kerül mindez a, mérleg serpenyőjébe. — Gazdálkodásunk színvonalának megőrzését tűzte ki. célul már a tavalyi tervünk is — mondta Illés László, a termelőszövetkezet elnöke. — A legnyereségesebb a növénytermesztési ágazatunk volt, több mint hat és fél millió forintot hozott. Az állattenyésztés szerényebb haszonnal járt, de nem keceljük hirtelen haragú gazdaként; a fejlesztését tervezzük. Többi tevékenységünk szorosan kapcsolódik a falu életéhez. Melléküzemágunk több böhönyei nek is ad munkalehetőséget. A Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyára teremtett munkát a helybeli asszonyoknak; együttműködésünk eredményeként a múlt évben 19 millió forint értékű bérmunkát végeztünk. Most két csarnok bővítését tervezzük. A község és a környék ellátása érdekében 2500 sertést dolgoztunk föl, és értékesítettünk. A tej boltunk Is nyereséget hozott. Terményboltunk forgalma tavaly meghaladta a 3,5 millió forintot. — Mindezek ismeretében milyen célokat tűznek maguk elé? — A fő irányvonal a gazdálkodás biztonságának megőrzése, ehhez viszont elengedhetetlen a munka hatékonyságának fokozása. Az elmúlt években elvégeztük a komplex meliorációt szántóinkon és gyepünkön. Sokat várunk a száz hektárnyi szőlőnktől. Tavaly ebből még csak 27 hektár termett Ebben - az ágazatban lehetőséget adtunk dolgozóinknak részes művelési«, s jól járt ezzel a nagyüzem, s jól jártak a tagok is. — Melyek azok a területek, ahol az idén változtatni kell? — Javítani szeretnénk egyes háztáji szolgáltatásokon, a fuvarozás rendszerén, a tejbegyűjtésein; szeretnénk elkerülni a tavalyi műtrágyaellátási gondokat. Megemlítem, hogy 246 nyugdíjasunk van. Valamikor ők dolgoztak értünk; a róluk való gondoskodás kötelességünk, s a mai ötszáz dolgozónak azon az úton kell továbblépnie, amelyen ők indultak el. — Lesz tehát mit megbeszélni a zárszámadáson. — Több mint tízmilliós eredménnyel számolunk. A tavalyi munkát összegző “seményen ezért várjuk a 'obbító szándékú, akár elismerő. akár kritikus véleményeket. mert a továbblépéshez az is nélkülözhetetlen. v Évzárás — háztájiban Mátyás Jánosné felvásárló — hirdeti a tábla Szabás közepén egy takaros házon. A vidám, pirospozsgás asz- szony épp tálcákra rakja a tojást. Beszélgetésünkből hamarosan kiderül, hogy a szaíbási tojás még csak egy- ötven, ám mire a kaposvári boltokba vagy a piacra kerül, egy forinttal drágább... — Szívesen végzem ezt a munkát, hiszen így egész nap itthon lehetek, bár a zsákcipelésböl ugyancsak kijut nekem. Azt sem tehetem meg, hogy ha később jön valaki, ne adjak neki tápot vagy ne vegyem át tőle a terményt. A forgalom után kapom a béremet, de keresek annyit, amennyit a beutazás költségeit és fáradalmait is számítva egy városi gyárban, üzemben kapnék. — A faluban Mátyás Jánosné hizlalta a legtöbb sertést. — Ehhez az életvitelhez hozzá tartozik az állattartás. Családunk már régóta hizlal disznót leadásra; tavaly húszon felül tudtunk szállítani! Szerencsés év volt, nem történt elhullás. Két anyakocát tartunk, ezeknek a malacait neveltem föl. Az udvaron új ólak épülnek. A férj — Kutason gépkocsivezető a tsz-nél — az ól végleges kialakításával foglalkozik. — Mit terveznek erre az évre — kérdezem tőle. évben megnyomjuk) egy kicsit; szeretnénk kicserélni a* öreg autónkat. — Mi kell a nyereséges háztájihoz? — Az egészséges állomány mellett munka és takarékosság. És természetesen az; hogy jól együtt legyen a család, segítsük egymást. — Az ólak bővítéséből is kitűnik, hogy szeretnénk növelni a hí- zóáliományL Egy koca meghagyását tervezzük. Ügy érzem, a munkám mellett még el tudom látni az így megnövekedett állományt. — Mit hozott a hazahoz a sertés-hizlalás tavaly ? — Abból építettük az ólakat, fizettük ki a mesterembereket. Még ebben az Mit csinálnak másként 1983-ban? A kérdést néhány tsz-el- nöknek tettük föl. A Somogy jádi Alkotmány Tsz elnöke, Tóth László. — Mindenekelőtt a bérezés eddigi rendszerén kívánunk változtatni. Pályázatunk alapján mi is szeretnénk a között a 70 tsz között lenni, amelyik az idén lehetőséget kap a nagyobb húzóerejü kísérleti bérformák bevezetésére. Ha erre mód nyílik, természetesen a munkaszervezés egész eddigi rendszerén változtatnunk kell. Ha a kiemelkedő teljesítményért arányosan nagyobb bér is jár, ha a legjobb és a legfegyelmezetle- nebb dolgozó között nem csupán pár száz forint „differenciái.'’, kiderülhet, hogy adott munkahelyen kevesebb ember, kisebb önköltséggel és jobban képes elvegezni ugyanazt a munkát ... Az idén kezdődik gazdaságunkban az intenzív gabonaprogram is. Ennek során. 5,6 tonnás búza és 9 tonnás kukoricahozamot kell majd elérnünk. Meggyőződésem szerint ez lehetséges, hiszen adottak a biológiai alapok, a szellemi „kapacitás”, s most a műszaki feltételek is biztosítva lesznek: 17 millió forint értékű új, nagyteljesítményű gép segíti majd ezt a munkát. A zamárdi Magyar Tenger Tsz elnöke, Borsodi Ottó: — Ezekben a hetekben kezdd a munkát új mezőgazda- sági gépbontó-, illetve fel- újítóüzamünk. Az Agrotek- kel és a tsz-kerrel hoztunk létre gazdasági társulást. A Balatonendréden egy valahai pulykaólban kialakított műhely 12 szerelője elsősorban az NDK-gyártmányú gépek bontását, illetve felújítását végzi majd. Pótalkatrészek gyártásához is rendelkezésre állnak a megfelelő szerszámgépek. Ez az új tevékenységünk többek között a megye gazdaságainak is régi gondját orvosolja. Ugyancsak még az idén szeretnénk beindítani azt az új szolgáltatásiunkat, amelynek keretében az Agiotek által forgalmazott gépek szervizelését végezzük. Az asszonyok téli foglalkoztatását egy cirokfeldolgozó üzem beindításával kívánjuk teljessé tenni. Az alaptevékenységgel kapcsolatos újdonság, hogy a meglevő Sizáz mellé újabb ötven hektár szólót telepítünk. A görgeteg! Búzakalása Tsz elnöke, Magyar József: — Hagyományos növényeink közül megszüntetjük, a burgonya termelését, ugyanakkor növeljük a dohányét. Így várhatóan nem csökken a nyereség, és az ágazatban dolgozók foglalkoztatása is teljes marad. Tovább bővítjük ipari és melléktevékenységünket. Egy forgácso- lóműhely kezdi meg a termelést, s beindítjuk tavaly föltárt homokbányánkat is. Az idei változtatások kulcsszava a nagyobb nyereségesség. Összeállnak a számok Kása Józsefné, a csoko- nyavisontai tsz főkönyvelő- helyettese ottjártunkkor épp a háromezredik (!) számlát ellenőrizte. — Már novemberben megkezdődtek a leltárok, s nem szünetelt a munka szilveszter napján sem. Mostanában nincs szabad szombat, sőt olykor vasárnap sem. A zár&zamadásnak február első hetére el kell készülnie, és addig még többszáz számlát, bizonylatot kell átbogarászni A sok ezer adatból végül kettő marad: a költségek és a bevételek végeredménye. Ezek összevetéséből derül ki, mennyi volt a tsz évi nyeresége. — A legutolsó műveletet rendkívüli izgalom és várakozás kíséri s nem csupán itt, az irodán. Gyakran még a boltban, vásárlás közben is leállítanak a tsz-tagok a kérdéssel: tudják-e már, milyen évet zárunk. — Hadd kérdezzem meg én is ugyanezt.., — A gazdaság nyereség- terve kilencmillió forintot írt elő. Annyi már bizonyos, hogy nem csupán ezt, hanem a tavaly elért 12 milliós eredményt is sikerül felülmúlnunk. Meretics Lászlóné könyvelő a vasárnapját is az irodán töltötte. — Hogy számolják el a vasárnapi túlórát? — Szó sem volt túlóráról. Egyszerűen ez a feladat, amit el kell végeznünk. Ha nem jöttem volna be. ma ki sem látszanék a papírokból. — Azt mondják, hogy a tsz-ekben túl sok az íróasztal és túl sok a papír ... — Láthatja, hogy mindössze hárman vagyunk itt, a könyvelésben. Tíz éve sem voltunk kevesebben, pedig azóta sok új ágazat indult be a tsz-ben. s az elvégzendő feladatok is bonyolultabbak lettek. Hasonlóan sommás véleménynek érzem azt is. miszerint az irodaiak inkább csak a zárszámadás előtt dolgoznak. Tény, hogy ez a legnagyobb erőfeszítést követelő munkánk, akad azonban dolgunk — s ezt vezetőink tudják a legjobban — egész évben. A papír valóban sokkal több, mirt tíz éve, amikor kezdtem. Aligha győznénk a számolást, ha az időközben hozott könyvelőgépek nem segítenének. Böhm Jánosné épp az állattenyésztési ágazat gyógyszerfölhasználásának adatait összegezte. — Sokan gondolják monotonnak és unalmasnak az irodai munkát. Én csak egy éve csinálom, s máris kezdem látni a szépségeit. Ami kezdetben sivár számtengernek látszott, ma már áttekinthető „olvasmány”. A számok lassanként összeállnák, és egyre beszédesebbek.
