Somogyi Néplap, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-16 / 13. szám

Gazdasági perek, ügyek interjú a Legfelsőbb Bíróság elnökével Az igazságszolgáltatásban előtérben álló gazdasági jel­legű ügyekről és elbírálásuk bírói tapasztalatairól nyi­latkozott az MTI főmumka- íársának dr. Szí Iberekv Je­nő. a Legfelsőbb Bíróság el­nöke, Az interjúban első­sorban a gazdasági bírás­kodás fő feladatait, a tár­sadalmi tulajdon fokozott védelmének jogi eszközeit és az állampolgárok va­gyonjogi vitáinak leggyako­ribb okait ismertette. — A gazdasági életben fontos szerepet betöltő, úgynevezett vállalatközi szerződéses kapcsolatok a jelek szerint elég sok gon­dot okoznak. Megoldásu­kért mit tehet és mit tesz a Legfelsőbb Bíróság? — A gazdálkodó szerve­zetek, vállalatok és szövet­kezetek közötti szerződések­nek valóban jelentős sze­repük vart a gazdasági for­galom szervezéseben. A vállalatok egy része viszont a szankciók elkerülése vé­gett, szerződés nélkül lep kapcsolatba egymással, s előfordul az is, hogy a meg­rendelők a szerződéseken alapuló igényeiket nem min­dig érvényesítik. A Legfel­sőbb Bíróság gazdasági kol­légiuma 1982 elején bővítet­te a szerződések megkötése és teljesítése érdekében al­kalmazható jogi eszközöket. Kiindulópontja az volt, hogy a gazdálkodó szervezetek nemcsak fegyelmezetlen­ségből vagy szállítói pozí­cióból a gazdasági erőfö­lénnyel visszaélve nem köt­nek hosszabb távra szerző­déseket, hanem azért sem, mert a gyorsan változó gaz­dasági viszonyok között a szabályozás, és különösen az árak változása miatt nem is tudják mindig szabatosan meghatározni a szerződés valamennyi lényeges felté­telét Ezen változtatott a Legfelsőbb Bíróság, mikor iránymutatásai ban lehető­vé tette a szerződési feltéte­lek rugalmasabb meghatá­rozását így az írásbeli meg­állapodás nélküli kapcsolat­nál a teljesítői időpontjá­ban — vita 'esetén — bizo­nyos támpontok, ráutaló ma-galar.asoK stb. megléte rnaliett a bíróság létrejött­nek tekintheti a megállapo­dást és .alkalmazhatja a jogkövetkezményeket. A gazdálkodó szervezetek a mezőgazda; ugi termelő­szövetkezetek ahg-alig köve­telnek például szerződés­szegés miatt kártérítést. Eb­ben közrejátszik az, hogy a másik féllel szemben . hát­rányosabb a gazdásági hely­zetűit, s főleg az, hogy kö­rülményes és igen munka- igényes a kár összegszerű ki­mutatása, bizonyítása. A Legfelsőbb Bíróság állásfog­lalása szerint: ha a bíróság az eset összes körülményei- nek mérlegelése alapján bi­zonyítottnak látja, hogy a szerződésszegés az ellenér­dekű félnek kárt okozott, de a kár összege pontosan nem számítható ki. általános kár­térítést ítélhet meg. s e cí­men a károkozót olyan ösz- szeg megfizetésére kötelezi, amely megfelelő kárpótlást nyújt a károsultnak. A szerződések megfelélő telje- sítűsének bírósági érvénye­sítése — például a lakásépí­téssel kapcsolatos szavatos­sági perekben — a minőség védelmét is szolgálja. — A vagyon elleni bűn­cselekmények száma vi­szonylag nagy. Ezek közül melyek kerülnek a Legfel­sőbb Bíróság elé? — Nagyrészt a társadalmi tulajdont károsítőak. A bün­tető törvény egyaránt véde­lemben részesíti a különbö­ző tulajdoni formákat, a tár­sadalmi tulajdont azonban — alapvető fontosságára való tekintettel — fokozottabban védi. A népgazdaság külön­böző gazdálkodó ágazataiban a szervezettség ma már olyan fokú, hogy áltálában csak több személy korrupt kapcsolatával, munkaköri kötelességének megszegé­sével lehet nagyobb kárt okozó bűncselekményt el­követni. Az eseteik többsé­gében tehát több elkövető . van. gyakori a csoportos el­követés és a bűnszövetségbe tömörülés, ez pedig kiemel­kedően veszélyes a társada­lomra A társadalmi tulajdonnal kapcsolatos visszaélések és a korrupció szinte , rokon. Nem ritka, hogy az elköve- , tő más olyan személyt is ' anyagilag érd ekeit te tesz, akire a bűncselekmény folytatása során a leleplező- des veszélye nélkül támasz­kodhat. így okoskodott, s kiterjedt bűnügyet indított el, egy vegyi anyagokat szállító külföldi cég ügynö­ke is, megvesztegetve a ve­gyi anyagokat gyártó és for­galmazó magvar vállalatok dolgozóit. A vállalatok rosz- szul felfogott nyereségre tö­rekvése is elindíthat bűncse­lekményeket. További ve­szély. ha kijátsszák a gaz­dasági szabályozórend­szer egyes rendelkezéseit. — Mennyire hatásosak a bírósági ítéletek? — A társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűncselek­mények elbírálása nem le- jeződ.k be a felelős szemé­lyek megbüntetésével. A haszonszerzésre irányuló bűncselekmények elkövetőit a bűnös cselekmény folytán elért haszontól is meg kell fosztaná: vagyonelkobzással, kötelezve őket a kár meg­térítésére. A bíróságoknak feladata az is, hogy a bűn- cselekmenyeket lehetővé te­vő okokat Is földerítsék, s ezeknek megszüntetésére felhívják az illetékesek fi­gyelmét. A büntetőjogi fe- lelosségrevanás nem elsődle­ges, hanem csak végső esz­köze a társadalma tulajdon védelmének; az alapvető kí­vánalom a bűncselekmények elkövetésének megelőzése. Ezért úgy kell formálni a társadalmi erkölcsöt, hogy I az a bűnözést nagymértek­ben visszaszorítsa. Ez pedig nemcsak bűnüldözési vagy ítélkezési kérdés, hanem tár­sadalmi ügy is. T. F. BÁLLÁ ÖDÖN GRUND HOTEL HUNGÍÍRIJl A hírhedt 200-as Ettől függetlenül a detek- tívcsoportok bulldogok ma­kacsságával üldözték a bűn- cselekmények elkövetőit. Aki pedig bekerült hozzájuk a betörők, kassza fúrók, rablók közül, annak, számára nem volt kímélet. Mindennapos látvány volt, hogy az őrizet­be vett bűnözőt a detektív- szobából a fogdába kísérték. A hírhedt 200-asba. ahonnan már boldogságot jelentett a börtönbe kerülés. A bűnöző cipőjét rendszerint a kezében vitte, bedagadt lábával nem tudott belebújni. Több détektívsaoba mellett kis betonozott helyiség volt, s a rovott múltú bűnöző — miután előzőleg alaposan el­verték és még nem vallott — oda került Lefektették a priccsre, és a talpát gumi- bottal verték. Ha még mindig hallgatott a mennyezeten le­vő csigára hátrakötött kézzel - fölhúzták. így aztán rövid idő múlva jegyzőkönybve vehet­ték az elkövetett bűntetteket. Ezután már mint ..egyenran­gú féllel” tárgyaltak vele, még ebédet is hozattak neki a közeli kocsmából. Ál­talában 48 órán belül át is vitték a klozetszagű, mocs­kos. kétszázasból a bíróságra. Persze ha komplikáltabb ügy­ről volt szó. az ügyész meg­hosszabbíthatta a nyomozás időtartamát. A gyilkosságok vagy rabló- gyilkosságok gyanúsítottjait nem bántották, hiszen ezek­nek a legsúlyosabb bűncse­lekményeknek a bizonyításá­hoz corpus, azaz tárgyi bizo­nyíték kellett. Az intellektuá­lis ■— csalás, sikkasztás és hasonló — ügyekben sem vertek meg senkit, mert a 200-asban a delikvens hama­rosan megpuhult Hogy a főkapitányság poli­tikai osztályán milyen kínzá­sokkal csikarták ki a vallo­mást, azt magam is csak a íelszabadulás utáni emlékira­tokból tudtam meg. Ennek az a magyarázata, alig néhány­szor jártam csak a politikai osztályon, ahol annak vezető­je Hetényi Imre rendőrfőta­nácsos, főkapitány-helyettes délelőttönként tájékoztatta az újságírókat. Kollégáimmal kí­váncsiságból néhányszor föl­mentem ezekre a tájékozta­tókra, amelyek azzal végződ­tek, hogy a főnök uzsonna­pénzt adott az újságíróknak. Lapjaim nem közölték a kommunisták elleni nyomo­zásokat, így valójában ezek a tájékoztatások nem érdekel­tek, ezekkel az ügyekkel el­sősorban a kormánylapok és a jobboldali lapok foglalkoz­tak. Ugyanakkor sajtóiroda- beli kollégáim gyakran be­széltek arról, hogy ezek kö­zül az ügyek közül a legtöbb mondvacsinált volt. Hetényi egy sereg kommunista pert rendeltetett meg. Hogy miért? Kommunista veszélyre hivatkozva ugyanis az akkori kapitalista vállalatoktól szép összegeket zsebelt be. Az anyagiasság abban az időben még a rendőrség kö­reiben is dominált Külön kell szólni a titkos rulett- és kártyaklubokról, amelyekből igen sok műkö­dött a fővárosban. A nyugal­mazott főispántól kezdve a kávéháztulajdonosig jobbára villákban, magánlakásokban tartották fenn ezeket, és ügy­nökök útján csábították oda az embereket. Köztudomású, hogy általában mindig a bankadó nyert ezekben a sze­rencsejátékokban. A vállalko­zás tehát busásan kifizető­dött. Ugyanakkor számosán „elvéreztek” anyagilag ezek­ben a piszkos kártyabarlan­gokban. Ilyenkor a leégett játékos úgynevezett „viati- kot”, azaz útravalót, néhány pengőt kapott, hogy legalább taxival hazajuthasson . .. Beszéltek arról is, hogy a főváros kártyaellenőrző cso­portja rendszeresen kap bizo­nyos összegeket, hogy elné­zőbb legyen. Hogy ez igaz volt-e vagy sem, azt nem tu­dom, annyi azonban tény, hogy az ilyen razziák bizony csak ímmel-ámmal folytak, tehát valami igazságnak kel­lett lennie ezekben a mende mondákban. Egy alkalommal ugyanis — egy ismerős kru­pié hivott, föl éjszaka telefo­non — értesültem az egyik razziáról, és meg akartam ír­ni. A sajtóirodában közöltem is ezt kollégáimmal. Az egyik rendőri riporter félrevont. — Kérlek, ne írd meg! Az illető, aki a klubot fenntartja, a nagybátyám ... Ha rokon, hát jő, nem írok róla. Csakhogy egy másik al­Mindennapi kenyerünk A szakembereken kívül bi­zonyára kevesen tudják, hogy az emberiség egyik legősibb tápláléka a kenyér. Kenyeret már időszámítá­sunk előtt 5000 évvel is sü­töttek. Ezt a régmúlt idők emberének gabonatermesz­tési tevékenysége tette lehe­tővé. A kenyérsütés tapasz­talati alapokon fejlődött szinte napjainkig. A sütő­ipar a hagyományokat csak az utóbbi 30—40 évben tud­ta fölváltani tudományos kutatásokból származó, kor­szerűbb eljárásokkal, mód­szerekkel. Az idősebbek még emlé­keznek a házi sütésre, a gő­zölgő kenyér illatára, ami feledtetni tudta az esti ko­vászolás. az éjszakai komen- cefútés, a hajnali sütés ve- rejtékes munkáját. A ke- nyérkészités kemény, fá­rasztó munka, ezért a leg­több háznál hetente csak egyszer sütöttek. Becsülete volt a kenyérnek, megdol­goztak érte. Abból az idő­ből már csak a friss sütés illata maradt meg emlé­keinkben. Az utolsó 38 év sok változást hozott a ke­nyérsütésben; a házi sütés már kivételes jelenségnek számít. Napjainkban a kenyérké­szítés tömeggyártás, ipar- szerű körülmények között. A sütőiparnak az a feladata, hogy a lakosságot és az ide . látogató vendégeket ellássa sokféle termékkeL, elsősor­ban kenyérrel. A folyamat indító „állomása” a mező­gazdaság, . a gabona termesz­tés, befejező pontja a fo­gyasztói igényeket a sütő­iparnak jelző és a kenyeret értékesítő kereskedelem. Éh­be a körbe tartoznak a mal­mok is. A kenyérellátás színvonala e „láncszemek” munkájától függ. Ebben meghatározó jelentőségű a sütőipar. Vál­lalatunk, a Somogy megyei Sütő- és Édesipari Vállalat a megye területén két ke­nyérgyárban, kilenc közép­üzemben és három kisüzem­ben süt kenyeret. A gyárak és üzemek fölszereltsége, a technológiai, személyi adott­ság eltérő, ezért nem egy­forma minőségű a különbö­ző helyeken készített kenyér. Egyféle liszt használata ese­tén egy gyárban is vál to­kalommal az illető kolléga is­mét arra kért, ne írjak az ügyről. Most már gyanút fog­tam. s kérdezgetni kezdtem társaimat, mi van emögött.., Végre egyikük elmondta bi­zalmasan, hogy a rendőri ri­porterek havonta bizonyos összegeket kapnak a titkos kártyakluboktól, hogy ne na­gyon szellőztessék a dolgot, illetve ne támadják a tulaj­donosait. — Te hülye vagy — fejezte be a mondókáját. — Nyilván a te resztedre is fölveszik a sápot... Ha nem akarsz vi­hart kavarni, maradj csend­ben, és ne firtasd a dolgot. Mit tehettem hát mint kez­dő rendőri riporter? Es ugyanez vonatkozott még egy sereg ügyre, amikor a sajtó; irodát ügyvédek vagy köz­benjárók környékezték meg Valaki mindig akadt, aki tár­gyalt az újságírókkal, hogy partfogoltjuk ügyéről szen­débben írjanak. Ezeket a ..szívességeket” meghálálták. Nem kell hozzá nagy fantá­zia. hogy mivel. Aki tárgyalt velük, az rendszerint „lenyel­te” a kapott összeg felét, a többit szétosztotta. Abban az időben ez volt a módi. Általában az jelentkezett, akinek vaj volt a fején, és ar­ra való hivatkozással, hogy ítélet még nem született az ügyben, „emberség bői” az élesebb hang használatának elkerülését kérte. A napila­pok rendőri riportereinek végeredményben rendes jöve­delmük volt, nem szorultak ilyen mellékkeresetre, de bi- zopy — épp az akkon íratlan törvények miatt — nehéz volt elkerülni ezeket a buk­tatókat. S általában ezek az ügyek kisebb kaliberű esetek voltak. A nagy ügyekben bár­milyen közbenjárás sem segí­tett; azokból szenzáció lett (Folytatjuk.) t zik a minőség, ha nem azo­nos a feldolgozás módja, a kenyér összetétele. A drágább kenyerek — a csemege, a burgonyás és az alföldi kenyér — minősége például nemcsak azért jobb, mert a liszten, són,' élesztőn kívül minőségjavító anyagok is varrnak benne, hanem azért is, mert a tésztaosz­tást, a formázást kézzel vég­zik a pékek. A magyaráza­ta egyszerű: az osztásra, for­mázásra érett tészta az élesztő és más mikroszerve­zetek erjesztő hatása folytán széndioxidot tartalmaz. A gázt a sikérfehérjékből álló siker-váz „buborékok” for­májában zárva tartja. A megsült kenyér felvágása­kor ezek a „buborékok”, lyukacsok láthatóvá válnak. Méretük, nagyságuk és szá­muk határozza meg a ke­nyér térfogatát, lazítottsá- gát. Mindezt csak az ember tudja megfelelően érzékelni. A tészta változó és minősé­ge attól függ, hogy milyen lisztből készült. A pék a tészta kézi osztása, formázá­sa közben érzékeli a kü­lönbségét, és ezekhez kemé­nyebb vagy lagyabb meg­munkálással alkalmazko­dik. Az osztó- és formázó­gépek mindig egyformán működnek, dui-va beavatko­zással a gázt kipréselik a tésztából, s így elroncsoiják a sikérvázat. A minőség javításának egyszerű megoldása lenne a Jó hírrel kezdte a tájé­koztatást Szentgyörgyi Gyula, a Budapest Kötő­ipari Szövetkezet lengyeltóti üzemének vezetője:-r- Múlt évi 40 milliós ter­vünket 41 millióra teljesí­tettük. 225 ezer darab férfi-, női és bébi Kardigánt, puló­vert stb. készítettünk, s a teljes mennyiséget — miint már korábban is — a Szov­jetunióba exportáltuk. Erre az évre 245 ezer darabos megrendelést kaptunk a szovjet partnertől. Ez üze­münk évi teljes kapacitása. Reméljük, hogy nem lesznek gondjaink az anyagellátás­sal, mint a múlt esztendő­ben. Egyetlen új termékünk lesz; ujjatlan mellényt is készítünk. Az idei első exportszállít­mány — ötezer férfipulóver, kardigán — a napokban in­dul útnak. Gyorsítja mun­kájukat, az esetleges hibák kijavítását, hogy a MERT szakemberei helyben, Len­gyeltótiban veszik át a kül­deményt (korábban ez Bu­dapesten történt). A lengyeltóti kötődé eddig csak szovjet megrendelésre dolgozott, most termékei iránt egy NSZK-beli nagy­kereskedelmi cég is érdek­gépek kézi munkával való helyettesítése. E műveletek elvégzése azonban csak ne­héz fizikai munkával lehet­séges. , s ma már kevés rá a vállalkozó. A kenyér akkor a leg­jobb. amikor kikerült a ke­mencéből. Ha i.yen állapot­ban jutna a családok aszta­lára, talán nem lenne minő­ségi reklamáció. A kenyér kényes termék. A sü’és után sérülékeny, tároláskor, szál­lításkor deformálódik, és hamar öregszik. Három nap múltán már a legjobb mi­nőségű is száraz, morzsoló­dik és nemegyszer — külö­nösen nyáron — nyúlós odik. Ezért a kenyér mir.őségmeg- órzési időtartama 72 óra, az alföldié pedig csak 48. Egy- egy boltban nem könnyű meghatározni a szükséges kenyér mennyiségét. Van, hogy elfogy zárás előtt, és van, mikor megmarad más­napra. Ilyenkor — a szűk termelési kapacitás miatt szükséges elősütéssel is szá­molva — nem jut friss ke­nyér a családok asztalára. A minőség javítása első­sorban pénzkérdés. Ahhoz, hogy ne legyen eiőtermelés, új kenyérgyárak kellenek vagy a meglevőket kell kor­szerűsíteni, bővíteni. A jó kenyér minőségének meg­védéséhez korszerű raktárak, szállitógépkocsik, konténerek és olyan boltok kellenek, amelyek alkalmasak a fo­gadásra. Pénzzel viszonylag egyszerű volna a minőséget javítani. Most viszont egyéb tartalékokat kell feltárnunk. A szervezést, a technológiai fegyelmet és az ellátásban részt vevő partnerek együtt­működését kell javítani. Banga János, & sütőipari vállalat termelési főmérnöke lődik. Mintakollekciót kért tőlük, s egyúttal már meg is rendeltek egy ezer dara­bos tételt a szövetkezet bu- ' dapesti központjában. A cég képviselői a hétre jelezték érkezésüket. A mintaként megrendelt kö­tött holmit igyekeztünk úgy elkészíteni, hogy kifogásta­lan legyen. Többletmunkát jelentett, mert divatosabb termékeket várnak tőlünk. Ez üzemünk 13 éves fennállá­sa óta az első nyugati meg­rendelés. Szeretnénk őket állandó vevőnek megnyerni, mert jelezték: ha kifogásta­lan kötött holmikat készí­tünk. nagyobb tételt is ren­delnek majd. Ha ez bevá­lik, eredményesebben fej­leszthetjük dolgozóink bé- rét. Gondot okoz, hogy építési hiba következtében az üzem beázik. A felújítás legkeve­sebb kétmillió forintba ke­rül. Olajtüzelésű kazánjai­kat szerették volna gáztüze­lésűre átalakítani — ez azonban nem sikerült. Kény- telertek tehát hagyományos, széntüzelésű kazánokat be­szerezni. így az átalakítással, beszereléssel járó kiadások nagyon is terhelik a költ­ségvetést. Kardigán, pulóver szovjet megrendelésre Indul az első szállítmány

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom