Somogyi Néplap, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-11 / 291. szám

HOTELDOLLÁROK Partvédelem és víztisztítás g£ rdemes-e Magyarw- r" szagon külföldi hitel­ből szállodákat épí­teni? Ügy tetszik, igen. Bar korántsem szabad elsietni a választ. Annak ellenére sem, hogy jó néhány olyan szál­loda épült nálunk, amely­hez a pénzt külföldiek köl­csönözték. Mint . ismeretes, néhány éve kötött szerződés alapján Ausztria háromszáz- millió dolláros hitelt nyújt hazai szállodák és ' i dogén - forgalmi létesítmények épí­tésére. A 300 millió dollá­ros osztrák hitelből öt bu­dapesti, két soproni és egy hévízi seállodia építéséhez láttáik hozzá — osztrák épí­tőipari cégék részvételével. Az elmúlt év Budapesten szin te a szállodán tudások jegyében etPt. ed. Legelsőként a Fórum, és a Hyatt-szálló készült ed. A Duna-partd Fórum-száöőt még 1081 de­cemberéiben átadták az épí­tők, a mellette lévő Átrium Hyatt, amely ma már a fő­város egyik nevezetessége, ez év Júniusától fogad ven­dégeket. Az új szálloda épí­tészeti megoldása Magyaror­szágion egyedülálló, és a vi­lágom is csak néhány ilyen találgató. Legfőbb látvá­nyossága a névadó belső át­rium, a hatalmas, tízemele­tes magas, fedett belső ud­var, amely csobogó kútjával, fáival, zöld növényeivel a terméseietet varázsolja az epület belsejébe. A Hyatt mellett — ha egyszerűbb ki­viteliben is — júliusban el­készült Budán a Sas-hegy és a Gellérthegy találkozásá­nál . lévő természetvédelmi területen a Novotel, és a Dé­li pályaudvarnál az egyik legolcsóbb új, négycsillagos szálloda: a Penta. Érdemes' egy rövid ösz- szegzóst készíteni az elké­szült létesítményekről, mert az adatokból sok minden kiolvasható. Figyelemre méltó, hogy egyik szálló Ésszerűsítik a szállítás­szervezést A lengyel­tóti áiész helybeli és öreglaki tüA zép-telepén egyre több építőanyag talál gazdára. A vasútállo­másra érkező építőanyago­kat, tüzelőt a szövetkezet tízfős brigádja szállítja a telepekre, két teherautó, egy "»traktor és két markoló se­gítségével. Ez évente 1,3— 1,5 millió forint költséget jelent. Ezenkívül szeptem­ber végéig mintegy 20 ezer forintot kellett kifizetni va- gomallásért — ugyanis, ha hétvégeken nagyobb memy- nyisegű áru érkezik, az igye­kezet ellenére sem győzik a rakodást A gondok megoldására a szövetkezet igazgatósága és küldöttgyűlése újszerű és érdekes megoldást dolgozott ki és hagyott jóvá. Az el­öregedett, sok javítási költ­séget igénylő, nagy teher­autókat értékesítik, helyet­tük a meglevő kis teherko­csik mellé még egyet vásá­rolnak. Ezekkel könnyeb­ben, kevesebb költséggel és hatékonyabban végzik a szállítási feladatokat. Külö­nösen a kisközségek áru- szállításai tudják) ily módon jobban megoldani. A legnagyobb változás az lesz, hogy a tüzép-telepe- ken jelentkező fuvarokat magánvállalkozókkal oldják meg. Ezek a magánfuvaro­zók szerződésben köteleztek magukat, hogy a lengyeltóti és öreglaki vasútállomásra érkező árukat a szövetkezet telepeire szállítják teljes felelősséggel. Ügy egyeztek meg. hogy az esetleg fel­merülő vagonállás is a vál­lalkozókat terheli. Ezenkí­vül természetesen elvégez^ nek minden egyéb olyan fu­vart, amelyre a szövetkezet igényt tart, és előnyben ré­szesítik a szövetkezeti fel­adatokat más fuvaroztatók­kal szemben. fel építéséhez sem kellett 30 hónapnál hosszabb idő. A legdrágább ötcsillagos. 256 szobás szahló. a Hyatt is el­készült két és fél év alatt, de a Novotel és Penla épí­tését 28 hónap alatt fejez­ték be a kivitelezők, míg a legnagyobb befogadóképes­ségű. 408 szobás Fórum épí­tésé is csak 24 hónapig tar­tott. A gyors munka a szál­lodai p&i bán lényeges, hi­szen viszonylag hosszú időt vesz igénybe, amíg a hitel megtérül, így fontos, hogy a létesítmények minél előbb vendegeket foga dhassana k. Hogy mibe került a beru­házás-? Az, Átrium Hyatt volt a legdrágább, a beru­házási költség megközelíti a 2.4 milliard forintot. A Fórum 600 millió schilling osztrák hitellel, és 330 mil­lió forint ráfordítással ké­szült el. A Novotel és a Penta már lényegesein ol­csóbb volt. A ráfordítások jelentős részét osztrák hi­telből fedeztek az építtetők. A magyar tulajdonosoknak, a Hímgar Hotelsnek, illetve a Hartnórtia Szálloda es Vemdéglátóipairi Vállalat­nak a szerződés szerint 15 óv alatt kell visszafizetni a kölcsönt. Tizenöt óv hosszú idő. fő­leg a jelenlegi igen gyorsan változó világban. Mégis élég nagy valószínűséggel megjó­solható. hogy a nemzetközi turizmus, ha valamivel las­sabban is, de^ továbbfejlődik. Szerte a világon egyre több embernek adatik meg a le­hetőség. hogy utazzon, szom­szédos és- távolabbi országo­kat is felkeressen. Manap­ság a viliág majdnem min­den táján kifizetődő vállai- kozás pénzt áldozni idegen- forgalmi célokra. Ez a meg­állapítás a tengerparttal és 1500 méternél magasabb hegységekkel nem rendelke­ző Magyarországra is érvé­nyes. Főleg akkor, ha síké­iül lépésit tartani a gyorsan növekvő igényekkel, lénye­gesen korszerűsíteni a ha­zai idegenforgalmi szol­gáltatásokat. Ezt felismerve kezdtek hozzá Magyarorszá­gon a minőségi turizmus feltételeinek kialakításá­hoz, többek között a nagy­arányú szállodaépítéshez is. A munkáihoz jó feltéte­leket teremtett az idegen­forgalom fejlesztésére -nyúj­1383. január elseje új ha­tárkő lesz a barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet történetében. A komiósdi Béke Tsz-szel való egyesülés révén — új fejlődési lehe­tőségek nyílnak meg. Még július volt, amikor az ara­tás kezdete előtt egy nap­pal a komiósdi tagság igent mondott; a barcsiak pedig befejezve a gabona betaka­rítását ugyanígy döntöttek. A januári közös kezdés ér­dekében végzett munkáról, az egyesülés céljairól Böhm Józseffel, az immár több mint tizenkét és fél ezer hektáros nagyüzem elnöké­vel beszélgettünk. — A közgyűlési időpon­tokból kiindulva valójában már jó fél éve tartanak az előkészületek. — A konkrét munka igen, de az előzmények jóval messzebb nyúlnak. A két szövetkezet vezetői legalább két év óta dolgoznak ezen, És nyugodt szívvel mon­dom, hogy erre a lépesre semmiféle külső szerv nem biztatott minket, mi ma­gunk, a tagsággal egyetér­tésben hajtottuk végre. Az a belső felismerés vezetett, hogy az előrehaladásért mindkét szövetkezetnek ér­deke ez' a lépés. — Az alaphelyzet is eltér az átlagostól, hiszen nem egy eredményes és gyenge nagyüzem házasságáról van szó. — A komlósdí szövetkezet hosszú idő óta stabil, ered­ményesen, jó színvonalon gazdálkodó nagyüzem. A szi­gorodó közgazdasági körül­mények, a/. • üzemi méretei miatt azonban, egyre nehe­Szeretni kell a földet zebben tudja tartani az el­ért színvonalat — és köztu­dott, aki ma megáll, hol­nap elmarad. Az egyesülé­sekkel ők olyan beruházá­soktól mentesülnek, amelyek nálunk rendelkezésre áll­nak, a Vörös Csillagnak pe­dig érdeke volt, hogy a sa­játjánál jobb minőségű komiósdi termőföldeken magas műszaki zsínvonallal növelje a termelést. Meg­említem, hogy a két szövet­kezet között mindig jó volt a kapcsolat, s amikor két évvel ezelőtt a holnapot la­tolgatva felvetődött ez a gondolat, még közelebb ke­rültünk egymáshoz. A köl­csönös látogatások, ismer­kedések, beszélgetések sora zajlott le vezetők és tagok között — A tagság igent mon­dott a nyáron. Mi történt azóta? — Megválasztottuk a közgyűlés bizottságait, a tisztségviselőket a vezető­séget. Ez a vezetőség már ebben az évben két fontos feladatot lát el. Az egyik az volt, hogy az egész üzem te­rületén fejezzük be az őszi munkákat — örömmel mondhatom az egész határ­ban rend van, kész a mély­szántás is. A másik feladat az egyesült tsz terveinek összeállítása. Ezzel is jól ál­lunk. A? önelszámoló egysé­gek elkészítették tervjavas­lataikat, ezeket most az üze­mi vezetők elbírálják, véle­ményezik. egyeztetik az üzem egésze előtt álló kö­vetelményekkel, majd ösz- szegzik. A mi tervünk így épül fel. — Milyen változásokat hoz az egyesülés a terme­lés szerkezetében? — A kormány gabona- programja szerencsésen ta­lálkozik üzemünk lehetősé­geivel. A gazdálkodás ered­ményességének tartalékai nálunk elsősorban a nö­vénytermelésben vannak. Alapul véve a két volt tsz termelési szerkezetét, arra az elhatározásra jutottunk, hogy egyszerűsíteni kell és erőteljesebben. szakosodni. Búzát őszi árpát zabot Ku­koricát, szóját és burgonyát fogunk termelni, nem ve­tünk borsót, babot, cukorré­pát napraforgót, csillagfür- tot és csökkentjük a bur­gonya területét Elhatározá­sunkat mindenekelőtt a gazdaságosság vezeti. A bú­za és a kukorica megfelelő hozam esetén kisebb koc­kázattal nagyobb jövedelmet biztosit mint például a cu­korrépa vagy a burgonya. Ez utóbbi területét azért is csökkentjük, mert a terme­lési költségek rohamos nö­velése miatt egy év alatt hatvart százalékkal romlott az eredményessége. — Lehet-e tenni valamit ennek ellensúlyozására, hi-- szén ezen a tájegységen a burgonyának hagyományai vannak. — Ügy gondoltuk — és ezt már az első közös évT ben szeretnénk megvalósíta­ni —. hogy egy burgonya- tisztító üzemet hozunk lét­re, ahol évente százhúsz— százötven vagonnyi, eddi" takarmány- és ipari érték burgonyát dolgozunk fel Számításaink szerint enne, a beruházásnak másfél év alatt meg kell térülnie. Egyébként az intenzív gabo­naprogramba bekapcsolód­tunk, a géprendszerek ren­delkezésre állnak, és meg­győződésem, hogy a volt barcsi és a kitűnő kotnlós- di földek sokkal többre ké­pesek. Csak szeretni kell a földet, szigorú logikával tö­rődni vele, és óriási kincse­ket ad. — Milyen főbb elképze­léseik vannak a többi ága­zatban? — Az á I la 11 eny észt ősben alapvető, hogy mind a szarvasmarha- mind a ser­téságazatban fokozzuk a nyereséget. Ehhez a verti­kumhoz tartozik a tej- és húsfeldolgozó üzemünk. Ez utóbbi bővítését februárra fejezzük be, és ezzel a ko­rábbinak háromszorosára nő a kapacitás, évi tízezer hízót dolgozunk fel. Gon­dunk viszont, hogy az üze­mi feldolgozás gazdaságos­sága csökkent, vigyázni kell és megtalálni azt a határt, amely mellett nem okoz veszteséget. Az erdőgazdál­kodásban nem tervezünk változást, a műanyagüzem­ben viszont húszszázalékos árbevétel- és ezzel ará­nyos nyereségnövelést tűz­tünk ki célul. Szervezeti változást sem tervezünk, vi­szont az érdekeltségi rend­szeren úgy igyekszünk vál­toztatni, hogy az az eddi­ginél is jobban ösztönözzön a hatékonyság növelésére. A közös kezdés hivatalos idő­pontja 1983. január elseje, úgy vélem, hogy a két év óta folyó körültekintő mun­ka eredménye nem marad­hat el. Nagy egyetértő aka­rat kísérte az előkészülete­ket. bizonyos vagyok, hogv a7. jellemzi majd közös fel­adataink végrehajtását is — fejezte be a beszélgetést Böhm József. V. M. Tiszfelef az elődöknek Kaposvár felszabadulásá­nak előestéjén levelet kéz­besített a posta azoknak a megyeszékhelyen élő kom­munistáknak, akik 1945-től tagjai a pártnak. Ebben a városi párt- és KlSZ-bizott- ság nevében köszöntötték a város felszabadulásának 38. évfordulóján a 45-ös kom­munistákat. Megköszönték azt a munkát, amelyet az eltelt idő alatt a párt sorai­ban kifejtettek, egyúttal to­vábbi munkasikereket, sok boldogságot, jó egészséget kívántak. örömmel, jóleső érzéssel olvashatták e néhány sort a ma már idősebbek közé tartozó kommunisták, akik csaknem négy évtizede fia­talos lelkesedéssel álltak a párt zászlaja alá. Hogy se­gítsék az új élet kibontoko­zását, megteremtsék mai jelenünk alapjait. A levél olvasása közben bizonyára sokuk emlékeze­tében fölelevenedtek at ak­kori esztendők. A hatalom megszerzéséért, a párt erő­sítéséért vívott küzdelmek: az akkori és a niai helyzet közötti különbség. Hiszen ha nehéz gazdasági körül­mények között élünk is. az eltelt időszak alatti törté­nelmi változásokról nem felejtkezhetünk el. Szükségtelen mindazt fel­sorolni, mi minden ét ho­gyan változott. Azok, akik akkor már éltek vagy ezek­ben az években váltak fel­nőtté, jól ismerik a változá­sokat. A levelek címzettjei joggal lehetnek büszkék arra: e változásokban részük, je­lentős érdemük van. Függet­lenül attól, hogy ki milyen területen dolgozott a fel- szabadulás történelmi nap­jaiban, és hol tevekenykedik ma. ‘ Ez a levél tisztelgés volt az elődök előtt, akik a fel- szabadulás napjaiban részt vettek a párt alakításában, hozzájárultak a párt sorai­nak, tekintélyének erősíté­séhez, növeléséhez. Pártunk mai vezetői és if­júkommunistáink hálával, tisztelettel gondolnak a negyvenötösökre, nem fe­lejtkeznek el az ekkor és az azóta végzett munkájuk­ról. Ez megerősíti valameny- nyiükben azt a tudatot, hogy helyesen és jól hatá­roztak, amikor az elsők kö­zött sorakoztak a párt zász­laja alá! , h. L. tött eéíhiteSkeret Igaz, az osztrák hitelből az elmúlt evek idegenforgalmi építke­zéseinek csak egy részét fi­nanszírozták. Az • említett szállodák mellett tavaly el­készült a zalaegerszegi Ba- laton-száiló, az idén április­ban a kőszegi Park-, a bu­dapesti Reire-, az egri Egér- szálló és a barcsi motel, má­jusban Pápán megnyitották a Platánt, Buda,pesten az Expót, és az új Sportcsar­nok mellett elkészült a Sta­dion-szálló. Az osztrák hi­teiből finanszírozott négy budapesti szálló azonban kétségtelenül a legnagyobb, s átadásukkal a főváros szállodai kapacitása rövid idő alatt 50 százalékkal bő­vült. Az idei idegenforgalmi mérleg kedvezően alakult Bár az ország devizabevéte­leiben az idegenforgalom aránya nem nagy, gyors fejlődésével és még inkább hatékonyságával . jelentős mértékben hozzájárulhat a külgazdasági egyensúly ja­vításához. (Az első félévben 4.6 milliárd forint bevétel származott az idegenforga­lomból. Mindez két és fél ezerrel több, mint» az ide­genforgalmi kiadások. A mérleg tehát áktív, és az aktívum nagyobb része kon­vertibilis valutában keletke­zett A félév során egymillió vendég érkezett hazánkba, húsz százalékkal több, mint egy évvel korábban. Közel 400 ezren jöttek Ausztriá­ból és 374 ezer az NSZK- ből.) A tőkés idegenforgalmi bevételek így elérték a 87 millió dollárt, ami az előző időszak eredményedhez ké­pest 34 százalékos növeke­dési: jelent H ogy a szállodaépítésre felvett hitel visszafi­zethető-e 15 éven be­lül, az csak a következő időszakban dől el. A növek­vő idegenforgalmi bevételek mindenesetre biztosak. A. turizmus növekedésével Ma­gyarország úgynevezett >, lát­hatatlan exportja is gyorsan bővül. Ennek révén szélese­dik az exportálható termé­kek köre, s bár ennek ha­tását már nehezebb tómu- tatni a végső egyenleget ez jelentős mértekben javít­hatja. 1 53» P. F. strandolásra. A nagy lendü­lettel megindult és ütemesen folyó beruházásból év végé­re mintegy hárommillió fo­rint értékű munka készül el. vízügyi szervek hárommillió forintos anyagi támogatás­sal, hathatós segítséggel és kivitelező kapacitás biztosí­tásával segítik, a munkálato­kat. A Balaton déli partjának • nyaranta egyik legforgalma­sabb pontja a fonyódi hajó­kikötő és a vele szemben húzódó Sándor-telepi strand. A nyugati medence vízminő­ségének fokozatos romlása és a fonyódi partszakasz sa­játos fekvése a part menti sekély víz iszaposodását és hinarosodását váltotta ki. A Fonyódi Nagyközségi Közös Tanács megbízásából október elejétől nagyméretű partvédelmi és vízvédelmi munkák indultak, melyekkel a már fürdésre lassan alkal­matlanná váló öblöt mélyí­tik, es a vizet tisztítják. A mintegy 17 millió forintos beruházás a tervek szerint 1985 tavaszára három sza­kaszban készül el. Az öböl mélyítése során a strand előtti vízfelületből 52 ezer négyzetméter keiül fel­töltésre, mellyel részben a strand, részben a strandtól keletre fekvő üdülők terü­lete bővül. Elsőként a kivitelező vál-. lalat — a Székesfehérvári Vízügyi Igazgatóság — nagy teljesítményű kotróhajója jelent meg a' part mentén. Mély csatornát váj az öböl sekély vizében, majd kővel megrakott uszályok követik és rakományuktól megszaba­dulva — a régi parttól 80— 100 méterre a mólóhoz ívelő hosszú kőgátat építenek. Csak ezután kezdődik el majd a kőgát védelme és feltöltése. Az építők 1983 nyarára térvezik/ az első szakasz be­fejezését, így a strand előtti vízfelület 50 százaléka már a jövő nyáron alkalmas lesz A feltöltéssel jelentős vál­tozáson megy át a fonyódi kikötő és környéke. A köz­ségi tanács tervpályázatot hirdetett a feltöltött terület hasznosítására. Nemcsak a fonyódiaknak és a | Somogy megyeieknek, de a hazai és külföldi turis­táknak, nyaralóknak is ér­dekük, hogy javuljon a Ba­laton vízminősége. Ezért a SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom