Somogyi Néplap, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-11 / 291. szám

Uj VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK AKA: 1,80 Ft SOMOGYI NÉPLAP J AZ MSZMP. SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA | .. ...... . . ' ■ • XXXVIII, évfolyom, 291, stom 1982. december 11., szombat Ifjúmunkásokról tanácskoztak A KISZ Központi Bizott­sága legutóbbi ülésén a munkásfiatalok körében vég­zett KISZ munkáról, s a fel­adatokról tanácskozott. Utol­jára a testület hét évvel ez­előtt foglalkozott ezzel a kérdéssel. Azóta változtak a politikai, gazdasági feltéte­lek, de politikailag szabályo­zottabb. tudatosabb lett az ifjúsággal való foglalkozás. Köztudott, hogyha helyt akarunk állni a világban, teljesílmenyünket az ipari­lag fejlett országokhoz is ntérnünk kell. De a teljesít­mény ebben az esetben mér­hetővé csak akkor és csak úgy válik, ha jobb minősé­gű, az eddigieknél is meg­bízhatóbb termekek kerülnek ki a vállalatoktól, üzemek­től. Ez a program a munkás- ifjúság cselekvő részvételé­vel, s a különböző generá­ciók közös erőfeszítésével megvalósítható. Többek kö­zött a KISZ kötelessége az is, hogy ehhez az ifjúságnak mind több és több cselekvé­si lehetőséget teremtsen. A jó munkásnak, a jó szakembernek mindig is rangja volt. E rang megtar­tásához kíván segítséget nyújtani a KISZ, azzal pél­dául. hogy a szocialista munkaverseny mozgalomban a termelési vállalásokat ál­lítják a mozgalmi munka középpontjába. A végzett munka értékelése az egyéni és közös teljesítmények alap­ján csak úgy lehet reális, ha a KISZ is fellép a formális vállalások' ellen. A fiatalok a jövőben fon­tos és reális célok érdekében szervezzenek társadalmi munkát. Például az általá­nos iskolai oktatás feltéte­leinek javításában, a gyer­mekintézmények és nevelő- otthonok felújításában, kar­bantartásában nyújthatnak az ifjúmunkások az eddi­gieknél is jelentősebb segít­séget. Az ésszerűsítő-újító javaslatokra talán még soha nem volt olyan nagy szük­ség. mint napjainkban. Ha az ifjúmunkásokról esik szó, nem feledkezhe­tünk meg a védnökségi moz­galomról, amelynek jellege igazodik jelen körülmé­nyeinkhez. Napjainkban el­sősorban a korszerűsítésre, a rekonstrukcióra, a karban­tartásra, az új technológiák es termékek bevezetésére irányul ; • egy-egy védnökség. De ezek a vállalások is csak akkor valósíthatók meg, ha azok igazodnak az adott KISZ-szervezetek erejéhez, a tagság szakmai felkészültsé­géhez. ha ezek a vállalások konkrétak, így értékelhetők. A jövőben is folytatódnak az országos beruházások felett vállalt védnökségek: most a gazdaságos anyagfelhaszná­lás és a technológiák kor­szerűsítését szolgáló kor­mányprogramban kitűzött célok megvalósítására, vala­mint az anyaggazdálkodás és a hulladékhasznosítás jobb módszereinek elterjesztésé­vel segíthetnek a fiatalok. A fiatalok döntő többsége elfogadható élet- és munka­körülmények között él. De azért gondok is vannak, mert nem mindig könnyű a pályakezdő, a családalapító fiatalok dolga. A KISZ a munkásfiatalok érdekeit csak akkor tudja képviselni, ha ismeri a munkásfiatalokat foglalkoztató kérdéseket. A munkássá válás folya­matában például a pálya­kezdés meghatározó. Sok szó esett már eddig is a munka­helyi vezetők, valamint a KISZ felelősségéről, de kár lenne megfeledkezni a pá­lyakezdők felelősségéről is, hiszen saját beilleszkedésü­kért, hogy akalmazkodjanak új munkahelyük rendjéhez, fegyelméhez, — a pályakez­dők is tehetnek. Aki dolgo­zik — az boldoguljon! En­nek érdekében tehet az ed­digieknél is többet a KISZ. A szükséges munkaerő-át­csoportosítások előkészítése, elfogadtatása, a különböző döntések csak az érintett fiatalok helyzetének, körül­ményeinek, egyéni elképze­léseinek és elvárható erőfe­szítéseinek gondos mérlege­lésével lehet megalapozott. A KISZ-szervezetek álljanak ki azért, hogy a béreket és a munkából származó jöve­delmeket a teljesítmény, a munka bonyolultsága, ne­hézségi foka és minősége differenciálja. A fiatalok ér­dekeit határozottan képvi­selni ezen a területen is csak akkor lehet, ha a munkahe­lyek vezetői partnereknek tekintik a KISZ képviselőit, ha ezek a fiatalok véleményt alkothatnak a bérezés, a ju­talmazás kérdéseiről. Hogy a KISZ-vezetőt a munkahe­lyen a munkahelyi vezetők partnerként fogadják — fel­készültségükről kell, hogy tanúbizonyságot tegyenek. A KISZ alapvető feladata a jövőben is, hogy aktív po­litikai munkát folytasson a munkásif jóság körében. A párt politikáját képviselni, a helyi, az országos és a nem­zetközi kérdésekre gyorsan, hitelesen, meggyőzően rea­gálni feladata az ifjúsági szövetségnek. Nem lehet megfeledkezni arról, hogy a munkásifjúság új nemzedé­keit elsősorban az állítja a szocializmus ügye mellé, ha részesei lehetnek, ha része­seivé válnak a társadalom jövőjét és személyes sorsu­kat meghatározó politika alakításában — végrehajtá­sában. Há a fiatalok értik, hogy szükség van rájuk — számítanak rájuk, ha lehe­tőséget látnak ötleteik, job­bító törekvéseik kibontakoz­tatására, akkor a feladatok megoldásában lelkesen vesz­nek részt. S ez nem lényeg­telen, hiszen minden munka­helyi kérdés — termelés, munkaszervezés, bérezés, szociális juttatás — egyben politikai kérdés is. A mun­kásfiatalok és közvetlen kör­nyezetükben tapasztaltak alapján alkotnak véleményt például a párt politikájáról, annak megvalósításáról. A KISZ-szervezetek vonzereje és befolyása attól is függ, hogy milyen a szervezet programja, munkastílusa. Szükség van a demokratiz­mus szélesítésére, a forma­lizmus elvetésére, az önte­vékenység lehetőségeinek megteremtésére. A helyzetelemzés, a fel­adatok megfogalmazása, amelyre a legutóbbi ülésén a KISZ Központi Bizottsága vállalkozott — reális alapo­kon nyugszik. Az elképzelé­sek megvalósítását meggyor­sítani, jobb eredményeket elemi a Magyar Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség is csak akkor tud, ha a jövőben is számíthat a munkásközvéle­ményre, az idősebb munká­sokra. Ha a jövőben is szá­míthat a szakszervezeti mozgalom támogatására, s természetesen kérheti a pártszervezeteket, hogy min­den szinten segítsék a KISZ- szer vezetéket törekvéseik valoraváltásában. fl szakszervezetek segítsék az egységes cselekvést A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése A Szakszervezetek Országos Tanácsa pénteken ülést tartott, amelyen az idei népgazdasági terv végrehajtásának tapasztalatait és a jövő évi terv főbb vonásait, az elő­irányzatokhoz kapcsolódó szakszervezeti feladatokat vitatta meg. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Faluvégi La­jos miniszterelnök-helyettesaz Országos Tervhivatal el­nöke; ott volt Ballal László, az MSZMP KB gazdaságpoli­tikai osztályának vezetője is. Földvári Aladár, a SZOT elnöke nyitotta meg szülést, majd Gál László, a SZOT főtitkár-helyettese, a napi­rend előadója elemezte az idei munka tapasztalatait és a jövő évi terv előkészítésé­nek, valóra váltásának leg­fontosabb gazdasági és szak- szervezeti feladatait Hangsúlyozta: a magyar dolgozók szorgalmát és gaz­daságpolitikánk helyességét tanúsítja, hogy a népgazda­ság az idén is — alapvető­en a XII. pártkongresszus határozatával összhangban — tovább fejlődik. Legfőbb gazdaságipolitikai céljaink teljesítése nyilvánul meg abban, hogy javul a nép­gazdaság egyensúlyi helyze­te, eleget teszünk nemzetkö­zi fizetési kötelezettsegeink- nek, és össztársadalmi mé­retekben sikerült megőrizni az életszínvonalat. Megvalósulnak az életkö­rülményeket javító munka- védelmi, egészségügyi fej­lesztések, s felépülnek 'az előirányzott, lakásost, tan­termek, gyermekintézmé­nyek. Az 1982. évi , tervtelj esíté­si eredményekkel — ame­lyekhez sajátos, eszköaeifc- kel a szakszervezetek is hozzájárultak — nem kell szégyenkeznünk nemzetközi összehasonlításban sem. Gál László elmondotta, hogy a szakszervezetek aktív részt, közreműködést vál­laltak a jövő évi tervek ki­dolgozásában is. A dolgozó kollektívák reális törekvé­seiből és tényleges érdekei­ből kiindulva fogalmazták meg — és igyekeztek érvé­nyesíteni — az átgondolt szakszervezeti igényeket. Ebben a munkában külö­nösen jelentős volt a Mi­nisztertanács és a S2SOT ve­zetőinek tanácskozása, ame­lyen a terv minden fontos tényezőjéről véleményt cse­réltek. A megbeszélésen ki­alakult egyetértés a tervcé­lokkal való kölcsönös azono­sulást fejezte ki, Á jövő évben a legfonto­sabb feladat, - hogy a gaz­dálkodás hatékonyságának, növelésével biztosítsuk a népgazdaság tartós egyensú­lyát, a fizetési mérleg egyensúlyát, megőrizzük az elért életszínvonalat és ja­vítsuk az élet- és munkakö­rülményeket. A beruházás és a fogyasztás körében el­kerülhetetlen mérséklések mellett össztársadalmi érdek a takarékosabb gazdálkodás az anyaggal, az energiával, az importtermékekkel. A terv az él e tszrn vonalpoli ti kai cé­lokat a gazdasági hatékony­ság javításához, a jövedel­mezőség bővítéséhez köti, s ezért • különös hangsúlyt kap az export és-import, a beruházási felhasználás és a lakossági fogyasztás, illetve jövedelem és vásárlóerő ' (Folytatás a 2. oldalon) Ha jelölés, Domboriban a MOHOSZ Tolna megyei In­tézőbizottsága szervezésében 15 horgász társadalmi munká­ban 20 mázsa pontyot helyezett ki, melyből ötezret megje­löltek: a kopoltyukba speciális, sorszámokkal ellátott mű­anyagot helyeztek. A horgászok figyelik majd a halak nö­vekedését, mozgását Kiilittgyilest tartott a Magyar Népművelők Egyesülete A Magyar Népművelők Egyesülete — megalakulásá­nak 3. évfordulóján — pén­teken a Magyar Néphadse­reg művelődési házában tar­totta első küldöttközgyűlését. A tanácskozást — amelyen megjelent Győri Imre, az Országos Közművelődési Ta­nács elnöke — Gyarmati Kálmán, a Magyar Népmű­velők Egyesületének elnöke nyitotta meg. Az ellenőrző bizottság je­lentéséhez fűzött Sizőbeli ki­egészítésében —• egyebek között — elmondotta: sok népművelő vágya vált való­ra, amikor 3 évvel ezelőtt megalakult a Magyar Nép­művelők Egyesülete. Fejlő­dését érzékelteti, hogy ma 1500-nál is több tagja van, 20 területi és 5 szakmai szervezete alakult meg, s munkáját 10 intézmény és vállalat segíti pártoló tag­ként. Az elmúlt időszakban — más formák mellett — hét pályázat, kilenc külföl­di tanulmányút és huszonkét belföldi szakmai tapasztalat- csere járult hozzá althoz, hogy a népművelők színvo­nalasabban végezhessék munkájúkat. A vezető testületeknek ■ jövőben arra kell töreked­niük — hangoztatta az elő­adó —, hogy még inkább az egyesületi tagok elképzelé­seit formálják programmá, mert a tagság nagyobb akti­vitása nélkül elképzelhetet­len a szakma további fejlő­dése. A vitában kérték, hogy a Művelődési Minisztérium mielőbb adjon választ az egyesület által benyújtott tervezetre, amelyben szak- képesítést és bizonyítványt adó oktatási forrna beveze­tését javasolják. A küldöttgyűlés a tisztség- viselőik újjáválasztásával fe­jezte be munkáját. (MTI) R Szíriái pártküldöttség látogatása Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására december 2. és 10. között lá­togatást tett hazánkban az. Arab Újjászületés Szocialis­ta Pártjának küldöttsége Ata Rabahnalc, a Szíriái Arab Köztársaság Szvejda Tartományi Pártbizottsága tagjának vezetésével. A küldöttség megbeszé­lést folytatott az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztá­lyán, az Ipari Minisztéri­umban, ' tanutmányoz.ta az ipari termelés pártirányít.á- SÁnefk és ellenőrzésének kér-,, dóséit, s ellátogatott ipari üzemekbe. A delegációt fo­gadta Ballal László, az MSZMP KB gazdaságpoli­tikai osztályának vezetője. I (MTI) Ésszerűbb, takarékosabb gazdálkodást Kaposváron ülésezett a megyei képviselőcsoport Az országgyűlés téti ülés­szakára készültek föl a so­mogyi képviselők tegnap délelőtt a Hazafias Népfront kaposvári székhazában meg­tartott ülésükön. Ott volt a házigazda megyei népfront- vezetőkön kívül Varga Pé­ter, a megyei pártbizottság első titkára, Sugár Imre, a megyei ta/náes elnöke. Szokola Károiyné dr., a megyei képviselőcsoport ve­zetője tájékoztatta képvi­selőtársait az 1983-as költ­ségvetésről szóló törvényja­vaslat fő jel lemzőirőL A fölkészülésben mindig fontos, hogy az országos hely­zetet kiegészítse a megyei. Műdig István, a megyei ta­nács pénzügyi osztályának vezetője segített ebben, részletesen tájékoztatva a csoport tagjait az idei ter­vek, a költségvetés várható teljesítéséről, valamint az 1983. évi költségvetésről A tájékoztatóhoz kapcso­lódva igazi vita bontakozott ki Némethné Kapcár Rozá­lia és dr. Guba Sándor meg­állapításai.. nyomán. Egyikük a kisvárosok es a környező falvak Kapcsolatának erő- sí lesét emelte ki a népesség megtartása érdekében, mási­kuk a ' felsőoktatási intéz­ményekbe bekerülő fiatalok jobb kiválasztását szorgal­mazta. Ez egyben egy-egy várható országgyűlési: fel­szólalás; vázlata volt. A téma' mégi tél ésében, a megközelítés módjában, újabb jelenségek felhasz­nálásában sok jó tanácsot adott ha-.iiióii László,. Reidl János, ár. 'Aagy Sárkíor,’. Si­mon Ernőmé, Klenovics Im­re. Szó esett a kisközségek jobb ellátásától, az idegen­forgalom eredményeinek szélesebb körű megbecsü­léséig sóik mindenről. Sugár Imre megyei ta­nácselnök szerint ott van elsősorban szükség intézke­désre a kisközségek érdeké­ben, hogy közelebb vigyék az ellátást. A megyei nép­fronté tnökök e heti tanács­kozásán rendezett fórumon szintén ezt kérték. A me­gye fomtáttörést tervez: ab­ban, hogy a községi taná­csoknak valóban legyen pénzük az úgynevezett Jcis ügyek” megoldására. Varga Péter, a megyei pártbizottság első titkára önömmel vette, hogy szen­vedélyes vita bontakozott ki a csoport ülésén. Felhasz­nálta arra az idei utolsó ülést, hogy elismeréssel szól­jon a képviselők politikai munkájáról, amelyet a taná­csokkal, a népfronitmozga- lommal együtt végezték. Ok is részt vállaltak a megye lakosságának helyes éJigazá- tásáiban, hogy a párt politi­kája érvényesüljön. Felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdálkodás körülményei alapvetően megváltoztaik, most sokkal nagyobbak a vezetők, az irányítás, a dol­gozók előtt álló követelmé­nyek. Többet, pontosabban kell termi, mégpedig gon­dolkodva, vállalva a kezde­ményezést, rugalmasan. így az emberek' szemléletét alakítani, formálni kell. Nem elég az, hogy elvileg egyetértenék, az is szüksé­ges, hogy cselekedetekkel, mindennapi munkával pró­báljanak a gondokon eny­híteni. Szerinte a képviselők is számítsanak arra: többet vitatkozhatnak majd, nagyobb erőt igényel az emberek meggyőzése. Ebben továbbra is számít a megyed pártbi­zottság az országgyűlési képviselőik segítségére. Ezután dr. Bors István, a Volán 13. síz. Vállalat igaz­gatója tájékoztatta a csopor­tot a közúti közlekedés helyzetéről, különös tekin­tettel a társközségekre. Ezt indokolta, hogy a acmogyi képviselők gyakran foglal­koznak ezzel a témával, egy évvel ezelőtt nagy visszhan­got keltett dr. Guba Sándor interpellációja ebben a tárgyban. Az igazgató elis­merte, hogy az interpelláció nyomán születtek intézkedé­sek a közületi autóbuszok felhasználásában. A válla­lat 14 közrüettei naár meg­állapodott ebben, s most újabb kettővel köt szerző­dést Több képviselő kérdé­sé — Kosztolánczi Jánosné, Simon Ernőné, dr. Guba Sándor —, aztán Varga Ká­roly megyei népfronttá tkár véleménye alapján olyan vélemény alakúit ki — eh­hez a megyei pártbdaaottsag első titkárának köztoeszurt megjegyzése is nagy szere­pet játszott —, hogy több rugalmasságra van szükség a közlekedési feszültségek enyhítéséhez. A megyei képviselőcsoport ülése Szokola Károiyné dr. zárszavával fejeződött be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom