Somogyi Néplap, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-10 / 290. szám
Tisztelt Szerkesztőség! V(TV érzem, hogy panaszunkkal nem vagyunk egyedi!I. 1982. december 1-én telefonon fölhívtam a dombóvári ÁFOR-t, és ' megrendelteik társasházunk fűtéséhez 4900 liter fűtőolajat. Közölték, hogy előjegyzésbe veszik, és december 10-én a délelőtti órákban szállítják, legyünk otthon. Mivel már nagyon kevés fűtőolaj van a tartályunkban, igy december 3-án személyesen felkerestem az ÁFOR-kirendeltséget, és kertenj; ha lehetőség lenne rá, szíveskedjenek az olajat előbb és a délutáni órákban kihozni, mert 16 óra után vagyunk csak otthon. Bátorkodtam ezt kérni, mivel az a gépkocsi, amivel a kért meny- nyiséget ki lehet szállítani, a kaposvári ÁFOR Jutái úti telepén parkol minden éjszaka, és reggel innen indul Dombóvárra. E telep hozzánk pár száz méterre van, s. gondoltam, legalább nem lenne üres fuvarja. Ügy éreztem, javaslatom ésszerű, és kérésem teljesíthető. Sajnos, az alábbi javaslatokat és véleményeket kellett végighallgatnom. Nem kell megvárni, hogy elfogyjon az olajuk. (Pedig mi csak azután szoktunk tankolni.) Itt szabályok vannak, amit be kell tartani. (Nem is vontam kétségbe.) Vegyek ki szabadságot, és akkor . nem gond, hogy mikor érkezik oda a tartálykocsi. (A tartálykocsi leeresztése 15—20 percet vesz igénybe.) Mivel a helyszínen kell fizetni, csak nem képzelem, hogy annyi pénz lesz a gépkocsivezetőnél éjszakára? Nem sikerült megértetnem magam és megoldást találni, pedig csak egy kis megértésre és rugalmasságra lett volna szükség. Nem értettem, miért kellett a bürokratikus szabályokba ilyen mereven kapaszkodni. Hisz manapság az élet szabályai nem ezt kívánják. Mindezt csak azért vetettem papírra, mert az elmúlt 12 év alatt, amíg a kaposvári ÁFOR-náh szolgáltak ki bennünket, nem volt okunk panaszra. Reggel befizettük a kért mennyiség árát, és délután megkaptuk, pedig nekik is csak egy vevő voltunk a sok közül. Ügy is kezeltek bennünket. Nekik köszönjük. Tiszteletteh Balogh István Kaposvár. Tóth Árpád n. 2. XXXVIII. évfolyam, 290. szám 1982. december 10-, péntek Jegenyék a dombok között Egy emberöltő a faluért... Bensőséges ünnepségen köszöntötte Hedreheiyen a falu apraja és nagyja Márton Istvánt és feleségét, Pannika nénit, a község nyugdíjba vonuló pedagógus házaspárját. Az ünnepi műsort megelőző rendhagyó tanításé órán az egykori tanítványok — a mai szülők, nagyszülők — is részt vettek. Három évtizeden át vezette az idős pedagógus házaspár az iskolát, egy emberöltőn át tanította és nevelte a kisdiákokat, irányította és segítette a falu és a környék .'társadalmi és kulturális életét. Most együtt vonulnak nyugdíjba. Néptanítói életpálya áll mögöttük a szó igazi értelmében. Nemcsak az iskolának, de a falunak is gazA megtartó hűség Antikor alig néhány éve elhunyt Koruk* Aladár, ereje teljében távozott. Halála előtt szinte lázas sietséggel igyekezett pótolni mindazt, amit fiatal korában és férfiévei idején a szerencséden történelmi körülmények: között nem tudott megvalósítani. Élete két utolsó évtizedében egymás után jelentek meg tanulmánykötetei, regényednek új kiadásai, versei, esz- azéd. Komlóé Aladár életműve lezárult. Az irodalomtörténet a Nyugat második nemzedékének kiemelkedő kritikusaiként, az Ady Endrét, • Babits Mihályt követő új lírai hullám egyik elméleti előkészítőjeként tartja számon, aki irodalomtörténészként a Nyugat líráját előkészítő fél évszázadot, a Petőfi Sándort és Arany Jánost követő köitőnemzedéK titkait kutatta. Vajda Jánosról, Komjáthy Jenőről, Reviczky Gyuláról irt moOrszágos vers- és prózamondó verseny Babits Mihály születésé-, nek 100. évfordulója alkalmából a Művelődési Minisztérium, a Népművelési Intézet, a KISZ Központi Bizottsága, a Magyar Rádió, a Tolna megyei Tanács és a megyei Művelődési Központ ‘ meghirdette az országos Babits Mihály vers- és prózamondó versenyt. Jelentkezhet mindenki, aki 14. életevét betöltötte, s nincs hivatásos előadóművészi működési engedélye, nem tagja színháznak vagy színházi stúdiónak, s nem tanulója a Színművészeti Főiskolának. A jelentkezők Babits életművéből — verseiből, prózai műveiből, műfordításaiból — továbbá a Nyugatnemzedék költőinek alkotásaiból és a tőlük napjainkig ívelő magyar lírából válogathatnak. A megyei — Budapesten összevont kerületi — elődöntők után a középdöntői közvetíti a rádió az ország hat városából, ma.id az országos döntőt a rádió és a televízió is műsorára tűzi. Jelentkezni személyesen vagy írásban — név, életkor, foglalkozás, lakcím megjelölésével — lehet — 1983. január 31-ig a megyei művelődési központokban, a fővárosban pedig a kerületi tanácsok népművelési csoportjának nográfiát, de talán fontosabbak ennél hosszú, mintegy hat évtizeden át sorjázó tanulmányai, esszéi, vitacikkei, amelyekbőL, az iro- dalomtörtéinetírás még nagyon sokáig fog meríteni. Hányatott sorsú alkotó volt. 1392. december 10-én született a mai Szlovákia területén fekvő Alsósztrego- ván, Madách Imre falujában. Az első világháború idején öt esztendeig katonáskodott, a második világháborúban deportálták, az 50-es évek elején háttérbe szorították, s csak 1956 után bontakozhatott ki ismét KüzdéLmeinek, munkásságának elismeréséül 1973-bam Állami-díjjal tüntették ki. Pályája végén így vallott életéről: „ .. .nem készültem irodalomtörténésznek. A magam élményét akartaim kifejezni, azért írtam verseket, s mint költőt, érthetően izgatott a vers, a másoké is; centrumomban mindig a líra állt, Adyé és társaié, innen mentem előre és hátra, az elődökhöz és az utódokhoz, Vajda Jánosihoz és az expresszionistáikhoz. Szóval bejártam az írói fejlődés természetes, egész útját. Így lettem irodalomtörténész." A XX. századi irodalcm- tör tó neszek, kritikusok egyik legrokonszeniyesebb alakja volt, mert belülről mélyen tudta átélni a köl- tésizetst Mindvégig a baloldalon állt. Már idézett vallomásának más helyén írta: „Mi tartott meg? Hűségem vélt igazságaimhoz, valami velem született művészi érzék, és művészi benyomásaim elméletek által el nem rontott közvetlensége”. A hűség — ez volt Kam- lós Aladár életének, életművének kulcsszava. Gazdag tartalom — hasznos olvasmány Először jelent meg a Kistenyésztők magazinja Hazánkban évente mintegy hatvanötmiIli árd forint az az érték, amelyhez a kistermelők révén jut az ország. Ennek kétharmadát a ház körüli állattenyésztők termelik meg. Nekik és róluk szóló magazint jelentetett meg a Hazafias Népfront és a Kistenyésztők lapja. Gonda Irén főszerkesztő írja köszöntő szavaiban: „Kicsit fellélegezhet, megpihenhet a mindig gondban élő, dologgal tele kezű, de tavasztól őszig különösen sokat fáradozó jószág tartó ember. Az iránta érzett tisztelet sugallta e kiadvány elkészítését, megjelentetését hasznos, szép olvasmányul szánva a nagyja-munkák letételének idejére.” A kiadvány legfőbb jellemzője a sokszínűség, a sokoldalúság és az olvasmányosság. Múltunk agrártörténeti kincseiről éppúgy olvashatunk a magazinban, mint napjaink kistermelőinek áldozatos, szorgos munkájáról, erőfeszítéseiről,, céljairól. Gaál László íré mondja el, hogy nálunk a mezőgazdaság fejlesztése, jobbítása valamiképpen mindig közügy volt, a legkülönbözőbb társadalmi állású, foglalkozású írástudókat késztette a szakiroda tora művelésére. Példának Apáczai Csere János filozófus, természettudós pedagógus 1653-ban megjelent Magyar Rncildopédiá.i álból idéz a magazin, ' sok tekintetben, máig is hasznos bölcsességeket. Emellett termésizete- .sen a mai szakirodalom értékes kiadványaira is felhívja a figyelmet. Szép és hasznos olvasmányt találnak az érdeklődők mezőgazdasági oktatási, termelési kultúránk bölcsőbe] yeirél, a Szarvason — Európaiban elsőként — 1780- ban alapított — középfokú gazdasági iskoláról és a tizenhét évvel később — ugyancsak első európaiként — létesített keszthelyi Felsőfokú Mezőgazdasági Tanintézetről. Számos riportban mutatkoznak be az állattenyésztés legkülönfélébb ágazatait műveiő kistermelők, Szép novellák es verseik gazdagítják a tartalmat, színes képriportok őrzik a mindennapok pillanatait. A Kistenyésztők lapja negyedszázada tájékoztatja a kistermelőket, igyekszik a vitás kérdések megoldáséhoz segítséget adni. Ez a magazin az első ilyen jellegű sajtótermék — bizonyára haszonnal forgatják, akiknek és akikről szól, V. M. dái voltak. Igazolják ezt az általuk összeállított hagyományőrző kulturális műsorok. a kedves gyermektáncok. A hedrehelyi népi együttes seínpompás népviseletei is az 5 munkájukat dicséri. Ezernyi szál fűzi őket az iskolán kívül is a kezük- alatt nevelkedett generációkhoz, a domboktól tagolt somogyi tájhoz. Pista bácsi is itt született. Egy élet munkáját tették fel arra. hogy meggyorsítsák a falu, a vidék emberi és társadalmi felemelkedését Fáradozásukat siker koromé zta. Ma más Hedre- hely, s más a magyar fal-u, mások itt az emberek, mint harminc évvel ezelőtt voltak, Életművük és emberségük Világító lámpása olyan evek'ben és évtizedekben mutatta az utat, mikor szükség volt a bátorításra és a segítségre, „hogy a barázdák közt botladozók” könnyebben megtalálják a szocialista és az emberibb élethez vezető utat. . Eredményeiket a kitüntetések is igazolják, melyekben az évek során mimjjltet- ten részesültek. Így a Kiváló Népművelő, a Kiváló Munkáért^ a Pedagógiai Szolgálati Emlékérem.... A Szocialista Kultúráért kitüntetést többszőr is elnyerték. Sikerük titka a másokért végzett munka. Harminc tevéken v év áll mögöttük — elő.,üli a megérdemelt pihenés. •_ Kívánjuk, hogy emfoerszene te tűk még sokáig melegítse környezetüket. M. I. Nem a posta hozta... Egymillió-négyszázezer — Két éve totózik a feleségeim, de kilenc találatnál többre eddig még nem futotta. Nem ismeri a csapatokat, melyekre tippelni kell, én viszont igen, s előfordult, hog.v a tizenhárom plusz egyből eltaláltam — ötöt... Lottóval a játék kezdete óta próbálkozunk, voltak hármasaink. A totószelvényeket most is a feleségem töltötte ki. Hogy mihez kezdünk az egymillió 467 ezer 453 forinttal? Egymilliót beteszünk a takarékba. Van két lányunk, az egyik már férjhez ment, közösen megbeszéljük, mire költsük a többi pénzt. Természetesen segítjük őket. Ami eddig szóba jött: nyaraló, befizetés lakásra... Rövid telefonbeszélgetés két forduló között Csorna Bertalan barcsi' postai kézbesítővel, akiinek felesége igencsak szerencsés kézzel töltötte ki a 48. heti totószelvényt, mely végül is a tizenhárom találattal jókora összeget hozott a családnak. Hosszabb beszélgetésre azért sem telt az időből rpert a postásra még sok kézbest- terÖvaló várt, majd pedig ott kellett lennie az eseményen. .. Tegnap délután ugyanis az Országos Takarékpénztár barcsi városi fiókjában — a Sportfogadási és Lottó- igazigatóség képviselőjének jelenléteiben — átadták a tizemhármas találatra járó összeget a boldog tiyertes- nek. Barcson eddig ennyi pénzt totó- vagy lottónyere- ményként még sohasem fizettek ki. A totózás hazai történetében példa nélkül áll, hogy azon a héten, amikor tizenhárom plusz egyes találat is van (egy ilyen volt a 48. játékhéten, s ez 2 445 981 forintot ért), ilyen nagy nyeremény jut a ti- zenhá nmasira. Intézkedés — levél nyomán Kötelezik a járda helyreállítását Levélben panaszolták el a kaposvári Liszt Ferenc utca lakói, hogy az 5-ös számú ház előtt feltörték a járda- szakaszt, az árokba kihordott földdel meggátolják a csapadék elfolyását, ezért az az úttestre ömlik, ott folyik keresztül, tönkretóve azt is. Esőben pedig lehetetlen emiatt az ott lakók közlekedése, s félnek, ha a hó leesik, meg nagyobb bajok lesznek. Ezt állapította meg a Városgazdálkodási Vállalat munkatársa, Püspök Rudolf is, aki tájékoztatta szerkesztőségünket arról, hog.v a tulajdonos — Petrovics István — is elismerte a járdaszakasz tönkretételét, s megígérte: néhány napon belül lebetonozza azt a jardarészt, amit az udvarába be- és kijáró gépkocsik ösz- szetörtek. A vállalat ellenőrizni fogja a munka elvégzését, s kötelezik a tulajdonost az árok kitisztítására is. A városi tanács évente nagyon sokat költ az utak, járdák karbantartására és újak építésére. Városunk lakói pedig nem kevés társadalmi munkát végezitek annak érdekében, hogy esőben és latyakos, havas időben is használhatók legyenek a járdák, az utak. Érért tehát joggal bánt mindenkit jelentős költséggel készülő értékeink tönkretétele. Nagyobb körültekintéssel, gondosabb munkával a rombolást pl is lehet kerülni. Nem én mondtam Még nyílnak a völgyben a kerti — vendéglők. .it , • • • Nem a ruha teszi az embert, közölte a szabóm, amikor rájött, hogy edszabta az öltönyömet. • * * Bajban ismered meg a barátaidat A jólétben meg a rokonaidat • » • Elmés megállapítás. Minél kevesebbet olvas az ember, annál több ideje marad az — olvasásra. * * * Barátom végre már felnőtt a kor követelményedhez. Cimborái a hóna ajá nyúltak. • • • Ha már nincs más választás, akikor inkább • terelőút, s nem az út vége. * * • Egyik befolyásos ismerősömről annyi rosszat tudok, hogy bármikor kitörhetem a nyakamat * * * Barátom kifakadja: — Kérlek szépen, ez az asz- szony nem feleség, ez már kész anyós! * • • Az aforizma fura műfaj. Egy mondattal sok embert haragosunkká tehetünk. ___ ti „ Jt Auto\ Az étteremben a vendég így szól a pincérhez; — A fene látott ilyet; autógumi-darabot tolattam a bécsi szeletemben! — Mitévők legyünk, monsieur — vont vállat a pincér —; ez a haladás ára. A lovakat autók váltották fed ... Új lakás Űj lakótelepi lakás Étadása: A bizottság vezetője gondterhelt arccal nézegeti, hogy a falból több helyen víz szivárog. — Mondja — kérdezi az építés vezetőjétől —, itt mindenhonnan csurog a víz? — Nem kérem — hangzik a felelet. — Nézze csak meg a vízcsapot Onnan égi- csepp víz sem folyik. SOMOG/I NÉPLAP Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztői JÁVORI BÉLA Főszerkesztő-h.: Paál liifM Szerkesztőség: Kaposvár. Latiné* Sándor n. 2. Postacím: Kaposvár PC.I 3L 7401. Telefon: U-flt* 11*511. 11-512 Kiadja • Somogy meevel La okiadé Vállalat. Kaposvár. Utmca Sándor «. & Tel.: 11-516. Postacím: Kaposvár, Pf.í 91. TŰI Felelős kiadó: Balajcza Jánog Terjeszti a Magyar Posta, Előfizethető a hirla r> kézbesítő postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj egv hónapra 34 Ft. negyedévre 102 Ft. fél évre 204 Ft, egy évre 400 Ft Index: 85 40*7 "3$ ISSN 0133—0008 Készült a Somogy megytk Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár Máiu* l. u. tf& Felelős vezetőt Farkas Béla lsazffáftŐ Kéziratokat nem órzünk nr?8g és nem adunk vissza.
