Somogyi Néplap, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-31 / 306. szám

\ gyógyító szeretet A gr**v* — tegyük hOR- iá: «terű — fehérséget a vér pirosa színezi csupán. A megyei Kórházban járunK. A látvány, ami fogad, minden­nap megismétlődő. Ha szín­nel jelölnénk az önzetlen­séget is, az bizonyara piros lenne, önkéntes véradók — a főorvosi szobában csalá­dias összejövetelre várnak. Együtt a szocialista brigád képviselői és az orvosi gár­da, a doktornő és betege. Józsi tizenhét éves, korahoz képest sudár, nem átlagiló­vét ű fiatalember. Hemofiliás — vérzékeny — betegként remotszeres kezelésre szorul. Orvosai a betegség velejáró­jaként azt állapították meg két éve, hogy önálió élet­vitelre alkalmatlan. Nem­csak betegségének kezelését hanyagolták el a szülei, ha­nem magára hagyatottan is éit gyermekkorában, A ver- zekenysesaben szenvedő em­berek zöme súlyos szeme- lyteégza varokban is szenved­nek; a környezeti hatások jobbra fordulása a betegsé­get is enyhítheti. Jóssáka halkzzavúság*, görcsbe dermedő keze a nyomasztó gyermekevek em­lékeit idézi. A szemeben fól- caüteno fény megv a Kozott ekeiéről mesét. Gondozót a MÁV kaposvári üzemfőstök-- »ege Törzsgárda szocialista brigádjának tagjai. Az. otthont a hetvenhat éves nagymama biztosítja Józsika szármára — 6 vise­li gondját szülei helyett. A család a brigád tagjaival teljes. Somogytwn huszonnégy hemoíiliás beteget gondoz­nak. Többségük fiatal. Nem­csak betegségük rokon, sor­suk sem idegen egymástól. Józsika kivétel; az orvos­tudomány határait kitágítot­ta a brigád gyógyító szere- tete. A családi tablón a dok­tornő áll középen, mint leg­tiszteletreméltóbb személy. A beteg gyerek és fi brigád között ó teremtette meg a kapcsolatot. Orvosi hivatá­sának kiteljesedése az a gon­doskodás, ahogyan sorsát rendelni igyekszik. Ülünk a főorvosi szobá­ban, minden szempár Jós­kán. Róla beszélnek s neon magúkról, amikor fölidézik az elmúlt hónap lkat, ame­lyek olyan nagy változtat hoztak az elhanyagolt gyer­mek életeben. A doktornő ularva járt, hogy a nagy­mama megkapja a beteg gyerek után jaró nevelési segélyt. (A faluban ennyit tolódnék csak velük? A se­gítség Kaposvárról érkezett!) Legutóbb a brigád padló­burkolót vásárolt — ez volt a csonka család kívánsága. Ahogy érezni kezdték a mind többszór látogatóba érkezett emberek figyelmességét, sze- releiét, úgy ébredt föl ben­nük sorsuk kovácsolásának az igénye is. Amire önerő­ből nem totik, abban segít a brigád. Most függöny ké­szül. A Videoton vezérigaz­gatója a kaposvári vasutas szocialista brigád kérésére rendkívüli szállítmányként küldte meg a fiúnak a ki­választott tévét. — Szerencsés emberek —- mondja a sséradóéUomás fő­orvosa. — Lehet ugyanis rajtük segíteni. Hányán és hányán vannak, akik nem hagyják, hogy segítsenek rajtuk. Még az ilyen beteg­ségben szenvedők között is sokan vannak ilyenek. Megkérdeztem a brigád egyik nő tagjától, minek nevezhető az a gondoskodás, amivel körülveszik Józsikát es a hetvenhatéves nagyma­mát? Szeretetnek, amit csak egymásnak adhatott eddig a beteg gyerek és a nagyma­ma. Mástól kiközösítő hideg­ség jutott nekik. Az asszony a brigád tetteiről beszélt — ezek mutatják, milyen ez a szeretet. S szavainál is szeb- Ixm fejezte ki folyton a gye­rek szemét kereső tekinte­tével, milyen nagy öröm Józsika gyógyulása. Most pedig Józsikának ta­nulnia kell. Tizenhét éves. Írni alig tud, oivasni sem különbül. Betegsége miatt visszamaradt. A sorsával törődő orvosok, a MÁV-dol- gozók ezután sem hagyják cserben. Bíztatni kell a fiút, hogy bátran lásson hozzá a tanuláshoz, ne gondoljon a kudarcokra, amik eddig ér­ték az iskolában. Most mar menni fog a tanulás. Hiszen egészségi állapota javul. És dolgoznia i* kell idővel. Jós­ka vállára új teher rakódik. Lábra kell állnia — s -ebben egyre nagyobb szerepe lesz saját maga elhatározásainak. Lépéseire azonban vigyáz a doktornő es a brigád. Horányi Barna Napközisek szünidőben — MR kaptái karácsony­— Irányítható* tankot meg művészeti kirakóst. Meg me- sekömyvet; meg' két Legét, meg autókat, meg ... — hosszú a felsorolás. Tamás azután úgy fejezi be, hogy a többire már nem emlékszik. Ferinél is hasonló a skála. Közben persze játszanak. Sajnálom is, hogy megzavar­tam a társasjáték izgalmait. Megmagyarázzák: ha ideke­rül a bábu, akkor egyszer kimarad a dobó, ha ide, ak­kor az jó. A többiek pedig rent®ishetetlemfl nézik a té­vét. — Reggel már úgy jön­nek, hogy kívülről tudják az aznapi műsort — mondja dr. Pogány Petemé. Szerencsés helyzetbe* van a kaposvári ' gyakorlóiskola téli szünetben is napközis kisdiákja, hiszen csak ki kell nyitnia a játék&zekrényt, s kediwére válogathat az ajtó mögötti jálékbirodalombatv Van itt minden, aaru gógus * gyerekek közt érzi ..frissiben" elmondhatja, mit magát jól, még a pihenésre kapott karácsonyra vagy való szünidőben is. És me- miként i* működik az irá- lyik gyerek nem örül sav- nyitható autó.. .1 oak, ha a tanító néninek A. A. A magyar film QfTY érm Az idő nem állt meg öze Ia.jós a Megáll az idő című filmben •Nemsokára ismét összeül­nek a íLUníkritikusok, hogy megvonja,* az 1982-es ev mérleget; dijakat osszanak a legjobbnak tartott alkotás­nak. rendezőnek és opera­tőrinek, színésznek, forgató- konyvírónak. Nem leszólván könnyű dolguk, mint egy ev­vel ezelőtt, amikor az i 981- es filmek között olyan vi­lágszerte elismert — később Qscar-díj&t is elnyert —mű szerepelt a mezőnyben, mint Szabó István Mephistoja Am az is igaz. hogy az 1982- es bemutatójü alkotások kö­zött is vám nemzetközi elis­merésben részesített munka, s nem is egy. Évi összegzé­sünkben, most tendenciákat igyekszünk kimutatni a íiAmtermes ben. Folytatódott az ötvenes éveket bemutató, a játék­film eszközeivel elemző munkák sora. Januárban játszották Gábor Pál Ketté­vált mennyezet című film­jét, melyet Vészi Endre írá­sából forgatott. Az a „kese­rű” igazság, hogy közös új munkájuk messze elmaradt az előzőtől, az Angi Verá­tól. Gábor Pál mintha meg­kísérelte volna Ismétel m a korábbi történetet; újra erő­sen szubjektív, női szem­szögből vizsgáivá, a kort, Pásti Juli játékáért már ta­valy megkapó* a női alakí­tás díjat — előre. Ifi Jm- csó Miklós operatőri debü­tálása a fűm erényeit gaz­dagítja. Megkísértette a di­vat ördöge a magyar film­művészet két olyan repre- zentásat is. mint Fóbri Zol­tán és Bacsó Péter. Fábri forgatókönyvvé duzzasztót - ta Örkény István Requiem című novelláját, sok üres­járattal, hosszú — szépel- gés .tartalmú" — ^Mitekkel. A felszí nt borzolta csak. s tulaj <i ómképpen a semafci z- mus éveit feldolgozó alkotá­sok sémájának kialakításá­hoz járult hozzá. Bár az az igazság. hogy ez már a hat­vanas évek elejéit, Hersfcó Janos Párbeszéd című film­jével megkezdődött. Értnek a semattzm-usnasi: Összegezhe­tő jellemzői; majdnem arc- neLküli hósok; alig motivált ok miatt börtönbe került férfi pártbürokratává vált egykori harat gyengének bi­zonyuló feleseg, pattogó hangú — ezt meg Hernádi Gyula talalta ki az első Jen­esé filmekhez! — kihal! gá­tasok. néhány József Attila- verstöredek stb. Bacsó Pe­ter is hódol a divatnak, a Tegnapelőtt azonban több eredeti momentumot mutal föl Fabri munkájánál, S ha mar történelmi kro­nológiához igazítottuk mon­dandónkat folytassuk a hat­vanas évekkel! Ezeknek fő­ként az első néhány éve vált vizsgálódás tárgyává 1882- ben. Két fontos film is vall erről A konszolidacio, a nyi­tás időszaka természetesen nem volt ellentmondás nél­küli ; az ellentmondások leg­inkább a • kamaszeletkor szintjéről — bizonyos érte­lemben békaperspektíva ez — ah rázol ha tok hatásosan, hiszen ebből a szemszögből a konfliktusok szinte gro­teszk hatást keltenek. Got- thar Péter Megáll az idő cí­mé aiKoCasa Miien Formán korabeli filmjeit is megidéz­ve mutatja be egyik olda­lon az Elvij Pres l ey-dalok­ba, coca-colaba „bódult’’ nagy kamaszokat, a másikon a történeiem romjain této­vázó felnőtteket. Lírai és groteszk, egyszersmind lé- nyegretörő es következetes munka ez, amely Cannes- bä« ifjúsági dijat kapott, egy sereg nyugati 'országiban pedig az év díját S bár a pécsi filmszemlén a társa­dalmi zsűri mar nagyra ér­tékelte, elképzelhető. hogy a kritikusok díjának odaítélé­sekor is Gothar filmjéé lesz a pálma. Erre van esélye az 1957-től a hatvana* évek elejéig futó történésé film­nek. Makk Károly ugyan­csak Canmes-ban díjazott gondtalan sjcórafcoeásboz szükséges. sokan azonban magukkal hozzák otthonról a karácsonyra kapott autót: megkn-utatják a többieknek, no, es erre a, rövid időre sem kell megválni az új szerzeménytől. A szünidei napközibe har­minchéten jelentkeztek. Ez. azonban nem jelenti azt, hogy valóban ennyien van­nak: a felsősök csak. ebédel­ni járnak be, ők már „na­gyok”, otthon maradhatnak egyedül is. Az aprónép reg­gel érkezik, akkor kezdődik a közös tévézés, a játék. — Rossz dolog, hogy még a szünetet is az iskolában keil tölteni? — A, dehogyis — hangzik a válasz. — Otthon se le­hetne jobban játszani. Igaz, egyikük másodikos a másik „még csak elsős”, de azért nagyon . jól meg­vannak. S volt már sport- verseny, vetélkedő, iwunka- ' foglalkozás is. Délutánon­ként irány az udvar: lehet fogócskázni, bujócskázni a friss levegőn. Csak hát jó lenne, ha esne a hó... Az bizony, nagyon hiányzik. Mert mit ér a tél szánkó­zás és hógolyózás nélkül? A gyerekekre naponta más nevelő ügyel. Tizenheten látják el ezt a feladatot, te hát nem megterhelő. De szí­vesen is csinálják. A peda­Vetélkedők, vitakörök KISZ-munka az iskolában és az iskolán kívül A kaposvári Munkácsy Mihály gimnázium diákjai már nem lepődnek meg. ha a fáliújságon egy idegen nyelvű cikk jelenik meg Vagy messzi tájak embereit bemutató írást olvasnak, hi­szen 1967 óta úgynevezett Unesco-asszociált iskola ez az intézmény is, — Az Unesco területén végzett tevékenység csak egy része ifjúságunk fhoz- galmi munkájának, igaz, rendkívül jelentős ez a rész — mondja dr. Undi Jánosáé KISZ-összekötő tanar. — Ál­landó kapcsolatunk van a nyíregyházi Unesco-doku- mentációs központtal, onnan filmeket kölcsönzünk, de ka­punk más anyagokat, pél­dául mindig segítenek a ki­emelkedő évfordulók méltó megünneplésében. Sok olva­sója van a Curier című Lap­nak is. Magas színvonalon zajlott le a Ki tud többet Franciaországról? című és az angol zenei vetélkedő. Hagyomány, hogy minden KISZ-alapszer vezet bemu­tat egy-egy országot. Nem­rég a Vikár Kórussal Olasz­országban járt diákok tar­tottak nagy sikerű élmény­beszámolót. — Arra törekszünk, hogy tanulóink öntevékenyek le­gyenek, így a rendezvénye­ket jobban magukénak ér­zik, mintha helyettük más végezné el a munkát. Alig­ha hihető, hogy a békére, az internacionalizmusra való nevelésnek' ilyen megmozdu­lásoknál lehetne hatéko­nyabb eszköze. — Milyen szerepet kap a politikai munka? — Az egyes KÍSZ-alap- szervezetek az osztályközös­ségekre épülnek, ezeknek patronálója az osztályfőnök. Ezt a formát sokkal szeren csésebbnek tartjuk, mint a sokat vitatott vertikális rendszert. A városi szerve­zetben folyó munkáról az is­kolai KISZ-bizottság tájé­koztatja az alapszervezete­két. — Péntek a KISZ-nap — mondja Bah Klára KISZ-tit- ká» —, a megmozdulások nagy része akkor van, bár munkánkat nehezíti, hogy a kollégiumokban a hétvége­ken van a hazautazás. Ebben az évben a vitakö­röket másként tartják. Az előző évek tapasztalatait fel­használva sikerült népszerű­vé tenniük: nem központi anyag alapján tartott felol­vasások ezek, hanem való­ban viták. — Igyekszünk szem előtt tartani a mindenkori idő­szerűséget. Lehetőség van arra is, hogy az alapszerve­zetek külső előadókat hív­janak meg vagy tanáraink közül kérjenek föl valakit a vitaindítóra. Nagyon sok vi­déki tanulónk van, aki nem iskolánkban, hanem lakóhe­lyén KISZ-tag; külön öröm, hogy az egyes foglalkozáso­kon ők is kiveszik részüket a vitából. N— Szeptembertől általános a szabad szombat. Hogyan sikerül fölhasználni a sza­bad időt az iskolában? — A hétvégi rendezvénye­ket * vamsi Aákbizottság hangolj* össze — veszi át a szót ismét dr. Undi János- né- — Minden hónapban más-más helyszínen van a „Murák a **ii' rendezvény- sorosat, ennek a mi gimná­ziumunk is volt már gazdá­ja. Az évközi folyamatos kulturális munkát nagyban megkönnyíti majd a hamaro­san átadandó ifjúsági klub­helyiség. Ennek építése még tart, s természetesen a diákok sok társadalmi munkával járul­nak hozzá a munka meg­gyorsításához. — Az átmeneti helyzetben is sok előadót hívunk meg, igyekszünk kielégíteni a fia­talok szórakozási igényeit. Több folyóirat terjesztését sikerült megoldanunk, a Fáklya és a Lányok, Asszo­nyok mellett nagy az érdek­lődés a Somogy és az ötlet iránt. Mindig figyelemmel kísérjük a városi rendezvé­nyeket A színházi előadások rendszeres látogatói tanu­lóink, hangversenybérletet pedig kétszázan váltottak eb­ben az évben. Az eredmények láttán meggyőződhetünk; a gimná­zium ifjúsági élete változa­tos, es a második félév is eredményes munk|t ígér. Varga István iL,uyuuiöiu tűnve című aüko- tasanak, amely Galgoczl Ar- aebet kisregényéből készült. Kozeppoutjaoan egy megal­kuvásukra keplelen magyar Antigoné áll, akinek drámái vétségé, determináló sorsje­gye az, hogy homoszexuális. Lgy iorrasuan levő társada­lomban ez a kerlelhetetlen ígazsagKereses — mely . oly­kor a teszi gaz* a got tartja egésznek — csak tragédiával végződhet. A tűmben — so kapta a legjobb női alakí­tás díjat a cannes-i sereg­szemlén — egy kitűnő len­gyel színésznő, Jadwiga Jan- kowska-Cteslak játssza a fő­szerepet. Ugyancsak a hat­vanas eves. elejen játszódik Kopácsi Janos Cha-cha-cha című munkája, amely mint­ha par ja volna Gotharenak: kaniasz&zemsaogból mutatja be a korszakot, de szűke bb a biendanyüas, több a for­mám, menzeli hatás! Ugyan­csak dejo vu-ha-tast keltett bennem Rozsa Janos mai kamaszokkal foglalkozó filmje, a Kabala. A problé­mát — bizonyos társadalmi normáktól való elíeres miatt kisiklott eletű gyerekek sor­sa — ’ ebben kevésbe meg­győzően bizonyítja mint előző munkájában, a Vasár­napi szülőkben. S még min­dig a kamasz — ezúttal * kiskamasz — a téma; Mar­ke* Miklós Rohanj velem! című filmje Asperjan Gyorpv regényéből csak he* zászolasértekű, legföljebb motiválja a kérdéskört A gyerekszemszógű Kezdi - Kovács Zsoit-falnmek, A re­mény jogának eem jutott nagyobb szerep az 1932-sa termesben A játékfilmek sorába tar­tozik Mészáros Márta A.nna című egészén extrem törté­nete. Hitelét a véletlen ilyen, nagymérvű szerepe erősen csökkenti a néző szemeiben: eigy magyar asszony anyai ösztöne olyan erős, hogy megérzi egy hazainkba láto­gató francia család leányá­ról: ez az ő — huszonöt éve elvesztett — gyermeke . .. Kása Ferenc Guernicája — .nekem — egy rendező vál­ságáról vall. Nem lett játék­film Vámos László Vőle­gény című. Szép Ernő szín­művéből forgatott munkája; filmszalagra rögzített szín­ház maradt. Született vi­szont egy remek szatíra. Bö­szörményi Géza „csehe-s or­vosiért énete Szívzűr cím­mel : ezernyi geggel, Máté Gábor, Udvaros Dorottya, Basti Juli, Pogány Judit, Jiri Menzel jobbnál jobb alakításával. A krimi mű­fajának hódolói sem marad­tak kieLegítetíenüi: * Dög­keselyű -— András Ferenc és Munkácsi Miklós mun­kája — a műfaj eddigi leg­jobbja a magyar filmgyár­tásban; roes* kritikát kapóét a Nyom nélkül Cseh Tamás­sal a főszerepben, és halvá­nyabb volt a Pogány Ma­donnánál Btijtor István Qsak semmi pánik című „magyar Redone” története. A Vörös föld átvezet ben­nünket a dokumen tarista alkotások világába; Vitéry Lászlónak nem svkerűt*. megismétehuie a Békeidő si­kerét, sőt új munkájában megmutatkoznak a műfaj kőzhetyjegyes. Moídotgí* Domokos Rontás és remény­sége vissz» tetszést keltett a kritikusokban. Tart Béla Szabadgyalogját nem lát­tam, s új filmjét, a Panel- kapcsolatot sem játszatták még Kaposvárom. Az igazi d okúimén turrvfí írnek közül asnmrak idején nagyra érté­keltük Róna Péter megrázó Nürnberg 1946-ját s Gazdag Gyula A bankett-jét. amely emberi sorsokban mutatta meg a történelmet, fórra - dalim időben, az anarchiz­mus veszélyét. Az Arany­csapat a legendás magyar futball válogatott élő tagjait szólaltatta meg. bemutatva a társadalmi hátteret is. Ez­zel együtt ügy érzem, hogy a dokumentáló sta iskolának — mindkét ágra értem ezt —■' lépnie keH. Leskó László i

Next

/
Oldalképek
Tartalom