Somogyi Néplap, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-18 / 297. szám
A halászbárkától a tartályhajóig Lett Szocicifist« Szovjet Körtófsosóg A Szovjetunió északnyugati részén, Észtország, Belorusszia és Litvánia között fekszik Lettország. Partjait a Balti-tefiger mossa. A köztársaság 63 ezer hétszáz négyzetkilométernyi területének majdnem a felét tölgyesek, ligetek, parkok és erdők foglalják eL Kék vizű folyója a Daugava — amelyről sok száz népdal született — a sekély zátonyokat és fenyveserdőket elhagyva Daugavpils városhoz ér. A régi, jellegtelen vidéki hely, ma fontos ipari köepont, a köztársaság raá- •ottfk legnagyobb városa. A kétmillió 512 ezres lélekszámú Lettország a Szovjetunió népességének csak egy százalékát teszi ki, de olyan fejlett iparágakról híres, mint a gépgyártás, a rádiótechnika, az elektronika, a híradástechnika. A köztársaság a Daugaván épült erőművektől kapja a villamos energiát. Az egyik legismertebb erőmű a plja- vinszki, amelyet moszkvai szakemberek terveztek, le- ningrádi és ukrán gépgyárak berendezéseivel szereltek föl. Több mint 2,5 millió rádiót gyártanak itt évente. 1985-re az első osztályú és osztályod felüli rádiókészülékek gyártása a jelenleginek háromszorosára növekszik. Tovább fejlesztik a tengeri szállítást és a halfeldolgozó ipart: bővítik a rigai kikötőt, ezenkívül a fővárosban két nagy halfeldolgozó gyárat helyeznek üzembe. A nyolc évszázada növekvő és fejlődő lett főváros lakóinak száma rövidesen eléri az egymilliót. Jövőjét a tervezők a Daugava folyó szigeteinek beépítésével képzelik el. A folyó felett át-‘ Ívelő hidak, a gránittal borított rakpart és a műemlék házak mellett magasépüle- tek, iskolák, kórházak, üzletek épülnek. Üj rádió- és tévéközpont, 60 ezer fős stadion, jégpálya és nyitott sportuszoda, valamint vidámpark építését tervezik. A gyárakat fokozatosan kitelepítették a városközpontból. Régebben a Sztraume gyár kéményei 28 kerület levegőjét szennyezték, most valamennyi részlegét a várost» kívüli ipartelepre vitték. Á békés atom Szalaszpilszben Sugárzás »rxvgaiai kísérleti mintán egyik kiemelkedő' fontosságú tudományos központja. Néhány évvel ezelőtt a faluban megkezd e munkáját a Lett Tudományos Akadémia Fizikai Kutatóintézetének atomreaktora; segítségével fontos kutatásokat folytatnak a biológia, fizika, az orvostudomány és mezőgazdaság területén. Az elmúlt években Szalaszpilsz sokat tett a tudomány fejlődéséért 1963-ban új, nagy erejű, tiszta gammasugáríorrást alkalmaztak, az indium—ga- lileum sugárdetektort. Ez a sajátságos transzformátor, amely a neutronnyalábokat gammasugarakká alakítja, új lehetőségeket nyitott a sugárzás fölhasználása előtt a tudományban és a népgazdaságban. A kutatók a tervezőkkel együtt olyan új műszereket fejlesztettek, ki, amelyeket sikerrel alkalmaznak a világ számos laboratóriumában. U Szalaszpilsz kis falu a lett fővárostól, Rigától nem messze. A második világháború idején a hitleristák az ott fölállított koncentrációs táborban vadállati kegyetlenséggel a leigázott Európa több ezer ide szállított foglyát kínozták halálra. A jelenlegi, újjászületett Szalaszpilsz a békés atom birodalma, a köztársaság A XI. ötéves tervben a tudósok külön figyelmet fordítanak a sugárzást végző anyagok előállítására, az anyagok tulajdonságát mégváltoztató, új módszerek kidolgozására. Gyeplő nélkül Milyen jó volt megmártózni újra abban az éietvize- tisztaságú, bársonyosan simogató prózában, amelyet szajkebb pátriánk jelesének, a gödiéi születésű Fekete Istvánnak köszönhet a magyar irodalom. Talán csak Móra tudott így mesélni. De hát nem mese ez, gyermek, hogy Arany Jánost idézzem -ide! Nem mese, hanem a huszas évek nyomorban fogant világa parázslik a meseze- séglból Fekete István Gyeplő nélkül című regényében, ameáy van is, meg nincs is. Ezerkilencszáznegyvenki- Jemcben jelent meg egyelőre először és utoljára hivatásos kiadónál, s most újra, de „nem hivatalosan”. Ideje volna, hogy ismét százezrek kaphassák kézhez e szivkö- zek könyvet, amely úgy vall azokról a gazdaság válsággal terhes évekről, amilyen hitellel néha meg a dokumentumok sem beszélnek. Mert a dokumentumokban nincs lélek. Ennek a regénynek — amely a szó legigazibb értelmében regény — minden sorából, minden mondatából a lélekmeleg párázik iánk. Noha az* a major, az az uradalom, azok az emberek nem a saját nevükön szerepelnek a könyvben, a Fekete István életét csak hozzávetőlegesen ismerőkben is srikra pattan: igen, ez az a korszak, amelyben a pra.ri- ból (segédtisztből) gazdatini lett, s magával vitte ba- kóczai Majláth gróf háziorvosának leányát feleséként az új helyre. ES a regényfigurák mögött iokiereug a kilenc gyermek es, búzadara! tolvaj tó Ferenci béres arca, Dénes Ferenc kocsis képe, meg másoké is az ajkai évekből. Mind-mind „modellt álltak” a Gyeplő nélkül című regényhez, tudtu- kan kívül. Mint ahogy élő minta volt maga az író is a kicsi, kedves asszonnyal... Nem lehet nem ráismerni a könyv hősében a gazdatiszt Fekete Istvánra. Az a major egy egész ország kórrajza. Egy k^szerű tienné vált, változásra érett agrárvilág birkózik s kerül két vállra a kapitalista ipartól. Ezt a cáúnya, he- roizmust nélkülöző major- magyarország agóniát ábrázolja Fekete István úgy, hogy megs íratjuk aaokat, akik e haláltusának áldozatai. Bevallom, ez a politikus Fekete István, ez a tisztán látó, kiábrándult ember eddig ismeretlen volt előttem. Elbeszéléseiben, regényeiben minden olvasó érzi, s nagyra tartja: úgy áll a falusi szegénység mei lett, hogy a maga lírai módján éltük agitál. Itt azonban a fordulatot kell észreve nmünk egy írói életműben; a gazdatiszt hierarchiában való elhelyezésével, csapda? helyzetének ábrázolásával már túllépett az addigiakon, ..Egyik oldalon meredek fal magassága — ez az urwság —-, a másik oldalon szédítő mélység, ez a cselédség.” Továbbmegy, és apróbb nagyobb megtilaz tatások* ki- sebb-nagyobb lázadások felelevenítéséinek fényében mutatja meg az uradalom- magyarország gazdáinak már-már karikatúrává torzult portréját.. Mert a major-haza romlása a tulajdon- viszonyokon kívül a gazdák — kutyatoórösck és self-made manek — nemtörődömségében vagy hozzá nem értésében diagnosztizálható. Ez a regény egy olya,n gazdatiszt szeinczögöDól ábrázolja a társadalmi vegetációt, aki feladatát a legtökéletesebben szeretné végezni, de ebben épp azok akadályozzák meg, akiknek a javakat termeli... Fekete István a birtokosi család nemzedékeiben az el- satnyulást, a degenerációt véteti észre. Hogyne lennének benne ebben a művében is a kedves, „szíve vérével” írt figurák! Bódai éjjeliőr, aki beletörődik abba. hogy a lányát Karikás Jancsi, a béresből bányai dolgozóvá dezertált — jobban mondva: emelkedett — legény vegye eL Péter, a hektikás, akit a természet és egy bővérű asz- szony gyógyít meg. A* emberséges Vötvöcki gépész. Anna. a megesett lány, akinek holtából — mert a szegénység a gyengét elem bérié leni ti — nevelőanyja hasznot akár húzni. Tobakné, az uborkafára kapaszkodott senki. Az egyfk fiától * másikhoz hajszolt öreg juhász. A gerince görbült kásánál. FRONTÁTTÖRÉS fi SZflJHfl-PfiRTON A magyar kultúra francia fogadtatása Párizs. Rue Talleyrand 7. — patinás épület egy történelmi negyedben, közel az tavvailddvBök dómjáhoe. Itt működök a Párizsi Magyar Intézet, amely a magyar kultúra franci aorsaági terjesztésén munkálkodik, a Talley-, rand utcában Ss, iránt mindenütt, mérleget kész« temek az esz tendörói. Dr. Borba Zoltán, az intézet igazgatója elégedett. Az idén nemcsak mennyiségi, hanem minőségi változás is történt. Már-már frontáttörésről beszélhetünk. Ebben természetesen nagy sesecepe volt Mitterrand elnök magyarországi látogatásának, amely ránk irányította a franciák figyelmét, s hozzá j árult, hogy a francia aliami szervek készséggel támogassák a magyar keademényeaéseket Minőségi változás mutatkozott abban is, hogy a Magyar Intézet új módszerek alkalmazásával igyekezett pazdagaibhá. hatékonyabbá tenni munkáját — Mäh en területen »mi * taükoesnefc az eredmények ? — kérdeztük dr. Borba Zolién- tót — Itt van p»Maul * film, amivel a legszélesebb rétegekhez szól hatunk. Soha még ennyi magyar filméi nem sikerült bemutatnunk Franciaországban: Párizs ben és a különböző francia városokban 42 alkalommal rendeztünk magyar filmhetet vagy fiiiminat>oika.t. Ezek során 230 ízben vetítettek magyar játékfilmet, s több mint kétszazszor rövid filmeket. — A képzőmlövészetek terén azt az újítást vezettük be az idén, hogy egy -egy ki- áJítáat nemcsak egy városban imitáltunk be, hanem megszervezzük több helyen való bemutatását. — Hogyan alkunk a könyv - kiadással? — Régi pamemzantk, hogy míg nákíWk nagyon sok francia könyv jelenik meg, a francia könyvesből tokiWi esek elvetve lehet magyar irodalmi művet találni. Itt különösen fontos eredményt hoKott Mitterrand elnök budapesti látogatása; az elnök megígérte, hogy évente 15 magyar könyv franciaországi kiadását fogják államikig támogatni. Ez nagyon fontos lépés. Épp a napákban alakult meg az a immkönyvespolc S ki mindenki még! Egy- egy epizód telik meg élettel sorsuktól. Olyan béresszokásokat örökít meg f ekete István hűséges krónikásként, amelyeket talán még a néprajz sem. S mindezeket fűszerezi érzékletes!, népi szó- lásmondásokkail: „.. hogyne égne a szalma, ha már a trágya is füstöl” — mondja egyik figurája a nagyszájú legény kének. Egy másik szereplőjét így jellemzik a béresek: „csöndes tóban lakik a béka”. És folytathat-' na ok Mondjuk azokkal a népi világból párázó metaforákkal, amelyekhez ha- • soiítókat nemigen találunk iroda lmunkban. S az „állatok nyelvén értő” Fekete István e regényéből sem hiányoznak derék barátaink; az első rész történését szánté a major kutyájának perspektívájából látjuk, ' felejthetetlen képekben. Csak értékei vannak ennek a könyvnek. Agronómu- si ismeretek birtokában levő író szólal meg egy-egy emlékezetes fejezetben, akárha mezei munkáról vagy a szántóföldek szegénylegényeiről, a gyomokról van szó. És tiszta szavú furulyaként . megszólal a szerelem szava, férfiszernérénnmel és szelídséggel muzsikálva el nekünk enek a szép kap»'só- latinak termőre fordulását. Fontos könyv a Gyeplő nélkül Fekete István életművében. Kell egy szelesebb körű új kiadás. L«*k<* László kabrónttsag a francia mánisz- yninák képviselőinek és * müforda tóiknak részvételével, »mely a végleges list* (TssBeáliitását készíti majd elő. A magyar irodalom ismertetését szolgálja majd a jövő év ászén Párizsban íendemendő mag var könyvki- állítás es a magyar irodalommal föglalkoaó kollokvium. — Milyen mérleget lehet vorms a Bartók- és a Ko- dály-cergenanum francia- országi megem lékezese: ről ? — Xeuei téren történt a legtöbb esemény. Magyar zene még soha ennyiszer nem ^hangzott föl a francia hangversen vtermekben. «rádióban és a televízióban, mint ebben az évben. Ofda'ikk** töltése tuet Sí'.öknaik * teng’ érsenyékré* a felsorolja« is, »rhélyfekéb Párizsban és a vidéki váró- sokban Bartók és Kötök »• műveit szólaltatták meg »na gyár és francia művészek. íVcszef’sg'.aive: taisn owm túlzás, ha iróintattórtertV:. beszéllünk — mondja végit! dr. Berit« í?ö!i:»n. — Ügy erzétvv. ennek a meg les test kije »z » Bartók-szobor, amelyet Parias egyik modem négyedében, etgy nagyon es hangulat»* parkban »Jktet- Uk föl a Szajna-part közelében. A sszoboravaias SKSWe- létadás volt Bartókhá/k, s kulturális kapcsolataink új szakaszának is jelképe lettét'. D. J. Korsók, tálak, szőttesek (Hauer Lajos felvétele) Bolgár népművészeti kiállításnak ad otthont a budapesti Nép- rajai Múzeum. Képünk a tárlat néhány remekét mutatja. Egy ifjúsági műhely munkája öt éve kezdte meg működését Nagyatádon a* gyermek- és ifjúsági képzőművészeti tábor; a tapasztalatokról e héten adtak számot á Kaposvári Tanítóképző Főiskolán. Kiállítással tették szemléletessé a nyári szaktábor tevékenységét, a gyermekek és a fiatalok útját... A tábor népszerűsítésével eddig sem fukarkodtunk. Az öt év munkájáról beszámoló táborvezetótól, Leitner Sándortól is hallottuk,, milyen 'nagy szerepe van a propagandának — hogy minél többen megismerjék, mi folyik Nagyatádon. Tapasztalatok támasztják alá ugyanis, hogy a szervezés az egyik sarkalatos pontja a tábor működtetésének. Mert most mindössze hat-nyolc általános éa középiskola diákjai élvezik a tábor nyújtotta lehetőségeket. A továbbképzési intézet vélemény« szerint a tehetséggondozásban épp g vizuális kultúra fejlesztése a legkiemelkedőbb. Mégsem lehetünk elégedettek azzal, hogy csak néhány iskola tartja fontosnak a tanulókban rejlő képességek fejlesztését. Mely iskolák? Azok, ahol megfelelő szakemberek irányítják a rajzoktatást. Hozzá kell tennünk, elsősorban azok a rajztanárok fordítanak kellő gondot a gyerekek nevelésére, akik tevékenyen kiveszik a részüket az alkotómunkából, „ rendszeresen képezik magukat, részt vesznek a kiállításokon. A nagyatádi tábor nekik is alkalmat ad arra, hogy * szakkörvezetői tanfolyamon megújítsák tudásukat. Somogy megyében az általános iskolai rajztanításra rányomja a bélyegét, hogy kevés a képzett tanár. A tajzórák ötven-hatvan százalékát tartják csak szaktanárok, a nagyatádi és a bar esi jarasban pedig ennél is kevesebbet. Félő, hogy számúk tovább csökken Kulcskérdés tehát at óvodákban es az általános iskolákban a vizuális nevelés fejlesztése. A nagyatádi szaktábor tehetséggondozó munkája a kontraszt további erősítésével, ami az iskolák és iskolák között megvan, nagymértékben hozzájárul a vizuális nevelés ügyének napirenden tartásához is. A tábor életéről szóló beszámolóból tudjuk azt is, hogy Nagyatádra nemcsak a tehetséges gyerekek jutnak el. Az általános iskolákban folyó rajzoktatás színvonalbeli különbségéi is főitárulnak. A giccs sem idegén né-' hány tanulótól. Az alapkészségek hiányával küszködnek . legtöbbet a gyerekükkel foglalkozó tanárok. Nemcsak szakmai hiányokat kell pótolni a gyermek- és ifjúsági képzőművészeti táborban, hanem például, azaal a szemlélettel is „összeütköznek" a tanárok, hogy — elsősorban a szülők — miként minősítik a képzőművészen tevékenységet. Ugyanis olyan összehasonlítást tesznek, sikerszakma-e ez, mint mondjuk az autószerelőé, a rádió- szerelőé és a fodrászé... Nem egy igazán tehetség«» tanuló nyert felvételt képzőművészeti szakközépiskolába a nagyatádi táborból, ám néhány szülő meggyőzése után nyílt csak erre lehetőség. A rajztanitás éppúgy hozzájárul a gondolkodás fejlesztéséhez a maga eszközéivel, mint bármelyik más tantárgy. Magvas vélemények hangzottak el a tanácskozáson a jövót illetően is. Tanácsok, feladatok. Mindegyiket a gyerekek iránt érzett felelősség hatotta at. HL B,
