Somogyi Néplap, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-18 / 297. szám

Ara; 1,80 Ft SO GYI NÉPLAP 1 AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK (.APJA | XXXVm évfolyam, 297. sióm 1982. december 18., szombat A NÉPGAZDASÁG 1983. ÉVI TERVE A Minisztertanács tájékoztatási hivatala közli: A Minisztertanács áttekintette a népgazdaság 1982. évi fejlődését, és megtárgyalta az 1983. évi népgazdasági tervet. Jóváhagyta a terv céljait, fő előirányzatait és a megvalósításukat szolgáló in­tézkedéseket. A népgazdaság 1982. évi fejlődése A Minisztertanács megál­lapította, hogy a vártnál rosszabb külgazdasági felté­telek között a népgazdaság idén is alapvetően az MSZMP XII. kongresszusa határozatával összhangban fejlődik, az 1982. évi nép­gazdaság! terv céljai meg­valósulnak : a külgazdasági egyensúlyi helyzet javul, nemzetközi fizetési kötele­zet tségeinknek folyamato­san eleget teszünk; a lakos­ság ele tszmvonalát társa­dalmi méretekben meg Le­hetett őrizni, az életkörül­mények javultak. A nemzeti jövedelem az előirányzottat megközelí­tőé» nő. A fajlagos anyag­ét energiafelhasználás ja­vul, a munka tarmelékeny- sege az iparban számottevő­en, a népgazdaság egészé­ben kisebb mértékben emelkedik, A termelésben jelentősen nő az export részaránya, míg a felhasz­nált importtermékek meny­nyi sége és aránya csökken. A nemzeti jövedelem bel­földi felhasználása az elő­irányzottnál jobban mér­séklődik. Ezen belül a fel­halmozás nagymértékben csökken, a fogyasztás kis­mértékben növekszik. Az áruk és a szolgáltatások ki­vitelének és behozatalának egyenlege lényegesen javuL A behozatali többlet — a külkereskedelmi csereará­nyok romlása ellenére — megszűnik, összességében kismértékű, eze® belül a konvertibilis valutákban el­számolt áruforgalomban je­lentős kivitéli többlet kelet­kezik. Az ipari termelés nem éri el a tervezettet. A kül- giazdaságí hatások és a bel­földi gazdálkodási körülmé­nyek az egyes iparágakat és vállalatokat eltérően érin­tettek, illetve ahhoz külön­böző módon alkalmazkod­tak; a fejlődés üteme diffe­renciálódott A termelés a bányászatban, a villamos- energiaiparban, a gépipar­ban és az élelmiszeriparban növekszik, az építőanyag­iparban, a vegyiparban és a könnyűiparban a tavalyihoz hasonló, a kohászatban csökken. A termelés a tervezettnél lassúbb növekedése főleg a kivitel elmaradásának a kö­vetkezménye. Az ipari ter­mékek konvertibilis valu­tákban elszámolt kivitele — azért is, mert az értékesítési feltételek romlottak — nem emelkedik, a traszferábilis rubelben elszámolt export­juk pedig a számítottnál lassabban nö. A sKamílottoál Jobba® mérséklődött a belföldi ke­resőét is. Nincs kellő hala­dás a korszerű, gazdaságo­san értékesíthető, a beho­zatalt ésszerűen helyettesítő, az alacsony fajlagos anyag - és energiaigényű termékek, valamint a háttéripari ter­mékek termelésének növe­kedésében. A vállalatok kö­zötti együttműködés sem eléggé rugalmas. Az építőipar termelése a tervezett mértékben csök­ken. A 'beruházás, építés — a terv törekvéseivel össz­hangban — tovább mérsék­lődött Kedvező, hogy a fenn­tartási-felújítási tevékeny­ség és a lakosság számára végzett építés fokozódik. A kisebb építőipari szervezetek az idén is bővítik tevékeny­ségüket. Baefc rugalmassá­guk, vállalkozása készségük folytán jobban alkalmazkod­nak a kisebb méretű, «mun­kaigényes, szétszórtan, jelent­kező építési keresletihez, összességében azonban nem javul a kívánt mértékben az építmények minősége, a munkák szervezettsége, nem. rövidül a tótesítmények ki­vitelezésének ideje. A mieaőglazidasági termé­kék: termelése lényegében a tervezett ütemben emelke­dik. A számítottnál gyor­sabban bővül a termelőszö­vetkezeted. kiegészítő tevé­kenysége. Az időjárás a nö- veny termesztésre általában kedvező volt. A búza ter­mésátlaga valamelyest elma­radt a várttól, de a kukori­ca átlaghozama a tavalyi igen jó termést is számotte­vően felülmúlja. A teljes gabonatermés több a ter­vezettnél. A cttkorrépater- m észt és jelentősen növeke­dett, a napraforgóé megjkö- zelati a tavalyi magas .szín- vonalait. A zöldségfélék mennyiségié a tavalyival csaknem megegyezik. A gyü­mölcstermelés a múlt évinél valamivel nagyobb, szőlőből sokkal többet szüretelitek. Az év végi szarvasmarba- éllamány várhatóan meg­egyezik; a tavalyival. A vá­gómarha-termelés az előző évihez hasonló, a tejterme­lés tovább emelkedik. A serrtésállomány az egy évvel ezelőttinél nagyobb, a vágó­sertés termeies nő. A vágó­baromfi-termelés nagymér­tékben bővül. A mezőgazda­sági és élelmiszeripari. ter­mékek kivitele mennyiségi­leg a tervezettnél nagyobb, behozatala kisebb. Az igények alakulásával összefüggésben az áruszállí­tás mérséklődik. Az átlagos­nál jobban csofckenniek a vasúti szállítások, de nem éri el az előző évit a közúti, a tengeri és, a folyami hajó­zás teljesítménye sem. A távolsági személyszállítás sem éri el a tavalyit. Az energsiagaadálkodási program gyorsított megvaló­sítása jelentős enengáameg- taikarítást eredményez. Ja­vult a vállalatok energia­gazdálkodása. a számítások­nál csökkentek az üresjára­tok, szigorodtak az üzem­anyag felhasználásának; nor­mái. A mezőgazdasági üze­mekben is fokozott gondot fordítanak az essaerű ener­giai elhasználásra. A munkaerőhelyzet összes­ségében kiegyensúlyozottabb, mint a korábbi években volt. Budapesten egyes fizikai munkakörökre továbbra sincs elegendő munkaválla­ló. Az új vállalkozási for­mák — elsősorban a váliLar- lati keretiekhez kapcsolódó szervesetek — mérsékeltek a munkaerőmozgást Az or­szágban elhelyezkedési ©ősi­dők nem tapasztalhatók, a pályakezdő fiatalok általá­ban képzettségüknek naeg- íetedő munkáit találnak. A featoossag pénzbevételei, ezen beiül az átlagkeresetek es a pénzbeli társadalmi jut­tatások a tervezettet meg­haladóan növekednék. Ez utóbbihoz hozzájárulták atz év során bevezetett szociál­politikai intézkedések, töb­bek között az alacsony nyug­dijak emelése. A fogyasztói árszínvonal — elsősorban az évközi, * nagyobb jövedeternnövetoe- dessel öesteüggésben eiha- tanoeaoitt ármteskedések ha­tására — a tervezettet meg­haladóan emelkedik. Az át­lagosnál kisebb mértékben nő az alapvető fogyasztási javak árszínvonala. A na­gyobb rxvnkiáljövedelmek éa a magasabb árszínvonal együttes eredményeként az eJetszMiivonal alakulását jel­lemző alapvető mutatók a terveaettmek megfelelően alakultak: az egy lakosra jutó reál jövedelem megegye­zik est előző évivel, az egy keresőre jutó reálbér az 1980. evrvel, a lakosság fo­gyasztása pedig kismérték­ben emelkedik. Az áruellá­tás összességében káegyen- •úiyoaott. A lakásépítés a terv sme~ tint teljesül. A 100 lakásra jutó családok és személyek száma mérséklődik. A lakás-, na várók száma csökken, A tanácsok fejlesztési es®- k özeiket a kiemelt társada- lempolatifead célokra össz­pontosították. Ennek ered­ményeként a tervezettnél több gyógyintézeti ágy, óvo­dai hely és általános iskolai tanterem létesül. A bölcső­dei helyek száma a terve­zett ütemben nő. A fejlesz­tések révén mind a bölcső­dékben, mind az óvodáikban elhelyezhető gyermekek ará­nya növekszik. A diákotit- hanókbatn (kollégiumokban) elhelyezettek aránya — első­sorban a felső fokú oktatás­ban — javuL Befejeződött a Debreceni Csokonai Színház rekonstrukciója és a Madách Kamaraszínház építése. Beruházásokra a tervezett­nél valamivel többet fordí­tanak, mennyiségük így is számottevően csökken. Az állami beruházások körében a teljesítés a tervezetthez köziéi áll, az előző évinéd ki­sebb. A nagyberuházások közül jelentős az elmaradás a Paks» Atomerőmű építésé­ben. Az első félévben, befe­jeződött a Szekszárdi Hús­kombinát, a Budapesti Sze- metegetőcró, a Budapest Sportcsarnok építése és a Csepeli Csőgyár rekonstruk­ciója. Az év végéig várha­tóan befejezik a Bitó IL és a Haliamba IIL bauxitbányák beruházásait A váiHalah beruházásokra • tervezettnél nagyobb, az előző éviihez hasonló ráfor­dítás várható. Az évközi in­tézkedések a vállalati beru­házásokat az óv második fe­lében lefékezték, a túltelje­sítést azonban már nem tudták teljesen megakadá­lyozni. A válla.iátok eszkö­zeik zömét a folyamatban levő fejlesztésekre fordítot­ták. A küSoenestoedelmi forga­lomban a behozatal — a ter­vezett kismértékű növekedés helyett — számottevően csökken, » kivitel a számí­tottnál kevésbé emelkedik. A transzferábilis rubelben elszámolt áruforgalomban a behozatal m ennyi ségiteg el­éri vagy valamelyest felül­múlja az előző évit, megfe­lel a tervezettnek, a felviteli némileg elmarad attólt A cserearányok a vártnak meg­felelően romlanak, az áru­forgalmi mérleg hiánya na­gyobb lesz. A feomverÖbsBs valutákban elszámolt áruforgalomban a kivitel a tervezettnél lassab­ban nő, a behozatal a ter­vezett növekedéssel szemben számottevően csökken. Így a számított kismértékű pasz- szávum helyett jelentős ak­tívum ketetkeaüt _ , Az 1983. évi népgazdasági terv fű céljai, előirányzatai A gazdasági munka fő célja 1983-ban a népgazda­ság külső egyensúlyi helyze­tének javítása, A termelés és a belföldi felhasználós szin- vonaJát és szerkezetét en­nek a célnak kell aláren­delni. A termelés növekvő mér­tékben járuljon hozzá a kül­kereskedelmi mérleg javulá­sához. Elzárt erőteljesen ja­vítani kell a termelés ex­portképességét, növelni — főként a ráfordítások mér­séklésével — hatékonyságát. A termelj növekedése — elsősorban a műszála szín­vonal emelése, a termékszer­kezetnek a kereslethez való rugalmasabb hozzáigazítá­sa, a rendelkezésre álló ka­pacitások kihasználásának fokozása révén — főLeg a gazdaságos kivitel bővülését és a behozatal ésszerű he­lyettesítését szolgálja., Fon­tos követelmény, hogy az energia- és anyagtakarékos­ság, a másodlagos nyers­anyagok hasznosítása haté­kony akciókkal fokozódjon, a fajlagos anyag- és energia­ráfordítások gyorsabban csökkenjenek, mint a koráb­bá években, a munka terme­lékenysége a termelésnél gyorsabban növekedjék. A készletgazdálkodás javításá­val el kell érni, hogy a kész­~ (Folytatás c 2. oldala*) ÄZ észt partok környéke k munka és a pihenés színhelye is. Képünkön a halászok munkájának egyik epi­zódját mutatja: gazdag a zsákmány heringből, tőkehalból, lazacból és márnából Meghatározta a gazdaságpolitikai feladatokat a kaposvári járási pártbizottság Ülést tartott a kaposvári járósf pártbizottság tegnap délután. Részt vett és fel­szólalt Tanai Imre, a me­gyei pártbizottság titkára. A testület Kálrrián Sándor tit­kár élőterjesztésében tájé­kozódott az 1982. évi gazdál­kodás tapasztalatairól, s meghatározta az 1983. évi gazdaságpolitikai feladato­kat Ezután Gól Sándor első titkár előterjesztésében elfo­gadták az 1983. évi munka- programot Bányai Károlyné vb.-tag a két párflbfaotteág# ülés között végzett végrehaj - főbizottság! ■ tevékenységről tájékoztatta a járási párt-; bizottság tagjait A testület személyi ügy­ben i® döntött Gál Sándort, a járási pártbizottság __efcó t itkárát — érdemeinek! el­ismerésével, más fontos meg­bízatása miatt — fölmentet­te tisztségéből. Helyére Ko­vács Józsefet, a barcsi vá­rosi pártbizottság titkárát választották meg. Kádár János találkozója az OKP küldöttségével Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának .első titkára pénteken, a KB szék­házéban fogadta az Olasz Kommunista Párt küldöttsé­gét, amely Paolo Bufalini, a vezetőség tagja vezetésével tartózkodik hazánkban. Az elvtársi légkörű találíkazén tájékoztatták egymást párt­jaik tevékenységéről és vé­leményt cseréltek a nem­zetközi politikai élet, vala­mint a két párt együttmű­ködésének fontosabb kérdé­seiről. A találkozón részt vett Rodolfo Mechini, az OKP Központi Ellenőrző Bi­zottságának tagja, a kb kül­ügyi osztályának helyettes vezetőije és Szűrös Mátyás, esz. MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a külügyi osztály vezetője II. János Pál fogadta Púja Frigyest IL János Pál pápa pénte­ken íruagámkihan gatáson fo­gadta a hivatalos látogatá­son Olaszországban tartóz­kodó Púja Frigyes külügy­minisztert.

Next

/
Oldalképek
Tartalom