Somogyi Néplap, 1982. november (38. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-28 / 280. szám

A kéthelyi jó példa A hét, a televízió bel- és külpolitikai műsora tavaiy nyáron alaposan elverte a port a Balaton menti gaz­daságok tószennyező növény- védelmén és állattenyészté­sen. A műsorban többek kö­zött a kéthelyi Aranykalász Termelőszövetkezet is bű­nösként , szerepeit, élénk visszhangot kiváltva ezzel az egész megyében, A kéthelyiek nagyot gon­doltak ekkor, és a kritikát nemes célra használták. Ter­vezetet adtak be a MÉM- nek az ország egyik legkor­szerűbb hígtrágyatárolóján&k megépitesere. A történet foly­tatásáról Varsányi Lászlóval, H tenmelőszavetkezet köz­gazdászával beszélgettünk. — A tároló elkészült, még ebben a gazdasági évben át­adjuk. A régi 50 ezer lite­res fémtartály és a belont a - rolók bizony ehhez a kor­szerű. nagyméretű telephez mar kicsinek bizonyultak. — A tartályon egy nevet olvashatunk, FUNKl-BOY­THORPE. Jelent ez valami különlegességet? — Magyarországon ez a második ilyen korszerű híg­trágyatároló. Befogadóké­pessége ezer köbméter. Egy­részt gravitációs úton, más­részt szivattyúkkal kerül a lé a tartályba. Építési költ­sége meghaladta a hétmil­lió forintot. Rögtön hozzá kell tennem, sajnos. nem minden téész engedhet meg magának egy ilyen beruhá­zást. — Hogyan végzik ebből az angol—dán kooperációiú tárolótérből a trágyalé ki­szállítását? — Amíg a hagyományos tartályainknál nem győztük a kihordást, ehhez a korsze­rű egységhez három szállító konténer is tartozik, s ezek­kel bármikor, bármelyik földterületre ki tudjuk szál­lítani a trágyáiét. Kéthelyen tehát meg­szüntették a környezet szeny* nyezését, vagy ahogy új fo­galomként emlegetik: a kör­nyezet veszélyeztetései. Pintér István dokumentum riportja A Veréb is aiíciő A veréb igénytelen ma­dár. Minden bizonnyal a leg- igenytelenebb. Mindenféle hulladékkal táplálkozik, s általában a szürkeség, a fe- leslegesseg, a haszontalan- sag jelkepe. „Terméke” leg­feljebb az a bizonyos veréb­pötty. Nem kellemes, nyo­mot hagy, de nem maradan­dót. Minden további nélkül el lehet távolítani, le lehet törölni... Mint ennek az ügynek annyi más részlete, kiderít­hetetlen, hogv Washington­ban miért éppen a Sparrow Mission, vagyis a „Veréb­akció” nevet adták Duke ezredes és társai egykori magyarországi vállalkozásá­nak. Egyelőre, mivelhogy az erről szoló akták meg min­dig nem kerültek elő, az sem bizonyos, hogy a CIA elődjénél, az QSS-nél (Offi­ce of Strategic Services = Stratégiai Szolgálatok Hiva­tala) vagy pedig a Fehér Házban határozták el: ide­je mai- egy amerikai össze­kötő csoportot küldeni Ma­gyarországra. Nem egészen világos mindmáig a vállal­kozás célja sem. Duke ezre­des mindenesetre huszon­négy esztendő múltán, ami­kor mint turista Magyaror­szágon járt, azt állította: Rbosevelt elnök személyes üzenetét kellett volna átad­nia Horthy .Miklósnak. Hogy az üzenetet írásban hozta-e magával, vagy pedig csak szóbelileg kellett volna kö­zölni az akkori Magyaror­szág kormányzójával, szín­en lényegtelennek tartotta, ^sak mesélt, csak mesélt, és mit elmondott, abból igvan kibontakozik egy ér- lekes történet, de sok pont­ja nem bírja ki az ellenőr­Jogszabályoktól gazosodó parcellák Fórumok és érzelmek NEB-vizsgálat a zártkertek hasznosításáról Mi lesz a domborzati vi­szonyok, a falvak elnéptele­nedése miatt kevésbé hasz­nosítható földekkel? Élnek-e a termelőszövetkezetek és a tanácsok a bérbeadás lehe­tőségével; milyen akadalyai vannak a tartós bérleti rend­szer kiépítésének? — ezekre a kérdésekre keresett vá­laszt a siófoki járási-városi NEB több mint két hónapig tartó, hét községre és a te­rületén működő hat mező­gazdasági üzemre kiterjedő vizsgálatával. A népi ellenőrök megálla­pították, hogy ha még nem is eléggé pontos a/, ingatla­nok nyilvántartása és kimu­tatása, a megművelhető tar­talék területek bérbeadása szinte mindenütt megvaló­sult. A zártkertek ben tartott hatarszemlék a jó gazda gondoskodásáról, a parcellás rendel letésszerű használatá­ról tanúskodnak. A rövidebb időre — egy­két évre — szóló bérleti for­rnak a vállalkozók szamára kevésbé teszik vonzóvá a Nem mindennapi bűncse­lekmény miatt került a- vád­lottak padjara öt csurgó: fér­fi: az 52 éves Haholka János kőműves kisiparos, a 29 évés Nemeth László targoncaveze­tő, a 22 éves Bogdán László gépkocsivezető, a 39 éves Ágoston Károly gépkocsive­zető és a 31 éves Schlitt Ár­pád festő-mázoló kisiparos. Az ügyész lőfegyverrel es lö­szénél való visszaélés bűn­tettével, valamint más bűn­cselekményekkel vádolta őket. A történet főszereplője Haholka János valaha egy vadásztársaság aktív tagja volt. de viselt dolgai miatt kizárták a közösségből. Fegy­verétől ugyan megfosztottak, de szenvedélye megmaradt — sőt tucatnyi löszere is. Vásá­rolt hát egy légpuskát, azt Schlitt Árpád műhelyeben — es annak szakmai támogatá­sával — kispuskalőszer kilö­vésére tette alkalmassá. Ba­rátja, Németh László is szer­zett es átalakított egy légpus­kát. Az immár két fős „va­hosezú távra szóló befekte­téseket, mégis a pár évre vonatkozó bérbevétel ter­jedt el, mert itt egyszerűbb ás kisebb a jogszabályok korlátozó hatasa. A termelőszövetkezetekben a nagyüzemileg nem haszno­sítható földterületeket első­sorban illetményföldként ad­ják ki, illetve éves szerző­déseket kötnek', s csak az ezután fennmaradó parcel­lákra kötnek haszonbérletit. A tartós földhasználat ma még a gyakorlatban jófor­mán ismeretlen, mert alkal­mazásai es elterjedését jogi korlátok akadályozzák. A karádi, a zamárdi ás a nagyberenyi term e lös zovet­kezelekben már kijelölték a tartósan használatba adható területeket, de csak 'úgy tud­ják bérbeadni, ha a taná­csok ézt előzőleg engedélye­zik. A szövetkezet csak tsz- tag, illetve alkalmazott sza­mara adhat bérbe földet, kí­vülállónak nem. Ezzé: a jog­szabály olyan vállalkozókat zár el a lehetőségektől, akik a mezőgazdaságban jól hasz­dásztarsasághoz” kapcsoló­dott Bogdan László. Húsvét előtt Haholka ko­csijával vadászni indultak. Nagyatad és Lábod határá­ban próbálkozták, de nem volt szerencséjük. Húsvét napján aztán kel lácán került terítékre. Az orvvadászok et­től vérszemet kaptak: utána egymást érték a portyák. Husvát után három lacánka- kas és egy tyük lett a zsák­mányuk, s meg valami: Ne­meth javaslatára a kózo6 uta­kon benzint, olajat loptak a De!-Somogyi Állami Gazda­ság meliorizáció« üzemének szabadban levő hordóiból. Egyetlen alkalommal sem szalasztották el a lehetőséget: előre kiszemelték, hol van­nak hordok, s a vadaszutakat is arra szerveztek ... Ágoston, a „vadásztársa­ság" egyik tagjának volt a munkatársa. Ugyancsak már­ciusban jutott lőfegyverhez, máig sem tudni hogyan. A bíróság előtti meseje cseppet sem meggyőző: az erdőben találkozott egy öregember­nosíthatmák magukat. Pél­dául nagy érdeklődés mutat­kozott a termelőszövetkezeten kívüliek részéről Karádon és Látrányban a hosszabb idő­re terjedő bérletek iránt. A siófoki járás Balatontól távolabbi részén íokozottab- bak ezek a gondok. A háztáji traktorral vagy csak lófo­gattal megművelhető földek nagyüzemi hasznosítása na­gyobb — meg nem térülő — költségek árán válna lehető­vé, épp ezért célszerű volna fokozottabban támaszkodni a vállaikozókedvre, s erre a 30—50 évre szóló tartós föld­használat módot ad. A népi ellenőrök a közel­múltban vitatták meg a vizsgálat eredményét. A já­rási-városi NEB javasolta a tartós használatié vonatkozó jogszabály kiegészítését. Oly­képpen, hogy ne csak a tag­ság es az alkalmazottak kap­hassanak bérbe zártkerteket a termelőszövetkezettől, ha-, nem minden olyan érdeklő­dő, aki munkaerejét és szaktudását a mezőgazdaság­ban szeretné kamatoztatni. rel... Tehát ó is főicsapott orvvadásznak.' Két hónap alatt négyen tizenegy nyulat és nycilc fácánt ejtettek el, a lopott üzemanyaggal együtt csaknem tizenhétezer forint kart okoztak. Május 9-én buktak le; egy rendőr járőr igazoltatta őket. Az orvvadaszok ügyében a napokban hozott ítéletet a nagyatádi járásbíróság, dr. Kallói Istvánná tanacsa. Az első négy vádlottat lőfegyver­rel és lőszerrel való vissza­élés bűntettében találta bű­nösnek, mivel hárman tettü­ket bűnszövetségben követték el, így halmazati büntetésül Haholka Jánost egyévi és negyhónapi. Nemeth Lászlót egyévi és 2 hónapi. Bogdán Lászlót egyévi szabadságvesz­tésre ítél te. Haholkát két év­re eltiltották a közügyek gya­korlásától is. Ágoston Ká­rolyt tízhónapi — háromévi próbaidőre fölfüggesztett — szabadságvesztéssel és ezer forint bírsággal sújtották; bűnsegédjüket, Schlitt Árpá­dot pedig 5400 forint bírság­gal. Ott öl a fórumokon. Mfyt­dig van véleménye. És de sokszor elképzelte már, hogy amikor szót kér, képe* úrrá lenni végre azon a belső re­megésen, ami mondandóját rendszerint széttördeli. Tudja, hogy fontos, amit mondani akar.- Azt is gya­nítja, hogy véleményével nem maradna egyedül. Csak­hogy hiába csoportosítja ma­gában a barátokkal, munka­társakkal sokszor megvita­tott gondolatokat, hiába rendszerezi a saját tapaszta­lataival is alátámasztható érveket: ha felszólal, remeg a lába, kevés a hangja, meg­bicsaklik a nyelve, s már a második döcögő mondat után elfelejti, amit előre megfo­galmazott. Birkózik a sza­vakkal, mégis sietösebbre fogja, szeretné befejezni, sze­retne túl lenni az egészen mielőbb. Mert más dolog ám a munkatársakkal, baráti beszélgetésen megvitatni, s megint más nyilvános fóru­mon kifejteni a véleményét. Hiába tudja maga mellett ugyanazokat a társakat, akik­kel korábban barátként vi­tatkozott, hiába érlelték ép­pen ezek a beszélgetések a meggyőződésévé, hogy sokuk érdekében kell felszólalnia... Amikor feláll, hirtelen mint­ha egyedül erezné magát a véleményével, és a szemben ülők biztató mosolyát látva maradék biztonságérzetét is elveszíti. Haragszik erre a biztató níosolyra, csaknem annyira, amennyire a sima­nyel vűékre is... Azokra, akik a kétszer kettő négyet is kepesek hosszan bizonyí­tani. Akik, bármi is legyen a téma, , érzelmi fűtöttség nélkül beszélnek, mint a rossz színészek, akiknek soha sincs lámpalázuk,, mert sok­szor kipróbált szöveget mon­danak. Őket nem biztatják sem mosol.yal, sem másképp a szemben ülök, csak azo­kat, akik ritkán szóinak, akik ritkán szánják el ma­gukat arra, hogy a nyilvá­nosság eiott beszeljenek. A hozzászólást felépíte­ni... Nem, ebben neki nincs gyakorlata. Nem helyesli, ami nyilvánvalóan helyes, nem dicséri, ami nyilvan- vaioan dicséretes. Ö azonnal a közepebe vág, kimondja, ami bántja, amivel nem ké­pes és nem is akar egyetér­teni ... De mire a vélemé­nyét alátámasztó érveket í* Olajra léptek a lopott olajjal LefUieitók a ie&tpusk ásókat zést, a más tényekkel való egybevetést. S akármekko­ra kaland volt a Veréb-ak­ció Colonel Duke számára, olyan jelentektelen epizód­ja csupán nemcsak a 11. vi­lágháborúnak, hanem a Kállay-feie hintapoütiká- nak es Horthy Miklós sok­fajta, a nemet szövetséges­től megszabadulni kívánó próbálkozása nak. II. világháborúból való ki­válását elősegíteni, de úgy­is, hogy milyen jelentékte­len figurára bízták az Egye­sült Államokban a balkáni ügyeket, amelyek közé Ma­gyarország sorsát is sorol­ták. Duke egyébként már az első világháborúban is részt vett. Akkor hadipálóta volt, később különböző or­szágokban katonai attasé­Ami biztos: Duke ezre­desnek Florimond volt a keresztneve es 49 esztendős volt 1944 márciusában, ami­kor földet ért valahol Ma­gyarországon, nem messze Nagykanizsától. O váltig azt állította, hogy Porttourin falucska hatarában landolt élete legelső és egyben utolsó ejtőernyös-ugrasa után. Csakhogy ilyen, de meg hasonló helységnév nincs és nem is volt sem a magyar, sem a jugoszláv helységnévtárakban. Az több, mint valószínű, hogy Duke valahol a Muraköz­ben ért földet társaival együtt, s különben is:‘hogy hogyan érkezett, mellékes. Végtére is viszonylag hamar elérte célját, a magyar fő­várost. Más kérdés, hogy Budapesten aztán nem ju­tott semmire. Mielőtt február 27-én Wa­shingtonban megkapta vol­na az indulási parancsot, az OSS washingtoni központ­jában dolgozott, mint a Balkán-osztály főnöke. Hogy éppen, őt küldték, értékel­hetjük úgy is, hogy milyen nagy jelentőséget tulajdoní­tottak az amerikaiak annak az akciónak, amely hivat­va lett volna Magyarorszag kent dolgozott. ő volt annak a különít­ménynek a parancsnoka, amelyhez még ketten tar­toztak. Alfred M. Suarez őrnagy és Guy T. Nunn ka­pitány. Suarez apja Spa­nyolországból vándorolt be az Újvilágba, ő maga mér­nökként az észak-afrikai amerikai expédíciós hadse­regben kapta első beosztá­sát, ott a tábori repülő­terek építését bízták rá. S mivel kivaló rádiós-szakér­tőnek is számított, Magyar- országról ő tartotta volna az összeköttetést a szövet­ségesek Algírba telepített nagyteljesítményű rádió-ál­lomásával. Az ehhez szük­séges készüléket az őket magyar terület fölé szállító Halifax bombázó vagy ma- gávaj vitte és utánuk dob­ta, vagy nem. Duke elbeszé­lése szerint igen, Kádár Gyula, volt vezérkari ezre­des, a hortysta hírszerző és elhárító szolgalat, a híres­hírhedt VKF/2 akkori veze­tője szerint, akire a társa­ság fogadtatasat bíztak, nem. Az ügyész az utóbbi ítéle­tet tudomásul vette, a többi vádlott esetében súlyosbítá­sért íöllebbezett. N. J. A Somogy megyei Tanács Kórház-Rendelőintézet, Kaposvár, jogi, munka és bérügyi osztály» fölvételre keres felsőfokú munkaügyi végzettséggel és több éves gyakorlattal rendelkező munkaügyi előadót Jelentkezni az osztály vezetőjénél lehet. ennonuá, látnia keil, ahogy a biztató mosoly az arcokról lefagy, s hogy a szemben ülóK egymással összesúgnak. Ilyenkor az előre átgondolt mondatokat, szavakat szin­te összegyűri áz indulat, ott van a torkában mind, ä nem tud megszabauulni tő­lük. Kapnod, majd zavartan leül... Ott ül a fórumokon, min­dig van véleménye, s több­nyire fontos is, amit mon­dani akar. Ritkán kér szót, am ha a szaval csendbe hullanak, a harckészsege szenved nehezen gyógyuló sebeket, s heve lanyhul. Márpedig az ő véleménye nélkül sem közös harc, sem közös bölcsesség nem léte­zik, nem neki, hanem vala­mennyiünknek fontos, hogy érzelmei kioitatlanul, majd kiolthatatlanul hevítsék fó­rumainkat (87699) A. G. ÚJDONSÁG! Olasz import kordbársony (armer érkezett s Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat barcsi, nagyatádi, Balaton-parti szaküz'eleíbe, Kaposváron . a Csibi es a Somogy Áruházba. Ar*: 550 Ft (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom