Somogyi Néplap, 1982. november (38. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-20 / 273. szám
Szobajátékok N K Ö K Ú Z T A T P B A R E E R J T R V Ó Á R G A / A M É P G É 0 Á R Ü L Titkosírás Az ábrából a mellékelt kulcs segítségével Petőfi egyik versének részletét lehet kiolvasni. Hogy szol az idézet? PÁRBAJ Remek reflex- és ügyességet fejlesztő játék. Nem kell hozzá semmi más, csak két szék, és egy másfél méteres sparga. A két széket egymásnak háttal kell felállítani, kb. 1 méter távolságra. Alatta szépen, egyenesen kinúzzuk a másfél méteres zsineget. Ezután két versenyző , leül a székre (egymásnak háttal ülnek) és kezüket a combjukra helyezik. Adott jelre mindketten villámgyorsan előrehajolnak, és a seék alatt húzódó zsinór végét maguk felé húzzák (a lendület és a spárga vékonysága miatt nagyon ügyesnek kell lenini). Az győz, aki a zsineget magahoz tudja rántani. Ha mind a ketten fogják, az döntetlennek számít, és újra kell húzni. Egy párbaj három próbálkozásból áll. TÁBORI KÖLTÖZÉS Az egyik gyerek a tábor- vezető. Előtte lévő papíron lerajzolva a tábor harminc sátra. Ezután a játékosok egymás után elmondják, hogy ki hányas sátorban szeretne lakni. Mivel sok a sátor, jól meg kell figyelniük, melyék azok, amelyeket már elfoglaltak, s melyek, amelyek még szabadok. Aki üreset választ, 5 pontot kap, aki pedig olyant, amelyik már foglalt, attól "3 pontot vonnák le. Győztes, aki több pontszámmal rendelkezik. SZÓALKOTAS Minden gyerek előtt ceruza és papír. A játékvezető egy szót diktál fel, például Budapest. Az a feladat, hogy e szó betűiből új szavakat kell alkotni. (Például: Buda, Pest, est, pad stb.) Győz, aki öt perc alatt több értelmes szót tud összeírni. Az értékelésre jótanács: valaki olvassa a megoldásokat. ahol valamelyiket akár csak ketten Is írták, ki kell húzná. A kihúzások után az érvényes találatokat össze kell számolni és a pantszám alapján kihirdetni a győztest. Beküldési határidő:' 1982. névember 29., hétfő. Kérjük, hogy a helyes megfejtést levelezőlapon küldjétek be. A nyertesek névsorát 1982. december 1-én, szerdán az Otthon és család című összeállításunkban közöljük. Bayer Béla Virágének Rózsás kavics nyelvem alatt. Hej, virágom haj! Szólok neked virágosat. Hej, virágom haj1 Tavaszt szólok, szemsugarast, Hej, virágom haj! Szertefutó ezüstgarast, Hej, virágom haj! Szellőt, szőkét, ficánkosat, Hej, virágom haj! Barkafüzért, bársonyosat, Hej, virágom haj! Arcod-egét felderítem, Hej, virágom haj! Búdat tova penderítem, Haja-haja virágom! (Orosz népmese) Egy szegény paraszt, miközben ment keresztül a mezőn, meglátott a bokor alatt egy nyulat. Megörült, es így kezdett beszelni: • — No, ehol a kunyhóra- való! Megfogom ezt a nyulat. agyoncsapom, aztán eladom »négy altinért. A pénzen veszek egy kocát. Annak majd lesz tizenkét malaca. A kis malacok megnőnek, s. mindegyikük ellik újabb tizenkettőt. Leölöm valamennyit, és egy padlást megtöltök hússal. A húst eladom, a pénzen építek egy kis házat, és megnősülök. Az asszony szül majd A csíz Pintyféléink egyik legkisebb képviselője, csőre hegyes, színezete zöldessárga. Az öreg hím melle sárga, a fejtető fekete, a tojó es a fiatalok feketés csíkokkal minta zottak. A csíz költési időben a nagy fenyvesek lakója, es így hazánkban osak szórványosan, a nyugati országrészben, ezenkívül a Bükkös a Zempléni-hegységben feszkel. A fészket a tojó fenyőfák magas ágai közé rejti, 4—S tojása kékesfehér I alapon finoman foltozott. A fiókákat, amelyek 12—13 nap múlva bújnak ki a tojásból, mindkét szülő szorgalmasan eteti és ha szerencsésen szárnyra eresztették őket, júniusban második költésihez látnak. Évről évre viszonylag nagy számban gyűrűznek Magyarországon csízeket, főként az őszi vonulás idején. A megkerülési adatok alapján derült ki, hogy az ősszel felbukkant csapatok két fiút: Vászkát meg Ványkát. A gyerekek majd művelik a földet, én magam / pedig csak ülök az ablak alatt, és osztogatom a jótanácsokat: „Ej, ej, gyermekeim, Vásztka, Vánvka! Nem ártana ám keményebben dolgozni! Meglátszik, hogy nem ismeritek a szegénységet!” — kiáltom majd nekik. Amint így hangosan elkiáltotta magát a paraszt, a nyúl megijedt, és elszaladt. A ház pedig minden gazdaságával, asszonyostul, gyerekestül odalett. elsősorban északkelet felől, a Szovjetunió területéről érkeznek hozzánk. Egy részük nálunk tölti a telet, a többiek továbbvonulnak. Budapest környékén jelölt példányok a legkülönbözőbb tájakon, Portugáliában, Francia- és Olaszországban, Görögországban vagy Ciprus szigetén kerültek ismét emberkézbe. A nálunk telelő csapatok főként az égeresekben láthatók, de a kertek alatt meghúzódó gazosokban, erdőszéleken is találkozhatunk kisebb-na- gyobb csapataikkal. Néhány alkalommal megfigyeltek csízeket a téli etetőn is. Bizalmas madarak, a közeledő embert gyakran héhány lépésnyire bevárják. Az őszi-téli időszakban apró magvakkal táplálkoznak, az éger- és a nyírfa termésén kívül különösen kedvelik a kék virágú katángkóró apró magvait. Fészkelő hazájukban Tova rókát is fogyasztanak, fiókáikat ezekkel nevelik fel. A csíz hazánkban védett, eszmei értéke 500 forint. Kati Évának mondta meg. Ó csak Zsuzsival közölte, aki Klárának súgta, ő pedig Katinak mondta vissza. Kati csodálkozott, mert amit visszahallott, egészen más volt, mint amit Évának mondott. Ugye, többekkel előfordult már hasonló eset? S milyen kellemetlen, ha egyszer kiderül, hogy hiába kert benneteket az, aki közölte a hírt, hogy ne adjátok tovább, mégsem tudtátok megállni. Szégyenkezve, szemlesütve, magyarázkodva lehet. csak a kellemetlen helyzetből kikerülni. Sokszor az is megesik, hogy valamiről csak a folyosón, lépcsőházban hallotok. Rohantok továbbitani. S végül kiderül, hogy nem is igaz Pedig napokig beszéltetek róla, szervezkedtetek. de hiába. A pletykásság rossz tulajdonság amiről le lehet szokni. Hogyan? önnevelésParkettavásár! A Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság barcsi és csurgói gyáregységében 1982. december 31-ig KEDVEZMÉNYES PARKETTAVÁSÁRT TART. Normál és szabványos parketta kapható most 190 .Ft/m’--től. Eladás: hétfőtől szombatig 8-tól 16 óráig. Ügyintéző: Tordasi Ferenc, Barcs, Dráva-part. Telefon: 14, illetve . Szabóné, Csurgó, József Attila u. Telefon: 11 ________________________________________ (6270») A paraszt meg a nyúl Kócsag a repcében Izgatottan vártam, hogy befejezzék az almaszedést a gyümölcsösben, mert az őr azt újságolta: — Bejárnak ám most Is a szarvasok a kertbe, úgy látszik, ízlik nekik az alma. A nap a hátunk mögött még elég magasan volt, a hold meg épp«® akkor emelkedett a fák lombja fölé. A fák közötti nyíláson kinéztünk a mezőre, ahol kelet felé ballagott egy suta, mögötte a két gidája. — Az idén is két gídát vezet az öreg suta — jegyeztem meg, miközben fordítottam a távcsövet Már a közeli égeres levelei mozogtak a szemem előtt amikor eszembe ötlött az imént látott kép. Visszavittem a távcsövet a repcetábla sarkához, és bizony nem képzelet, hanem valóság volt, láttam: Egy kócsag ült a zöld repcében 1 A szél mintha enyhült volna. Tisztán hallatszott a gulya koJompja és a mérges kutyaugatás a legelő felől. Kozma-pusztán ötször kukorékolt egy kakas, aztán nemsokára hangos kakatolással repült ki egy fácán- kakas a gyümölcsösből. — Meg sem mozdul a kócsag — súgta Lackó, mert állandóan azt figyelte. — Bizonyosan beteg lehet — morfondírozott magában és továbbra is nézte a madarat. Az égeresben hangosan riasztott a szajkó, aztán a fácánkakas szidott valamit hangos kakatolással. Rövidesen ki is derült, ml volt az oka a madarak riadalmának: egy fehérmellényes kandúr lepett ki a nádasból, egérrel a szájában. Földobta a kis rágcsálót, aztán menekülés közben rálépett. Kibújtam a leveles ágak alól és elindultam a kerítés felé. A macska észrevett Eszeveszettül elrohant, otthagyta az egeret Egy kis ideig lapult a kis rágcsáló, aztán az is elszaladt Nehezen vergődtem át a sűrű nádason, aztán a széles vízfolyás akadályozott Kimelegedve értem el a repce szélét, de innét nem láttam a kócsagot, mert egy kis dombon túl volt Előre hajolva közelítettem rtieg a gerincet. Amikor megláttam a madár fejet, azonnal fölállt és csak egy felvételt sikerült készíteni. Széttárta hatalmas szárnyait és föl- emelkedett. Szép látvány volt, méltóságteljes szárnycsapásokkal távolodott. Egy ideig néztem, aztán visszafordultam. De kővé meredtem azonnal, mert alig kétszáz méterre tőlem, a repcetábla szélén hat szarvas mozdulatlanul nézett felém. — Tehenek, ünők. és borjak — állapítottam meg magamban, aztán amikor a bika is kilépett az égeresből, félhangosan megjegyeztem: — Ha most a puskám itt lenne! — és lassan emelni kezdtem a fényképezőgépet, de mire a szememhez ért, a szarvasok elindultak az erdő felé. Osak az vigasztalt, hogy már kevés volt a fény. A vadászat helyett a diafilm. megörökítette a repcében a nemeskócsagot. Tóth Ferenc Bújócska • Aggódó arccal néz körül a kis majmok mamája a fán. Fiai játékos kedvükben jól elbújlak az őserdő fai között. Forgassátok meg alaposan a képet és mondjátok meg. hány májon és hol rejtőzik a képen. (A helyes választ a 10. oldalon megtaláljátok.) Szennai délután Az egyre gyarapodó, szépülő szennai falumúzeumban a látogatók szinte egymás kezébe adják a kilincset. — Természetesen minden vendégnek nagyon örülünk — mondja Csepinszky Maria, a falumúzeum gondnoka. — Számomra azonban mégis az a legcsodálatosabb, amikor gyerekeket kalauzolhatok a népművészet rejtelmeiben, akik nyiladozó értelmükkel fogékonyak minden újra, szépre. Ezúttal a nágocsi általános iskolások, többségében az ottani nevelőintézet gyerekei ismerkedtek az országos hírű, festett kazettás református templommal, a lábasház eredeti berendezésével. — Egynapos ki ránduláson vagyunk, s a megye nevezetességeivel ismerkedünk — mondja az egyik tanárnő. — A gyerekeknek már sei. Neveljétek magatokat arra, hogy a veletek közölteket, ha erre kérnek, megőrzi ;ek. En tudom, hogy némelyeknek „felvágták a nyelvét”, s nehéz megállni, hogy ne fecsegjen, de akaraterővel igen. Próbáljatok ellenállni közlési vágyaitoknak, vagy csak olyanoknak továbbmondani, amit hallottatok, akikről biztosan tudjátok, hogy megér zik. Ekkor is, előbb próbáljátok ki önmagatokat: egy-két óráig — később egy-két napig — ne közöljétek, amit hallottatok, így gyorsabban leszoktok e rossz tulajdonságról. Egy érdekes játékot ajánlok az önnevelesye. Örsi vagv raj foglal kozáson súgjatok társatok fülébe valamit. Hívjátok fel a többiek figyelmét, hogy pontosan súgják tovább a hallottakat. Amint a hír körbe járt, az első és az utolsó irja fel a táblára, amit kősóit, illetbeszéltünk Szennáról, s a többség nagy érdeklődéssel jött el megnézni a valóságot. Mindaz nemcsak feltételezés, hiszen a gondnoknő nem győz. válaszolni az érdeklődő kérdésekre. Ez meg az a kazetta mit szimbolizál, mikor épült a templom, s ki építette, Ski faragta a kazetátkat, mikor telepítették ide a házakat és honnan ? Az egyik szép, muskátlis ablakos házban Bíró Miklós még a szövőszéket is kipróbálja, s közben szakadatlanul kérdez. — Nagyon érdekelnek ezek a dolgok. Az ember azt hinné, hogy milyen jó volt a régieknek, hogy ilyen szép házban élhettek. Persze tudom, hogy nagyon sokat dolgoztak, t azért nem volt olyan idillikus az életük, mint ahogy ez itt látszik. Én szeretek falun élve, amit hallott. Ha nagy az eltérés, sorban álljatok föl és mondjátok, hogy mit hallottatok. Kiderül, ki az, aki pontatlanul továbbította a hallottakat Ez a játék majd figyelmeztet benneteket, hogy a valóságban is pontosan . s azzal közöljétek — ha kell — a hallottakat, akit illet. Sose a háta mögött és mással. Sokkal nagyobb a becsülete társai előtt annak, aki az ..egyenes utat választja”, s mindig nyílt, őszinte. Próbáljátok ezt a megbecsülést kivívni, s óvni — érdemes! ni, mert ott mindig jobb a levegő, meg vannak. háziállatok is. Legszívesebben elvi nném azt a két kis legelésző bárányt magammal. A szövőszéket egy szőke kislány, Varga Felicia is kipróbálja, s egy kis gyakorlás után már látszik is a munka eredménye. — Szépek ezek a házak, csak nagyon kicsi az ablakuk. — Mi tetszett a legjobban? — Nem is tudom, talán ez a különleges templom, soha nem voltam még ilyenben, meg a házak, a használati tárgyak is. Sok olyat láttam, aminek .eddig még a nevét sem ismertem. Mária néni arra biztatott bennünket, hogy otthon írjuk meg élményeinket egy fogalmazásban. Eddig azért voltam bajban, mert sokszor nem tudtam megtölteni a rendelkezésre álló füzetoldalakat, most úgy érzem, az ellenkezője igaz, hiszen annyi élmény halmozódott föl bennem. Elhatároztam: rajzokat is készítek majd. „Végeláthatatlan” sor kígyózik a képeslap- és dia- képárusító asztal előtt, de vásárodnak térképeket, prospektusokat is. — Nagyon megható a gyerekek lelkesedése — folytatjuk a beszélgetést a gond- noknővel, miközben a srácok többsége az ajándékba kapott szennai almát majszolja. — Igazán nem a képeslap-vásárláson keresztül mérem az érdeklődést. A nevelőintézetieknek ingyen adtam, amit csak kértek, hiszen úgy érzem, ennyivel segítem nekem is kötelessé^ gém. Ha tudom, hogy honnan jönnek, nem sajnáltam volna a fáradságot, még pogácsát is sütöttem volna... Körtési Zsolt PLETYKA
