Somogyi Néplap, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-23 / 249. szám

Elképzelések és realitások Ha a tervező csati térképei tát Műtr ágy a gondok Jó hír nélkül Óriási, 700 vagont megha­ladó tárolócsarnok. betono­zott, könnyen megközelíthe­tő rakodóterűiét, megfelelő kapacitású keverőgépek, töl­tőberendezések Kiskorpá­don — 9 beiső-somogyi tsz és két állami gazdaság tu­lajdona, a műtrágya foga­dásara. elosztására, keveré­sére. Önköltséges. nyeresé­get nem képező társulás, amely- kiküszöböli a vagon- á.llásokat, a szombat-vasár­napi munkaerőgondot, a sza­badtéri tárolásból fakadó minőségromlást. Mindez irigylésre méltó. Málnás György üzemveze­tő-helyettes mégis bosszan­kodva. gondterhelten fogad bennünket. Az idei 000 tonnás fosz- íátszerződésünkből mind­össze 25 tonna érkezett meg. A hasonló értékű triplefosz- fát szállítása szinten aka­dozik. A kálisóból néhány hónapja még országos rek­lámozásra is futotta — most egyre szűkösebb a készle­tünk. Mindenre kaptunk magyarázatot; sztrájkolnak a marokkói fotszfá(banyák­ban. emelkedtek a szállítá­si költségek, a partnerek ex­porteltolódást jelentettek be, a magyar gyártó művek nem tudják kielégíteni az emiatt egycs-apásra megnö­vekedett műtrágyaigénye­ket. Jelenleg van nitrogé­nünk — több fajtából —, de ez most szinte senkinek sem kell. Teherautók érkeznek s mennek el doigavégezetlle- nül. Állunk a 37 millió fo­rintos telep hatalmas táro­lójában, szemünk bizony nem ütközik műtrágyahe­gyekbe. — Minden félnek akkor kellene a műtrágya, amikor közvetlen megindulnak a gé­pei. Ezt jogosan várná el tőlünk, hiszen ebben bízott, amikor belépett ebbe a be­ruházásiba. Miért tároljon még otthon is. mielőtt a ki­juttatást megkezdené, ha itt van neki — nekünk — ez a korszerű létesítmény. A mű- trágvaellátás akadozása azonban teljesen felborítja ezt a jól felépített — a gyártótól a termőföldig va­ló — rendszert Azt mond­Az 500 forintos alaprészjegyért A gondos szervezés eredménye A nagyba- jom-kapos- fői áfész kül­döttgyűlése az elmúlt év tavaszán úgy döntött, hogy egy alaprész- jegy értéke 100 forint he­lyett 500 forint legyen. Az évtizedek óta nyereségesen működő szövetkezet rend­szeresen fizetett tagjainak visszatérítést a vásárlások es értékesítések után és a részjegykamatok sem marad­tak el. így aztán a tagok a befizetett részjegyeiket többszörösen megkaptak mar az áfész-tól. Az aiap- részjegv értékét folyamato­san. 1985 december végéig emelik fel. A rendelkezések figyelem- bévételévei körültekintően foglalkoznak a kiegészítéssel énnél a szövetkezetnél. Elő­ször a tagságot levélben tá­jékoztattak a kiegészítés kö­rülményeiről, arról, hogy a szövetkezet mit Vár tőlük. A munkába bevonták a szö­vetkezet dolgozóit, az igaz­gatóság, a felügyelöbizottság. az intézőbizottságok tagjait, vagyis a választott vezető­ket. Igyekeznek a több mint kétezeregyszáz tag mindegyi­kével személyesen beszél­getni. Jó alkalom volt erre az. idén a vásárlási könyvek cseréjé- A kiegészítés éven­te átlag Száz forintot jelent a tagoknak. Az eddigi gya­korlat során voltak, akik többet fizettek és olyanok is, akik teljes egészében ki­egészítették részjegyeiket 500 forintr^. A törlesztést részben készpénzben, rész­ben azzal egyenlítették ki. hogy a vásárlási visszatérí­tés egy részéről lemondtak. Az elmúlt év január 1-én 391 ezer forint volt az áfész részjegyalapja, a múlt év során 63 000. az idén szep­tember 30-ig 76 ezer forint­tal emelkedett. Érdemes megjegyezni, hogy ez évben a kilenc hónap eltelte után — a kiegészítések hatására — az egy tagra jutó rész­jegy értéke 245 forint. A szövetkezet vezetői azt vár­ják, hogy ebben az évben még további 25 ezer forint­tal nő a részjegyalap. A költségvetési üzem 8840 Csurgó, Széchenyi tér 2. fölvesz építőipari segédmunkásokat, kőműveseket, ácsokat, asztalosokat, víz- és villanyszerelőket, festő—mázolokat, hideg- es Hidegburkolókat. hatnám, a tervezés csatát vesztett. Nemes Tibor üzemvezető végszóra érkezik. Kaposvá­ron járt. az Agroker-nél. — Sajnos jó hír nélkül" kellett hazatérnünk. Mint ahogy az várható volt, fosz­fátot — jelen pillanatban országos hiánycikk — nem sikerült beszereznünk. Ta­vasszal több agrokémiai ta­nácskozáson, tájékoztatón vettem részt, mi ndenhoC hangoztatták, mindössze szállítási prob’émák okoz­hatnak kisebb fennakadáso­kat. Most ott tartunk, hogy nincs mit szállítani. A termelőszövetkezeteik, állami gazdaságok pedig mind türelmetlenebbek. Egy mezőgazdász ezt mondta: „Hama-osan rendeznünk kell ezt az ügyet, hiszen a birkát is csak úgy lehet nyírni, ha etetjük is.” B. J. Néhány héttel ezelőtt nagy visszhangot kiváltó riportot láttunk A hét műsorában: Miskolcon a lakók megkér­dezése nélkül készítettek olyan rendezési tervet, amely nemcsak egy nyomorúságos telep lebontását, hanem egy nagy értékű családi házak­ból álló utcasor szanálását is előírta. Az eset nagy föl- háborodást váltott ki. Sokan tették föl a kérdést, lehet-e városrendezésről, település­fejlesztésről beszélni a leg­inkább érintett, a városla­kók megkérdezése nélkül. Erről szóltak a héten Ba­ján, az építészek triennáié- ján, s erről csütörtökön Nagykanizsán, a Hevesi Sán­dor Művelődési Központban, ahol Sugár Imrének, a So­mogy megyei Tanács elnöké­nek vezetésével szervezett tanácskozást a Magyar Ur­banisztikai Társaság dél-du- nántuli regionális csoportja. — Ahhoz, hogy valóban lakható és szemnek szép vá­rosaink legyenek, elkerülhe­tetlen, hogy a különböző rendezési terveket társadal­mi vitára, bocsássuk — hall­hattuk Mózses Páltól, a Nagykanizsai Városi Tanács elnökétől. Véleményének alátámasztására elmondta, hogy a tervek gyakorta el­szakadnak a realitásoktól, mivel a tervezők a főváros­ban, a városok viszont vidé­ken vannak. Néhány hóna­pos vizsgálódás nem elég hozzá, hogy az idegen meg­ismerjen egy-egy várost, amelynek a tervét készíti. Az egyik somogyi felszó­laló említette: előfordult, hogy a tervező megérkezett a fővárosból tíz órakor, s Ha jön az ellenőr. Egérízű Olivér A „tévedés" egy márki) negyven pfennig Bérezés: teljesítménybérben. Jelentkezni az üzem vezetőjénél lehet. (623591 Az idegenforgalmi idény befejezése után a megyei kereskedelmi felügyelőség ellenőrei több időt tudnak fordítani a Somogy belső te­rületén llevő üzleteikre, ám a jelenleg zajló vizsgálatokkal egyidőben tart meg a bala­toni szezonban gyűjtött ta­pasztalatok összegezése is. A kereskedelmi felügyelő­ség —' több szomszédos me­gye hasonló segítségével — az idén 236 vizsgálatot vég­zett a magyar tengernél levő boltokban és vendéglőkben. A statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy a tavalyi­hoz viszonyítva javult a helyzet: azaz az ellenőrön kevesebb szabálytalanság­gal találkoztak. A kedve­zőbb általános képét azon­ban még mindig elrontja nehány csúnya folt Az ellenőröknek nyolc­vanhét esetben ke/’ett fele­lősségre vonniuk kereske­dőiket és a vendéglátókat, összesen ,169 ezer forint bír­ságot róttak ki. Hetvenket- ten fizettek, tizenöten meg­úsztak szóbeli figyelmezte­téssel. Kirívó esetek is akadtak. Ilyen volt például a boglár- lellei Balatongvöngye Tsz borügye. Minősítés nélkül árultak az Irsai Olivér elne­vezésű bort, s valoszínűieg nem véletlenül, mert e nedű minősíthetetlen volt. Az ellenőrök közfogyasztás­ra alkalmatlannak — bo- rásznyel’ven szólva — egér­ízűnek találták. Az is kide­rült, hogy egy korábbi tila­lom ellenére mérték a szö­vetkezet két borozójában az Olivért. Mindez a teesznek huszonegyezer, a személy szerint felelős ágazatvezető­nek pedig nyolcezer forint­jába került. Jártaik az ellenőrök az idén az Intertourist-boltok- ban is. Többek között azért, mert a megváltozott rendelkezések szerint meg­növekedett az a felső ha­tár, amiért a valutás üzle­tekben barid vásárolhat. A tapasztalatok általában ked­vezőek voltak ezekben az üzletekben, ám az egyikben egy márka negyven pfennig­gel ..eltévesztette"’ a számo­lást — a maga javára — az eladó. Pechje volt. mert a vevő ezúttal ellenőrnek bi­zonyult Akadt hely, ahol hibát hi­bára halmozlak a vendéglő­seik. A boglárlellei áfész egyik önkiszolgáló éttermé­ben például a nagvfröccsben az előírt mennyiségű bor­nak csupán kétharmadát le­hetett föllel ni. s a gyönge italért még büntették is a fröccsözőket, mert hat fo­rinttal több állt a számlán, mint kellett volna. Az ellenőrök nem része­sültek a legszívesebb fogad­tatásban. s ez bizonyos mér­tékig érthető. Nem kívánják maguk sem, hogy boldogan ugrálják -körül ő.<et. ám ha fenyegetőznek, kiabálnak az ellenőrzöttek, azt kissé zo­kon veszik a kellemetlen feladatot teljesítők — külö­nösen akkor;, ha a szabály- szegő vitathatatlan lények miau ígér nekik ezl-azt, A legtöbb kifogás a mi­nőséggel kapcsolatban akadt. A második helyen a hamis számolás található, e térén a tavalyinál nagyobb „ered­ményeket” igyekeztek elérni az üzletekben. A hamis mé­rés — a sokévi átlagnak megfelelően — a harmadik a csaláslastán. Különös figyelmet fordí­tottak az idén az ellenőrök a szerződéses iizlletekre. Százötvennégy vendéglátó­helyen jártak, s ezek egy- harmada volt a kisvállalko­zók kezeléseben. Szomorú tapasztalat, hogy a megbír­ságoltak aránya az átlagos­nál jóval magasabb volt a szerződéses üzemeltetők kö­zött. A vendéglátók által ki­fizetett bírságnak több- mint a felét fizették ki az új üzameltetesi forma „úttö­rői". L. P. delben már ment is vissza. Mit tudhatott meg így „vá­rosáról”? Semmit! A terve­zésnél pedig csak odáig jut­hatott el, hogy térképet lá­tott, amire az építészmester­ség szabályai szerint raj­zolt. Ugyanez a felszólaló mondta: egyik községünkben olyan rendezési tervet ké­szítettek, amelyben középis­kola elhelyezése szerepelt, noha tőle öt-hat kilométerre csaknem kétszáz éve műkö­dik egy nagy hírű gimná­zium. Van-e valami kiút? Az előadok és a hozzászólók szerint igen: a helyi, megyei tervezővállalatokat kell meg­bízni a rendezési tervek el­készítésével, mert ma már megvan hozzá a jogosítvá­nyuk. A Nagykanizsán hal­lott kifejezés szerint: „fel­nőttek” az ilyen tervek el­készítéséhez. S hogy ennek van haszna, azt Barcs pél­dája is bizonyítja. Igaz ugyan, hogy pécsi vállalat, ám Somogyot nagyon jól is­merő szakember tervezte újjá a települést — a vá­ros lakóinak legnagyobb megelégedésére. A helyi ter­vezés jelentőségét méltatta Paszler József, a Tolna me­gyei Tanács Tervezővállala- tának igazgatója is. aki szomszédainktól hozott fel jó példákat. Nekünk, somogyiaknak sincs okunk az elkeseredés­re. Dr. Fazekas Sándorné. a megyei tanács ÉKV-osztá- lyának helyettes vezetője el­mondotta: nálunk azon igye­keznek, hogy a rendezési tervek valóban reálisak le­gyenek, s kikérik a lakosság véleményét is. Kaposváron értekezletet és vitafórumot tartottak, Barcson az üze­mekbe vitték el a terveket, Nagyatádon a társadalmi szervek rendezvényein mu­tatták be. .. Igaz, néha kö­zömbösségbe ütköztek a vá­ros vezetői, de ez a ritkább; többnyire igen hasznos ja­vaslatokat hallottunk. Sugár Imre említette zárszavában, hogy a kaposvári városfej­lesztési kiállítást hatvanez­ren nézték meg. s huszonhét javaslatot kaptak a megye­székhely vezetői. Épp emiatt is figyelemre méltó dr. Fa­zekas Sándornénak az a fel­vetése, hogy minden város­ban létre kellene hozni egy -olyan irodát, ahol a nagykö­zönség bármikor megtekint­heti a terveket, segítséget kap gondjainak orvoslásá­hoz. Ahhoz, hogy elkerülhes­sük a miskolcihoz hasonló eseteket, szükség van a nyílt várospolitikára. Igényli ezt a város vezetése, igényli a városlakó. Ám a nyíltsághoz gyakran nem elegendő a fó­rum. a kiállítás, a bemutató­iroda. Hány és hány olyan tanácsrendelet, tanácsülési anyag van. amihez a nagy- közönség nem jut . hozzá ? Gyakran azért, mert pusz­tán bürokratizmusból ráír­ják, hogy titkos, vagy azt, hogy belső használatra. No­ha ezt semmi sem indokolja. El kellene jutnunk oda, hogy ezeket az anyagokat is hoz­záférhetővé tegyük, ez által is segítve a döntések meg­alapozottságát. Rézi néni vallomása A munkában örömet Olyan jó lenne, ha fiatal­jaink közűi sokan hallhat­nák, Olvasnák . Már ez J&zsef- né szavait, vallomását az életéről, a munkáról. Ott ta­láltuk öt a Vörös Csillag Tsz Darány és Istvándi kö­zött levő burgonyalárházá- ban. — Ma burgonyát váloga­tok. Különben nem ez a munkám, legtöbbet a mezőn dolgozom, azt nagyon ked­velem. Egész életemben na­gyon szerettem a munkát. Ez jelenti szá­momra az örömet, akkor vagyok iga­zán boldog, ha dolgozhatok. Berlinben szü­letett Szíjgyártó "édesapjával on­nan költöztek előbb Budapest­re, majd Pécsre, Kisdobszara, Be.- csapusztára, s fél évszázada István- diba. Ott él ma is egyedül, két fia pedig Pécsén. — Hány éve* Rézi néni? — Augusztus­ban töltöttem be a hetvenkettőt Tíz éve elmúlt, hogy nyugd í jban vagyok, de azért rendszeresen eljárok a termelőszövetke­zetbe dolgozni, s míg erőm, egészségem engedi, nem is fogok hiányozni: Az lenne a szép. ha ott fejezhetném be az életem, csöndesen, vala­hol a mezőn munka közi­ben . . . Életéről, sorsáról beszélge­tünk. A szomszédolást so­hasem kedvelte, sokan nem is értik, miért kerüli a társaságot miért magányos. — Jobban szeretek ott­hon is a kertben meg a ke­véske baromfi körül dolgoz­gatni. Esténként, szabad idő­ben televíziót nézni, rádiót hallgatni. — Vannak kedvenc mű­sorai? — Nagyon szeretem A hét műsorát. Érdekel, hogy mi minden történik a világ­ban. Annyir» megdöbbente­nek ezek az értelmetlen há­borúskodások. amivel tel* vannak az újságok, a tévé, a rádió. Hiszen olyan rövid az élet... Fiai — Rudolf és Rébert — meg a menyek s a négy fiúunoka gyakran megláto­gatja Rézi nénit istvándi otthonában, mert ő nem szí­vesen hagyja el megszokott környezetét. Amilyen öröm­mel beszél a munkáiéi, ép­pen olyan örömmel, büszkén szól a két fiúról is: a na­gyobbik lakatos, A kisebbik — feleségével együtt — ta­nár. Valamikor tizenévesen cselédlány voflt egy lakócsai ügyvédcsaládinál. Az egykori kiscselédet idén tavasszal, amikor a barcsi Vörös Csil­lag Tsz ismét megkapta a kiváló címet, nagy megtisz­teltetés érte: meghívták az ünnepségre, és ott nyújtot­ták át neki a TOT által ado­mányozott Kiváló Munkáért kitüntetést — Ez vélt életem leg­szebb, legboldogabb napja.’ Soha nem hittem, hogy ilyen elismerésben részesíte-j nek engem, egy egyszerűt munkasasszanyt ■ Ismerősei, munkatársai tisztelik, kitüntetésének veid; örültek. Valamennyien az#" mondják: megérdemelted# kapta meg. rászolgált “gesz» munkáséletevei. Sz. L,’

Next

/
Oldalképek
Tartalom