Somogyi Néplap, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-23 / 249. szám

Á vidék messze van Arató nem aratott Nevezhetnénk kisvárosi botránynak, ..magánügy­nek" is ezt az esetet. Ám .jóval többről van szó. Olyan jelenségről, amely ellen küz­deni jószerivel csak szólnia- lomhái é . . . Előbb a nagyatádi műsor­füzetben. majd lapunkban is megjelent a hír, hogy októ­ber 17-én este Nagyatádon a helyőrségi művelődési koz. pontban a népszerű lemezlo­vas. Arató András lép íöi Wichmann Tamás közremű­ködésével. A szombat esti diszkóban érdekelt volt a Gábor Andor Művelődési Központ is, mivel rendez­vényüket közös programként hirdettek. A lelkes nagyatá­di népművelő. Ormai István még a nyár | végén megké­rést* Aratót: ő vállalta a fellépést, sőt kijelentette, hogy hozza az olimpiai és világbajnokot is. Ettől kezd­ve az Arató-ügyben telefo­nok. táviratok és levelek tömkelegét jegyezték föl a nyilvántartásba. ígéret ígéret után! Ám a lemezlovas több­szöri kérésre sem küldte a szerződését- Péntek délelőtt­re aztán elfogyott a nagy atadi népművelők türelme: szerződés nélkül ugyanis nem kérhettek engedélyt a diszkó megtartására, s a húszon me greettk nmahan mar anmigy is elegük volt az epesrtiöl. Táv iratot küldtek, amiben le­mondtak Arató András es Wichmann Tamás föllépéséi. Ezzel napirendre is tértek volna a dolog fölött, amikor csöngetett a postás: expressz ajánlott levél érkezett a le­mezlovastól, a szerződéssel. — Ezek szerint nem volt korai lemondani a rendez­vényt? — kérdem Ludán Im­iét, a művelődési ház igaz­gatóját. — Mi türelemmel vártuk a szerződést, de a végletekig nem lehet elmenni. Egyéb­ként is, nézze meg az általa küldött szerződést: egy részit javítva van, tehát nem lehet elfogadni, s nem lehet elfo­gadni azért sem. meri, olyan összegeket tüntetett föl, ami nem helyén álló: felszámol­ta a felszámolhatatlant is. Előttünk a szerződés. Ara­tó András tiszteletdíja: 1060 forint (Az ORl-katalógus szerint ennek csupán a felet kérheti.) A technikusnak 500, a rakodónak 200 forintot szá­molt föl, s útiköltségként 2496 forintot kért. ami ugyancsak túlzás. Plakátért száz forintot, a technikai föl- szerelések „koptatásáért” pedig ezret igényelt. „Ilyen körülmények között nem le­be* szerződést kötni” — mondják an. érintettek. — No, és Wachmann? — Nem szerepelt a szer sódert>en, s amikor péntek délután telefonon beszéltünk Aratóval, erről nem volt hajlandó nyilatkozni. Miközben erről beszéd gé­lünk a helyőrségi művelő­dési központ igazgatójával, jegyeken jönnek a hétfői Sas József-estre. Kiderül: a ren­dezvény elmarad, A neves előadóművész csak a fővá­ros ötvenkilométeres körze­teben hajlandó föllépni. Azt mondják a vidék túl messze van, nevesebb elő­adót nehéz megnyerni. Ha mégis sikerül, akkor olyan elképesztő gázsiért, hogy ki­fizetni csak, pénzügyi sza­bálytalanságok árán lehet. Arról már ne is beszéljünk: a műsorokat úgy szervezik az előadók „szervezői”, hogy a környéken több előadást is tartanak. Maradnak hát a középszerű műsorok, ame­lyekre viszont senki sem megy be. A művelődési in­tézményeknek ' pedig bevételi tervük van. kell a pénz, hogy szakkörökéi működtet­hessenek, kiállításokat ren­dezhessenek. Tehát kefl a műsor. A kockázat nagy, mert ha kiderülnek a tur­pisságok. fetelösségrevonas koveiMrezák Ám ha a arm vetrznek mondanak nemet araiak gyorsain híre kél. s av. előadók nagy ívben elke­rülik meg a kornyéket is Nagy Jené ömsxehmngott érdekek Tízéves a pályaválasztási tanácsadó Tj* éevrt rnrVét tmata léhre a Somogy megyei Ta­náé* Végrehajtó Bizottsága Kaposváron a Pályaválasztá­si Tanácsadó Intézet. A ju­bileum egyben értékelés is az ehnútt évtized munkájá­ról, s alkalmat ad a követ­kező évek feladatainak meghatározására. A tanács­adás elsődleges célja a fia­talok intézményes támoga­tása abban, hogy a képessé­geiknek leginkább megfelelő élethivatást válasszanak, va­lamint, hogy tovább javnl- jon * társadalom szakember szükségletének tervszerű ki­telepítése. Évente 1900—15Ű0 azok­nak a fiataloknak a ivan«. akik reszere a somogyi in­tézet közvetlenül informa eáí*. pedagógiai vagy pan rúe*og»ai tanácsadói tevé­kenységet végez. Jó a kap­csolatuk a politikai és tö- megszervezetekkeL A pálya- választási módszertani ta­pasztalatcserében • vállala­tok képviselői rendszerese« részt vesznek, szakmai se­gítséget, anyagi támogatást is adnak. Egyes Szemek, mént a húskombinát, a sütőipari vállalat, a VBKM, a Pamut- fooó-tpari Vállalat folyama­tos munkakapcsolatot épitett ki az intézettel. A tanácsadó szervezésében sok iskolai osztály látogatta a különbö­ző munkahelyeket:, 1986-ban például 1100 tanuló. Reszt vettek speciális feladatok megoldásában »: így a bar­es» kwníMV a Carpel X* vek Kaposvári Egyedi gép­gyára részére szakmunkav- tanulókat iskolázták be. a repülőgép-szerelő szakmun­kásnak jelentkezők számára pályaalkalmassági vizsgala­tokat végeztek. Az intézet munkájának elismer esek ént az országos központ két at­ka lommal is Somogyot bízta meg nagy jelentőségű tudo­mányos konferenciák meg­rendezésével. Az intését további mun ka jóban is elsődleges fej- adatnak tekinti a pejyava- busztaw szándékok é* s reá­lis lebet ősegek egymáshoz való közelítését, az egyéni és • népgazdaság erdekek ósz- weó-apgoi ,-«»■». j Papok, katonák, polgárok után.~ Munkásmozgalmi hagyományaink A mnnedSogra — «apáton esKkőaerisea, ánálfa fcx-rstttm- zisára aiapoccv* — jr lentőf hozzájárulhat a vizunhe ér­zékéi to tonheg- Ijsmwski'a kA- tonoaen lantos, hogy as ed- fügvnrt oakohtolúbbnn kan­juk f«! «■ nevrtörnuokáméc- bem hatékonyan használjuk fdi a munkásmozgalom, a nrnmkaoosziaJy tor lenetek, ta- nawvztodma ax íem gazdag Saáfcaslls Árpád nemét?«* haaználafl tárgyad a gyűjtéméliP' h naaSato kiátlrtásaa Mortamatnrn rank azo estit a lortenelenv benne a mos kasmozga+om tbrtenetenek fontosságán?) a raoeia lista tudat, forma lasabavi Ideoló­giai eszmecsereken, tudomá­nyos tá nacskozaeakan ham* - zsmak et otyssi igazságok, amelyek a sznoa-fista tartsd mm nemzeti' őmásmere* fo* te* tudatformáló szerepet hsaogsu! vonva azt is k>eme IJk. nem etog jawztan a tftr- tenejirri triivétiyawerűsógek megfigyelői es megi.msese- ne. Ahbo* ugyant*, hogy ne- pást benne mmdenesc- eMtt a íeinemekvó tnerrmtxiék — nenwsrti ónsameretet he­lye* írsmyba fejlesszük, et~ ményt keft tomnk. Thmó- ren «vote«: ex « indákjornvá- to tevékenység «tok akkor lehet tottekong. ha éM Jn*p- tsolakot bei «Uram a msk és jelem között. tárgyi i stop«. A korábbi nermaedéketere «miékeartetö largyaktxm, tráaökbewi, *rr - masokban mm tégy üzenetet tatunk elődeinktől: me, ilj/e- ne* voltunk; így éltimk, dől poztaak, harcoltunk., tgy lát­tuk a világot, önmagunkat. Mindez tanvlsag é* figyel­meztetés a mai nemzedé­kek számára, hogy hagyo­mányokat örökölnek, de egy hév hagyományokat teremte­nek is. Figyelmeztető arra, hogy a ma politikája a teg­nap történelmében gyökered­zik, felhívja a figyelmet arra, hogy az ember csak a törté­nelemben timerheti meg ön­magot. utóbbi 25 évben majdnem négyszázezer darabra nőtt. A feltáró munkát nem te­kinthetjük lezártnak, de au ntökor számára közgyűjte­ménybe és megőrzésre kerül­tek a magyar munkaemozga- lom immár több másat egy évszázados története Ingjon tosabb eseményeinek, politi­kai. gazdasági, kulturális és egye b szer vezetetnek, kiemel­kedő személyisegeinek leger- tékesebb muzeális emlékei.. Bekerült * muaeamha * mozgalom hétköznapjainak, névtelen harcosainak sok-sok tárgyi «nieät* es dokumen­tuma is. A korábbiakhoz ké­pest fei becs útheteUe* értékét könyvespolc ] A történet folytatódik Ónba Gyula a hat ára tetem kívüli magyar próza egyik jelentős képviselője, aki Vo- jtido parasztvilág című szo­ciografikus, neprajzilag is hátele« szépprózai müvével a paraszti lét nagy változásá­ról adott pontos, ugyanakkor lírai Ijelyaeljelentést. Ez a könyve bátran oda tehető könyves polcun kon* *2 érdél y i Sülő András Anyaid könnyű almot ígér című szociográ­fia-regénye mellé vagy Csák Gyula. Csoóri Sándor hatva­nas években int faluköny- veinek szomszédságába. Az addig sem ismeretlen Dub« Gyű 1« a Vajúdó parasztvi­lággal vált jelentős tényező­jévé irodalmunknak. ívnak a csukák című re­gényét ezért is vártuk tü- neímetlenü'l néhány évvel ez. előtt.. A történet Guram men­ti faluban játszódott, köz­vetlenül a háború után. Fü­zesnyékét készületlenül ér­ték ‘a változások. A község lakó» — egyel őre a hatalom jelenléte nélkül — engedel­meskedve a föld ősi törve - Tiyének megkezdték a mun­kál, de egy részük hamaro­san jogi oszlottá, sőt. kitelepi. tetté vált. Iáiba kamasz hó sokét Választott, meri tudta. lira!« a ki ivwi hurt tti-** datm» hrtyzet. znirznvarat leg. inkább a ki nem forrott személyiség aspektusa bői ke­pe* nvegrazo erővel abraanl- n*. A klesezj-kus realista re 9ény tiszta, átteítintheáő szer­kezetével, nagy esrközgact- dagsagávail idézi e meg sa. esemenvyek et Ez. a rejtene szín t* el lenponl ja I adislav Ballek nagyjából »ura m időszakra datálható regényé­nek, A segédnek, amely .«•láváik szemszögből vizsga födik. Most vettüSr kertje a tor­ténet folytatását, ae örvény­lő időt, a pozsonyi Madách Kiadó jóvoltából. Az ívnak a csukák című legény ka­masz hősei, Nagybene Pé­ter, Bakai Jóska meg a Körtefejű sorsának újabb ke? évtizedét követhetjük nyo­mon. A hagyományos pa­raszti család fölbomlásának ta.mii leszünk; Guba Gyula e léma ban. olyan otthonos, hogy még aki nem olvasta a Va­júdó parasztvilágot, annak is gyanús, hogy saját csaladja volt a modell. S valóban: amit oil a szerző lírával, ol- dottan. de a szociográfia te»3frzeruiseee''el ábrázol, ad NI egy csaiédvegéety egyer- toáműeri irodokni eszik őaW­ravBít építi föl. Egves részes „rintehBek” a Vajúdó p«- rasztmlag tajezeteire. Ifjabb Nagybene pedig — i ez már az ívnak a csukák olvasása­kor sem volt tiltok — a fia­tat Dob» Aranyo* mnüteim tő. bár sm ototso l»*rariab«m knne „«Ikapkodott” regény ax ör­vénylő idő. (Hősünk .«orsó­nak alakú la saröl ugyanis csak sin gvor tokban ertesti. limk.) Az oesaetett fajukep sorsokból e*>ül. Ütköző, majd összefonódó magyar, szlovák »«•okból. (Bonyolítja az együttélést, hogy a Nyírség­ből telepítenek ide embere­ket. a Baranyába költözte­tettek helyére.) Bár íélszáz- nál is tobta figurája van en­nek a regénynek mety előző jészéitel együtt körül­belül ezer oldalra tehető — igazából csak nehaoy figurá­jával vésődik emlékezetünk­be. Az Atyának hívott. Spa­nyolországot megjárt torná­dét! marral, a keserű életű Sallai sógorral, a nagyanyá­val, Kona rek Jurával, Ga- Kaaira. Jnv.snval stb Krizulük is ktemefkedik, e® szinte jei­k**>e»sé mofízeük: Műwwlbb Nogyben* rtdlcjs A fiúi *oie- ménmea szeretet íratta Byen. re Duba Gyű lávái. Minden, amit e« a úszta, egyenes ge­rincű parasztember cselek­szik, leköt bemúnke*. é* a rokonszenv oegyiértekervel hozzákapcseJ. Az ő sorsá­ban étjük xt a knaefabnegi lét fajdaAmat. a faénsi osztoly- harc kovrfl űcturarL a sekmeri. kenet naegalaknlasanak. a* m_ diiralv*iml)M jotontfcenő drá­máját, a nem egyvzar Mba* döntések íéleksorvaaztó há­tasat. A legemtékeaetesrtib fejezetek egyike a gazda kedve* lovának pusztulása Duiba írói ereje itt é w apa agóniiájának ábrázolásában mu la tkozik meg leg jobba n. Kevésbé érzék leteaea eleve­níti föl a fü'/esnyéki gazdák „potitizalgatását", s bar bi­zonyara van élő modellje a Körtefejűnek, sorsa alakulá­sa. viaszaszökdösése, karsier. je Budapesten szamomra há­téit télén marad, annyira wem tipikus. Egy életforma pusz­tulásáról, a születő újról azonban hitele«, összetett kepe» nyújt olvasóinak a ki­tti »o iro L U Mg a eétt iraotgőyí» a Wa- *yi«r Munkásmozgalrai Mú­zeum feiwiáilásának 25. ém- forctojőia afkotmáböl Papok, katonák, polgárok utam... mert mtdezett kiáNiftas. A bemutatónak az. a célja, hogy föbdéisae a régi munkásélet nebez. de sokszínű világát nemes hagyományait, asmeéy — a magyar történelmi múlt­ba ágyazva, a nemzetközi nvOTikáemozga kanraral mer­ve* kapcsolatban — ábrá­zolja mozgahmtnk őrt sok atdoamttol járó. egy jobb. era- herűob. jgamagnsrabb tóraa- liaknn* megtereratoséért toűy- tatott kttadetmett. Fento* btvatást ffiR he en­nek a máig húzódó, küzdel­mes ntúttnak vatoeaghű meg- ísmertetéeében a most ne- gredsrazado* naéfrtjáxa em­lékező Munkásmozgalmi Mú­zeum. Történelme nem előz­mények nélkül.. A budai Várban létesített múzeum elődjének teteméi az »fű­ben. a Tanácsköztársaság le­verése teán megszületett Komflianót« Proletármúzeu­mot. amely Magyarországon első ízben kezdte meg a munkasmozga km emlék- anyagaitok gyűjtését. A Pro letarműneaim gyűjteményé­nek néhány fontosabb da­rabja az itt látható anyag legféltettebb kincsei közé tartozik. A rverneorm «legatafcrtás»- ker atwitt fyüpeimptnm az kVyrvlwIoük ■ nsunkáeétot * munkások ktOönböaó rétegei hetvz.etenek, otthoni és rmvi*- kabelyi körülmény érnék, környezetének, tokásek, ház­tartásuk berendezesetnek. eozközeitiek, ötfözkődesuk- nek. saeméiyes hasznáifatS tárgyaftenak jehemzö ön rabjai a küJönbanő rdősza- kokbóí. A mtmkáseletmóé eme muzeális értékű, erode tt tárgyi emlékei hitelesítik, éietkőzelbe hozzak a korról skoIó tudományos megáflapt- tasokat, benépeofUfc a tért tewe; rai írások által mograr zott képet. Az idei múaemttí hottap alkalmából nyílt Ictálhtas a maga nemeben újszerű. Nem vakoméi t törtenétmi tornai mutat be, hanem a magyar munkásmozgalom történetet tükröző tárgyi világ váloga­tott, érdekes é* látvanvo* darabjait. A nmeumi gyűj­temény esen a kiáMitáso« rraÍTrtha eszközből főszerep­lővé lépne elő. Mégis erze- keiteíi azt a folyamatot, atnelyben Jjapok, katonák, polgárok után” a magyar munkásosztály nehéz, keser­ves küzdelmek árán. Európa egyik legel nyomottabb osztá ­lyából a hatalom birtokosá­vá vsuk áfám Htnrft SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom