Somogyi Néplap, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-10 / 238. szám

I gay, hogy ezek a vasa'tali - hoz viszonyítva könnyebben törtek. e, őnvük volt. viszont a rázkódásmentesebb gördii- lés. A műit századi jármű- yek fékezése leggyakrabban a két hátsó kerék futófelüle­ten történt, rudakkal működ­tetett fékező tüskök segítsé­gével. A kocsíépítés alapve­tő anyaga sokáig a fa volt. Az áramvonalas kialakítású karosszéria a kis utazósebes­ség — és az. ebből adódó kis légellenállás — miatt technikai szempontból a li­kőr- meg szükségtelen volt A magasabb műszáki fö'. ké­szültséget kívánó, ívelt ka- rosszé via fél ü tétek e! készíté­sét, illetve . ennek kezdeti tö- rekvé-eit jobbára esztétikai szempontokkal indokolták. A múzeumépület udvarán sorakozó postakocsik között van egy. amelyik a többinél- disarm 'ob; e t szemlátomást igye teztek kényelmesebbre alakítani, mint a küldemé­nyeket szállító kocsikat. Ez a deiiiz-án-z főként szemé­lyek szállítására szolgáit. Angliában az ehhez hasonló postakocsik már a XVI. szá­zadtól forgalomban voltak. omóny- és technikatörténet II delizsánsz útja a mOlt év tükre Somogy számokban A Statisztikai kiadó gondo­zásában most jelent meg a Statisztikai Hivatal megyei igazgatósagának szerkeszté­sében Somogy megye síatisz- tikai évkönyve, 1981. E kö­tet a számok nyelvén mutat­ja be megyénket -a legfris­sebb adatok tükrében, s ez­zel segítséget nyújt a veze­tők. a tervező és szervező szakembereknek. Az évkönyv gazdag adatgyűjteményt tár­ta ima/. Somogy gazda&agi- társacialmi fejlődéséről, az orszá g’ba n elfog la 11 hel véről. Megtudhatjuk belőle töb­bek között, hogy 1981 végén a megye népessége megha­ladta a 359 ezret, de így is mintegy félezerrel voltunk kevesebben, mint egy évvel korábban. A lakosság több mint kétötödé 30 ev alatti volt. egyötöde a nyugdijas- konosztaivhoz tartozott, s ez utóbbiak között kétszer t(á>b volt a nő, mint a fér­fi. A megye anyagi ágaza­taiban 114 000-en dolgoztak. 2000-rel kevesebben. mint 1980-ban. A munkavállalók mintegy 30 százalékát a me­gye ipara foglalkoztatta, fe­lét a női munkaerő adta. Minden 100 foglalkoztatott közül 82 a/, állami szektor­ban dolgozott. Érdekes képet mutat a foglalkoztatottak kereseti állapotát tükröző statisztika. E szerint 1981-ben megyénk­ben a népgazdaság! ágak kö­zül legmagasabb .átlagkere­set a vizgazdalkodasban volt (4504 Ft), a kereskedelmi al­kalmazottaké pedig 3573 Ft. 1981-ben hatmiHiard forin­tot költöttünk beruházások­ra. beleértve a lakosság ilyen irányú tevékenységét is. Elsősorban az építőipar­ban es a mezőgazdaságban volt az előző évinél nagyobb beruházás. Tavaly egyébként 80 bölcsődei. 375 ovodai hely- lyed lett gazdagabb a megye; fölépült 34 általános iskolai osztályterem, a kereskedelmi hálózat pedig 1089 négvzet- meter alapterülettel bővült. A mezőgazdaság számára 1884 szarvasmarha- és 25 720 sertésférőhelyet alakítottak lei. A lakásépítésre és a lakás- állományra vonatkozó ada­tokból megtudhatjuk, hogy 19lfl-ben mintegy 121 000 la­kást tartottak számon So­mogybán, Az újonnan épített 2437 lakas több mint négy­ötöde magánerőből- épült, s minden harmadik 3 és több I szobás volt. Arról is tájékoz­tatnak az adatok, hogy a varosokban és községekben a tanácsok 1981 végén. 5151 lakásigénylőt tartottak nyil­ván. A lakáskiutalások szá­ma 1000-nél 34-gyei volt ke­vesebb. Az egészségügyi ellátásról elmondhatjuk, hogy a múlt év végén 779 orvos — köz­tük 290 nő — tevékenyke­dett. Életkorukat tekintve háromötödük 30—50 éves, a 30 éven aluiian aránya vi­szont a 20 százalékot sera érte el. Kevesebb lakos ju­tott egy körzeti orvosra (2076), mint a korábbi évek­ben. A pénzben! társadalmi juttatások közül családi pót­lékra' 383 millió forintot fi­zettek ki az igényjogosult családoknak. A gyermekgon­dozási segélyt igénybe vevők száma kisebb volt, mint egy évveil korábban. Az idegenforgalmi fejezet érdekes adatokat közöl a megye turistaforgalmáról es a szálláslehetőségekről. A kereskedelmi szálláshelye­ket több vendég kereste föl, mint egy évvel korábban. Az 562 000 vendég fele-, külföld­ről látogatott hozzánk, s 97 százalékuk a Balaton somo­gyi partján lévő szálláshe­lyeket vette igénybe. A szo­cialista országok közül leg­többen (76 000-ren) Cseh­szlovákjából jöttek Utána aa NDK következik csaicnen» 64 000-res látogatási szám­mal. A nem szocialista or­szágok' közül 63 000 vendég a Német Szövetségi Köztár­saságból. 20 000 pedig * szomszédos Ausztriából érké­zéit. A településhálózatról szó­ló fejezet áttekintést ad a megye valamennyi települé­sének életéről, tételesen be­számol a városok és a jelen­tősebb nagyközségeik adatai­ról Az összehasonlító orszá­gos és megyei adatok .című fejezet pedig keresztmetsze­tet ad a főváros, valamint a megyék népességéről, a gaz­daság egyes ágazatainak mű­ködéséről és a lakosság ellá­tásáról. Fogorvosok a szuvasodás ellen Az ikrek Mexikóban rendezték meg a mi esetünkhöz hasonló esetekre specializálódott ügyvédek a tavhazasságkö- tésf is. Így jött létre az az abszurd jelenet, hogy két fér­fi alit a/, állam: hivatalnok elé mint menyasszony és vőle­gény. Az egyik azt mondta: ..Téged. Ingrid Bergman a hites felesegemmé fogadlak". Mire a másik azt válaszolta: ,,Teged. Roberto Rossellini hi­tes férjemmé fogadlak”. Télen egy tízszobás .lakás­ban laktunk Romában a Viale Bruno Buozzin. nyáron a tengerparti házunkban, a „Santa Marindában”. Nem volt sok tennivalóm, sok al­kalmazottunk volt. Majdnem fölöslegesnek éreztem magam. Roberto mindenkivel nagyvo­nalú volt. Ha azt mondtam neki, szükségem van egy ci­pőre, pénzt adott és azt vála­szolta: ..Miért csak egy pá­rat? Vegyél hatot!” Bgy kaliforniai bíróság 1950 novem beleben úgy döntött, hogy Pianak apja gyámsága mellett Kaliforniában kell maradnia. Én engedélyt kap­tam. hogy a szünidő feiét lányommal töltsem. de csak Amerikában. Ettől nem let­tem boldog. Változtatni azon­ban nem tudtam rajta. 1951-ben ismét terhes let­tem. Nagyon szerettem volna egy lányt, mert Robertonak az első házasságából már volt két fia es volt egy közös fiunk is. Ennek most lánynak kellene lennie, és már el is döntöttem, hogy Isabella lesz a neve. De egyszerre kettőt is kaptam, az ikreket. Isabellat es Ingridet. 1953 második felében egyre kevesebb lett a pénzünk, es Roberto kijelentette: sok fil­met es egy csomó pénzt akar csinálni. A gyerekekkel együtt Németországba utaz­A tudomány- es technika­történet magyarországi gyűj­teményei napjainkban több okból, is fölkeltik a szakem­berek es a közvélemény fi­gyelmét. Az időszerűséget egyrészt az adja. hogy az idén jelent, meg egy. a mű­szaki tudomány törtenetfel foglalkozó jelentős mű. Ma­gyarország ipari műemlékei címmel. E hiányjdfvtló könyv egyúttal jelzés is a további kutatásra es szakirodalmi te­veken vsegre. A müszakj em­lékek feltárásában es ve delmeben legalábbis csök­kenteni kellene a lemara­dást. A hazai technikatörté­neti kutatás fontos eseménye az. is, hogy az. idén a veszp­rémi akadémiai bizottság tamogatasaval iparrégészén tanácskozást tartottak a tu­dományág illetékesei Azosz- szejövetélem elhangzott elő­adások sokakat meggyőztek arról, hogy a múzeoloigia'nak ez. a kevéssé ismert aga ér­tékes adatokkal gazdagíthat­ja társadalmi es gazdasági fejlődésünk történetet. Augusztusban Balaton- fenvves adott otthont az. Or­szágos Műszaki Muzeum vánoorkiáUitasanak, amely hazank' műszaki es iparági múzeumainak tevékenységet tárta a nyilvánosság elé. A két országos közgyűjtemény, az Országos Műszak; Múze­um es a Közlekedési Mú­zeum mellett még negyven- három mások ipartörténeti muzeum anyagának egy ré­szét láthattuk. A tizenkét fővárosi gyűjteményen kívül a többiek nagyrészt az ipar nagy múltú körzeteire össz­pontosulnak. A szakagak szerint rend­szerezett régiségekből négy csoport a del-dunárvtúli me­gyeriben található. Zalaeger­szegen az olajipar fejlődes- tórteneti anyaganak egy ré­szét vontak össze, Pécséit pedig gazdag kiállítás látha­tó a bányászati emlékekből. Megyenk területen. Baiaton- szemesen a Postamúzeum látnivalói. Siófokon pedig a Vízügyi Múzeum vízgazdal- kodás-történeti eszközei, do­kumentumai tekinthetők me!g. Mindkét somogyi gyűj­temény a szűkebb értelem­ben vett technikai fejlődés bemutatásával együtt, azzal szerves egységben villant föl égy-egy részletet a korabeli természettudományok álla­potáról is. A múzeumi anya­gokban a fizika, a kémia, a geológia összefonódik a meg­előző századok technikai ha­ladásával. A műszaki tudományok somogyi relikviáit a továb­biakban három egységbe cso­portosítjuk. Balatonszemesen volt hajdan a Dél-Dunánitú- lon kiépített közúti, közle­kedési hálózat egyik posta­állomása. A mai múzeum bejárata előtt egy kötalap- z.aton álló. regi kocsi emlé­kezteti a modern kor uta­sait a múltra. Bent, a kőfal­lal határolt udvaron, a le­tűnt idők néhány postako­csija látható. Megfigyelhető rajtuk a járműtechnika fej­lődése is. Az 1800-as évek kocsijain az ellipszis alakú, reteges szerkezetű lemezru­gó (más néven: elliptikus laprugó) már kezdte fölvál­tani a régebbi C alakú ru- gotípust. Erre az időszakra csaknem végleg kiszorult a kocsiszekrény (karosszéria) szíjakra, köteleki-e, láncokra való felfüggesztése (ez meg korábbi technikai színvonal). A fából készült küllós ke­rekek akkoriban nagyreszt vasatoronos nélküliek voltak. Szombaton befejeződött Baiatonfüreden a Magyar Fogorvosok Egyesületének vándorgyűlése. A háromna­pos eszmecserén mintegy há­romszáz szakember vett részt, hogy megvitassa a fogszuvasodás és a fogágy- betegsegekkel kapcsolatos kutatások újabb eredményeit. A tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy —a betegségek kialakulásában, a hajlam mellett, az étkezési szoká­soknak és a szájhigiéniának van döntő szerepe, elsősor­ban a cukorfogyasztás csök­kentésé hozhat eredménye­ket. Ennek érdekében azon­ban szükség van ártalmat­lan helyettesítő, cukorpótló anyagokra, melyek felhasz­nálásával kapcsolatosan- a Semmelweis Orvostudományi Egyetem fogorvost udonlányi karán igen eredményes kí­sérleteik folynak. A íogzo- mánc védelmében fontos szerep jut a fluornak: erősí­ti a zománcot és baktérium­ölő hatasa is van. A kutatá­si eredmények szerint a fluor tejben es sóban egy­aránt igen jó hatásfokkal a szervezetbe juttatható.. A tanácskozás záróülesen rámutattak: a fogbetegségek megelőzésében segítő latsak­ra van szükségé, a fogorvos mellé kell hogy állj<m a gyermekorvos, a szajhigiéni- kus es a pedagógus is. tunk, hogy Münchenben le­forgassuk a Félelem című fil­met. Szerencsétlennek érez­tem magam, mert Roberto nem engedte, hogy más ren­dezőkkel is dolgozzam, Otti volt Olaszországban az a sok jo rendező — Zeffirelli. Felli­ni, Visconti. De Sica —-, aki mind veiem akart filmet ké­szíteni. En is szívesen dolgoz­tam volna velük . . . Magukon kívül voltak, hogy Roberto nem engedte. Az ö szemében a tulajdona voltam. Nem voltunk azonban egy­más jó szellemei. A nyilvá­nosság megvetette azokat a szerepeket, amelyeket a film­jeiben jatszan; engedett ne­kem. Ez .már regen világos volt előttünk, de nem beszél­tünk róla. A hallgatás egyre nagyobb lett köztünk azzal a csenddel, amelyet nem mer­tem megszakítani, mert fél­tem. hogy megbántom Rober­to érzéseit. Roberto mindent félreértett volna. Bármit mondok, megbántottságában* veszekedés lenne az ered­mény. Mathias Wieman, aki a Fé­lelemben volt a partnerem, megérezte, milyen kétségbe­esett vagyok. Egyik nap azt mondta nekem: — össze fog roppanni. Megőrül, ha így folytatja to­vább. Miért nem hagyja el Róbertot? Rémü'ten meredtem rá: — Róbertét elhagyni? Hogy tehetném — kérdeztem. — Az lehetetlen! (Következik: Roberto páifordulása) Az Ikrek (W «zflletésnap.ján. Rergmannal RoherMno és Ros- selini etso házasságából származó fia. Ma-gyarországon a XVIII. században kezdték alkalmaz­ni. Bármennyire is jellegze­tesen Mária Terézia-korabeli kocsiként tartja számon az utókor, ez a típus a XVIII. századot követően is jó ideig forgalomban maradt. Hasz­nálata a vasúti közlekedés előretörésével, a XIX. szá­zad végei-e azonban háttér­be szorult, A kiállított de- l.i7aansz 1974-ben készült a Postamúzeum megrendelé­sére. apró részietekig korhű kivitelben. Rég; leírásokból ismeretes. > hogy általában ejjei-nappal közlekedő pos­takocsi volt. s ót-kilenc sze­mélyt szállított. A balaton,szemes! Posta­múzeum kocsigyűjteménye természetesen nem szemlélte­ti a kocsi történetnek azokat a fejezeteit, amelyek nincse­nek közvetlen összefüggés­ben a posta történetevei. Aaiket egy teljesebb koc.si- t.orteneü anyag érdekel, azok elsősorban a Közlekedési Múzeumban találhatnak jól rendszerezett forrásokat. Az egykori fejedelmi díszhintók, vadászkocsik és a kezdetle­ges gépkocsik is kiemelkedő technikatörténeti emlékek, ezeknek a megőrzése és be­mutatása azonban mar kí­vül esik Somogy határain. Dr. Rosta István (Vasárnaponként folytatjuk.) Postái kürt és kürtjei ek Egy postakocsi fékrendszerén ek részlete.

Next

/
Oldalképek
Tartalom