Somogyi Néplap, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-10 / 238. szám
Megújhodása társadalmi érdek Előtérben az általános iskola KEGYENC I Búvópatakszerű vita folyik pedagógiai berkekben ar. általános iskolákról, s, csak ritkán tor felszínre — egy- egy indulatos cikk vagy tanulmány forrná .jaban —, ezért a közvélemény jóformán mit sem sejt a rejtett csatározásokról. A kívülálló ha netán elégedetlen is a környezőiében levő általános iskolák oktató-nevelő munkájának színvonalával, minden bizonnyal más következte lesekre jut a hétköznapi fogtatok osságok láttán, mint egyik-másik vitázó kutató az íróasztal mellett. Például nem vonja kétségbe a nyolcosztályos alapiskola létjogosultságát, nem ajakbiggyesztéssel válaszol a több mint három évtizedes út eredményeire. Jelentős tarsadalmi-poljti- kai kérdés volt közvetlenül a felszabadulás után a reg: uralkodó osztályok műveltségi egyeduralmának megtörése. Elyzánt harc eredményeként született meg az általános iskola. amely kezdettől fogvá sikeresen oldotta meg azt a feladatát, hogy a felnövekvő nemzedék! szamara megadja a műveltség legfontosabb alapjait. Társadalmi szükséglet hívta életre, mint ahogy napjainkban is elsőrangú társadalma érdek fűződik megújhodásához. Közhelyszámba megy. hogy a társadalmii-gazdasagi fejlődés, a tudományos-technikai forradalom fölgyorsulása nemcsak a termelésben támaszt újabb és újabb igényeket, hanem az oktatásban is. Ma. amikor a szű- kebb es tágabb világról szerzett ismeretek soha nem látott iramban gyarapodnak, korszeríisilenünk kell közoktatásunkat is — a ' társadalmi követelményekkel összhangban.' Az újító törekvések kiindulópontja csakis az általános iskola lehet, hiszen a további i.skolafokok mind-mind az itt megalapozott műveltségre, tudásra építenek. Már az emlékezetes 1972es oktatási párthatározat is az altalános iskolai oktatás színvonalának emelését tartotta a magyar közoktatás legsürgősebb tennivalójának. a tartalmi munka javítását összekapcsolva az egyes iskölak közötti színvonalkülönbség fokozatos kiegyenlítésével. i Mennyiben lett korszerűbb, a társadalmi igényeknek hogyan felelt meg az altalános iskola a legutóbbi évtizedben? A Központi Bizottság április 7-i ülésén mérlegre telte az időszak közoktatási eredményeit. es egyebek között elismerőleg szólt az iskolázás nagyarányú kiterjesztéséről. a lemorzsolódás csökkenéséről. a szakrendszerű oktatás szélesedéséről, az egyes szaktárgyak tanításában alkalmazott pedagógiai módszerek nemzetközi- .eg is ehsmert használhatóságáról. A fejlődés más területeken fs jól érzékelhető, am ez korántsem jelenti azt — mi kent a Központi Bizottság állásfoglalása leszögezi —, hogy „az iskola ‘teljesítette, illetve teljesíteni tudja a muvelodesieséiy- egyenlőtlenségek vagy az induláskor fennálló társadal- mi-kulturális .hátrányok csökkentésében rá háruló funkciókat." Van még tennivaló jócskán e téren, s a következő években elsősorban ezekre kell a közoktatás és a társadalom erőit összpon tos i tan i. Esztendőkig az jellemezte a korszerűsítési munkákat, hogy időről időre gyökeres változtatásokra került sor. szinte mirtdegyiá tanévre jutott valamiféle lényegesen új pedagógiai teendő. Nem titok, hogy az egymást követő nagyszabású feladatokkal együtt járó kapkodás esetenként zavart is okozott, alaposan megbolygatta az iskolák életét, elbizonytalanította a pedagógusokat. ■ Márpedig a neveles olyan természetű folyamat, amelynek mindenekelőtt nyugalomra. azaz biztos mederre es nem változó célokra van szüksége. Hosszú ' távra szóló munkának minősítette a Központi Bizottság az iskola által közvetített műveltségi anyagok tartalmának es a tanítás módszereinek folyamatos megújítását, nem feledve, hogy „az egységes alapiskolának minden tanuló számára biztosítania kell a társadalmunkban kívánatos- és az egyén szempontjából nélkülözhetetlen alapműveltséget. a tankötelezettség megvalósulását es a jelenleginél magasabb minőségi követelményeket támasztó továbbtanulásra való felkészítést". Nem ismeretlenek a pedagógusok előtt a folyamatos korszerűsítés egyéb tennivalói sem. Fáradozásuk azonban csak akkor lehet sikeres, ha a társadalom, főképpen a család is fölsorakozik az iskola mellé. A megújulás ugyanis jóval többet jelent a tananyag kicserélésénél vagy a tanítási módszerek föiírissitesénél: a neveles minden területére ki keil terjednie. Ezért van szükség összefogásra. P. Kovács Imre Maradnak a fecskék? flz együttműködő tragédiája Azt tartja a fáma, hogy a két „asszony” (nagyasszony, kisasz- szony) között hazánk évszakos madarai, ezek az apró kis thlorlák, a fecskék, útra kelnek, hogy melegebb éghajlaton teleljék ót a ziman- kós időket. A hét közepén egész csapatokat figyelhettünk meg Ralatonker esztúr környéken. Szertelenül lavírozó, toronymagasan repülő, majd mélybe bukó szárnyalásukból. vidám, csicsergő hangjukból arra lehetett következtetni, hogy még mindig jól érzik magukat nálunk. Eszükbe sem ötlött a mesebeli afrikai utazás. Az autónkhoz közel repülő, egyik kecses madárkának sebtében föltettem nehány kérdést: — Nem kellene már rég a Szaharában lenniük? — ön tájékozatlan. kedves uram — válaszolta megfontoltan. — Szádat iríejeben nyugodtan tehettünk volna kitérőt. Ez az izraeli ügy azonban maradásra késztetett bennünket: majd csak toronyiránt . .. — No, de a hideg! Elpusztulnak a várható jegese- déstöl. .. — We tartson tőle. uram! Behúzódunk majd egy gabonatárolóba vagy a művelődési házba. Ott rntndtg van hely a „haszonma- darak’-nak. Titkon persze hagyományos megoldásra is számítunk. De ez ellent mondana határozott elveimnek . .. — Ugyan miért? — Fölkértük az ENSZ-fecskék biztosítását a telelést időszakra. Az ö felügyeletük alatt átvészelhetjük a hideg évszakot — csicseregte búcsúzóul az „interjúfecske". és továbbrepült, B. J. Mottó: ,.Az ember meg csúfolásóval istent sem lehet szolgálni." A magyar tortenelempoli- ükai dramakörben különleges hely illeti meg Illyés Gyula Kegyenc című színpadi művét amely — noha Teleki László múlt századi tragédiája nyomán íródott — önálló, jellegzetesen itlyési dráma. Csak annyi köze van az eredetihez, mint a Shakespeare-i tragédiáknak a foirásmúvekhez vagy Teleki darabjának Gibbon könyvéhez, amely a dráma alapjául szolgait. Illyést mar a Hitler—Mussolini „vezéri elv” futotűzszerű közeledtekor foglalkoztatta a téma, de — es ez nem veretlen — csak lüál ben irta meg. nyersanyagként kezelve Teleki munkáját. Testközeli, perzselőbb tapasztalatok birtokában volt... A seb azonban még nem var- rasodott, meg vérzett; rgy a drama magyar színpadot csak 1968-ban kaphatott, kisebb-nagy óbb átígazí tások után. Az író nem volt elegyedett az előadással, mert az „A párizsihoz képest túlságosan korba rögződött. A szereplők eszmeyáltása olyan, hogv ma i« meglortenhet- ne.” Illyés Gyula Kegyenee ugyanis kortalan mű, minden történelme korban lejátszódhat ott, ahol istenné emeld az alkun első férfiúját a megalkuvás. ahol kontróll híján „veres bohóccá" züllhet a hatalmat szermélyes céljaira kisajátító király, császár,' hadvezér. A nérók, Caligulák, valen- tinianusok poraikból támadhatnak . . Illyés drámája — bár dátumoziható korban, valódi történelmi személyisegek körében játszódik — ma is figyelmeztetés, es az lesz holnap is. Teleki László kegyemre. Maximus meg csak akkor fordul a magát is-tennek deklaráló VaJentiniamis imperátor ellen. amikor magánéleti szíé_ rajában méltanytalansag éri: Caesar csellel elragadta tőle felesegét. Politikai lépesre lehat csak a k kar- szánja el magát — mint „római Bank" —, amikor már családi tűzhelye omlik össze. Illyés Maximus „ke- gyenoe" keményebb. céltudatosabb férfiú, aki szikkasztó vággyal szereti Júliáját, de föláldozza, hogy „Róma álljon". Akkor fordul a pojáca császár ellen, amikor Róma falai kezdenek repedezni. Nincs tragikusabb hős a magyar drámairodalomban Maximusnál, aki későn eszmél rá. hogy' Krónika a barátságról Több mint két évtizedes múltja van a testvérvárosi mozgalomnak, hazánk legtöbb megyéjében. köztük Somogybán is. Legszorosabb a kapcsolat a Szovjetunió különböző területi székhelyeivel, tájaival. Érthető, hogy eddig is jelentek meg helyi kiadványok, amelyek bemutatják a testvermegye- ket a két országban. Nagy haszonnal forgatják a somogyiak is a Kalinyint népszerűsítő füzetet. Most először adtak ki azonban olyan könyvet, amely hazánk minden szovjet testvérmegyei kapcsolatát összegyűjtötte. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság agitációs és propaeanda. osztálya Távoli városok, közeli barátok címmel nyújtotta át a/, érdeklődőknek a barátság krónikáját. Jó érzéssel vettem kézbe ezt az rzleses kiadványt, hiszen most, amikor a Szovjetunió megalakulásának hatvanadik évfordulójára készülünk, % különösen 'hasznos ez a könyv. Mint abevezető is hangsúlyozza: „A testvérmegyék, testvérü/.e- mek, rokonintézmények baráti kapcsolata, az egymás tevékenysége iránti őszinte érdeklődés, a mindennapi munka során szerzett tapasztalatok rendszeres cseréje így válik közös hasznunkra. így segíti közvetve és közvetlenül is népeink boldogulását.” Tizenkilenc tanulmány segít bennünket abban, hogy megismerjük mint alakul ki' a magyar és szovjet, városok, megyek kapcsolata, s hogyan vált egyre gyümölcsözőbbé. Mi sem természetesebb, mint az. hogy Budapest es Moszkva barátsága nyitja meg a sort, utána következük ábécérendben a többi magyar megye. Egy-egy fejezet bőven elemzi, milyen haszonnal járt a testvérmegyei kapcsolat a kultúra, a tudomány, azápar. a mezőgazdaság, a közoktatás területen. Jó bizonyíték ez. arra. hogy szó sincs formális kapcsolatokról: egy-egy táj sajátosságainak megfelelően sike-‘ rült megtalálni 4 hasznosítható együttműködést. A kordokumentumnak számító kiadványban tizennégy oldalas fejezet foglalkozik Somogy megye és KaHnyin terület barátságával. Paál László írta A barátság könyve című részt. A két évtizedes, gazdag tartalmú testvérkapcsolat. minden fontos eseménye megtalálható ebben az összegezésben Bőven foglalkozik például a textilfhűvek és a Kalinyini Pamutfonóipari Kombinát munkaversenyével. a Somogyi Néplap és a Kali- nyinszkaja Pravda tájékoztató tevékenységevei. Azt is fölvillantja: jelentős eiöreiepes várható a sport- es kulturális kapcsolatokban. Közős Versenyek rendezése. kiállítások, amatőr csoportok cseréje, tanulók kölcsönös üdültetése szerepel a közösen kialakított programban. A könyv azt a szerepet is vállalja, hogy minden test- yénmegyének átadja a másik tapasztalatait. Egész biztos. hogy Somogy sósat meTÁVOLI ✓ÁROSOK KÖZELI BARÁTOK ríthet a többiek gyakorlatából. E könyvet minden érdeklődőnek ajánljuk. A mostani vetélkedőkön, egy-egy ünnepi beszed összeállításakor pedig nélkülözhetetlen. L. G. I.ukáts Andor ee Szűcs Ildikó együttműködésének a torzult. fékevesztett hatalommal nagy ara van. A Roma iránti hűség nem lehet azonos a valentinianusok iránti hűséggel. Ahogy Hlye® Gyula fogalmazta ott: „embertelen módón szent ügyet sem lehet szolgaim önmagunk föláldozasaval sem, hogy az ellenőrzéstelén hatalom önmagában korokozo hogy zsarnokságot istent parancsra sem lehet túrni.-’ Ketsegtelen. hogy a közelmúlt tapasztalatai erősen motiválták a drama író Illyést; az sem véletlen, hogy- a tegnap néhány jelentős vagy annak hitt sze melyisegere ismerünk a figurákban. Mondjuk, R AI. modellálhatta Valentima- nust. F. M. Sidoniust, R. J. Heracliust stb Illyés azonban olyan nagy író. aki képes megteremteni a csodát: csak utalni a konkrétumra, de attól elvonatkoztatva al- ta Iá nos érvényűvé emelni a hatalom és morál kauzális összefüggését. A kaposvári előadás rendkívül finoman — egy hajviselettel. egv szemüveggé!, egy jelmez színével stb. — utal az ihlető történelmi időszakra, de Illyés: szellemben. pariat- tisztán az egyetemes tanulság irányába viszi a drámát, mely egyébként pszichológiájában is csodálatosan 'fölépített remekmű. A kaposvári Csiky Gergely Színház. tíabarczy László rendezésében tehat egy puritánul tiszta, „í’éi- re/"-bsc/elesek nélküli előadást vitt közönség elé. Ezt szolgaija Szegő György nagyszerű díszlete, amely a római os-ziopcsarnok anyagával jelzésszerűen utal „a vas és acél országára” is; ennek szolgálatában áll az a geometrikus rend. amelynek középpontja narancs- sárga kör — mintha Valenti nianus a Nap fia volna —, s a kői- eg . ben a nagy birodalom ongo.ia. A jelmezek judó-iazonja — ez egyébkent egv pécsi Caligula előadás fölfedezése — szintén kortalanttja. ugyanakkor hozzánk közelebb is hozza a drámát. Egy előadás végső kimeneteléről. siketéről mindig egy adott társulat összete tele. a színészek pillanatnyi állapota, íhletettsege dönt. Itt es most csapdás a helyzet. Az intellektuális drama erős mtellektusu színészeket kötetei. A szerepeket ilyen színeszekre is osztotta a rendező. Illyés drámája a szikrázó, de súlyos érvekkel hadakozó dialógusokhoz azt a sistergő, szinte féktelen indulatot is igényi!, melv általában a/. úgynevezett ösztönös színeszek sajátja. Egy-egy figura megteremtéséhez a rendező csak segítheti a színészt, de végsőso- ron az eltelem és a szenvedély helyes arányának eltalálása az akton feladata. A kaposvári előadásban nem sikerült mindenkinek e két követelmény jegyében azonosulnia szerepével, Pontosabban: nem sikerült mindenkinek az azonosulás. Lukáts Andor szoborszep- segú Valentinianusa összetett, jó alakítás. Állandóan színvallásra készteti provokálja környezetének tagiait, tökéletességéről kell rögtönzött ódákat zengeniük. Ugyanakkor az a nyálas, undorító fickó, aki általában a demokratizmus látszatát igyekszik kelteni. (Nagy rendezői telitalálat. ahóg.y folyton szoborpózba vagv szoborcsoport-alakzatba merevedik „kegyencei vei". Csókpartijaiva! egv Júdást i® megszégyenítene... Lukáts talán csak a berezelt zsarnokot játssza kevésbé összetetten. Maximus keserű, összegzése áll Lukáts Va- lentiniánusára: ,Semmi voltál, De kaptál egy föladatot. S mi korád álltunk . . . Elhitted, hogy mindez érted van. Hogy a föladat te vagy!” Máté Gábor Heracliusá- ban nem a kimetszettség állapota a domináns: a remek színész a kígyóságot játssza el egy nézéssel, néhány szaval — látszólag könnyeden, valójában a /ónban rendkívül nagy koeent- ráctóval. jatékioteliigencia- val. A „boldog eszköz” o, verben-mocsokban, erkölcsi fertőben. Dánffy Sándor si- dontusi jelenlétében maridig az a nézői nyugalom fog el, hogy nem borulhat fel a jelenet kenyes egvensúlva. Ebben az előadásban ő, mint színész-szikla, amelyre építeni lehet. Milyen furcsa, hiszen a darab talán legundorítóbb figuráját játssza, csodálatosan! Lázár Kati Júliaként ismét szaporította eggyel jó alakításainak szamai. Ennek a Júliának férfikért keltett volna születnie. Jordan Tamást szemmel láthatóan fizikailag is megviselte a sziszifuszi küzdelem Maximusért Gyönyörű kín lehet, amelv még nem hozta meg gvümö'csét. Léskó László SOMOGYI NÉPLAP
