Somogyi Néplap, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-09 / 237. szám

V Tanácskozott az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) vasúti—közúti kereszt ező­desekben történt megdöb­bentő tömeges szerencsét - iensegek lehetséges kiküszö­bölésére. Fel kell figyel­nünk arra, hogy a közleke­dési moral korántsem alakul kedvezően: az ittasan elkö­vetett halálos gazoláson mindenki felháborodni és elítéli. 'De ha valaki alko­holfogyasztás után ül a vo­lánhoz és ha történetesen ütközően az ellenőrzés fel­fedi. akkor ez sokak szemé­ben balszerencse, pedig va­lójában törvénysértést köve­tett el. Szaporodnak útjain­kon az erőszakos, agresszív vagy eppen tűrhetetlenül közönyös magatartású köz­lekedők. Ügy tűnik, hogy fokozódó ellenőrzéseink nem eleggé javítottak ezen a helyzeten. Intézkedések van­nak folyamatban, amelyek­nek célja a közlekedési sza­bályainkat szándékosan, sú­lyosan megsértők sakkal szi­gorúbb felelősségre vonása. A belügyi szervek feladatá­vá tettük, hogy a lakott te­rületek forgalombiztonságá­nak növelésében, a gyalogo­sok biztonságának fokozásá­ban működjenek még haté­konyabban közre. F okoom fogjuk a közúti ellenőrzése­ket. és minden indokolt esetben szigorítani kívánjuk a felelősségre vonást, ugyan­ig.- járnak el az igazság­ügyi szervek is. Indokolt, hogy az ittas gépjárműveze­tők, súlyos szabálysértést el­követők jogosítványának be­vonása ügyében szigorúbb legyen az elbírálás. A miniszter szólt a határ­őrök, a tűzoltók fegyelme­zett és nagy felelősséggel végzett munkájáról, e tevé­kenység önkéntes társadalmi segítődről, az ifjúgárddsták és az úttörők közreműködé­séről, amelyért az ország- gyűlés előtt mondott köszö­netét. Befejezésül megállapítot­ta: a szilárd közrend és a közbiztonság, a belső rend és nyugalom fenntartható, a belügyi szervek a .jövőben is képesek és készek telje­síteni felelősségteljes fel­adatukat. Papp János (Veszprém m. 1. vk,). az MSZMP Veszprém megyei Bizottságának első titkára szorgalmazta a la­kosság és a rendőri szervek mind szorosabb együttmű­ködését árunál is inkább, mert — véleménye szerint — az utóbbi ideiben rnegnö- vékedett azoknak a száma, akik magukra nézve nem tartják kötelezőnek a jogi normákat, s megsértik tör­vényeinket. Dobos Józsefné (Heves m. 8. vk.), a gyöngyösi Mátra Ruhaipari Szövetkezet minő­ségi ellenőrének tapasztala­tai szerint a bűncselekmé­nyek elköveteset leginkább a jogtalan nyerészkedési tö­rekvések. a szocialista tu­lajdonosi szemlélet hiánya, az ellenőrzés lazasága, a vagyonvédelem fogyatékos­ságai, a számviteli és bi­zonylati rend hiányosságai motiválják. Borbély Gábor (Budapest, 13. vk.), az MSZMP Buda­pesti Bizottságának titkára felszólalása ban megnyugta­tónak ítélte a főváros köz­rendjét és közbiztonságát, ugyanakkor megállapította: Budapesten szaporodtak az. erőszakos és a garázda jel­legű bűncselekmenyek. Szert is ért egyet a lakosság a közbiztonságot veszélyezte­tők ellem határozottabb fel­lépéssel Szíjártó Károly hozzászólása Dr. Szíjártó Károly leg­főbb ügyész felszólalásában hangsúlyozta, hogy az ügyé­szi tapasztalatok szerint a belügyi szervek munkája, ezen belül a bűnüldözés so­kat fejlődött az elmúlt évek­ben. Kifejezte egyetértései azzal a megailapítassal, hogy a közrendet és a közbizton­sagot veszélyeztető cselek­mények jellege es számsze­rű aiakmasa a negatív je­lenségek ellenére aggoda­lomra nem ad okot. Ezután arról szolt, hogy az utóbbi öt év alatt a bűnö­zés — évenkénti hullámzás­sal — mintegy 9 százalékkal emelkedett es egyes büncse- lekmenyek . elszaporodása gondot okoz bűnüldöző szer- ■veiinknek. Ez arra kötelez bennünket — hangsúlyozta —, hogy résen legyünk és a bűnözés elleni küzdelmet, a megelőző tevékenységünket erősítsük. — A bűnüldöző és igaz­ságszolgáltatási szerveknek minden rendelkezésre álló eszközzel es a társadalom erőinek teljes támogatásával kell küzdeniük a bűncselek­mények számának növeke­dése ellen. A bűnözés elle­ni harc és a bűncselekmé­nyek megelőzése ugyanis csak akkor lehet eredme- .nyes, ha az össztársadalmi feladattá válik. Az eredmé­nyes megeiőzes előfeltétele: a bűnözés okainak felkuta­tása és felismerése. Ezen a térén az elmúlj években további fej lódes tapasztalha­tó. A bűnözés elleni harc- han azonban gyors sikerek­re nem számíthatunk: eve­kig tartó és aprólékos munká­ra van szükség, meg a rész- ei ed men yen eleresehez is. Erőinket — valamennyi bűn- cseiekmenv vonatkozásában — a megelőzés időszerű fel­adataira keli összpontosíta­ni. Tényékre hivatkozna dr. Szíjártó Károly elmondta, hogy az utóbbi években a bűnöző elemek érdeklődése egyre nagyobb mértékben fordul a személyi tulajdon félé. E területen a bűnös cse­lekmények legtöbbször ki­sebb ellenállasba ütköznek és az elkövetés kisebb koc­kázata „vonzza” a könnyel­mű haszonszerzésre törekvő elemeket. Kitért arra is a legfőbb ügyész, hogy az elmúlt idő­szakban némileg emelkedett a rablások szama is. E (bűn­cselekményfajta nagyon íel- zakiatja a közhangulatot, különösképpen akkor, ha azt védtelen személy — gye­rek, magányos nő, elesett idős ember —> sérelmére, sokszor mindössze néhány forintért követik el. A rab­lásoknál, vagy a személyek javai ellen irányuló más jellegű támadásoknál nehez a megelőzés, hiszen ezekben az esetekben altalaban tisz­tességes állampolgárok tel­jesen vétlenül esnek áldoza­tul, mégsem szabad lemon­danunk — e területen sem — a megelőzést hatékonyan szolgáló lehetőségek kere.se- sérói. •— A bűnüldöző és igaz- ságszjlgálialasi szervek — hangsű.yozta — a maguk eszközeivel természetesen t0rekedn.es. a bancseiekme- nyek visszaszorításara, a jó állampolgári közérzet biz­tosítására. Ennek egyik mód­ja, hogy a bűneuK eveteket gyorsan vonják Lelelussegre, s velük szemben megfelelő­en ditlerenciatt szigor érvé­nyesüljön. Ezután kitért arra: az ügyészi tapasztalatok is iga­zolják mindazt, amit a bel­ügyminiszter a foglalkozás nélküliekkel kapcsola fosán elmondott E viszonylag nem nagy réteg — tette hozza — alkotmányunk legalapvetőbb tételét semmibe véve nem dolgozik, munkakerülő élet­módot folytat, s ez szükség- szérűén a bűnözéshez vezet Számuk az utolsó négy esz­tendő alatt 28,1 szazaiék,kai növekedett, 1981-ben 7 818 volt Főleg vagyon eUeni bűncselekményeset követ­nek el, de van aki az erő­szaktól sem riad vissza a iétszúksegie leinek biztosítá­sa erdeseben. Dr. Szíjártó Károly kifej­tette: — Különösen most amikor az oüszag nagy erő­feszítéseket tesz eddigi gaz- aasagi eredményeink siaoili- záiásara, megengedhetetlen, hogy az említett réteg mum- kaiceruiőkent élőtsköüjön, a becsületes dolgozott kárára b űncseétttményeKet kövessen el A továbbiakban egyebek: között . szóit arról, hogy . a bűnüldözési riiunaa naté- kónysaga, koncentráltsága, szervezetusége javult, nőtt a rendőri munka teennikai színvonala es növekszik a rendőrök, a nyomozók szak­ismerete, tapasztalata is. Beiejeziesui dr. Szíjártó Karoly aboan összegezte vé­leményét, hogy a belügyi szerves, a renoófök munsa- ja az eimult evekben sokat fejlődött és az elért eredmé­nyekért, a fáradtságot nem ismerő, áldozatos munkáért elismerést érdemelnek. Havasi Béla (Borsod m. 2. vk.), a Borsod megyei Pártbizottság titkára elmon­dotta: az embereket nyugta­lanítja a garázdaság, az erő­szakos bűncselekmények szaporodása. Hiba. hogy többségük elítéli a jogsérté­seket, de nem lép fel az elkövetőkkel szemben. Sebesi Laszlone (Békés m. 6. vk.), a kétegyházi magyar- nyelvű altalános iskola ta­nítónője hangsúlyozta: az if­júság elleni serelmek —ügy tűnik —, gyarapodóbain van­nak. Szúcs János (Szolnok m. 7. vk.), az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának titká­ra megállapította: a társa­dalmi tulajdon kezelői sem anyagilag, sem erkölcsileg nem érdekeitek eléggé a va­gyon védelmében. Kaczrnann I erencné (Győr -Sopron m. 7. vk.), pannon­halmi körzeti apolonő fi­gyelmeztető tapasztalata, hogy az alkohol mellett las­san megjelentek hazánkban is — elsősorban a fiatalok körében — más, kábultságot okozó szerek, szokások. A beszámolóhoz több hoz­zászóló nem jelentkezett. Horváth István zárszava kö­vetkezett. A beiúgymintszter válaszá­ban megállapította: a felszó­lalásokból, az elhangzott vé­leményekből is kitűnt, indo­kolt volt az országgyűlés előtt szólni a közrend és a közbiztonság helyzetéről. Az észrevételekben is megfogal­mazódott, hogy az ország életét nem a szabálytalan­kodók, bűnözők határozzak meg, hanem a becsületesen eio, dolgozó, a szabályokat megtartó, kővető emoerek milaioi. A miniszter az elhangzott bira.atoaat, észrevételeket helytállónak, megalapozott­nak, megszívlelendőnek ér­tékelte. Azokat körültekin­tően, megvizsgálják, megte­szik a szükséges intézkedé­seket es tájékoztattak az ér­dekeit kepviseióket — mon­dotta. Az országgyűlés a belügy­miniszter beszámolóját, vala­mint a felszólalásokra adott valaszat jóváhagyólag tudo­másul vette. Ezután Kovács Antal ál­lamtitkai', az Országos Víz­ügyi Hivatal elnöke tartotta meg beszámolóját a vízgaz­dálkodás időszerű kérdéséi­ről. Kovács Antal expozéja Kovács Antal államtitkár bevezetőjében elmondta: — A vízgazdálkodás, a népgazdaság integráns ré­szeként fejlődött — hordoz­va annak jellemző gondjait is —, szolgálta társadalmunk érdekelt, kielégi tette gazda­ságunk szükségleteit. — legutóbbi országgyűlési beszámolónk óta — beleért­ve az V. ötéves, terv eggszét — a vízügyi szolgálat eddi­gi legnagyobb fejlesztését, állóeszköz-állományunk 39 százalékos bővítését hajthat­ta vegre. Mindezek együttes, hatásaként lényegében za­vartalan volt a népgazda­. sag 4,5 milliard köbméter­nyi vízhasználata; 1 millió fővel nőtt az egészséges víz­zel ellátottak szama; 300 községben épült vízmű és olyan nagyvárosokban sike­rült kiegyensúlyozottabbá tenni a vízellátást, mint Miskolc, Debrecen, Pécs, Ka­posvár, Szeged és Győr bel­városainak védelmére nagy biztonságot nyújtó partfalak épüllek. Meg mintegy kétmillió ember, az összlakosság egy­ötöde nem közműves vizet fogyaszt, közöttük sok tele­pülésen olyat, amely köz­egészségügyileg kifogásol­ható. 'Jelentős aránytalanság van a vízfogyasztás es á szennyvízelvezetes, -tisztítás között, ez utóbbi hátrányá­ra, a tisztítatlan szennyvíz mennyisege tovább növek­szik. A lakásállomány nagy hanyada nincs bekapcsolva a csatornahálózatba, nehe­zen terjednek az egyedi szennyvízkezelő megoldások is, ez gátolja a lakáskultúra fejlődését és gyorsítja a fel­szín alatti vízkészletek el­szennyeződését. Amikor a népgazdaság szinte valamennyi területén — az országgyűlés előtt jól ismert okok miatt — csök­kentek a beruházási lehető­ségek, a lakosság vízellátá­sára szánt állóeszköz-fejlesz­tés előirányzatai lényegében szinten maradtak. A VI. öt­éves terv erre a célra 22— 23 milliárd forintot irány­zott elő, s ez a vizgazdalko- dasi ág összes beruházásá­nak több mint 40 százaléka. A kormány ismeri és elis­meri a lakosság vízellátásá­nak társadalmi indokoltsá­(Folytatás a 5. oldalovj fi szejm ülése Varsóban, a szakszervezetekről Nagy érdeklődéssel, sőt feszült figyelemmel vart kaides került a lengyel par­lament pen teken délután kezdődött ülésének napi­rendjére : a szakszervezetek jövőjéről szóló törvényteirve- zet. Ehhez szorosan kapcso­lódik az a törvenytervezet, amely a mezogazdasagi dol­gozóit, társadalmi és szak­mai szervezeteiről szóL Te­kintettel arra, hogy az 1980 nyarán kiroöoant válság az elmúlt két év nagy reszeben a szakszervezeteit, minde­nekelőtt a „Szolidaritás” szintjén éleződött továDb, es fejlődött egészen a szükség­állapot bevezetéséig, a problémának rendkívül nagy politiKai jelentősége van. A . Szakszervezetedről szóló törvenytervezet, amelyet több hónapig tartó széles korú tarsadaimi vita után most az államtanács terjesz­tett a szejm elé, az 1980 nyárvégi megállapodásokból indul id. Megteremti a jogi alapokat arra, hogy a mun­kaviszonyban állók önigaz­gató, az államirányítástól és a gazdasági vezetéstől füg­getlen szakszervezeteket hozhassanak létre. Egyben meghatározza a szakszerve­zetek jogait és kötelességeit is. Ami a jogokat illeti: a tervezet biztosítja a jövendő szakszervezetek beleszólási, erdekképviseleti jogát a munkával, a szociális kér­désekkel, az egészségvéde­leménél, a lakásügyekkel, az árakkal, a művelődéssel és általában a kultúrával kap­csolatban. összességében el­mondható, hogy a minden­napi élet egyetlen területén sem lehet majd a szakszer­vezetek megkérdezése nélkül dönteni. Megmaradt a sztrájkhoz való jog is, mert a dolgozók így kívánták. Ugyanakkor kidolgozták a vitás kérdésekben való köz­vetítés olyan többlépcsős rendszerét, amely lehetővé teszi, hogy sztrájkra csak valóban a végső esetben ke­rülhessen sor. Az 1980 nyárvégi megál­lapodásoknak megfelelően az országban csakis olyán szakszerveeetak tevékeny­kedhetnek a jövőben, ame­lyek szigorúan tiszteletben tartják az ország alkotmá­nyos rendjét, a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezető szerepét és az ország szö­vetségi kapcsolatait. A dokumentum értelmé­ben a lengyel szakszervezeti mozgalmat alapjaitól kell újjászervezni, úgy, hogy ér­vénytelenítik az összes ed­digi szakszervezet hivatalos bejegyzését. Így tehát, amint a tervezet törvényerőre lép, a „Szolidaritás”, az ágazati és az autonóm, valamint az összes többi szakszervezet megszűnik létezni. Egyide­jűleg megkezdődik a szak- szervezeti mozgalom újbóli 'kialakítása. mégpedig az első időszakban kizárólag munkahelyi szántén. Egy üzemen, illetve válla­laton belül legalább egv éven át folyik majd a szer­vezesd munka, ügy, hogy egy munkahelyen csak egyetlen szakszervezet jöhet létre. Ezeket — ha alapsza­bályuk megfelel a követel- ménveknek — a vajdasági bíróságok jegyzik be. A kö­vetkező szakaszban, minden bizonnyal csak 1984-től ke­rülhet sor arra. hogy a vál­lalati szakszervezetek üzem­közi, szakmai társulásokat alapíthatnak, és űjabb idő elteltével jöhet szóba a szak­szervezeteik országos köz­pontjának, hálózatának ki- a'aküása. Az újonnan létre­jövő szakszervezetek felhasz­nálják majd a lengyel szak­szervezeti mozga lom régebbi és legfrissebb poritfr ta­pasztalatait. Soraidban párt­állástól es világnézettől füg­getlenül helye van mindem olyan mutkKaviszonyban ál­ló dolgozónak, aki a szocia­lista Lengyelország alkotmá­nyos rendjének megfelelően tevékenykedik. Ennek értel­meden viszont nincs helye a jövőben politikai jellegű sztrájkoknak. Mint a tervezetet előter­jesztő Wlodzimierz Beruto- wicz páriáin emu képviselő közölte: az illetékes szejm- bizottságok végül is töröl­tek az eredeti tervezetnek azt a cikkelyét, amely fel­hatalmazta volna a szejmet a sztrájkjog felfüggesztésére. Azért döntöttek így, mert a parlament ezt — alkotmá­nyos jőgKŐrének megfelelően — szükség esetén bármikor, felhatalmazás nélkül is megteheti. A tervezet érteimében, nem alakíthatnak szaikszervezeteit a tényleges szolgálatot tel­jesítő katonák, valamint a rendőrök és a büntetésvég­rehajtó intézetek alkalma­zottai. Ugyancsak nem hoz­hatnak létre szakszervezetei a nemzetvedelmi es a bel­ügyminisztérium hatásköré, be tartozó intézmények, vál­lalatok alkalmazottai sem. Az allamigazgatásd - szervek, a bíróságok, ügyészségek, el­lenőrző szervek munkatár­sainak érdekképviseleti for­máját külön intézkedés sza­bályozza majd. Nem lesz sztrájkjoguk az olyan, dol­gozóknak, akik az ország vé­delmét, biztonságát érintő intézményeknél valamint a kommunális szolgáltatások (víz, gáz, fűtés) területén te­vékenykednek. Külön törvénytervezet ke­rült a szejm elé az egyéni parasztok társadalmi-szak­mai szervezeteiről. Alapté­tele az, hogy az egyéni gaz­dálkodók érdekeinek képvi­seletére. a több mint száz­éves hagyománnyal rendel­kező gazdakörök a legalkal­masabbak. Feladatuk az. hogy az alkotmányos rend talaján állva védelmezzék az egyéni gazdák szakmai és társad a Imii érdekeit, tevé­kenykedjenek az egyéni gaz­daságok fejlesztése, termelő­eszközökkel való ellátása érdekében. Egyidejűleg mű­ködjenek közre az állana gazdasági, társadalmi, szo­ciális és kultúrpolitikájának; alakításában, megvalósítá­sában. Mint emlékezetes, annak idején a .-Szolidaritás” ki- kény szeri tette falusi szerve­zetének bejegyzését azzal a céllal, hogy a falvaikban is érvényre juttassa politikai törekvéseit. A töi-vénytervezetről vita kezdődött, amelyben csak­nem húszán jelentkeztek fel­szólalásra. A lengyel parlamentben képviselt mindhárom politi­kai párt támogatásáról biz­tosította az előterjesztett két törvénytervezetet. A Len­gyel Egyesült Munkáspárt képviselőcsoportjának ne­vében felszólaló Józef Ba~ recki a többi között azt hangsúlyozta, hogy az új szakszervezetek igen széles jogkört kapnak, ugyanakkor a tervezet azt is megjelöli, hogy hol vannak a csoport - és az össztársadalmii érde­kek határai. Barecki szerint ha a szejm elfogadja a szakszervezetekről szóló tör­vénytervezetet, s az tör­vényerőre emelkedik, akkor létrejön a szükségállapot megszüntetésének egyik alapvető feltétele. Hasonló módon foglalt állást az Egyesült Parasztpárt és a Demokrata Párt képviselő­csoportja is. Malév gép Bejrutba Péntek hajnalban indult és még a délelőtti órákban visz- sza is érkezett Budapestre a Malév újból indított bejrúti járata. Landolás után a gép személyzete, valamint Pata­ki Zoltán, a Malév forgalmi igazgatója Ferihegyen sajtó­tájékoztatón számolt be a libanoni háborús események utáni repuiesbiztoneagi hely­zetről Az első járat személyzete a régihez hasonló, megnyug­tató állapotokat talált a bejrúti repülőtéren. Minden kiszolgáló eszköz kifogásta­lanul működik es segíti a zavartalan leszállást. Ezentúl a régi, megszokott menetrend szerint közleke­dik a Malév bejrúti járata: hetente kétszer, kedden es pénteken indul Budapestről a hajnali órákban. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom