Somogyi Néplap, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-09 / 237. szám

Nagyszabású gépbemutató Tanácskozott az országgyűlés (Folytatás a 2. oldalról.) gát es ezért támogatja » program változatlan folyta­tását Az elhatározott fejleszté­sek — kellő takarékosság­gal — lehetővé teszik mint­egy további 700 ezer fő ve­zetékes vízellátását és 250 község vízixözniűvesítését,. Ezzel eLérjüx, hogy lakossá­gunk 81—83 százaléka jut közműves vízhez. A falusi vízellátás tovább­ra is a jói bevált tarsuiati forma kereteoen fejlődik. A környezetvédelem szük­ségességének társadalmi fel­ismerésevei a víz viszonylag korán — immár két évtizede — átfogó műszaki, gazdasági, igazgatási es jogi vedelem alá került. Lassult a vízmi­nőség romlása, a Duna és a Tisza egyes szakaszain sze­rény mértékű javuias követ­kezett be. Országosan estik­ként a vizek szarvesanyag- és oiajtemeie.se. Ennek el­lenére a vízminőség vecietlme ma a társadalom kiemelt feladata, mert vizeink 80— 90 százaléka mar közepesen szennyezett. A VL ötéves terv idején tob. 200 ezer Lakás bekötésé­nek lehet megteremteni anyagi teltételeit, nem csök­ken tehát lényegesein az ivó­vízzel es csatornával ellá­tott lakás ok közötti arány- taiensag. .GyorsaDb változást hosszabb' tavon is csatk aitai remélhetünk, ha minden érintett anyagi erejet. foko­zottabban bekapcsolj uk a csatornavas es szennyvíztisz­títás megoidasaoa. Ennek, neszeként törekszünk: az egy­szerű es oicso szennyvízbe- > zeiésl eszkdzoK aikalmazasa- ra, es arra, hogy a községek csatornázását társulati uion oldjiűk meg. Az állam csalt arra vai­lai'Kozhat reálisan, hogy a fővárosiban es agguomeraciós övezeteoen, a Tisza-widék ipari központjaiban, a nagy tömegeket fogadó üdüloie- rüietaxan és a közép-dunan- túli karsztvidéken segíti elő az égető probléma megoldá­sát, de ezeken a helyeken is szükség van arra, • hogy valamennyi érdekelt az ed­diginél jelentősebb mérték­ben hozzon anyagi áldoza­tot. A tudomány ajánlásait kö­vetve, tovaibhra is hon cent­ra It erőkifejtés szükséges a Balaton vízminőségének ja­vításához, külön kormány- program alapján. De tud­nunk kell, hogy a vizet nem lehet rendbe hozni, ha a parton nem teremtjük meg az ei«mi r áruiét. fegyelmei. A vízininűségxomlás okainak felszámolására keil tehát összpontosítanunk a gazda­ságiitól, a telapüiésíejlesztés- ben es a tuiuanusoan egy- arant. Ezuian arról szóit, hogy eLZ Ol'áiisdg t©i‘ íii'Ö tóli c'rV Coa-iv­nem fele, 41 ezer negjxeLxi- lometer belvízveszélyes. Bel­vízvédelmi müveüix kiépi- tettsege meiieti so<. évi ál­lagban mintegy 100 ezer hektárt ború, belvíz, s a ta­laj túlneuves&uose miatt a károsodó terület ennek 2— 3-szorosa is lehet. Ezután megKezdodöttt a be­számoló feletti vita, amely­ben elsőként dr. Csetőtei László (Pest m. 2. vk.), a Gödöllői Agrártudományi Nyelem egyetemi tanára is­mertette az országgyűlés me­zőgazdasági bizottságának álláspontját. ­Vadkerti Miklósáé (Heves m. 12. Vk.), a Feidetora Rá­kóczi Tsz szociálpolitikai előadója szóvá tette a vison- tai külszíni fejtés víztelení­téséből származó káros hatá­sokat. Doboczk-g Antal (Baranya m. 11. vk.), a csérkúti Mezőgép Vállalat villányi gyáregységének villanysze­relője szorgalmazta: az ap­rófalvast lakódnak olyan víz- tarsulási feltételeket állapí­tanak meg, amelyek jobban igazodnak az emberek teher­bíró képessegéhez. Nagy Sándome (Hajdú-Bi- har m. 18. vk.) arra figyel­meztetett, hogy a Berettyó és a Körösök térségében gaz­dálkodó mezőgazdasági nagy­üzemek legnagyobb gondja az állandó belvízveszély. Ferencet József (Csongrád m. 16. vk.) a földeáki Egyet­értés Termelőszövetkezet traktorvezetője a jövő fel­adatai közé sorolta a külte­rületek. a tanyaközpontok vízelilátasát. Fá bian Márton (Szolnok m. 10. vk.), a karcagi Má­jus 1. Tsz elnöké elmondta, hogy a vízgazdálkodás nö­vekvő feladatainak megol- dásáoan jelentős szerepet töltenek be a vízi-közmű társulatok. Aa<Mu lmréné (Bács • m. 15. vk..), a garai Vörös Csil­lag Tsz állatgondozója szólt arról, hogy a szennyvizek szabálytaian elhelyezőivel szemben szigorúbb azanlk- cióxra lenne szükség. 4>r. Harmat László (Sza­bolcs m. 4. vk.), az újfeher- toi Gyümölcs- es Diszaö- vényterimesztési Kutató In­tézet igazgatója rámutatott: időszerű a szabolcsi talaj vízháztartásának .felülvizs­gálata. es átfogó szabályozá­sa. A vitában elhangzottakra va.as/.olva Kovács Antal a gondox megitelesetoen egyet­értett a képviselőkkel Az országgyűlés az Orszá­gos Vízügyi Hivatal elnöké­nek beszámolóját, valamint a hozzászólásokra adott vá­laszai jovaihagyóiag tudomá­sul vette. Végül interpelláció követ­kezett. Tornán Kár oly né (Borsod m. 7. vk.) a nyék- ládházi Mezőpanel vasszere­lője Ónod várának rekonst­rukciója tárgyában intézett kérdést az építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszterihez. Ábrahám Kálmán építés­ügyi es városfejlesztési mi­niszter válaszában utalt ar­ra. hogy' sajnos az anyagi lehetőségek miatt nem a legkedvezőbb a pillanat a várrom helyreállítására. Még­is jelentőségét, állapotát fi­gyelembe véve mód nyílik arra. hogy a helyi erőkre, szocialista brigádokra épít­ve, lakossági támogatassa! . és közreműködéssel meg­mentsék ami menthető. A miniszteri választ az interpelláló ’képviselő és az országgyűlés tudomásul vet­te. Ezzel az orsezággyűiés őszi ülésszaka — amelyen. fel­váltva elnökölt Apró Antal, Cservenka Ferenané, Péter János — befejezte munkáját Túl a megyehatáron I N GÁZÓK A nagyatádi járás mun­kaerő-kibocsátó terület — hallottam a hivatalos meg­állapítást Magyar Vincéné- től, a járási hivatal munka­társától, aki hogy igazát bi­zonyítsa, számokat sorolt —- 17 300 munkavállalót tartunk nyilván, ebből 4200 eljáró dolgozó. Többnyire a megyében ‘ helyezkednek el, de 923-an a szomszédos me­gyékbe mennek, főképp Za- iaba... Még pontosabban: Nagy­kanizsára járnak az ingázók. Szőke János, az ottani vá­rosi tanács általános elnök- helyettese ugyancsak szá­mokat idéz: — Nagykanizsa 55 ezer la­kosával fontos dél-dunántúli város; kedvező közlekedése miatt jelentős ipar került ide. Harmincötezren dolgoz­nak itt, ebből nyolcezer be­járó. Kilencvenhárom szá­zalékuk a megyéből szárma­zik, hét százalékuk Somogy­bái jön. Kimutatásaink sze­rint három elkülöníthető körzetből. Szűk vonzáskör­zetnek számítjuk azokat a településeket, ahonnan har­minc perc alatt megközelít­hető a varo6: ilyen Pogány- szentpéter, Iharosberény, lin­ké, Gyékényes. Porrogszent- király, Szőkedencs, Hollád. Tág vonzáskörzetként kezel­jük a harminc percnél több de egy óránál rövidebb idő alatt megközeiíthetőeket. Va­rosunk munkaerőelszívó ha­tása ennél nagyobb körzetre is kiterjed: Csurgó, Nemes- vid, Varászló, Balatonszent- györgy, Somogysámson ... — A felsorolt települések­ről érkező munkásokat me­lyik üzemek fogadják? — A legtöbb somogyit az E1VRT Fényforrás- és Üveg­gyára foglalkoztatja Sokan a szállításban es a hírköz­lésiben vállaltak munkát; de jóformán alig talál Nagy­kanizsán olyan munkahelyet, ahol ne volnának somo­gyiak. — A statisztika szerint az önökhöz járók száma evex óta változatlan. Megbízható munkaerőre találtak? — Igen. Míg a városban 20—30 százalékos a fluktuá­ció, a Somogyiból érkezők eseteben csax két-három százalékról beszélhetünk. Azt hiszem, ennek az az oka, hogy csupán tíz száza­lékuk a szakmunkás, a töb­biek betanított munkások. Főleg a nőkre igaz ez ... A zákányi tanácson mond­ták: azért jó a közlekedésük Nagykanizsa felé, mert a zalaegerszegi • Volánnál a helyközi autóbuszjáratok menetrendjét — épp az el­járók miatt — a lehető leg­jobban megszervezték. Ez nemcsak az eljáróknak, ha­nem a többieknek is jó. hi­szen bevásárolni — épp a környékbeli gondók miatt — is eljárhatnak a városba. Aki pedig csak egyszer is járt Nagykanizsán, szívesen visszatér: e varos kereske­delmi hálózata jóval fejlet­tebb az _országos átlagnál. Az egy faxosra jutó' bői ti alapterület 640 négy ^tmeter. A heten nyitották meg a felújított Dél-Zala Áruházát, amely hétezer négyzetméte­rével, hatvankétmiliiós áru­készletével a térség legna­gyobb üzletháza. Itt talál­koztunk az órtiiosi Magya­ré* Verával. — Megéri efiáratf? — Nagyatádon voltam ke- reskedeimi szakmunkásta­nuló; ott tálán kaphattam volna munkát, de öntilostól messze van. Körülményes is az u iazás. — Otthon sem akadt mun­ka? — K ötszemélyes boltimé van, számomra már nem volt hely. Lakatos József igazgató­helyettes mondta: hozzájuk nemcsak dolgozni, hanem vá­sárolni is járnak Somogyiból. Néhány éve kérték az OTP Somogy megyei Igazgatósá­gát, adják áldásukat arra, hogy a somogyiak is hely­ben intézhessék hitelleveleik ügyét. Nem kaptak rá en­gedélyt, így aztán többször is meg kell fordulniuk a ve­vőknek a lakóhely és. az áru­ház között. Itt is érvényesül a merev megyehatár-szem­lélet. S nemcsak ebben. Amikor arról faggattuk a kanizsai tanácselnök-helyet­test, hogy _ miként- segítik a Somogybái eljárókat, érdekes dolgokat hallottunk. — Tegyük föl, hogy egy poganyszentpeteri vagy iha- rosberényi, aki hosszú évek óta Nagykanizsán dolgozik, itt akar letelepedni. Milyen eshetőségei vannak lakásvá­sárlásra ? — Ha jó szakmunkás, ak­kor a vállalat mint vevő­kijelölő lakáshoz juttathatja. Egyébként csak teljes ösz- szegert vásárolhat vagy épít­kezhet, ha telxel vett . . . Egyébként nem jellemző a beköltözés. — És otthon mat kapnak a várostól ? — A vállalatoknak meg­van a lehetőségük, hogy azokon a településeken, ahonnan sokan járnak be hozzájuk, segítenek a fej­lesztések megvalósításában. Erre Zalában számtalan pél­da van. És Somogybán? A járási hivatalban nem találtam olyanra, aki erre példát tu­dott várna mondani. Növényvédelem — nemzetközi szemlén A bőröndbe csomagolható kisparcella permetezőt az öt­ezer literes, 21 méter munka­szélességű permetezőgép kö­veti. Az érdeklődők csaknem száz fős tábora a világ szá­mos nyelvén értékeli a nö­vényvédelmi technikát. Az eszközök adatait angolul köz­li a hangositórendszer... A Kiállítás Kisfaludy Sándor műveiből Sümegen október 9-én, szombaton Kisfaludy Sándor műveiből, felújított kéziratai­ból, különböző használati tár­gyaiból, hagyatékából állan­dó kiállítást nyit a Veszprém megyei Múzeumi Igazgatóság. A múzeum hétfő kivételé­vel — naponta 1®—18 óra között tekinthető meg. Földközi Tengeri Országok Növényvédelmi Szervezete (EPPO) hazánkban tartott kongresszusainak ■ záró prog­ramjaként a Balatonboglári Állami Gazdaság szöiőskisla- ki területén tartottak nagy­szabású gépbemutatót. Tréfán László, a MÉM Nö­vényvédelmi és Agrokémiai Szolgálata Országos Központ­jának főosztályvezetője mondta e rendezvényről: — Valójában az eddigi eredmenvek alapján kérte az EPPO. hogy hazank legyen a háromnapos kongresszus há­zigazdája. A tanácskozás köz­ponti témája az volt, hogy a jelentősen megdrágult nö­vényvédő szereket hogyan le­het a leggazdaságosabban hasznosítani; milyen gepek, gépsorok végzik el a legered­ményesebben a munkát. — Az itt bemutatott gépe­két magyar gyártók sorakoz­tatták föl. Ez a tapasztalat- cserén kívül piackei eses is? — A bemutató célja a ha­zánkban használatos, jelentő* részben már kiforrott techni­ka megismertetése volt a ta­nácskozás külföldi küldöttei­vel. Több gép iránt vásárlást sejtető érdeklődés is meg­nyilvánult, főként az. olaszok es a fejlődő országok részéről. A jövő év második felere már tudunk nekik eleget biztosí­tani. — Légi bemutatóra Is sor kerül ? — Igen. a MÉM szolgálatá­nak segítségével bemutatunk olyan három új szórószerke­zetet, amelynél kísérleteink során a legegyenletesebb volt a szóráskép. A_ kattogó fényképezőgépek, pergő bábeli beszéd kedélyes­sége mellett azonban kicsit szomorkodtunk is. Vajon miért nem lehetett összeköt­ni a bemutatót legalább a környékbeli növényvédők meghívásával? 1». J. Konténer házak a gázvezeték építőinek Jellemző a nagykanizsai áfesz esete. Tavaly március­ban üzembe állítottak egy mozgó ABC-boltot. amely a megyehatárig közlekedik, onnan azonban visszafordul, pedig Zákanytelepen és Zá­kányban is szívesen látnak. Az ottani vezetők kertek is az illetékeseket, ám azok el­zárkóztak. Pedig Beleznalól alig néhány kilométer az el­ső somogyi falu, és nem lenne ráfizetéses a dolog. A miértre szerettem volna vá­laszt kapni, az áféaz vezetői azonban ez ügyben nem vol­tak hajlandók fogadni. To­vábbadtak a latodat egyik munkatársuknak, akinek vi­szont semmi köze nincs , a menetvonal meghatározásá­hoz. A város egyik vezető­je baraitsagosan megsúgta: azért nem jön át a busz, mert. a Mészöv nem enge­di ... Találni jó példákat is. Amikor néhány hónappal ez­előtt Iharosberény környé­kének közművelődéséről be­szélgettünk, a fiatal népmű­velő elmondta, hogy szín­házba. moziba, kiállításokra Nagykanizsára járnak. Mol­nár László, a nagykanizsai Hevesi Sándor Művelődési Közpónt munkatársa erről mondta: egyre előbb lesz a kapcsolat. Rendszeresen meg­küldik programjaikat a já­rás művelődési házainak, bérleteket terjesztenek. Leg­utóbb például a csurgóiak vásároltak tőlük hangver- senytoérleteket. Taian nem volna érdem­telen máshol is élőbbe ten­ni a kapcsolatot, hiszen ta­nulhatnánk egymástól. Sző­ke János mondta: megmoz­dult az állóvíz... Pár hónappal ezelőtt Za­la, Somogy és Vas megye vezetői asztalhoz ültek, hogy rendszeresebbé ■ tegyék az együttműködést. Lehet, hogy változik valami? Nagy Jen ó Mindenki tudja, hogy mi­lyen kellemes és az egész­ség szempontjából mennyire hasznos a szaunázás. Külö­nösen, ha valahol a tajgan vagy a tundrán végigdolgo­zott, megfeszített munkanap után vagyunk, s testünk minden porciká.iát átjárta a hideg szél. A Nyugat-Éuró- pát Szibériával összekötő gázvezeték epuóinek meg­adatott már a szaunazás le­hetősége is. A gázvezeték építőinek telepüiexeit úgynevezett kontenerbiokkokből állítják föl. A gyerekek kirakós já­tékához hasonlóan ezekből az elemekből emeletes ha­zakat lehet összeállítani, s egy hét leforgása alatt kész a varos. Az elemekből lakó­helyisegeket, ebédlőket, pi­henősarkokat, orvosi rende­lőket, valamint ezeket ösz- szekötő átjárókat lehet föl­építeni. Minden konténer- blokk rendeltetésének meg­felelően van fölszerelve, be­rendezve. A konténer hazak viszonylag könnyűek, heli­kopterekkel szallíthatóak az építési területire. A helyszí­nen csupán össze kell állí­tani őket, be kell vezetni a vizet es az elektromos ára­mot. Egyébként — ha már nincs rájuk szükség — egy hét alatt le lehet a konténer városokat bontani, hogy az építkezés újabb szakaszára szállítsak át. Ez a módszer rendkívüli módon egyszerű­síti Szibéria távoli körzetei­ben a lakóépületek gyors építését; ez a hagyományos technológiával nagyon drága és igen munkaigényes lenne a mostoha éghajlati és talaj­viszonyok között. A konté­ner házak újabb típusai ké- nyeimesebtoek, moiosobibftk, és külsőre is szebbek a ko­rábbiaknál. Ege kontenerbiokkokből összeállított épületben 50 embert tudnak elhelyezni. Az épülő gázvezeték mentén az idén 80 ilyen épületet emelnek. Az v elemek egy, Baskírjában levő gyárból ke­rülnek ki. A világ legnagyobb olaj­lelőhelyétol, az urengoji oiajniezőtól kiinduló gázve­zeték _ egyik jelentős szaka­szat Szibéria északi részé­nek igen zord körülményéi között dolgozva fektetik le az építők. Nyáron a szúnyogok áradatával keil megküzdeni­ük, télén pedig a legkemé­nyebb hideget is állniuk kell. Az 1981 és 1985 között építendő hat gázvezeték tel­jes hossza 22 ezer kilomé­ter. Ennek a maga nemében páratlan. vállalkozásnak a megvalósítása maximális erőfeszítést követel a mun­kásoktól, ezért a Szovjet­unióban a program végre­hajtása legfontosabb feltéte­lének tekintik a gondosko­dást a gázvezeték építőinek életkörülményedről, szabad idejük tartalmas fölhasaná- Lasarol. Nyugat-Szibériában a gáz­vezeték mentén all már az első — egvelőre kísérleti jel­leggel épített — tornacsar­nok. atool a munkások röp- labdázhatnak es kosárlab­dázhatnak. Hamarosan el­készül az a lakóiómib, amelyben mar uszoda és mozi terem is van. SOMÖGVl NÉPLAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom