Somogyi Néplap, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-07 / 235. szám
Az erdő kimeríthetetlen kincs Vajon hányán tudják a megyében, hogy hol lehet tózákét gyűjteni? Melyik erdőnek rejtett zugában találhatok az értékes gyógynövények? A tavasz hírnöke, a hóvirág is legtöbbünk számára piacon lelhető fel, vagy utcán nénikék fonott kosaraiban. A csiga nem szerepel a magyar étlapon, és többségünknek fogalma .sincs arról, melyik időszakban mit érdemes gyűjteni. Kaposváron, az Árok utca 7-ben minderre készségesen adnak feleletet. Itt van ugyanis az Erdei termék Vállalat kaposvári üzemvezetősége. Rónai Mária vezető adminisztrátorral a népsze- rűsödő, hasznos tevékenységről beszélgettünk. — Mindössze húszam vagyunk. Üzemvezető, szakelőadók. adminisztrátorok, egy- pár gépkocsivezető rakodókkal. Szervező, tervező, értékesítő munkát végzünk. Ezenkívül foglalkozunk aprótermékkel, például söprű- és fakanál-készíttetéssel, gömbfa-, nyárronfc és gyü- rnölcsátvétellel. A felvásárolt málnát, meggyet, szamócát Kéthelyen préseljük is. Most a szelíd- és a vadgesztenye begyűjtése folyik. A megye több községében dolgozó átvevőink megveszik az agancsot, a gyógynövényeket és a hársat. \ — A hársvirágzás idején sok panasz hangzik el a fák kíméletlen pusztítása miatt. — Mi az átvevőkön keresztül mindig figyelmeztetjük a szedőket, és akit már megbüntettek facsonkítás miatt, attól többé nem vesz- szük át a kiváló teaalapanyagot. Intézkedésünk azonban legtöbbször hatástalan, hiszen a maszek begyűjtők ..tárt karokkal” várják őket. Mi is terv szerint dolgozunk: az idén 23 millió, forint forgalmat kell elérnünk. — Az anyavállalat tavaly megkapta a Kiváló címet. Mire kötelez ez a rang? — A cím odaítélésében döntő szerepe volt a különféle szörpjeink, világszínvonalú üdítő italaink hazai és külföldi sikereinek. Az erdő kimeríthetetlen forrás, de a gyűjtést irányítani kell, nehogy visszaéljünk a természet kincseivé! — A természetjárás egészséges, a gyűjtés anyagilag is hasznos. Vannak-e állandó gyűjtőik? — Felemás a kép. A tervünket eddig mindig teljesítettük, tehát munkaerőhiányra nem panaszkodhatunk. Tapasztalatunk szerint- az utóbbi időben egyre többen foglalkoznak, már csak szórakozásból is, a hasznos tevékenységgel. Ve. - luaK at csigát segédmunkástól épp úgy, mint főiskolai tanártól. Azonban a munka zömét a munkahellyel nem rendelkező eigánj'lakosság végzi, ezt jelölve meg állásnak, kereseti forrásnak. Mi már fel is vetettük egy — a begyűjtésre specializálódott — társulás létrehozását, akkor munkajog szerint is szabályozható lenne tevékenységük. B J. A PARANCSNOK BÚCSÚJA Budapest, Petőfi tiszti iskola. 1951 november. Izgatott, fiatal katonatisztek sorakoznak a hatalmas udvaron, avatásra várva. Titokban egymás új egyenruháját nézegetik, s közben valamennyien arra gondolnak : hogyan festenek ők katonatisztként? Munkás- es parasztfiatalok, akikre most, a tiszti iskola elvégzése után komoly hivatás vár. Ott áll közöttük Keresztes József althadnagy, a Borsod megyei Ostoros községből származó cselédgyerek is. Remény, bizakodás hatja át, hogy megváltozik, más lesz az élete. Milyen élete volt addig ? Szüleivel. öt testvérével ott laktak az ostoros! hegyoldalban tufakőbe vágott szűk kis „lakásban”. Onnan jártak suromásmunkát végezni. Még a Fejér megyei Ördögpusztán is dolgozott 12—13 éves kólában, azután 1942-től a felszabadulásig Maklártáján jómódú parasztoknál cseledeskedett. A felszabadulást követően, 1946 nyarán az ózdi vasgyárban napszámos, kitanulja a villanyszerelő szakmát, s 1947 januárjában már a gyár kommunistái között van. Két évvel később. 1949 elején önként jelentkezik a szerveződő, erősödő néphadseregbe. — Igen, ott, a Petőfi Poétikai Tisztképző Intézetben nagyon vártuk az avatás pillanatát az egyéves tanulás után. Harcászat, tereptan, katonapolitika; korábban nem hallott új ismereteket szereztünk. Azután megérkeztem első állomáshelyemre ... Megelevenedik a múlt, a több mint három évtizedes fegyveres szolgálat a pályakezdés gondjaival. Táborozások, éjszakai gyakorlatok, hónapokra távol a lakott helyektől, hosszú menetelések. Politikai helyettes a pécsi Dózsa lövész tiszti iskola egyik századánál, majd háromeves katonai akadémia következik, s főhadnagyként kerül onnan Marcaliba egy műszaki egységhez politikai, helyettesnek. Küzdenek 1956 telén Bo- gviszlonál a jeges dunai árra! Az ellenforradalmi események Marcaliban érik. Amikor 1957 elején a nép- hatalom védelmére új fegyveres testület, a munkásőrség szerveződik, Keresztes József közöttük van. Járja a falvakat, szervezi a testületet s egyúttal a pártszervezeteket is. ö a marcali Kovács József egység első, alapító parancsnoka, 6 látja el több mint negyedszázadon át ezt a feladatát... Neveket sorol. Egykori katonatársakét, akikkel együtt tanult vagy Szolgált a hadseregben s szókét, akik vele együtt fogtak fegyvert 1957 tavaszán munfcásőrként Ezernyi élmény, melyek felejthetetlenek maradnak egesz életen át. Azok az ünnepi egységgyűlések, amikor a leszerelő, tartalékba vonulók helyére újakat, fiatalokat vettek föl, amikor több alkalommal is ők vehették át a megye legjobb egysegének járó vándora erleget. . A parancsnok most elbúcsúzott.^ Több' mint három évtizedes fegyveres szolgálat, negyvenévi munka , van mögötte. Érthető, hogy meg- ilietótiötten vett búcsút azoktól, akikkel annyi éven át együtt szolgáit a munkásőrségben. A bensőséges búcsúztatáson ott voltak a marcali városi-járási párt- és állami vezetők, a fegyveres testületek s a munkásőrség országos és megyei parancsnokságának képviselői, a kaposvári, a nagyatádi és a siófoki egységek parancsnokai. Baráti szavak hangzottak el, elismerések a testületben, a járási, majd a városi partbizottságban, végre- hajtóbizotteágban s a propa- g and ista .te ht végzett munkájáért. • Hosszú fegyveres szolgálatát több magas kitüntetesse! ismerték él. Ezek: a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem a Kiváló Szolgálatért Érdemérem, a Vörös Csillag Érdemrend. De Látom a búcsúzó parancsnok arcán, hogy a baráti szavalt, a köszönet munkásságáért legalább ennyire jólesnek neki. Amikor Zsok Ferenc megyei, azután az országos parancsnokság képviselői, dr. Grübl László, a városi-járási pártbizottság titkára, Raposa Lajos ezre-, des, helyőreégparancsnok, Takács József alezredes rendőrkapitány méltatja parancsnoki munkáját, a jó együttműködést, a kommunista elkötelezettséget. Látni azt is, mit érez, amikor dr. Ress Zoltán tanácselnök, a város és a járás lakói nevében átnyújtja neki a tanács által adományozott „Marcaliért” kitüntetést., Vagy amikor Tolnai Sándor, a megyei párt-bizottság osztályvezetője tolmácsolja a megyei pártvezetés üdvözletét. Nehezen, könnyekkel küszködve mond köszönetét a kedves, elismerő szavakért, a kitüntetéséért, az ajándékokért. Megérdemelt, nyugodt pihenést — ezt. kívánták valamennyien, amire negyvenévi munkával, több mint harmincévá fegyveres szolgálattal bizonyult érdemesnek Keresztes József. Parancsnoki beosztását átadta, ám pártmunkájától s az egységtől végleg nem köszönt el. Ott lesz a fiatal parancsnok, Fehér János mellett, hogy átadja gazdag tapasztalatait. Munkásőr marad nyugdíjasként is, mert el- szakíuhatalLanul hozzájuk tartozik. Szalai László Vonzerő a javuló munkakörülmény Éttermek, zuhanyzók a téeszekben Korábban gyakran tapasztaltuk, hogy a falvak fiatalsága a jobb kereset, a kedvezőbb elet- és munkakörülmények reményében. a közeli városokiban kereste boldogulását. Az utóbbi években mintha lassult volna ez a folyamat; különösen ott, ahol a termelőszövetkezet vezetősége az ésszerű munkaszervezés és a hatékony gazdálkodás mellett a dolgozók. élet- és munkakörülményeinek javítására is törekszik. * A barcsi városi NEB öt téeszben vizsgálta az élet- és munkakörülmények alakulását, s összegezte az elmúlt két év tapasztalatait. Ezekben, a gazdasagokban a tagság létszáma átlag 1,3 százalékkal csökkent — ez a korábbi évekkel összehasonlítva kedvezőnek mondható. A létszámcsökkkenes nem mindig a kedvezőtlen munkahelyi körülmények következménye: a barcsi ipari üzemek jobb kereseti lehetőségeikkel vonzzák a környék falvainak lakosságát. Elgondolkodtató viszont, hogy harminc év alatti dolgozó 2,4 százalékkal van kevesebb, mint a korábbi években. A fiatalok aránya attól függően váltósuk, mit nyújt nesik a termelőszövetkezet. A barcsi Vörös Csillag Tsz- ben például a dolgozók 35, Csokonyavisontán 27, Kom- 1 ős dem 17 százaléka fiatal. Ezekben az üzemekben egy év alatt 2 500 »forinttal nőtt az egy főre jutó átlagjövedelem. 1981-ben az öt téesz Jutalmazási alapja 80 miibe forinttal csökkent, ezzel szemben 40 százalékkal emelkedett a szövetkezet dolgozóinak nyújtott lakásépítési kölcsön. A tagság a jövedelmét egyre inkább a háztájiból eg'SSzíti ki. Ezt föl ismeive a barcsi termelőszövetkezetben külön főágazat működik, amelynek feladata a sertés-, a nyúl- és a szarvasmarha-tenyésztők munkájának szervezése, ösz- szehangolása, illetve a háztáji gazdaságok takanmány- nval való ellátása, az értékesítés iebanyolitása. A már hagyományossá vált kirándulásokon mintegy hat-hétszázah vettek részt, külföldi utakat is szerveztek. Jövedelemkülönbség van a tagok és az ■ alkalmazottak között — ez leginkább a differenciált háztáji ^juttatások következménye. A csokonyavisoníai és a rinyaűjlaki szövetkezetben például az alkalmazottak fele annyi háztáji földet kapott, mint a tagok, a barcsi és a babócsai téeszben pedig egyáltalán nem kaptak háztájit. Az öt tpeszben — a babó- csai és a rinyaúj'.aki kivételével — saját gépjárműveikkel szállt ták a dolgozókat a munkahelyükre. Az új beruházásoknál mindenütt figyelembe veszik a szociális igényeket. A kornlósdiak a sertésnevelöt légkondicionáló berendezéssel látták el, a gépműhely új szerelőcsarnokához étkezőt, mosdót, zuhanyozót építettek, hogy ezzel is javítsák a dolgozók munkakörülményeit. A ri- nyaújlaiki sertéstelepen trá- gyázógóppel végzik a nehéz fizikai munkát. A babócsai- ak a telepen fürdőt, étkezőt építettek az állattenyésztésben dolgozóknak. Nagyon fontos az üzemi étkeztetés. A barcsiak konyhájának a kapacitása például 700 adag. Ahol a szövetkezetnek nincs saját konyhája és étterme, ott más üzemek konyhájáról, esetleg áíész-étteram,ből látják el a tagságot ebéddel, A munkavédelmi oktatásban — állapította meg a vizsgálat — még mindig sok a formális elem, ez az egyik oka annak, hogy 1981-ben a korábbi 73-ról 83-ra emelkedett a balesetek száma. Többnyire figyelmetlenség okozta a sérüléseket. A barcsi és a babócsai termelőszövetkezetiben a munkaügyi döntőbizottságok 23 esetet tárgyaltak, s ebből tíznél nem a munkahelyi vezetőnek volt igaza, és meg kellett változtatni a korábbi — hibás — határozatot. Korlátozottak a téeszek teherviselési lehetőségei, az élet- és munkakörülmények javításában eiert eredmények azonban új feladatok megoldására kell sarkallják a vezetőket. A ma még jelentéktelennek látszó létesítmények esetleg több száz új munkaerőt vonzhatnak ebbe az öt üzembe M. I. NGR.D BERGMAN Csak eqy életünk van... C •----' / áfa]1 S>49 áprilisában megkaptam az amerikai íiknszövet- ség — ez a oenzúraiintéz- mésiy egy fajtája — igazgatójának a levelét: „ . . . ezekben a napokban az amerikai újságok sokat írnak arról, hogy ön el akar válni a férjétől, elhagyja a lányát és Roberto Rossellinihez akar feleségül menni. Nem szükséges mondanom önnek, hogy ezek a hírek nagyon megrázzák azt a számtalanul sok honfitársunkat, akik önt a „filmvászon First La- dyjenek tartják — művészileg és emberileg is. Az Ön terveiről mindenfelől csak a megdöbbenés kinyilvánítását hallom. Ilyen. módon nemcsak a filmjének árt, hanem könnyen szétzúzhatja filmszínészi karrierjét jr. A szituáció közben, olyan komoly lett, hogy azt kell tanácsolnom önnek, amilyen gyorsan csak lehet, cáfolja meg ezeket a híreket, hogy ezek nem felelnek meg a valóságnak, egyáltalán nem gondol arra. hogy elhagyja a gyermekét, vagy elváljon a férjétől, és nincs szándékában bárki máshoz feleségül menni.” Cortina d’Ampezzóból is jött egy levél Hemingway- től: „Figyelj ide, lányom, most beszédet tartok neked. Csak egy életünk van, mint ahogyan ezt már elmagyaráztam neked. Te egy nagy színésznő vagy. A nagy színésznők mindig nehézségek közé kerülnek — előbb vagy utóbb. Ha nem, szart se érnek.” „Üj beszéd: Ne aggódj! Az nem segít.” „Vége a beszédnek! Lányom, legyél derék, jó lány, és gondolj arra, hogy van két embered — nem is olyan messze —, Mary és én, akik szeretnek téged és melletted állnak. Gondolj arra, hogy mindenkinek megbocsáttatnak a vétkei... Ha valóban szereted Róbertot, mondd meg neki, hogy mi szeretjük ót, es jobb lesz neki, ha jó fiú lesz hozzád vagy Mister Papa egy reggel megöli őt, ha lesz egy szabad reggele. Ernest.” Ez maga volt a pokol. Annyit sírtam, hogy már azt hittem, nincs több könnyem. Az volt a véleményem, hogy igazuk van az újságoknak. Cserbenhagytam a férjemet, gyermekemet. Borzalmas asszony vagyok. De ezt nem akartam. Írtam egy levelet Petternek, hogy megmondjam neki, nem akarom az orránál fogva vezetni, nem akarok visszatérni hozzá. Az lenne a legjobb, ha elválnánk. Beszéltünk telefonon, táviratot váltottunk, majd Petter eljött Olaszországba, hogy beszéljen velem. Végül Messinaban beszéltünk meg találkozót. De nem volt értelmes dolog Pét termel egy messinai szállodában találkozni. Közte és Roberto között azonnal nyílt ellenségeskedés kezdődött. Ha Róbertéval beszéltem. Petter szólt közbe. Ha Petterrel beszéltem, Roberto avatkozott bele. Olyan borzalmas volt. hogy még mindig nem tudok jól visszaemlékezni rá. Majdnem mindent elfelejtettem. (Követke*ik: Válás Pettertől) Eredmények és hiányosságok Munkavédelmi tapasztalatok Seiiiylan A munkavédelem fogalomkörébe sok minden „belefér”. Ezért is szükséges e terület átgondolt szabályozása, hiszen ahogy az a Szak- szervezetek Somogy megyei Tanácsa Munkavédelmi Bizottságának legutóbbi ülésén kiderült, több helyemé« munkaterületen nem kezelik megfelelő hozzáállással a munkavédelemre vonatkozó feladatokat. Ez év elején a Somogy megyei Tanács elnöke utasította a hatáskörébe tartozó tanácsokat, szak- igazgatási szerveket, a tanácsi költségvetési üzemeket és intézményeket a munkavédelemmel kapcsolatos fő feladatok ellátására. Az SZMT bizottsága értékelte az utasítás eddigi végrehajtását, s ennek kapcsán több hiányosságot is feltárt. A közvetlenül megyei irá- . nyitású intézményeknél a munkavédelmi szabályzatok elkészültek, de ennél posz- szabb a helyzet a helyi irányítású tanácsi szerveknél. Az ellenőrzések során derült ki, hogy sok helyen, egyáltalán nem foglalkoznak e témával. Több esetben hiányosak az elkészített munka- védelmi szabályzatok, s magánál az ügyrendi résznél is tapasztalhatók „fehér foltok”. A megyei tanács szerveinél a munkavédelmi feladattal megbízott dolgozóknak középfokú, a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály . műszaki főfelügyelőjének felsőfokú munkavédelmi képesítéssel kell rendelkeznie. A városi tanácsok szerveinél az e téren dolgozóknak középfokú munkavédelmi képesítés kell A problémát elsősorban a vizsgáztatás rendje okozza, de 1985 végéig a képesítéseket minden érintettnek meg kell szereznie. A munkavédelem szorosan összefügg az egészségügyi intézmények tevékenységével (üzémi balesetek). Ezért az egészségügyi hálózatban is tisztázni kell a munkavédelem feladatait. Ebben jól dolgozik a siófoki, a nagyatádi és a kaposvári kórház. Ugyanakkor több szociális otthon megbízottjai egyszerűen lemásolják az előző évi vagy egy más intézmény munkavédelmi tervét. Alapvető követelmény, hogy munkavédelmi szabályzat készítésénél ki kell kérni a dolgozók véleményét, hiszen egy személy nem képes a szabályozást maradéktalanul ellátni. Ugyancsak jobban kell ügyelni arra, hogy egy- egy új beruházásnál, technológusnál a tervezők, kivitelezők kikérjék a munka- védelemmel foglalkozó szakemberek, üzemorvosok véleményét. Ezzel is csökkenthető a balesetveszély. Az üzemekben úgy kell átnézni a gépeket, hogy azok biztonságos. működéséhez ne férjen kétség. A bizottság az ülésről tájékoztatta az SZMT titkárságát. Most még lehet segítem abban, hogy valameny- nyi területen jól elkészített munkavédelmi szabályzat alapján dolgozzanak. Segítséget kapnak az üzemek, az egészségügyi intézmények is. A jövő év elején a munkavédelmi, bizottság ismét tárgyalja a témát, elemezve az addig szerzett tapasztalatokat, feltárva a nem pótolt hiányosságokat 0
