Somogyi Néplap, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-07 / 235. szám
Segítik a területfejlesztést Rendhagyó kiállítás Marcaliban A földalatti gyorsvasút és Bernáth Aurél MTESZ-program A műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szövetsége Somogy megyei Szervezetének Végrehajtó Bizottsága a múlt heten ülést tartott. Sugár Imre elnök vezetésével megvitatták az első felévi munka és a májusi műszaki és közgazdasági hónap tapasztalatait, elfogadták a jövő évi munkatervet és a szervezet 1986- ig szóló' cselekvési programtervezetét. Az országos szövetség somogyi szervezetéhez tizenkilenc tudományos egyesület tartozik, s az ezekbe tömörült mintegy háromezer-ötszáz szakember a gazdasági es állami élet minden területén megtalálható. A most elfogadott és később az elnökség elé terjesztendő program a jövő évtől kezdődően négy evre megszabja a szervezet, a tagegyesületek, illetve azok szakosztályainak főbb feladatait; ezekhez igazítják majd terveiket a ki- sebb-nagyobb létszámú csoportok. Melyek azok a kiemelt tennivalók, melyeket a MTESZ megyei szervezetének végrehajtó bizottsága négy évre szólóan fontosnak vél? Megyénkben is lezárult a gazdaságfejlesztés extenzív szakasza, s a továbblépés új követelmények teljesítését igényid: előtérbe került — és meghatározóvá vált — a minőségi alkotómunka, a belső tartalékok szervezett kihasználása. A gazdasági ágazatokban jelentős' — és több irányú — foglalkoztatási átrendeződés megy végbe; a piac a szükségletekhez való rugalmas alkalmazkodással egyidejűleg a gazdaságosság, az észszerű takarékosság érvényesítését, az innovációs folyamat gyorsítását sürgeti. A fejlesziásre fordítható anyagi eszközök mellett szükség van a szellemi erők összefogására, ezek hatékonyságának a növelésére. S itt nem csupán a szellemi háttér növeléséről van szó, hanem arról, hogy ezek az erők közvetlenebbül, „kézzelfoghatóbban” járuljanak hozzá a gazdasági eredményekhez Somogybán. Kialakult — és gyakorlattá vált — megyénkben, hogy a tudományos egyesületek közvetlenül segítik a vállalati, az üzemi munkát, társadalmi eszközökkel támogatják a megyei területfejlesztési tervek teljesítését — az üzemi munkában, a Somogy általános fejlesztésében kínálkozó lehetőségek azonban még nincsenek kihasználva! A cselekvési program éppen ezért ezeknek a „fehér foltoknak“ az eltüntetésére Lövik Károly, a század- forduló kitűnő prózaírója 1902-ben A Hét irodalmi hetilap hasábjain érdekes iskolai „botrányról" számolt be, amely Somogyhoz fűződik. Kaposváron az 1901— 1902-ben érettségire készülő diákok álkulccsal behatoltak abba a terembe, ahol az érettségi tételeket őrizték. Az eset kitudódott: óriási port kavart fel tanügyi körökben, Somogy megyeben, és az egész országban egyaránt. Az akkori közvélemény súlyos szankciókat követelt: a bűnösök példás megbüntetését. Lövik — akkor már mint ismert író és közéleti ember — határozottan szembefordult az elszabadult indulatokkal és óva intette az illetékeseket, nehogy „mam- mut-üggye” dagasszák ezt « négy evre ösztönöz, amikor célul tűzi ki például, hogy tapasztalatcserékkel, az élenjáró műszaki fejlesztési és szervezési eredmények bemutatásával — vagyis a MTESZ sajátos eszKözeivel — kell meggyorsítani a műszakitechnikai haladást. A terület- es településfejlesztés komplex feladatainak megoldásából úgy vallathatnak az eddiginél nagyobb szerepei, hogy részt vesznek a párt- es tanácsi szervek határozattervezeteinek vitáiDan, s közreműködnek az ott született határozatok végrehajtásában. Ereamenyesnek bizonyult — ezért is indokolt a további ösztönzés — a szakmai egyesületek, az esetenként létrehozott célbi- zottsagok egy-egy témával kapcsolatos alapos, elemző munkája, javaslatok kidolgozása. Jó példa erre a közelmúltból a termáivíz-hasz- nositasi munkabizottság sok- öldaiú, számos területen hasznosítható tevékenysége. A megyei szervezet is kapcsolódik országosan kiemelt gazdasági és területi ejiesz- tesi célprogramok tervezéséhez es kivitelezéséhez. Ilyen munkát végez — egyebek között — az anyag- és energiatakarékosság, a környezetvedelem — ezen belül különösen a Balaton vízvédelme —, a másodnyersanyagok és hulladékok hasznosítása érdekében. Segít abban is, hogy állandóan gyarapodjon a szakemberek ismerete, megújuljon szakmai tudásuk. Továbbképzéseket, úgynevezett hézagpótló oktatásokat szervez, s különféle szakmai tanfolyamok rendezésével is részt vallal a tájékozottság állandó növeléséből. Kapcsolataik, amelyeket tömegszervezetekkel, illetve külföldi, testvérmegyei tudományos szervezetekkel kialakítottak, hasznosnak bizonyultak, s a jövőben az együttműködési kör szélesítésére, tartalmi erősítésére törekszenek. Nagy lehetőségek rejlenek ebben, s a szakmai-tudományos együttműködés előnyei még nincsenek kihasználva. .. A következő négy évre vonatkozó tervezet a múlt heti vitat követően újabb pontokkal bővült, s még így is „nyitva maradt”, további kiegészítésre várva: a MTESZ megyei szervezetének végrehajtó bizottsága ugyanis így kíván helyet adni jó ötleteknek, célravezető javaslatoknak az elnökség által jóváhagyandó. 1986-ig szóló cselekvési programban. diák vétséget. Logikus érvei nem az érettségi tényét és komolyságát, hanem a fennálló nevelési rendszert támadták. Világosan látta, hogy az érettségi a század elejen nem annyira a tudást, mint inkább a fiatalok megfélemlítését 'szolgálta. A továbbiakban rámutatott a társadalmi rend jóval súlyosabb vétkeire és mulasztásaira. Az „álkulcs” fogalma kapcsán a diákokénál sokkal nagyobb bűnök kerülnek felszínre a felnőttek világában; „Nem az álkulcs működik a társadalomban, amely előre helyezi a gazdag ostobát és hátra a sze- gény bölcset? Nem álkulcs- csal járunk-e a különböző becsületek rekeszeiben . . .? Nem álkulesosok-e a tudománya» pályázatok, a művészeti panamak, » pc&tftkm A freskóterr Bernáth Aurél A munkásság és sport című freskó terveit először láthatja a közönség. Marcaliban, szülővárosában kedden délután nyílt meg a bemutató a múzeumban. A nagy érdeklődéssel kísért megnyitón reszt vett Bernáth Aurél leánya. Bernáth Mária művészettörténész is. A kiállítás rendhagyó: úgy tetszik, témája túl szűk. Bernáth Aurél egy freskótervét mutatja be a múzeum. Ha megvalósult’ volna, akkor is erdeim es lenne odafigyelni a korra, amelyik életre hívta a földalatti gyorsvasút építésével kapcsolatosan kiírt freskopályázatot. 1950-ben hirdette meg a magyar állam a földalatti építését. Ez az időpont majdnem egybeesik az I. magyar képzőművészeti kiállítással, melynek fogadtatásáról idézzük a Szabad Művészet 1951-es. januárt számat: „A polgári közepnemzedek festészetének átalakulásán jobban mérhető szocialista kultúránk formáié ereje, mint a munikásszármazásiúakén vagy a negyvenöt ütánindul.t fiatalokén. Bernáth a ma életéből választottá témáit; a Munkáscsaladját, a Fel- vonulócsoportjal az egykori polgári zárkózottság övezi... Szó sincs disszonanciáról, tökéletes festői élményt nyújt ott, ahol megszokott világán belül marad: Muteremsarok című festményével. Bernáth az uj témák felé fordulásával tette meg az első lépést a szocialista-realista aorá- zolás feie”. Ugyanén bben a folyóirat- szamban tálalható az az írás. amelyik a Szovjet sport útja című budapesti kiállítási méltatja. Nem kerülheti el a figyelmünket ez sem, hiszen a marcali kiállítás témája is a sport és a munkásság. Idézzük a' korabeli folyóiratot. „Most nyílt meg az Iparművészeti Múzeumban a Szovjet sport uija kiállítás . . . Szeretjük a szovjet sportot, és ez a szeretet helyzetek, a társadalmi kérdések, a morál és minden egyéb . ..?" Az író a novelláiból jól ismert, kemény hangon ostorozza azt a hazug és álszent felfogást, amely egy tétellopásért vérfagyasztó megtorlást mennydörög, s közben a mindennapokat teletűzdeli az embertelenségek es a visszaélések özönével. Lövik néhány élesen felvillantott képpel felrajzolja a diákok félelmekkel övezett útját, amelyet a későbbiekben is alig tudnak elfelejteni. Nyíltan rámutat, hogy a professzorok inkvizícióval kapcsolják össze ezt a vizsgát és az állam kormány- biztosok egész sorát vonultatja ki, amit alig-alig tesz meg, ha erre az országnak árvizek vagy nagyobb ínségek esetében szüksége lenne. Érdekes, figyelemre méltó sorok és gondolatok egy szá- zadeleji íro-publicista szellemi hagyatékában. Szeghalmi Elemer látszik a kiállításon, ahol a rendezőség mindent megtett, hogy dolgozóink széles tömegei ismerjék meg rétjeiéiben is, mi van az eredmények mögött és a .sportod i eredményeken túl mit ad a sport a szocialista életnek.” Az egy évvel később keletkezett írás A sport művészi ábrázolásáról tesz megjegyzéseket. „Az olimpián elért világraszóló sikereink újabb hatalmas tömegek érdeklődését keltette föl a sport iránt. A szocialista realizmus kialakításáért küzdő művészeink az új témák megválasztásánál szeretettel fordultak a dolgozók mindennapos problémái felé, művészi alkotásaikban bemutatták szocializmust építő munkájukat, életüket. A tavaszi tárlaton — 1952-ben — találkoztunk már olyan festőkkel, akik felismerték, hogy sportnemPÉNTEKEN: KEGYENC * Illyés Gyula drámája színpadon 1. Az, író Illyés Gyula, a mai magyar iroda) om legnagyobb élő egyénisége 1902. november 2-án született Rácegres- pusztán. Tizenhat évesen a Tanácsköztársaság vörös katonája. Az üldözések elől 1920-ban illegális úton emigrál. Becs, Berlin után Párizsba jut, ahol bányász, könyvkötő, tanító, s közben a Sorbonne hallgatója. Versei párizsi magyar lapban látnak napvilágot. 1926-ban tér haza: kel év múlva már a Nyugatban publikál, Ba- bjts „védőszárnyai” alatt. Hamarosan az ifjabb nemzedék vezéregyénisége lesz, s néhány évig szoros barátság fűzi József Attilához. Baum- garten-dijat kap. Egyszer röpirat-szövegezesért elítélik, egyszer a kommunista mozgalom több tagjával együtt letartóztatják. A népi írók mozgalmának egyik vezetője lesz. Az 1934-es moszkvai írókongresszus küldötteként rokonszenvező, tárgyilagos müvet ír ottani tapasztalatairól. Babits halála után átveszi a Nyugat irányítását és Magyar Csillag néven szerkeszti 1944-ig. A felszabadulás után a Nemzeti Parasztpart tagja, képviselő. Szerkeszti a Választ, kétszer kap Kossuth-díjat. A személyi kultusz idején egyre bizalmatlanabb, a tiltakozás verseibe is beszűrődik. A hatvanas évektől új, termékeny időszak következik be munkásságában, mely ma is tart. Műveivel egyaránt fontos fejezetét alkotja a magyar lírának, epikának — még az irodalom peremvidékén elhelyezkedő szociográfiának is —, essaéírőként egyszerre zetté fejlődtünk. Ahhoz, hogy a sportot művészeink hitelesen ábrázolják, természetesen meg ’kell ismerniük és meg kell sezretniök a sportot Nem valószínű, hogy Myron, Palykleitos, Pheidias és az ókor számos művésze csak a műtermeikben tanulmányozták a sport klasszikus mozdulatait. A művésznek a .sportolók között, a pályán kell tartózkodnia.” A budapesti földalatti gyorsvasát állomásának freskóterveiről a folyóirat eme évfolyamának egy későbbi számában olvashatunk: ,. Kép z ő rr^í vésze tünk fejlődésének gyorsuló tempójáról helyes keresztmetszetet nyújtott a földalatti vasút képzőművészeti díszítésére kiírt pályázatok gazdag eredménye ... Talán a freskópályázat bővelkedik leginkább tanulságokkal. Nemcsak azért, mert nyolc kitűnő festőt hívtak meg a pályatervek elkészítésére, hanem Jelenet a próbáról eurőpeer és magyar, drámáival pedig tisztázó szándékkal, felelősségteljesen szól a kor legégetőbb gondjairól, olykor a parabola eszközével: Ozorai példa, Fáklyaláng, Dózsa György, Malom a Séden, Kegyenc, Különc, Testvérek, Tiszták, Dániel az övéi között, Dupla vagy semmi, Bölcsek a fán stb. Kaposváron egy évtizede játszották a Lélekbúvárt, a tavalyi évadban magyar népmese-feldolgozásából készült játékot mutattak be Szélkötő Kalamona címmel. 2. A kegyenc „A darabnak, amely ■ az olvasó előtt fekszik, nines több köze az eredeti Ke- gyenchez, mint a Faust' nak. a Faust-legendához, a rengeteg Oidipusznak, Tristan - nak, Jeanne d’Arcnak előző változataikhoz, illetve ősi történelemmagvukhoz. Így véltem — és így tudtam — legjobban Teleki [zászlót szolgálni” — írja Illyés Gyula az olvasóhoz drámáinak gyűjteményében. A tragikus sorsú múlt századi politikus, író Teleki „eszméi nyomán” Illyés 1963-ban írta a Kegvencet, s jelenttette meg az Oj írásban. Színpadot azonban itthon csak a hatvanas évek végén látott a mű; Párizsadért, mert olyan, új feladatokat vetett föl, amilyeneket ezeknek a szocializmus felé haladó társadalom adhat... A szocialista realista freskóstílus kialakítására művészeinknek kevés támaszpontjuk van, hiszen a példaképül vfett moszkvai metró* nem freskó, hanem mozaikdíszítéssel vagy márvány intarziával borított.” Előttem Bernáth Aurél eredeti (?) üres k ó tervének reprodukciója Duma-parti jelenet, táblaképeinek ihletett vidéke. Az elöteribe* sportolók — a zöldben. Afféle vidám majális ... A bírálat így hangzott róla; „Bernáth Aurél ugyancsak: vázlatos alakjai jellegtelenek, nem érezzük munkáján a feladathoz megkívánt alakok tipi kusságát, s nem érezzük ezáltal az élményszerűséget sem, nem tud lebilincselni, mert nem a valódi élethői indult ki, tipizálása önkényes.” A második (?) vázlart önmagáért beszél — i ott látjuk most a marcali múzeumban. Ide illőnek érzem Bemáüh Aurél egyik írását a Kisebb világok című kötetéből. Jo- ganson szovjet festővel folytatott beszélgetéséről így emlékezik meg: „Ez a találkozás létrejött a margitszigeti Nagyszállóban. Elsőként arra tértem ki, hogy a magyar művészet sajáto6 vonásokat mutat föl, más hagyományaink vannak ... így a jelenlegi eredményeink is más jellegűek . .. Kértem Jo- gansont, tegyen egy olyan nyilatkozatot valahol, hogy méltányolja művészetünk sajátosságait ... Megagerte .. Bernáth Aurél freskófer- vén keresztül művészettörténetünk egy korszaka mutatkozik be a marcali kááUí- táson. ban előbb játsar^Wk. A 4rd ma a hatalom és a morál viszonyát elemzi; Valentim- anus császár kora azonban csak dátumozható ideje a történésnek, mely konfliktusában általános ervényű- Meddig szolgálható a zsarnok ... 3. A színház A kaposvári Csiky Gergely Színház Babarczy László rendezésében mutatja be Illyés Gyula drámáját- A két változat közül az elsőt, a párizsi bemutatóval azonosat hozzák színre. A bemutató gondolatával — amint azt a rendező elmondta — évek óta foglalkoznak, de arra a „fizikailag aktív és beszélő színházi stílusra, melyet a mű előadása megkövetel, most látják a színház vezetői érettnek a társulatot. A főbb szerepeket Lukáts Andorra, Jordán Tamásra, Lázár Katira, Szűcs Ildikóra, Máté Gáborra, Csernáík Árpádra, Dórii f-y Sándorra, Szántó Györgyre és Tóth Bélára osztotta Babarczy Lásjdto. SOMOGYI NÉPLAP H F Álkulcs Harsrayi Barmi
