Somogyi Néplap, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-03 / 232. szám
J Nyílászárók bérmunkában Csirkevásár Öreglakon kényszerből Meg a tavasaival hozta leire új melléküzemágát, lakatos részleget a Böhonvei Állami Gazdasag tizenhárom szakemberrel. Nem sokkal a munka megkezdése utam több vállalattal szerződést kötöttek nyílászáró szerkezetek, ajtó- és ablakkeretek bérmunkában való elkészítésére. Koztuk a megvea állami építőipari vállalattal, a nagyatádi. Tó vállal és néhány építőipari szövetkezettel. Az ez évi termelési érték várhatóan eléri a 2,5 millió forintot. Nemcsak bérmunkát tegeznek. A lakatos részlég dolgozói elkészítik azokat a vastartozékokat, amelyek a 40 milliós beruházássá! épülő hulladékhasznosítási hőközponthoz házilag előállíthatok, s ezzei jelentősen csökkentik a költségeket. Javí to-karbantartó feladatokat, is ellátnák a gazdasag telepem. — Arra törekszünk, hogy megrendelőinknek gyors és kifogastalan minőségű munkát végezzünk. Részlegünk létrehozása hasznos volt. A számítások szerint legalább egymillió forint nyereséget hoz évente gazdaságunknak. Tervünk, hogy a részlegben dolgozo szakemberek szamai huszonötre növeljük, s ezáltal elérjük az évi 5 milliós termelési értéket —- mondotta Magyar István termelési igazgatóhelyettes. A Kaposvárról Balaton- bogiarra vezető »t óiegla- kí elágazásánál az .útjelző táblák szomszédságában figyelemfölkeltő felirat hirdeti: Csirke eladó. Mint később kiderült, az öreglaki Állama Gazdaság baromfiértékesítési gondokkal küzd, ezert igyekszik — ily módon is — túladni minél több szárnyason. Az országban 16 baromfiipari vállalat működik, melyek közül az oregiaki gazdaság — 27 más termelőüzemmel együtt — a Zalaegerszegi Baromfifeldolgozó Vállalattal áll szerződéses kapcsolatban. Eddig gazdaságosnak bizonyult az ágazat: evente 60—70 millió forint bevételhez jutott. Biztos exportlehetőségeiket főkent a szinte korlátlan felvevők epességű szovjet piacnak köszőnhettéík— Miért nem folyamatos jelenleg a baromfi szállítása, értékesítése? — érdeklődtünk Császár Józseftől, a gazdaság igazgatójától. — Korábban szép eredményeket értünk el a már hagyományosnak számító ba- romíinevelésben. 1980-ban még zökkenőmentes volt az ertekesítes, tavaly viszont mar axadozott a folyamatos szállítás. A vagottesuke-nevelésben — a tartasd idő elhúzódásává! — lassul a zelese csupán átmeneti visszalépés melyből — kedvezőbb értékesítés-1. feltételek mellett — újra növelhetik a termelést. Itt sok a szárnyas — a közeli Balaton-parton és a 35 kilométerre levő megyeszékhelyen viszont már hiánycikk a friss csirke. A baromfi: part vállalatok exportra épülő szállítási és hűtőipari technológiája a belső ellátást eddig kevésbé tartotta szem előtt. De nem mindenütt van ez így: az orosházi baromfifeldolgozó üzemben például kolbászt, virslit és egyéb felvágottakat is készítenek csirkéből, s ez a választékbővítés az igényesebb értékesítést és fogyasztást szolgálja. A gazdaság vezetése a zalaegerszegieken kívül más feldolgozó üzemekkel is keresd a kapcsolatot, hogy ezzel is csökkentse a kiszolgáltatottságát. A takarmanyozas új, gazdaságosabb formáit is igyekeznek bevezetni — tap mellett kukoricát is etetnek. Megyénk városainak es a Balaton-part idegenforgalmémsk megnöveltedé* igényei olyan helyen indokolják egy kisebb baromfifeldolgozó építését, ahol a baromfi neveles. -feldolgozás és -értékesítés egy kézben lehetne. öreglak ilyen szempontból ideális helyen van, mert itt a már meglevő termelő egységek, a termelés« es értekesítesi tapasztalatok, a környező falvak munka- erbtartaléka, a kedvező közlekedési es földrajz« helyzet gazdaságos vállalkozás alapja lenne. A megye áfeszei pedig felülvizsgálhatnák, hogyan tudnak a kisgazdaságokban fellendíteni a termelői kedvet. Az öreglak» Állami Gazdaság Balatonboglaron jövőre gn 11-sütőt létesít, mely a tervek szerint az első ilyen egység lesz a kiépülő értékesítési hálózatban. Szükség van az Öreglakon nevelt évi 1,5 millió csirkére. Jó lenne, ha az a gázát koordinálásáért felelős szervek felismernek: rank, hazai fogyasztókra nem csak kényszerhelyzetben kell gondolni. Ajándék Ausztráliából Ment feéváai A méztermelésre! pörgetés utón Történet, kedvező fordulattal A megyék között a második Satrapa Henrik Barcson született, 1913-ban. Apja kőfaragó mester volt, s ezt a mesterséget a fiú örökölte. Ugorjunk hatalmasat az időben. Henry Strapa ma egy ausztráliai cég főrészvényese es igazgatója. A vállalat köztéri berendezéseket gyárt. Ehhez hasonlatos történetet nem egyet tudnánk elmesélni, szamunkra mégis különöse* érdekes lehet a néhány hónapja itthon levő üzletember élete. Remélhetőleg lesz meg alkalmunk a részletesebb ismertetésre is, egyelőre azonban kénytelenek voltunk kevessel megelégedni. Satrapa úr akarta így: — Nem szeretem * nagy hűhót, a nyilvánosságot, inkább maradok a háttérben, csöndben, szerényen. Ha lehet. meg a nevemet sem kell leírni. Ezt nem tudtuk étkéről™. De vajon maért van szükség rá, hogy egy itthon üdülő új hazájában sikeres emberről írjunk ? Nem feszítjük tovább a húrt, hanem eláruljuk : Satrapa Henrik olyan ajándékot hozott szülőföldjének, amilyennel ritkán tér haza idegenbe szakad hazánkfia. — Nagyon elfogott a honvágy, Ennek már hat hónapja. Hazajöttem a rokonokhoz, a régi barátokhoz. Akkor persze meg semmi különösebb tervem sem volt. Azután eszembe jutott, hogy ha tudok valamit adni, miért ne adnék. Satrapa úr a kaposvári varosszépitó egyesülethez fordult, fölajánlotta. hogy minden ellenszolgáltatás nélkül átadja itt egy „fogadóképes” üzemnek azt a gyártási módszert, amely- lye! Ausztráliában az ő cégénél dolgoznak. Hozza az ipari formaterveket, betanítja a munkasokat. . . Köztéri berendezésekkel — szeméttartókikal, virágtartókkal, padokkal, biciklitárolóikkal és sok mással — fóldiszítette már az ausztrál fő varost. Canberrát és más településeket is a távoli földrész országban. Ezek — valljuk be — szebbek és jobb minőségűek, mint az itthoniak. S mindezt ingyen Somogyorszagnak adná. Pontosabba« úgy fogalmaz: — Fölajánlottam az egészet. Egyet kértem: nekem ne kerti 1 jön pénzbe a dolog, ’supán munkát kelljen végeznem erte. — Miért nem várt ellenszolgáltatást? — Nem vagyok szuper- gazdag, de ügy elek,, ahogy szeretek élni. Többre nem vágyom. Gyártási eljárásomat ismerem, ez természetes. Van annyi üzleti tapasztalatom, hógy tudom: egy magyar cégnek akkor is megérné ezt a módszert honosítani. ha hivatalos külkereskedelmi úton be kellene szereznie. De ez meg sem fordult a fejemben. Hanem az sokszor: vegye adhatok valamit a szülőföldemnek, Somogynak. A felajánlás óta eltelt hat hónap. Satrapa úr ugyan semmit sem mondott, de e sorok lejegyzője — különösebb erőfeszítés nélkül — kitalálta: túl lassacskán mennek a dolgok. Ra kellett kérdezni: — Miért nem lett meg ve- lóeág a tervből? — Ezt nem tudom. Szívesen elkezdtem volna a tervezést és a betanítást már hat hónapja. S most vissza kell menni. Hiába tagadnám: Ausztráliába is húz a honvagy, ahogy haza is Igazi nyár volt a hét végéig. noha a csillagaszati ősz már a múlt héten beköszöntött. A szép idő ajandek a most szüretelóknek, a szabadban dolgozó építőipari munkásoknak, kiváltképp pedig a városi idős embereknek, akik rossz időben beszorulnak a szobába, most azonban kint ültek a parkokban, az emeletes hazak, előtt. Ez az idő virágba borította a gyümölcsfák egy részét, így néhol a látvány is inkább tavaszias volt. mint őszies. Ezen a heten ünnepeltük, köszöntöttük fegyveres erőinket. Ebből az alkalomból többen részesültek kitüntetésben, előléptetésben, jutalomban. A somogyi képviselők, akik csütörtökön a megyei rendőr-főkapitányság új kaposvári székházában tartották ülésüket. a fegyveres erők napja alkalmából jókívánságaikat tolmácsolták az egesz személyi állománynak. Somogy pariament^s. a húzott. No, meg sok tennivaló is vár otthon, ahol időközben üzlettársai m vezettek a cégét. Jó néhány tárgyalás lezajlott már. Es nemigen jutottak egyről kettőre a „fogadásra” kiszemeltek. Erről sem beszelt Satrapa Henrik, rossz szót az itteniekre nem mond. De beszeltek a tényék. Valahol itt fejeződött volna be e „jegyzőkönyv”. Ám szinte az utolsó percben megjött a kedvező fordulat. Beszélgetésünk után járt Barcson a fölajánló. Ott a városi tanacs es több üzem vezetői rögtön „lecsaptak" az ajándékra. Nem kerestek akadályokat, nem nagyobbitani. hanem leküzdeni igyekeztek a nehézségeket. . . (Talán rögtön a szü,óvárosnál kellett vonna mindent elkezdeni.) Strapa Henrik elutazása előtt meg hírt adott magáról- Csak azt mondta: — Márciusba« boldogan Jövök vissza! I.Hthar Péter megyei tanács a hét elején ült össze. A testület több fontos témát tárgyalt. Ezen az ülésén adták at a Tegyünk többet Somogyért! kitüntető jelvényeket is. Egyre több szó esik napjainkban a társközségek politikai eletenek fellendítéséről. Ebből a szempontból nagyon előremutató volt, hogy a Hazafias Népfront megyei elnöksége már öt évvel ezelőtt napirendre tűzte ezt a témát. A nepírontbizottsagOKiiak ugyanis igen nagy a szerepük ezeken a településeken, hi- .szen máshova került a tanács, a szövetkezet központja, az iskola, nem mindegyikben te- vekenykedik KISZ-szervezet. sót negyvenhat községben pártszervezet sincs. Ezért tartotta fontosnak a megyei elnökség e testületek hathatós támogatását. Most, ezen a héten azt vizsgálták meg, milyen eredményeket értek el az öt evvel ezelőtt elfogadott intézkedési terv «lápján. testsulynovekedes, gazaasag- laian a takarmanyfelhasználás, növekszik az elhullás. Naposcsi be-szükseglel unket a Bábolnái Mezógazdasagi Kombinat elégíti ka: náluk a technológiai ütem 21 nap, a tenne les gazdasagossaga. folyamatossaga fel tétlenül indokolja a pontos szállítást. Nálunk a baromfi tartási ideje jelenleg néha a 64 napot is eléri, mert a zalaegerszegiek — a szerződéses mennyiségen felül — más egysegektől is felvásároltak csirkét. így a korlátozott hűtés: és szállítási kapacitás a szerződéses feleket hozza kellemetlen helyzetbe. A ba- romíielhuliás 1 millió forint kárt okozott, emellett kénytelenek voltunk az utolsó tartási ütemben 150 ezer darabbal csökkenteni az állományt, ami 6—7 millió formt be ve tel kiesest jelent. A jelenlegi értékesítési nehezsegek arra kényszerítik a gazdasagot, hogy 1983- ban 300 ezer darabbal csökkentse a baromfiállományt, pedig a termelési kapacitás hosszú távon a baromfitartás mellett szól. Éppen ezert a jövő év szerényebb elkepörommel nyugtázták, hogy az elvi útmutatás és a gyakorlati tanácsadás sokkal hatékonyabb. Ennek jótékony hatása megmutatkozik. A fejlődés ellenese mintegy harminc népfrontbizottság tevékenységet gyengének tartják. A jövőben éppen ezért sokkal nagyobb segítséget kivannak nyújtani ezeknek. A tájékoztatók, konzultációk, az írásos anyagok, ajánlások, a tapasztalatcsere szerepet is betöltő közös értekezletek a legtöbb helyen eredménnyel járták. A mozgalmi tevékenység Így tervszerűbb, nagyobb az önállóság, a kezdeményező készség. Sokat fejlődött például a tanácsok és a népfrontbizott- sagok közötti együttműködés, kialakult a jó munkakapcsolat a helyi tanácstagi csoporttal; Egyre szaporodik a jó kezdeményezések száma a község fejlesztése érdekében A testületek összegyűjtik a javaslatokat eljuttatják a tanácsi vezetőknek.. Az aktívak Jó évet zártak a méhészek, karmaidban van mar az ez évi termés. Most a méhek téli telelésre való fölkészítésé ad munkát nekik. A kaposvári afesz méhész- szakcsoportja a megye méz- terroelésenek a negyedét adja. Szőke Józseffel, a szakcsoport elnökével az idei év tapasztalatairól beszélgettünk. — SzervezetfrnlehŐB Jóreszt a Kaposvár környéki méhészek tartoznak, óe van alföldi tagunk is — mondotta — Tizennegyezer méh- családdal rendelkezünk, s 'ezek évente mintegy 35 vagon mézét termeinek. — Milyenek a« adottságok ezen a vidéken? — A magyar méz W—70 százaléka alkat, s ebből a szempontból Somogybán nincs is panasz: az ország akáeerdeinek mintegy tíz szaza íeka itt található. A napraforgó termetes területi nóvekedese is kedvez neköz remük bőnek abban is. hogy az emberek minél gyorsabban megismerjék a tanacs határozatait. Megszervezik a társadalmi munkát, a lakosságot arca serkentik, hogy szépítsék -csinosítsak a települést. Erre meg nagyobb szükség van a jövőben. A most megkezdődött úttörő mozgalmi év alapja, hogy felkészítették feladataikra a gyermek-, ifjú es felnőtt vezetőket a nyári táborokban. Ezt értékelt« a megyei elnökség e héten. Különösen jó tapasztalatokat szereztek az úgynevezett gyermek aktivistakepzö táborban. ahol elsősorban arra törekedtek, hogy a pajtasok alkoto-, kezdemenyezökeszsé- gét, önállóságát, öntevékenységet kibontakoztassák, gyarapítsák mozgalmi ismereteiket. Ez azt á célt szolgálta, hogy elindítsák őket a vezetőibe formálódás utján. Merlegre tettek a lakóterületi uttorőmunkát is. A tavalyihoz képest sokkal több helyen szerveztek színes, érdekes programokat a fiataloknak. Sajnos, a legtöbb úttörőcsapatban ennek ellenére sem tudatos a nyári úttörőelet .szervezése. A testület elhatározta, hogy folyamatosan változtat ezen. L íjw Qiin künk: virágpora teíémMe alapanyag. Ezenkívül repce, hars es egyéb virágporokban válogathatnak a somogyi méhek. Termeszeteken árban is különbség van a különböző mézfajták között. — A méztermelői kedv milyen? — Megítéléseim szerint kiegyensúlyozott. Azok a szak- csoporti tagok fejlesztik, állományukat. akik kiismerték ennek a munkáinak valamennyi fortélyát. Tíem véletlen, hogy' méheszdmass- tiak is kialakultak. — Milyennek ítéli az rekes évet? — Tavaly 640 ezer forintos nyereséggel zártunk; ennek harminc százalékai oszthattuk föl tiszta nyereségkent 450 tagunk között. Az idén elöreiathatolag elkerüljük a 700 ezer forintot. Pontos összeget azért nem to dók. mert a mézatvétel pillanatnyilag is tart Május 1. utcai átvevőnknél. — Nemcsak a méhészek köreben vált népszerűvé a méhészeti szakbolt; a kiskerttulajdonosok például * vetomagoKat is beszerezhetik itt. — Valóban, csaknem egynsfSió forint forgalmat bonyolított le a boltvezető különböző kerti vetőmagvakba!. Ez azonban elsősorban mégiscsak méhészben,: a Jövőben szeretnénk nagyobb gondot fordítani a méhészeti termékek es eszközök forgalmazására. — A tél a méhész munkájában hoitideny. — Nem egeszen: inkább a fölkészülés ideje. Tavaly tíznél is több előadásunk, kulturális rendezvényünk volt. A látogatottságot pedig az jelzi leginkább, hogy har- mmicszemeiyes termünkben jóformán. egy rendezvényt sem tudtunk tartani, mert nem fértünk el. Nem egy országos és külföldi kirándulást, tapasztalatcserét is szerveztünk. Azt valljuk, hogy a illegjék közötti második he.yet csaa a legfrissebb ismeretek megszerzésével, hozzáértő meheszmun- kával tudjuk megtartaná. B. J. SOMOGYI NÉPLAP SOMOGYI KRÓNIKÁJA