Somogyi Néplap, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-03 / 232. szám

J Nyílászárók bérmunkában Csirkevásár Öreglakon kényszerből Meg a tavasaival hozta leire új melléküzemágát, la­katos részleget a Böhonvei Állami Gazdasag tizenhá­rom szakemberrel. Nem sokkal a munka megkezdése utam több vál­lalattal szerződést kötöttek nyílászáró szerkezetek, aj­tó- és ablakkeretek bér­munkában való elkészítésé­re. Koztuk a megvea állami építőipari vállalattal, a nagyatádi. Tó vállal és né­hány építőipari szövetkezet­tel. Az ez évi termelési érték várhatóan eléri a 2,5 millió forintot. Nemcsak bérmun­kát tegeznek. A lakatos részlég dolgozói elkészítik azokat a vastartozékokat, amelyek a 40 milliós beru­házássá! épülő hulladék­hasznosítási hőközponthoz házilag előállíthatok, s ezzei jelentősen csökkentik a költségeket. Javí to-karban­tartó feladatokat, is ellátnák a gazdasag telepem. — Arra törekszünk, hogy megrendelőinknek gyors és kifogastalan minőségű mun­kát végezzünk. Részlegünk létrehozása hasznos volt. A számítások szerint legalább egymillió forint nyereséget hoz évente gazdaságunknak. Tervünk, hogy a részlegben dolgozo szakemberek szamai huszonötre növeljük, s ez­által elérjük az évi 5 milliós termelési értéket —- mon­dotta Magyar István terme­lési igazgatóhelyettes. A Kaposvárról Balaton- bogiarra vezető »t óiegla- kí elágazásánál az .útjelző táblák szomszédságában fi­gyelemfölkeltő felirat hir­deti: Csirke eladó. Mint ké­sőbb kiderült, az öreglaki Állama Gazdaság baromfiér­tékesítési gondokkal küzd, ezert igyekszik — ily mó­don is — túladni minél több szárnyason. Az országban 16 baromfi­ipari vállalat működik, me­lyek közül az oregiaki gaz­daság — 27 más termelő­üzemmel együtt — a Zala­egerszegi Baromfifeldolgozó Vállalattal áll szerződéses kapcsolatban. Eddig gazda­ságosnak bizonyult az ága­zat: evente 60—70 millió fo­rint bevételhez jutott. Biz­tos exportlehetőségeiket fő­kent a szinte korlátlan fel­vevők epességű szovjet piac­nak köszőnhettéík­— Miért nem folyamatos jelenleg a baromfi szállítá­sa, értékesítése? — érdek­lődtünk Császár Józseftől, a gazdaság igazgatójától. — Korábban szép eredmé­nyeket értünk el a már ha­gyományosnak számító ba- romíinevelésben. 1980-ban még zökkenőmentes volt az ertekesítes, tavaly viszont mar axadozott a folyamatos szállítás. A vagottesuke-ne­velésben — a tartasd idő el­húzódásává! — lassul a zelese csupán átmeneti vis­szalépés melyből — kedve­zőbb értékesítés-1. feltételek mellett — újra növelhetik a termelést. Itt sok a szárnyas — a közeli Balaton-parton és a 35 kilométerre levő megye­székhelyen viszont már hiánycikk a friss csirke. A baromfi: part vállalatok ex­portra épülő szállítási és hű­tőipari technológiája a bel­ső ellátást eddig kevésbé tartotta szem előtt. De nem mindenütt van ez így: az orosházi baromfifeldolgozó üzemben például kolbászt, virslit és egyéb felvágotta­kat is készítenek csirkéből, s ez a választékbővítés az igényesebb értékesítést és fogyasztást szolgálja. A gazdaság vezetése a za­laegerszegieken kívül más feldolgozó üzemekkel is ke­resd a kapcsolatot, hogy ezzel is csökkentse a kiszolgálta­tottságát. A takarmanyozas új, gazdaságosabb formáit is igyekeznek bevezetni — tap mellett kukoricát is etetnek. Megyénk városainak es a Balaton-part idegenforgal­mémsk megnöveltedé* igé­nyei olyan helyen indokol­ják egy kisebb baromfifel­dolgozó építését, ahol a ba­romfi neveles. -feldolgozás és -értékesítés egy kézben le­hetne. öreglak ilyen szem­pontból ideális helyen van, mert itt a már meglevő ter­melő egységek, a termelés« es értekesítesi tapasztalatok, a környező falvak munka- erbtartaléka, a kedvező köz­lekedési es földrajz« helyzet gazdaságos vállalkozás alap­ja lenne. A megye áfeszei pedig felülvizsgálhatnák, ho­gyan tudnak a kisgazdasá­gokban fellendíteni a terme­lői kedvet. Az öreglak» Állami Gaz­daság Balatonboglaron jövő­re gn 11-sütőt létesít, mely a tervek szerint az első ilyen egység lesz a kiépülő érté­kesítési hálózatban. Szükség van az Öreglakon nevelt évi 1,5 millió csirkére. Jó lenne, ha az a gázát koordinálásáért felelős szervek felismernek: rank, hazai fogyasztókra nem csak kényszerhelyzet­ben kell gondolni. Ajándék Ausztráliából Ment feéváai A méztermelésre! pörgetés utón Történet, kedvező fordulattal A megyék között a második Satrapa Henrik Barcson született, 1913-ban. Apja kő­faragó mester volt, s ezt a mesterséget a fiú örökölte. Ugorjunk hatalmasat az idő­ben. Henry Strapa ma egy ausztráliai cég főrészvényese es igazgatója. A vállalat köztéri berendezéseket gyárt. Ehhez hasonlatos történetet nem egyet tudnánk elmesél­ni, szamunkra mégis külö­nöse* érdekes lehet a né­hány hónapja itthon levő üzletember élete. Remélhe­tőleg lesz meg alkalmunk a részletesebb ismertetésre is, egyelőre azonban kénytele­nek voltunk kevessel meg­elégedni. Satrapa úr akarta így: — Nem szeretem * nagy hűhót, a nyilvánosságot, in­kább maradok a háttérben, csöndben, szerényen. Ha le­het. meg a nevemet sem kell leírni. Ezt nem tudtuk étkéről™. De vajon maért van szükség rá, hogy egy itthon üdülő új hazájában sikeres ember­ről írjunk ? Nem feszítjük tovább a húrt, hanem el­áruljuk : Satrapa Henrik olyan ajándékot hozott szülő­földjének, amilyennel ritkán tér haza idegenbe szakad ha­zánkfia. — Nagyon elfogott a hon­vágy, Ennek már hat hó­napja. Hazajöttem a roko­nokhoz, a régi barátokhoz. Akkor persze meg semmi különösebb tervem sem volt. Azután eszembe jutott, hogy ha tudok valamit adni, miért ne adnék. Satrapa úr a kaposvári varosszépitó egyesülethez fordult, fölajánlotta. hogy minden ellenszolgáltatás nélkül átadja itt egy „foga­dóképes” üzemnek azt a gyártási módszert, amely- lye! Ausztráliában az ő cé­génél dolgoznak. Hozza az ipari formaterveket, betanít­ja a munkasokat. . . Köztéri berendezésekkel — szeméttartókikal, virágtar­tókkal, padokkal, biciklitá­rolóikkal és sok mással — fóldiszítette már az ausztrál fő varost. Canberrát és más településeket is a távoli földrész országban. Ezek — valljuk be — szebbek és jobb minőségűek, mint az itthoniak. S mindezt ingyen Somogyorszagnak adná. Pon­tosabba« úgy fogalmaz: — Fölajánlottam az egé­szet. Egyet kértem: nekem ne kerti 1 jön pénzbe a dolog, ’supán munkát kelljen vé­geznem erte. — Miért nem várt ellen­szolgáltatást? — Nem vagyok szuper- gazdag, de ügy elek,, ahogy szeretek élni. Többre nem vágyom. Gyártási eljáráso­mat ismerem, ez természe­tes. Van annyi üzleti ta­pasztalatom, hógy tudom: egy magyar cégnek akkor is megérné ezt a módszert ho­nosítani. ha hivatalos kül­kereskedelmi úton be kelle­ne szereznie. De ez meg sem fordult a fejemben. Ha­nem az sokszor: vegye adha­tok valamit a szülőföldem­nek, Somogynak. A felajánlás óta eltelt hat hónap. Satrapa úr ugyan semmit sem mondott, de e sorok lejegyzője — különö­sebb erőfeszítés nélkül — kitalálta: túl lassacskán mennek a dolgok. Ra kellett kérdezni: — Miért nem lett meg ve- lóeág a tervből? — Ezt nem tudom. Szíve­sen elkezdtem volna a ter­vezést és a betanítást már hat hónapja. S most vissza kell menni. Hiába tagad­nám: Ausztráliába is húz a honvagy, ahogy haza is Igazi nyár volt a hét vé­géig. noha a csillagaszati ősz már a múlt héten beköszön­tött. A szép idő ajandek a most szüretelóknek, a sza­badban dolgozó építőipari munkásoknak, kiváltképp pe­dig a városi idős embereknek, akik rossz időben beszorul­nak a szobába, most azonban kint ültek a parkokban, az emeletes hazak, előtt. Ez az idő virágba borította a gyümölcsfák egy részét, így néhol a látvány is inkább ta­vaszias volt. mint őszies. Ezen a heten ünnepeltük, köszöntöttük fegyveres erőin­ket. Ebből az alkalomból töb­ben részesültek kitüntetésben, előléptetésben, jutalomban. A somogyi képviselők, akik csü­törtökön a megyei rendőr-fő­kapitányság új kaposvári székházában tartották ülésü­ket. a fegyveres erők napja alkalmából jókívánságaikat tolmácsolták az egesz szemé­lyi állománynak. Somogy pariament^s. a húzott. No, meg sok tenni­való is vár otthon, ahol idő­közben üzlettársai m vezet­tek a cégét. Jó néhány tárgyalás lezaj­lott már. Es nemigen jutot­tak egyről kettőre a „foga­dásra” kiszemeltek. Erről sem beszelt Satrapa Henrik, rossz szót az itteniekre nem mond. De beszeltek a té­nyék. Valahol itt fejeződött vol­na be e „jegyzőkönyv”. Ám szinte az utolsó percben megjött a kedvező fordulat. Beszélgetésünk után járt Barcson a fölajánló. Ott a városi tanacs es több üzem vezetői rögtön „lecsaptak" az ajándékra. Nem kerestek akadályokat, nem nagyobbi­tani. hanem leküzdeni igye­keztek a nehézségeket. . . (Talán rögtön a szü,óváros­nál kellett vonna mindent el­kezdeni.) Strapa Henrik elutazása előtt meg hírt adott magá­ról- Csak azt mondta: — Márciusba« boldogan Jövök vissza! I.Hthar Péter megyei tanács a hét elején ült össze. A testület több fon­tos témát tárgyalt. Ezen az ülésén adták at a Tegyünk többet Somogyért! kitüntető jelvényeket is. Egyre több szó esik nap­jainkban a társközségek po­litikai eletenek fellendítésé­ről. Ebből a szempontból na­gyon előremutató volt, hogy a Hazafias Népfront megyei el­nöksége már öt évvel ezelőtt napirendre tűzte ezt a témát. A nepírontbizottsagOKiiak ugyanis igen nagy a szerepük ezeken a településeken, hi- .szen máshova került a tanács, a szövetkezet központja, az iskola, nem mindegyikben te- vekenykedik KISZ-szervezet. sót negyvenhat községben pártszervezet sincs. Ezért tar­totta fontosnak a megyei el­nökség e testületek hathatós támogatását. Most, ezen a hé­ten azt vizsgálták meg, mi­lyen eredményeket értek el az öt evvel ezelőtt elfogadott in­tézkedési terv «lápján. testsulynovekedes, gazaasag- laian a takarmanyfelhaszná­lás, növekszik az elhullás. Naposcsi be-szükseglel unket a Bábolnái Mezógazdasagi Kombinat elégíti ka: náluk a technológiai ütem 21 nap, a tenne les gazdasagossaga. folyamatossaga fel tétlenül indokolja a pontos szállítást. Nálunk a baromfi tartási ideje jelenleg néha a 64 na­pot is eléri, mert a zala­egerszegiek — a szerződéses mennyiségen felül — más egysegektől is felvásároltak csirkét. így a korlátozott hűtés: és szállítási kapacitás a szerződéses feleket hozza kellemetlen helyzetbe. A ba- romíielhuliás 1 millió fo­rint kárt okozott, emellett kénytelenek voltunk az utol­só tartási ütemben 150 ezer darabbal csökkenteni az ál­lományt, ami 6—7 millió fo­rmt be ve tel kiesest jelent. A jelenlegi értékesítési nehezsegek arra kényszerí­tik a gazdasagot, hogy 1983- ban 300 ezer darabbal csök­kentse a baromfiállományt, pedig a termelési kapacitás hosszú távon a baromfitar­tás mellett szól. Éppen ezert a jövő év szerényebb elkep­örommel nyugtázták, hogy az elvi útmutatás és a gya­korlati tanácsadás sokkal ha­tékonyabb. Ennek jótékony hatása megmutatkozik. A fej­lődés ellenese mintegy har­minc népfrontbizottság tevé­kenységet gyengének tartják. A jövőben éppen ezért sokkal nagyobb segítséget kivannak nyújtani ezeknek. A tájékoz­tatók, konzultációk, az írásos anyagok, ajánlások, a tapasz­talatcsere szerepet is betöltő közös értekezletek a legtöbb helyen eredménnyel járták. A mozgalmi tevékenység Így tervszerűbb, nagyobb az önállóság, a kezdeményező készség. Sokat fejlődött például a tanácsok és a népfrontbizott- sagok közötti együttműködés, kialakult a jó munkakapcso­lat a helyi tanácstagi csoport­tal; Egyre szaporodik a jó kezdeményezések száma a község fejlesztése érdekében A testületek összegyűjtik a javaslatokat eljuttatják a ta­nácsi vezetőknek.. Az aktívak Jó évet zártak a méhé­szek, karmaidban van mar az ez évi termés. Most a mé­hek téli telelésre való föl­készítésé ad munkát nekik. A kaposvári afesz méhész- szakcsoportja a megye méz- terroelésenek a negyedét ad­ja. Szőke Józseffel, a szak­csoport elnökével az idei év tapasztalatairól beszélget­tünk. — SzervezetfrnlehŐB Jó­reszt a Kaposvár környéki méhészek tartoznak, óe van alföldi tagunk is — mon­dotta — Tizennegyezer méh- családdal rendelkezünk, s 'ezek évente mintegy 35 va­gon mézét termeinek. — Milyenek a« adottságok ezen a vidéken? — A magyar méz W—70 százaléka alkat, s ebből a szempontból Somogybán nincs is panasz: az ország akáeerdeinek mintegy tíz szaza íeka itt található. A napraforgó termetes területi nóvekedese is kedvez ne­köz remük bőnek abban is. hogy az emberek minél gyor­sabban megismerjék a tanacs határozatait. Megszervezik a társadalmi munkát, a lakossá­got arca serkentik, hogy szé­pítsék -csinosítsak a telepü­lést. Erre meg nagyobb szük­ség van a jövőben. A most megkezdődött út­törő mozgalmi év alapja, hogy felkészítették felada­taikra a gyermek-, ifjú es felnőtt vezetőket a nyári tá­borokban. Ezt értékelt« a megyei elnökség e héten. Különösen jó tapasztalatokat szereztek az úgynevezett gyermek aktivistakepzö tá­borban. ahol elsősorban arra törekedtek, hogy a pajtasok alkoto-, kezdemenyezökeszsé- gét, önállóságát, öntevékeny­séget kibontakoztassák, gya­rapítsák mozgalmi ismeretei­ket. Ez azt á célt szolgálta, hogy elindítsák őket a veze­tőibe formálódás utján. Merlegre tettek a lakóterü­leti uttorőmunkát is. A tava­lyihoz képest sokkal több he­lyen szerveztek színes, érde­kes programokat a fiatalok­nak. Sajnos, a legtöbb úttörő­csapatban ennek ellenére sem tudatos a nyári úttörőelet .szervezése. A testület elhatá­rozta, hogy folyamatosan vál­toztat ezen. L íjw Qiin künk: virágpora teíémMe alapanyag. Ezenkívül repce, hars es egyéb virágporokban válogathatnak a somogyi mé­hek. Termeszeteken árban is különbség van a különböző mézfajták között. — A méztermelői kedv milyen? — Megítéléseim szerint ki­egyensúlyozott. Azok a szak- csoporti tagok fejlesztik, ál­lományukat. akik kiismerték ennek a munkáinak vala­mennyi fortélyát. Tíem vé­letlen, hogy' méheszdmass- tiak is kialakultak. — Milyennek ítéli az rekes évet? — Tavaly 640 ezer forin­tos nyereséggel zártunk; en­nek harminc százalékai oszt­hattuk föl tiszta nyereség­kent 450 tagunk között. Az idén elöreiathatolag elkerül­jük a 700 ezer forintot. Pon­tos összeget azért nem to dók. mert a mézatvétel pil­lanatnyilag is tart Május 1. utcai átvevőnknél. — Nemcsak a méhészek köreben vált népszerűvé a méhészeti szakbolt; a kis­kerttulajdonosok például * vetomagoKat is beszerezhetik itt. — Valóban, csaknem egy­nsfSió forint forgalmat bo­nyolított le a boltvezető kü­lönböző kerti vetőmagvak­ba!. Ez azonban elsősorban mégiscsak méhészben,: a Jö­vőben szeretnénk nagyobb gondot fordítani a méhésze­ti termékek es eszközök for­galmazására. — A tél a méhész munká­jában hoitideny. — Nem egeszen: inkább a fölkészülés ideje. Tavaly tíz­nél is több előadásunk, kul­turális rendezvényünk volt. A látogatottságot pedig az jelzi leginkább, hogy har- mmicszemeiyes termünkben jóformán. egy rendezvényt sem tudtunk tartani, mert nem fértünk el. Nem egy országos és külföldi kirán­dulást, tapasztalatcserét is szerveztünk. Azt valljuk, hogy a illegjék közötti má­sodik he.yet csaa a legfris­sebb ismeretek megszerzésé­vel, hozzáértő meheszmun- kával tudjuk megtartaná. B. J. SOMOGYI NÉPLAP SOMOGYI KRÓNIKÁJA

Next

/
Oldalképek
Tartalom