Somogyi Néplap, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-03 / 232. szám

LEHETŐSÉGEK, KÖVETELMÉNYEK Iz ipari munkások élet- és munkakörülményeiről tárgyalt a megyei tanacs A megyei pártbizottság 1969-bcn hozott hatá­rozatot az iparí munkások életkörülményeinek, szociális és kulturális helyzetének javítására. Az ennek alapján hozott intézkedések végrehajtását 1977-ben értékelte a megyei tanács, és egyúttal megszabta a további feladatokat is. Megvalósítá­sukról a testület legutóbbi ülésére készített jelen test a végrehajtó bizottság. Ennek során az ipar­ban és az építőiparban dolgozó mintegy .58 ezer munkás helyzetét vizsgálták meg. különös tekin tettel az ötödik ötéves terv időszakára. Az összegezés megállapítot­ta : az ipari beruházások ked­vezően hatottak a munkavég­zés feltételeire. Üj szociális létesítmények épültek, a meg­levőket számos helyen felújí­tották, bővítették. Csökkent a fizikai munka aránya, korsze­rűsödött az anyagmozgatás. Több üzemben új szervezési eljárást vezettek be. A kismamák és a gyes-r51 visszatérők részére minde­nütt biztosítják az egvműsza- kos foglalkoztatást. Általános gondot okoz, hogy több mű­szak szervezéséhez egyre ne­hezebb biztosítani a létszám- fél tételeket. Kedvezően befolyásolta a munkakörülményeket az öt­napos munkahét bevezetése. Az áttérést megfelelő szerve­zési intézkedésekkel alapoz­ták meg, a kieső munkaidőt a belső tartalékok feltárásával es a termeíekenvseg növelé­sével fedezik. Az általában kedvező ta­pasztalatok ellenére az üzem­ét munkaszervezés még nem mindenütt kielégítő. Sok a tartalék a munkaidő jobb ki­használásában, a szállítások, a rakodások gondosabb meg­szervezésében. A terme kszerkezet-váltás több helyen belső átcsoporto­sításokat tett szükségessé. Sor került gazdaságtalanul terme­lő üzemek, üzemrészek meg- szüntetesére is. A vállalatok­nál élénk volt a munkaerő­mozgás : a dolgozók közelebb igyekeztek lakóhelyükhöz. Az ipari es építőipari mun­kások helyzete javításának fontos tényezője általános és szakmai műveltségük emelé­se. Az utóbbi években ugyan csökkent az általános iskolát el nem végzettek aranya, de meg mindig több mint har­minc százalékot tesznek ki. Tovább javultak a szak­munkásképzés feltételei. Kü­lönösen a vállalatok által lét­rehozott taműhelyek száma emelkedett örvendetesen. Az elmúlt tervidőszakban mint­egy kétezer betanított mun­kás tett szakmunkásvizsgát, a szakmunkásoknak csaknem 5 százaléka szerzett új szakmát, és jelentős szambán vettek reszt továbbképző tanfolya­mokon is. A két ágazatban «Jolgozók mintegy 35 százaléka ingázik. Az utóbbi években a vállalati buszok száma több mint há­romszorosára emelkedett. Je­lenleg 214 saját busz szállítja a dolgozókat. Gondot pkoz a menetrend szerinti járatok zsúfoltsága egyes körzetek­ben. A tömegétkeztetés feltételei tovább javultak. A vizsgált agazatok foglalkoztatottainak 41 százaléka vesz részt szer­vezett étkeztetésben, öt év alatt 3 új üzemi konyha épült, és kilenc éttermet ala­kítottak ki. A dolgozók érdekvédelmé­nek javítasara 36 ipari es építőipari szervezetnél hoztak létre szakszervezeti jogse­gélyszolgálatot. melyet túl­nyomó többségben fizikai dol­gozók vesznek igénybe. Javult az üzemegészségügyi ellátás. A főfoglalkozású üzemorvosok száma 12-ről 22- re nőtt. a szervezett üzemor­vosi óráké pedig 106-ról 148- ra emelkedett. Megszervezték — megyei feladatkörrel — az ü'zemegeszsegügyi szakrende­lést, ami naponta hússzal nö­velte az orvosi órák számát. Az ipari es építőipari mun­kások jövedelmi szintje me­gyénkben valamivel alacso­nyabb a lakossági átlagnál. A havi átlagkeresetek az ipar­ban. 583. az építőiparban 352 forinttal maradnak el az or­szágos ágazati átlagtól. A kü­lönbséget. nagyrészt a gyárt- mányszerkezet és a foglalkoz­tatottak szakmai összetételé­nek eltérései indokolják. Az ötödik ötéves tervidő­szakban sokat javult a lakás- helyzet. A kiutalt lakások há­romnegyedét fizikai dolgozók kapták. A családiház-építés- néi 70 százalék a részvételük. Munkásiakás-akció keretében mintegy 1100 család jutott otthonhoz. A szervezett üdülésben részt vett dolgozóknak alig több mint a fele volt fizikai foglalkozású, és ez jóval ke­vesebb a keresőkön belüli arányuknál. Gondot okoz, hogy kévés a családos beuta­ló, es nincs eleg az tdenybe- ufalókból sem. Az ipari, építőipari szerve­zetek órszagjárasok szervezé­sevei. színház- es mozibérle­tek biztosításával, különböző rendezvényekkel, könyvtár- szolgálattal, író—olvasó ta­lálkozókkal segítik dolgozóik művelődését. A testület összefoglalva megállapította, hogy az el­múlt tervidőszakban tovább javultak az ipari és építőipari munkások élet- és munkakö­rülményei- Emelkedtek a jö­vedelmek, javult a lakáshely­zet, bővültek a képzés és to­vábbképzés feltételei. A ta­nács kötelezte a megyei szak- igazgatási szervek vezetőit, a helyi tanácsok és járási hiva­talok elnökeit, hogy a jövő­ben is fordítsanak kiemelt fi­gyelmet e réteg életmódjára, az anyagi és kulturális felté­telek biztosítására. A vita alapján utasította a vb-t ar­ra. hogy az új lehetőségek, il­letve követelmények figye­lembevételével ismételten elemezze az ipari munkások helyzetét, és intézkedjen kö­rülményeik javításáról. Terménybábuk készítését sajátítják el a tanító-képző főiskola diákjai. Szabó Gyuláné — Gujzika néni — segítségével tanul­ják meg. hogy reumából, gesztenyéből, magokból hogyan lehet bábukat készíteni. Államigazgatási és igazságügyi napok Kaposváron A közbiztonság szolgálatában A KISZ Központi Bizott­ságának kezdeményezésére az Igazságügyi Minisztérium — az államigazgatási és igazságügyi napok keretén belül — október 2-án és 3-án országos szakmai-tudo­mányos konferenciát rende­zett Kaposváron a bűnüldö­zésben dolgozó fiatal szak­emberek számára. Sárái Árpádnak, a megyei KlSZ-ö-iaottság első titkárá­nak megnyitó szavai után dr. Nyíri Sándor legfőbb ügyész­helyettes „A bűnüldözés idő­szerű feladatai” címmel tar­totta meg a fiatal jogászók és belügyi dolgozók előtt a beszámolóját. Elmondta, hogy az elmúlt 16 év távla­taiban' évente átlag 132 ezer bűncselekmény történik, és 87 ezer a bűnelkövetők szá­ma. Tehát a jó közbiztonság ellenére is gyakori a bűnö­zés. Megelégedéssel nyugtáz­hatjuk, hogy hazánkban nincs szervezett bűnözés és alvilág. Társadalmunkban megvannak azok a reális le­hetőségek, melyekkel a bű­nözés visszaszorítható. A későbbiekben a bűncse­lekmények arányainak rész­letes elemzésére tért ki az előadó. Kiemelte, hogy az összes bűncselekmény 13 százaléka a közlekedésben következett be, és a szigorú büntetés ellenére évente 12— 13 ezer az ittas vezetésből származó bűntett. Az ipar­ban és mezőgazdaságban ja­vult. a társadalmi tulajdon védelme, de a bűnüldöző szervéknek a jövőben foko­zottabban kell figyelniük a belső ellenőrzésre. Utalt az ügyészi és rendőri munka szoros kapcsolatára és ennek egymást segítő, egymást ki­egészítő jellegére. — Nálunk az utca rendje stabil, és aki ez ellen vét, azzal szemben a törvény szi­gorúan fellép — mondta a legfőbb ügyészhelyettes. — Sajnos, növekedett a bűncse­lekmények erőszakos jellege: a rabiások száma a korábbá évi 200-ról 1200-ra emelke­dett és 1981-ben 200 ember volt gyilkosságok áldozata. Az viszont megnyugtató, hogy az esetek 95 százalé­kában. a nyomozás ered­ménnyel járt. A főügyész-helyettes végül összegezte, hogy büntetőeljá­rási gyakorlatunk jó és ki­egyensúlyozott A nyitó ülés otán a részt­vevők szekciókban folytatták a tanácskozást: a jogászi és rendőri munka legfontosabb, legidőszerűbb kérdéseit érin­tették. Este a konferenciát össze­gező plenáris ülésén a szek­ciók vezetői értékelték az el­végzett munkát. Vasárnap az ország külön­böző megyéiből hozzánk ér­kezett fiatal jogászok Ka­posvár és a megye neveze­tességeivel ismerkedtek. a my *■ : ■ ■ ■: , ■ S'Á ■ 'Vrö,< ;.‘ .y 1 ,:®.v •;.p -,*Ú. • , INGRID BERGMAN • \ : ; ' r'.j.. 'W ' ' ’■ 1 ’ ; , j ” ,. ’ ‘ * • • ■ m■■ mm -in "•» Ki ez a rendező? Mikor Capa elhatározta, hogy hosszabb útra megy a Szovjetunióba, ezt írtam egy jó barátnőmnek: „Ismerem a magyar varázslatát — mindig hálás leszek érte. Azt hi­szem. sokat változtatott raj­tam. A jövőt keli szem előtt tartanom — remélem, hogy jobb lesz, de lesznek olya­nok, akik azt mondják, rosz- szabb. Capa tudja, hogy le­zártuk ezt a fejezetet. Meg fogunk inni egymással egy utolsó üveg pezsgőt. Mindig hozzátanulu.nk. es az operá­ciónak sikerre kell vezetnie, hogy mind - a két páciens boldogan élhessen tovább...” 1948 tavaszán ellátogat­tunk Petterrel, a férjemmel egy kis hollywoodi filmszín­házba. A „Róma, nyílt vá­ros”-! adtak. Mikor kijöt­tünk a moziból, megfogtam Petter kórját, és a kirakat­hoz. húztam. „Meg kell néz­nünk. ki ez a rendező” — mondtam. „Valaki, aki ilyet tud filmre vinni, csak egy áldott ember lehet.” A ..Róma. nyílt város” realizmusa és egyszerűsége a szívemig hatolt. Senki nem volt olyan a filmben, mint egy színész, és senki nem beszélt úgy, mint egy szí­nész. Sötétség és árnyékok voltak a vásznon. Néha alig lehetett ' megérteni valamit, néha alig lehetett felis­merni. De ugyanígy van ez az életben is — az em­ber nem lát es nem hall mindent. Csak azt érzi, hogy előtte történik valami, amit nem tud felfogni. Petter es én hazamentünk, es en mindenkinek elmesél­tem, milyen nagyszerű fil­met láttam, és Roberto Ros­sellini milyen zseniális ren­dező lehet. Azt kívántam, hogy ilyen filmeket ne csak Itáliában, hanem az egész világon láthassanak az era berek milliód. Hirtelen az az ötletem tá­madt, hogy írok Rossellini- nek. Mert ami hiányzott ne­ki, az egy ismert színésznő volt. Tehát ezt íi-tam: „Ked­ves Rossellini úr . . . Ha szük­sége van egy svéd színész­nőre, aki nagyon jól beszél angolul, aki a németet sem felejtette el, de franciául nem ért túl jól, és olaszul csak annyit tud mondani, hogy »Ti amo-% akkor én készen vagyok arra, hogy filmet forgassak önnel.” 1948 májusában távirat ér­kezett hollywoodi házunkba: „Most kaptam meg a leve lét, aminek nagyon örülök . . . Már régóta álmodom arról hogy filmet forgassak önnel, és ettől a pillanattól fogva mindent el fogok követni, hogy ez sikerüljön is! Ro­berto Rossellini, Hotel Ex- - celsior, Róma.” Még ebben az évben meg kapta Rossellini a New York-i filmkritikusok leg­jobb külföldi filmnek járó díjat, es utána rögtön Kali­forniába utazott, hogy tár­gyaljon vetem a szerződés­ről. Rossellini Stromboli szi­getén akart filmet, készítem velem, és én kész .voltam arra, hogy belebocsátkozzam ebbe a kalandba. (Következik: KosaelUai.) Földvár f félúton A gerai tanárnő „kalandja" Számtalan csapdát rejt a Balaton-pert és a nyár a fiatalok számára. Az éjsza­kai szórakozóhelyeken kö­tött felületes ismeretségek és az ártatlannak ígérkező flörtök gyakran kellemetlen vagy végzetes következmé­nyekkel járó kalanddá vál­nak ... Augusztus 20-án estefelé három fiatalember érkezett a balatonföldvari Expressz ifjúsági táborba. Az volt a céljuk, hogy lányokkal ’ is­meretséget kötnek, majd szórakozni mennek velük. Sikerült is a tervük: este már vidáman mulattak há­rom német lány társaságá­ban a kőröshegyi Baján bo­rozó pincéjében. A három fiatalember kö­zül a 21 éves Kovács István nagycsepelyi segédmunkás korábban az NDK-ban dol­gozott, és így jól beszél né­metül. A nyelvtudós és a kóroshegyi bor segítségével könnyen ment a társalgás, gyorsan oldódott a hangulat. A záróra közeledtével a társaságból két fiú és két lány távozott a borozóból, Kovács és a harmadik lány, egy gerai tanárnő megvárták a zárórát. Mikor nekik is menniük kellett, a felhevült fiatalember erőszakoskodni kezdett a német lánnyal, de annak ellenállása és a pin­céből távozó vendégek je­lenléte lecsillapította. Ko­vács úgy érezte, hogy a ben­sőséges hangulatban eltöltött órák és a lány biztatást ígé­rő csókjai feljogosítják a re­ményekre. A lehűtött lovag és a gya­nútlan lány gyalog indult az éjszakába a BaLatonföldvár felé vezető úton. Az első lé­pések után Kovács a lányt a közeli kukoricásba húzta, azt álÉtva, hogy arra rövi- debb *z út, majd ott ismét erőszakoskodni kezdett vele Hogy szándékának nagyobb súlyt adjon, megpofozta, majd fojtogatni kezdte az ekkor már rémült tanárnőt A megfélemlített lány vé­gül is engedett az erőszak­nak, majd folytatták útju­kat Földvárra. Egy személy­autó megállt hogy felvegye a késő éjszakában gyalogló párt, ám amikor a lány el akarta mesélni a magyar autósnak, hogy mj történt vele, Kovács felszólította a sofőrt, hogy hajtson tovább. Az autó továbbrobogott s Kovács másodszor is meg­verte a lányt Földvár és Kőröshegy kö­zött az út egy patak felett vezet át, s itt Kovács ismét erőszakoskodni kezdett Ké­sőbb mint afféle gáláns lo­vag hazakísérte a hölgyet de mielőtt elköszöntek egy­mástól. elvette a karóráját, azt ígérve, ha a lány -bem szól az esetről senkinek, másnap visszaadja neki. A gerai tanárnő a táborba visszaérve sírva mesélte el barátnőinek a fárasztó éj­szaka „élményeit”. Augusztus 21-én feljelen­tést tett a rendőrségen. Ko­vács Istvánt a délutáni órák­ban letartóztatták, lakásán a házkutatás során megtalálták a karórát. Az orvosi szak- vélemény egyértelműen bi­zonyította az elkövetett erő­szakot. A letartóztatásbon levő Kovács beismerte tet­tét, azt azonban tagadja, hogy áldozatát fojtogatta is. Ügyében a bíróság dönt. Kovács cselekedetére nincs mentség, de tettének elköve­tésében az áldozat viselke­dése is közrejátszott. A lények vállalták, hogy csat­lakoznak egy ismeretlen fiúkból álló társasághoz — egy vacsorái meghívás és borozgatás reményében .. . M. I. Értesítjük t ügyfeleinket, hogy siófoki • üzemegységünk nyitvatartási ideje 1982. szeptember ZW81 az alábbiak szerint megváltozott: 6.30-tól 16.30-ig «7437) A STÜFOK ES YIDfiKÍ ÁFÉSZ azonnali fölvételre kér re festö-mázoló és vízvezeték-szerelő szakmunkásokat. A siófoki gázcseretelepre férfidolgozót eladót munkakörbe. Jelentkezni lehet az áfész központjában az üzemeltetési osztályvezetőnél, illetve a kereskedelmi osztály­vezetőnél. (37427) HOLNAPTÓL egyes kötöttáruk és fehérneműk, női, férfi-, gyermekpulóverek és kardigánok, női és lánykakombinék és hálóingek, 30—40 százalékkal olcsóbban kaphatók AMÍG A KÉSZLET TART a Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat barcsi, nagyatádi, siófoki és kaposvári szaküzleteiben és áruházaiban. (87424) /

Next

/
Oldalképek
Tartalom