Somogyi Néplap, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-03 / 232. szám

A hét három kérdése Milyen eseményeket ho- '• zott a hét hazank kül- (Hilitikai tevékenysegeben? Államfői látogatás Portu­gáliában, kormányfői talál­kozó Bocs ben. külügyminiso1.- teri felszólalás az ENSZ- kozgvűlos altalamos vitájá­ban. tárgyalások sorozata az flNSZ-ben — az elmúlt na­pok valóban a magyar dip­lomácia fokozott aktivitásá­nak jegyében álltak. Mindez természetesen nem új jelen­tős: hazánk folyamatosan és Következetesem arra torek- tzik, hogy a maga eszközei­re! és lehetőségeivel előmoz­dítsa a nemzetközi kapcso­latok fejlődését. Elvi politi­kánk harmas pilléré közis­mert: szilárd tágjai vagyunk 4 szocialista szövetségi rend - «zernek: a fejlődő világ szá- mithat antiimperiaiista szo­lidaritásunkra;. s megbízha­tó. korrekt partnerként mun-, kalkodunk a különböző tár­sadalmi berendezésű orszá­gok békés egymás mellett élese, sokoldalú kapcsolatai erdekeben. Nem titok, hogy napjaink­ban nehezedtek a nemzet­közi viszonyok, s az enyhülés annyira igeretes folyamata megtorpant, sőt sok tekin­tetben visszájára fordult. Ez azonban nem jelentheti a párbeszéd szüneteltetését, ha­nem epnen ellenkezőleg: ilyen körülmények között még nagyobb jelentőséggel bírnak a tárgyalások, a ma- gasszintű találkozók. Portu­gália esetében inkább a sze­rény kezdeteknél tartunk, Ausztriával viszont felépítet­tük a jósz/omszédság egyik sokat idézett, pozitív példá­ját, de mind Losonczi Pál lisszaboni. mind Lázár György bécsi útja egyaránt a közös erdekek felkutatása és á lehetséges közös álláspon­tok kialakítása jegyeben ál­lott. A megbeszéléseken — ért­hetően — sok szó esett tá- gabb pátriánkról, az euró­pai kontinensről, ahol hosz- srú szünet után, november elején ismét folytatódik a madridi találkozó. A kü­lönbségek és ellentétek sem jelenthettek akadályt abban, hogy kifejezzük együttes tö­rekvésünket Helsinki igazi ^ folytatása, az európai biz­tonság továbbvitele érdeké­ben. A politikai tényező mellett rendkívül fontos a gazdasá­gi témakör is. Ha a feszül­tebb időszak intenzívebb po­litikai erőfeszítéseket kíván, akkor a keleti és nyugati or­szágokat egyaránt kedvezőt­lenül érintő világválság, a gazdasági nehézségek foko­zódása a kölcsönös előnyö­kön nyugvó kapcsolatok fej­lesztései követeli. „Nem rutinja toga tás, ha­aZ ESEMÉNYEK CÍMSZAVAKBAN Hetes: l.osonez.1 Pil MtegftMsa Portugáliában. — A ke­reszténydemokraták len jutnak tobbsegttez. * sza­bad demokrata ke megsem­misítő vereseget szenved­tek a beseem választáso­kon. Kedd: lazár György megkezdi bécsi tárgyalásait. — Púja Frigyes felszólal az ENSZ általános vitájában. — New Yorkéban találkozik a szov­jet és az amenkai külügy­miniszter. Szerda: Leonirtd Brezseyer fogad­ja Píiomviftane laoszi mi­niszterelnököt. — Kor- manyataiakitasi tárgyalá­sok Svédországban — Le­mond a nyugatnemek FDP főtitkára. Csütörtök: Géniben folytatódnak a szovjet—amerikai tárgyalá­sok az európai nukleáris fegyverzetről. — Amin Ge- majel libanoni elnök egye­síti a főváron keleti es nyugati szektorát, megin­dul a bejrúti légi-közleke­dés. Pernek: Gromike beszéde át ENSZ-ben. — A bonni par­lament a sr.abadrAmok- rata képviselők eg«e»ze- nek átállásává! S®mídt helyett Kohlt, a CDU ve­zérét valasztjA kancellárra. — Bulgáriában befejező­dött a Pajzs— 82 közös had­gyakorlat. Szombat: A NATO külügyminiszte­reinek kanadai értekezlete. — A szejm elé terjesztik az új lengyel szakszerve­zeti törvényt. .— A harcok élénkülésé Irán és trak között. nem az európai politika fi­gyelemreméltó eseménye” — így fogalmazott az O Diario című lisszaboni lap, Loson- czi Pál útja kapcsán. A Ma-, gyár Népköztársaság, a szo­cialista országokkal egyezte­tett külpolitikájával, a jövő­ben is igyekezni fog pozitív lépéseket tenni az európai politikai viszonyok javulá­sáért. 2m Mi történt Libanonban? Az új libanoni köztánsasá - gi elnök, Amin Gemajel hi­vatalosan is egyesítette a fő­várost, érvénytelennek nyü- vánitóttá a Kelet- és Nyu­gat-Bej rútot eddig elválasz­tó zöld vonalat. A MEA, a libanoni légitársaság első Az Elnöki Tanács rfnöfce a héten Portugáliában tett hi rat aloe látogatási. Képünkön: I nsonczi Pált Lisszabonban vendéglátója. Remalho Panes államfő (jobbról a második) üdvözölte. cédrus-jelvénye« gépe Ismét leereszkedhetett a bejrúti lé­gikikötő betonjára, s úgy tű­nik. szaporodnak az élet normalizálódásáról szóló hí­rek. Nem ment könnyen az in­dulás, az izraeli csapatok csupán több halasztás után szánták el magukat a fő­városból való kivonulásra, változatlanul Bejrút határá­ban állomásoznak. Elfoglal­ták állásaikat a nemzetközi ellenőrző erők amerikai, olasz és francia egységei, ám nincs hír megbízatásuk idő­tartamáról s hatáskörük sem tisztázott minden részleté­ben. Aggasztó hírek érkez­nek a menekülttáborokból: a libanoni hadsereg sok pa­lesztint — airra hivatkozva, hogy nem rendelkeznek tar­tózkodási engedéllyel — őrizetbe vett. Nincs k;zárva, hogy ezeknek az akcióknak a táborlakók megfélemlítese es kiűzése lenne célja A palesztin mozgalom újabb diplomáciai sikere, hogy hivatalos kapcsolatfel­vétel történt a közős piaci tizek és a PFSZ között. Elő­reláthatólag további palesztin k eznemen vezesek várhatók, s kiemelkedő érdeklődést keltett a felezabaditási szer­vezet egyik baloldali irány­zatát vezető Majef Havat- meh nyilatkozata, aki felve­tette palesztin—izraeli tár­gyalások lehetőségét ■J Mit jelent a ben ni kor- *'• many váltás? Tizenhárom év után vál­tozott a bonni politikai szín­kép. az eddig jobboldali el­lenzékben levő uniópártok isimét bekerültek a hatalom­ba, Kohl, a CDU vezére lett az új kancellár. Nem egé­szen úgy történt ahogyan szerették volna: a szabadde­mokraták kettészakadtak és szinte puszta létükért küzde­nek; a hessent választások főpróbája másként sikere­dett amint a keresztényde­mokraták remélték; NSZK- szerte rekonszenvtüntetese- ket rendeztek Schmidt mel­lett. Az új bonni koalíció viha­ros ísőszakban veszi át a konmányrudat. Változatlanul jelentősek a gazdasági prob­lémák, közeledik az eurora- kéták telepítésének időpont­ja, meg kell határozni ál­láspontját a gazcső-ügy let vitájában s mindezt akkor, amikor határozottan növe­kedett a Schmidt iránti rx>- konszeJfiv, felélénkült a tö­megmozgalom. S közeledik március 6-a, a beígért rend­kívüli választások napja, az „igazság pillanata”. Amit sú­lyosbít, hogy sokan megkér­dőjelezik Kohl vezetői ké­pessegeit, s bőven akadnak utodjelöltek. Ebből a képletből — az elemzesek szerint — az kö­vetkezhet, hogy nem valószí­nű drámai változás az NSZK politika j ában. Hangsúlyok, árnyalatok mindenkeppen változnak majd, alighanem várható néhány taktikai hú­zás is, a közelgő választá­sokra sandítva. g p D szovlet rendezési terv a figyelem előterében A közel-keleti rendezésre vonatkozó szovjet javaslatok az ENSZ-közgyűlés üléssza­kán reszt vevő arab államok küldöttségéi figyelmének homlokterében állanak. Faruk Kaddumi, a PFSZ küíügyeinek vezetője szom­bati nyilatkozatában hang­súlyozta: a Leonyid Brezs- nyev által vázolt hatpontos rendezési javaslat, valamint a Gromiko külügyminiszter által péntekén ismételten kifejtett szovjet, álláspont egyenes útmutatás a közel- keleti tartós beke mögt erem - tése felé. „Kiemelném Gro- miko bes7.édenek ama ré­szét, amelyben arra emlé­keztetett, hogy senki sem ér­vénytelenítette azt az ENSZ által l!H7-ben hozott hatá­rozatot. miszerint a palesz­tin földön két szuverén ál­lamot kell létrehozni, a pa­lesztinokét es a zsidókét”. — mondotta. Clovis Makszud, az Arab Liga országainak állandó ENSZ-megfigyelő je elisme­rését fejezte ki a Szovjet­uniónak az agresszió ellen küzdő arab népek állhatatos és elvi támogatásáért Abdalla al-Astal, a Jemeni Népi Demokratikus Köztár­saság küldöttségének vezető­je rámutatott, hogy a szov­jet külügyminiszter pénteki beszédében helyesen körvo­nalazta a közel-keleti hely­zetet, feltárta a konfliktus gyökereit és megmutatta a rendezés útjait. Nagy figyelemmel kísér­tük a leszerelésre vonatkozó szovjet javaslatokat, s kö­szönettel adózunk a Szov­jetuniónak azért, hogy támo­gatja a latin-amerikai or­szágok gyarmatosítás ellenes álláspontját — jelentette ki Aguirre L anari argentin külügyminiszter. Ez az állás­pont is azt szorgalmazza, hogy a Malvin-szigetekkel kapcsolatos viszályt tárgya­lásos úton kell rendezni. Nyugati vélemények a bonni változásokról A vezető londoni polgári lapok — a politikai színská­la jobboldalát is ide értve — kivétel nélkül magukévá tették a távozó Schmidt kancellárnak azt az állás­pontját, hogy a kormányzati hatalom sorsáról választáso­kon. nem pedig a „konstruk­tív bizalmi szavazás” elne­vezésű politikai manőverrel kellett volna dönteni A liberális The Guardian szerint az. ami a Bundes­tagban történt, „bizonyosan nem jó reklám a demokrá­ciának”. A jobboldali The Daily Telegraph meggyőző­dése. hogy „etikailag is, po­litikailag is kérdéses, szabad volt-e konstruktív bizalmi szavazáshoz' föl yamndrú ”, A konzervatív — de az egész válságban — hangsúlyozottan Schmidttel rokonszenvező — The Times az új koalíció „születési körülményeinek” következményeit latolgatva kifejezésre juttatja „az NSZK barátainak” azt az aggodalmát, hogy az új kor­mánynak „nem lesz meg az a legitimitása (társadalmi el­fogadottsága). amely a hábo­rút követő nyugatnémet kor­mányokat sorban jellemez­te”. ' A beswni kormámyváltoeáa­aal kapcsolatiban francia kor­mánykörökbe« emlékeztet­lek Mauroy miniszterelnök csütörtökön New York-ban tartott sajtóértekezletére, amelyen a francia kormány­fő hangsúlyozta: ha változás történik Bonnban, ez nem fogja érinteni a francia— nyugatnémet együttműkö­dést. Párizsiban egyébként kö­zölték, hogy a tervezett idő­pontban — október 21-én és 22-én — megtartják az újabb francia—nyugatnémet esúoate lálkozót Gemajel merénylője Távirányítással robbantott Habib Sartuni a neve an- na;k az embernek, akit a Basir Gemajel, I >i'bánon megválasztott elnöke elleni merénylet végrehajtásával vádolnak. Libanoniba« a falangisták rádiója es egy helyt, a fa­lán gista párthoz közel álló hírügynökség szombaton azt közölte, hogy Sartuni egy Szíriával rokonszenvező li­banoni politikai csoportosu­lásnak volt a tagja, ezen kí­vül „dolgozott a sziriai es a palesztin hírszerzésnek” és ,.tagja volt egy nemzetközi terrorszei-vezetnek is”. HATÁROK A „mindennek van hatá­ra" mozgalom azért hívta fel magara a figyelmet, mert el­ső Ízben alakult ki ilyen, szervezett kiállás az izraeli hadseregben, különösen nagy számú tisztet is magába foglalva. A résztvevők nem katonai szolgálatukat teszik kérdésessé, hajlandók hazá­jukat védeni, de nem kíván­nak a határokon túl, Liba­nonban szolgálatot teljesíte­ni. A Begin és Sáron nevével fémjelzett vezetés valóban túllépett minden elképzelhe­tő határon; szelet vetett és vihart aratott. Most tudo­másul kell vennie, hogy van­nak határok; Libanonnak, az arab államoknak és saját lehetőségeiknek is megvan­nak a maga határai s az ön­kényes halársértők mind na­gyobb nehézségekkel talál­jak szembe magukat. (Réti) Közölték továbbá, Hogy Sartuni nagyapja volt annak a hazaiak a tulajdonosa, amelybe« a robbanás tör­tént. Sartuni nővére az épület legfelső, harmadik szintjén élt. A másodük szinten voit egy üres lakás, ahol Sartiaii két nappal a merénylet ejött 35 kilogramm* robbanóanya­got helyezett el éppen a fa­langisták első szinten lévő tanácsterme fölött. Amikor Basir Gemajel megérkezett az épületbe Sartuni telefonon a város egy másik pontjára csalta nővérét, nehogy a merénylet áldozatává váljék. Miután nővére elhagyta a házat, Sartuni saját lakásából, mely négy kilométernyire volt a tanácskozást befogadó épü­lettől. egy japán gyártmányú távirányító szerkezettel fel­robbantotta a pokolgépét A falangisták akkor kezd­tek gyanakodni Sartunira, amikor nővére beszámolt ne­kik a telefonhívásról. Sartu­ni állítólag vallott. Holnap érkezik hazánkba Babrak Karmai életrajza Babrttk Karmai, az Af­ganisztáni Népi Demokrati­kus Párt Központi Bizottsá­gának főtitkárit, az Afga­nisztáni Demokratikus Köz­társaság Forradalmi Taná­csának elnöke 1929- január 6-án született Kabul közelé­ben, Kamari faluban. 1948- ban érettségizett, majd a po­litikai tudományok főiskolá­ján közgazdaságtant és jogot tanult. 1953-ban politikai te­vékenysége, a forrádalmi át­alakulásért folytatott harc­ban való cselekvő részvétele miatt letartóztatták, s csak­nem öt évet töltött börtön­ben. Szabadulását követően angol és német fordítóként dolgozott, majd a kötelező katonai szolgálat letöltése után folytathatta tanulmá­nyait. A kabuli egyetemen 1961-ben szerzett diplomát, s ezután az oktatási, illetve a tervezési minisztériumban tevékenykedett, 1965. január 1-én, mz Afga­nisztáni Népi Demokratikus Párt alakuló kongresszusán — mint a párt egyik szer­vezőjét, alapítóját —, a köz­ponti bizottság tagjává, a a kb főtitkár-helyettesévé vá­lasztották. Ugyanebben az évben Kabul választókörzet delegálta a nemzetgyűlésbe, t 1969-ben képviselőként új­raválasztották. Miután 1967- ben pártjában szakadás kö­vetkezett be. Babrak Karmai tíz éven át — az újraegye­sülésig — a többségbe* levő szárny főtitkára volt. 1976. április 26-án a pért központi bizottságának más tagjaival együtt letartóztat­ták, de a másnap kirobbant forradalom kiszabadította börtönéből; a forradalmi ta­nács elnökhelyettesévé és miniszterelnök-helyettessé választották. Három hónappal később Hafizullah Amin tevékeny­sége révén ismét szakadás történt a pártban, s Barbak. Karmait Prágába nevezték ki nagykövetnek. Megbízatá­sa két hónapig tartott, majd emigrációba vonult. Az 1979. december 27-i felkelés az afganisztáni forradalom újabb szakaszát indította meg. Barbak Karmait meg­választották az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottságának fő­titkárává. a forradalmi ta­nács elnökévé. 1981. júniusig a minisztertanács elnökének funkcióját is betöltötte. 1981. június 11-én a forra­dalmi tanács rendkívüli ülé­sén az elnökség elnökévé választották, i Figyelem! „Keleti napokat” rendez a Kaposváron a Latinra Sándor Muvelódési Központban október 5—8-ig. A kiállítással egybekötött vásáron kapható kézi csomózásu szőnyeg, román kisbútor, ónix és rézáru. Minden érdeklődőt szeretettel várunk. Nyitva naponta 8—13-ig, 14—17-ig (•7403) Bizományi Áruház V&llalai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom